Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-01 / 291. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1973. november 1. Krizantémok Dódéi, sátrak, állványok. ^ Kis koszorúk, lila le­velekkel, fehér szalaggal, anélkül. Serénykedő árusok, pénzcsörgés. Tűnődő arcok, ünnepélyes tekintetek — a főkapun beiül halk borongás. Ez itt siet, drapp kabátjá­hoz szorítja a három szál vi­rágot, kócos-szirmú fejük ki­kandikál a rájuktekert se­lyem,papírból. Amott kalpa- gos úr ödöng, méltósággal vonul az úton — hová megy? Hetek vagy évek választják most el önmagától, a múlt­ban kádorog. Emlékezik. Pici, hollófekete öregasz- szonyok csapata. Nagy csönd van, még az utca zaja sem haílik idáig, pedig nincs is messze. Egyetlen idegen hang hatol a kegyelet zárt gömbjébe, 'szabálytalanul, a mennyből: egy repülőgép forgolódik az égen, furcsa figurákat ir le ... Senki nem nézi, csak én. Aztán eltűnik, a kép egy pillanatra meg­merevedik, akár az öreg da- gerrotipiákon. Nem messze tőlem — az elmúlás jelképe ként — kiszikkadt vén fenyő­fa áll, ág-karjaival magához öleli a fehér borzasfejű kri­zantémokat, emlékezőket, gyászolókat, a világot. Szép séta adódik itt, a csöndben. Napszítta temető­kövek, arányló feliratok, mál­ló keresztek birodalma. Kis­gyerek — fura kis csikó — szalad el mellettem, apja komótosan ballag utána. „Es itt lakik a nagypapa?" hal­lom „igen, kisfiam, itt lakik ezentúl" „és tud itt magának ürömteát főzni?" a választ már nem hallom, eltűnnek a rozsdavörös kupacok, a le­hullott falevelek mögött. Is­merős jön szembe, zavart... „Itt voltam, tudod.,, csak kiszaladtam egy kis csokor­ral" valósággal mentegető­zik „nem időzök sokat, nem­sokára úgyis magam is ki­költözöm, , akkor időzhetek éléget". Ilyenkor, november else­jén idtehériik a temető, mint­ha havazott volna. Sárga mécs-lángok pislákolnak a friss csokrok mellett, torok­szorító emlékek, lelkifurda­lás, remegő szájszél gyötrik ez embert. Ilyenkor, novem­ber elsején akad egy kevés kis idő, hogy eltűnődjünk a dolgok lényegén, a nagy körforgáson, felidézzünk egy- egy kedves arcot, omelyet a kegyelet még szebbé tett, egy-egy mozdulatot, hangot, cselekedetet, amelyet még nem mosott ki a feledés. Ilyenkor, november elsején halkan és ünnepélyesen lép­delünk a temető útjain, bor- zongva nézünk a feketére festett autó után, amely lé­pésben hajt el valamerre, egy frissen ásott sír felé, mögötte gyászolók tömege. Memento móri — emlékezz a halálra ember, rossz han­gulatú, gyászleples, tömjén- illatú mondás. De azért emlékezünk — ha nem is a halálra, szeretteinkre, szülé­inkre, gyermekeinkre, testvé­reinkre, más emberekre, akik valamilyen oknál fogva meg­haltak, kiálltak a sorból, s ide költöztek, mint a nagy­papa. Aztán elhelyezzük a han­ton a kapunál vett krizanté­mokat, s elindulunk kifelé. Elhaladunk a központi rava­talozó mellett — de már nem nézünk oda. Más érde­kel bennünket: várnak az élők, vár mjnket a holnap,, a holnapután. Kampis Péter Anyagbeszerzőt VASIPARI KÉPZETTSÉGGEL felveszünk MEZŐGÉP üzemegysége, Pécsvárad. Telefon; 16. Rengetegen kérnék magyarázatot. * Ásatások a Széchenyi téren A Belvárosi templom és a Ja- mis Pannonius Múzeum közötti útszakaszon folyó gázvezeték le­rakása ' során újból fölszínre kerültek Pécs egyik nevezetes­ségének, az egykori Szent Ber­talan templomnak romjai és jo­gosan fölkeltették az arra ha­ladók élénk érdeklődését. Szel­lemesen jegyezte meg a régé­szeti munkálatokat verető Ko­vács Valéria; Amikor helyszíni bemutatást hirdetünk, senki sem jön ei. Viszont amikor dolgozni akarunk, rengetegen vesznek körül és kérnek magyarázatot. A szóbanforgó templom neve sűrűn fordul elő a középkori iratokban és a mai templom­nak 1939. évi bővítése alkal­mával az előkerült alapfalak­ból Gosztonyi Gyula meg tudta állapítani a régi templom pon­tos helyét, sőt kialakulásának periódusait is. A Várostemplom építéstörténete című füzetben nemcsak az egyes periódusok alaprajzait tette közzé, hanem rekonstruálta az eqyes templo­modat is; Szerinte a régi temp­lom részben a mai - templom északi része, részben az út alatt kelet—nyugati irányban húzó­dott. Kezdetben egyhajós volt egyenes záródású szentéllyel. A XIV. század végén a szentélyt megnyújtották és félkörrel zár­ták, továbbá a déli fal nyugati végén kiugró tornyot csatoltak. A XV. század végén északról és délről egy-egy mellékhajót illesztettek hozzá, a torony déli oldala mentén Ids kápolnát emeltek. Gosztonyi. nem végezhetett régészeti ásatásokat, ezért nem találta meg az északi mellék­hajó északi falát. A jelenlegi ásatások ezt a falat hozták föl­színre, meq lehetett állapítani a fai teljes hosszát, sőt az is kitűnt, hogy ezt a falat egy be­járat törte meg, amelyen át lép­csőn "kellett bejárni a templom­ba, A mellékhajó szintjét igazí­tani kellett ugyanis a főhajó szintjéhez, ezért a talajt itt le­süllyesztették. A terep lejtése következtében az üt magasab­ban feküdt, ezért kellett a fél­kör alakú lépcső. Gosztonyi csak az 1332. évi pápai adójegyzékben találta meg a templomra vonatkozó legrégibb adatot. Ma már ryé- hány évvel korábbi forrásaink is vannak. Az 1499-ben Velen­cében nyomtatott Pécsi Mise­könyv említi, hogy Pál pécsi püspök rendelkezése értelmében oz Ünapját követő nyolcad utáni pénteken körmenetet kell tartani, mely a Szt. Bertalan templom plébánosának vezeté­se alatt induljon el a mondott templomból a vár mögötti Má- ria-szőlőbe. Bár a misekönyvet később nyomtatták, nyilván át­vette egy korábbi kéziratos misekönyv szövegét és ennek bejegyzéseit. Pá! püspök 1279— 1302. állt az egyházmegye élén. Az első adót tehát az 1300. körüli évből származik. Pál püs­pök halála után nézeteltérések támadtak a káptalan tagjai között az új püspök személyét illetően. A pápa által ajánlott Róbert Károiy-párti kanonokok­kal szembehelyezkedett a Ven­cel,' majd Ottó-pórti Miklós ős­kanonok, aki Henrik bán és ba­ranyai főispán biztatására nem ismerte el a káptalan által vá­lasztott Péter kanonokot, erő­szakkal lefoglalta c székesegy­házat, püspöki palotát és java­dalmat. A vitának Gentilis bí- bornok, pápai követ vetett vé­get, aki 1309-ben kiközösítéssel sújtotta az ellenkező Miklós ka­nonokot, A kiközösítést a bíbor- nok megbízottai a Szt. Bertalan templomban hirdették ki nagy harangzúgás mellett. Ekkor te­hát már volt a templomnak tornya! A forradalom vallatása Két házi szerző avatása A következő években 1343-ig 30 adat említi a templom ne­vét. Ismerjük 12 plébánosát, köztük Mohácsi Dénest, aki­ben Szilády Aron a két kötet­ben kiadott Sermones domini­cales (Vasárnapi beszédek) c. hatalmas mű szerzőjét látja a ,szövegben előforduló e. szavak ] alapján; more ecclesiaé' nost- rae Quinqueecclesiensis (a rni pécsi egyházunk szokása sze­rint.). Ismerjük a templom 12 oltárát, kettő közülük az emlí­tett kápolnában, melynek nevét egy 1467. és 1483. évi adat is elárulja; Pieta, azaz Fájdalmas Szűz kápolnájp. Tudjuk azt, hogy Módván Tamás polgár 1489-ben az aranyművesek céhe számára oltárt alapított a temp­lomban, de kikötötte, hogy az semmiféle egyházi adó alá ne essék, ő legyen o pátrónus, ha­lála utón a pátrónátusi jog szálljon az aranyművesek céh­mestereire. Ugyanabban az év­ben Szabó János pécsi polgár két patikát és eqy malmot aján­dékozott a templomnak. Vitat­kozni lehet azon, hogy az em­lített patika a mai értelemben vett patika voltre, vaay pedig csak raktárhelyiség, illetve üz­let., Az adatok szerint a templom fennmaradt a török 1543, évi bejöveteléiq. Nyitott kérdés azonban hadi események kö­vetkeztében dőlt-e romba, vagy pedig a török pusztította el, amikor annak helyére a dél­kelet irányú dzsámit építette ál- lítólaq a régi templom kövei­ből. Hauy mérnök 1700. körül készült helyrajza alapján tud­juk, hogy a templom féliq le­hordott fdlai alkották a dzsámit körülvevő udvar keleti és északi kerítését. E kerítés, a jelek sze­rint a jezsuiták által foganato­sított 1766—67, évi templom­átalakítás során tűnt el a föld színéről. Ismerjük a templom halálát, de még mindig nem ismerjük keletkezésének idejét. Kellő adatok hiányában ez­úttal csak következtetésre va­gyunk utalva. Bizonyosnak lát­szik, hogy a Bertalan-kultusz nem magyar, még kevésbé pé­csi eredetű. Ritka mint személy­név ma is, de ritka a XII. és XIII. században. A Wencel-féle Árpád-kori Újokmánytár betű­rendes névmutatója a XII, szá­zadból csak fi Bertalant említ, kétszer egy vegliai grófot és egyszer egy velencei nemest. A XIII. századból már 65 Ber­talant ismer az említett munka, de ezek közül is csak 5—6 a magyar. Radocsay Dénes A középkori Magyarország tábla­képei c. mű rengeteg oltárképet közöl, de ezek között is csak 21 Bertalon-kép fordul elő 13, fő­ként felvidéki helyen. Termé­szetesen ez nem jelenti, hogy a XIII. században nálunk is­meretlen volt Bertalan apostol neve, mert Szent László király 1092. évi. törvénykönyve ünnepi napnak rendeli ezt a napot is, de ekkor kötelező ünnep még mind a 12 apostol nopja. A pé­csi székesegyházi kőtárban ma is látható eqy alakos dombor­mű, melyen a fej körül ez a felirat olvasható: STS BARTHO- LOMEUS (Szent Bertalan). Kü­lönleges kultuszra ebből sem lehet következtetni, mert a kő az apostol sorozatnak csők egyik togia, hasonló faraqás- ban megmaradt Márk, Máté, Simon, Mátyás apostolok dom­borművének töredéke. Az egy­házmegye n'ó\á ' tű!- -isráben volt eqy falu, melynek nemcsak temploma, hanem maga a 'falu is viselte a Bertalan nevet. Még ma is ritka a Bertalan-templom. A Bertaian-legendában sincs olyan támpont, mely kérdésünk­ben eligazíthatna. A Pécsi Mise­könyv Sequentiája (latin himnu­sza), de gz Érdy-kódex szövege sem tartalmaz magyar, vagy éppen pécsi vonatkozású rész­letet. Több Bertalan-műemiék nyomán (Milanóban Márkus Agrates szobra, Rómában Michelangelo Utolsó ítélete), az ember azt várná, hogy az ele­venen való megnyázás áll a legenda központjában. Ezzel szemben a valóság az, hogy itt ez a mozzanat szinte harmad­rendű, éppen csak meg van em­lítve. Másrészt aliq hihető, hogy a XIII. században már virág­zott volna a később nagyhírű pécsi bőripar. A keresett lehetőségek rom- badölte arról győzött meg, hogy a Szent Bertalan pécsi kultu­szának kezdetét külső esemény­ben keressük. Ebben a kutatás­ban segítségünkre jött a Thu- róczi-króniko, mely II. Endre 1217, évj keresztes hadjáratával kapcsolatban elbeszéli, hogy a király magával hozott, több ereklyét, köztük Bertalan apos­tol kezének egy részét, és az ereklyéket ama székesegyházak között osztotta szét, amelyeknek püspökei fogadták o hazatérő királyt. Bertalan ugyan ekkor még nem volt püspök, de lehe­tett püspök jelölt. Elődje a pé­csi püspöki székben ugyan 1218. őszén távozott az élők sorából, de lehetett korábban beteg. Bertalan viszont már 1215-ben, a király második feleségével, Courtenay Jolánnal Franciaor­szágból jött hazánkba, a király­hoz mindiq hű volt. Mint ese­dékes püspök, de okvetlenül mint az udvarhoz tartozó sze­mély joggal állhatott a királyt váró püspökök sorába. És mi sem természetesebb, hogy II, Endre neki ajándékozza a Ber­talan ereklyét, hisz neve révén védőszentje is volt. Kedden este a Jogi Kar Glosz- szátor Irodalmi Színpada bemu­tatójával két házi szerzőt ava­tott, Dunai Imrét és Szántó Pé­tert. Mindketten joghallgatók Jó, ha egy amatőr színpad kí­sérletezési lehetőséget biztzsri drámaíró-jelölteknek, könnyeb­ben kockázatot vállalva, mint a „nagyszínházak”. A Glosszátor színpadnak és rendezőjének, Ferencz Zoltán­nak régi alapelve, hogy politi­záló, közéleti szerepet vállaló stúdiószínházát kell csinálni. Nos, mindkettő politikus darob volt a javából. Szerzőik a forradalmat vallat­ják meg. Dunai Imre Győzelem c. tézisdrámája Latin-Ameriká- ban, egy gerillacsoport mikro­közösségében játszódik. Szánló Péter egy szocialista forradalmi átmenetet és folyamatot ír meg amelyben nem nehéz felfedez­nünk 25—30 évvel ezelőtti tör­ténelmünk személyiségeit, időn­ként egy kulcsdráma pontossá­gával. A forradalommal, s számos, ebbe ágyazódó kérdéssel viasko­dó darabjaikból egyetlen fontos pillért emelnék ki: az ember­arcú forradalom problémáját. Érdekes, hogy egy nemzedék, amely a saját bőrén nem ta­pasztalhatta a forradalmi átme­net megpróbáltatásait, mennyi­re szenvedélyesen morális ki­indulópontból Ítéli meg a tör­ténelmi tettet. Mély történelmi felelősségtudatról tanúskodik ez, arról, hogy megfogadták, amit Benjámin László így fogalma­zott meg: „Legyetek éberek, romlatlan újszülöttek!" Akarva-akaratlanul a két da­rab e kérdésben kiegészíti egy­mást; Dunai Imréé a forrada'mi erőszak vállalásának — nem konfliktusmentes vállalásának — parancsával zárul. A Chilében időközben bekövetkezett esemé­nyek tragikus aláfestésként, mementóként beleiátszanak a néző élményeibe. Szántó Péter Humanisták c. darabja viszont, „a cél szentesíti az eszközt" jel­szó ellen, a forradalom „ön­tisztítása”, a hatalom önálló­sulása ellen protestál. Dunai Imre darabja tézisdrá­ma, s ha emiatt érthető is. hogy í szereplői tömény filozófiát, el­méleteket szólaltatnak meg, ezekben a gondolatokban el­méleti sematizmus kísért (az „anarchista" pl. olyan, amilyen­nek a „nagykönyvben" meg van írva, holott lehetne a la­tin-amerikai viszonyokat jobban tükröző anarchista is) A másik benyomás az, hogy időnként mintha sok eszmei problémát próbálna felmarkolni. Ennek el­lenére szerkezetileg Dunai da­rabja a feszesebb, a zártabb. ■ Szántó Péter „groteszk ope­rettet" írt, amelynek zenéjét is maga szerezte. Nos, ez a szer­zői müfaj-meghatározás n-.-m pontosan fedi a valóságot. Amit látunk, az helyenként groteszk parabola, máskor abszurd drá­ma, komédia, történelmi panop­tikum. Darabja színesebb ötle­tesebb, mint Dunai Imréé (bár időnként gondolatokat áldoz tel az ötletekért), ám a végére eléggé összekuszálódik. Az előadás a rendezés szem- Dontjából többnyire jó ritmusú, dinamikus, helyenként azonban „profiktól", vagy ismert Színoa- doktól ellesett megoldásokat fe­dezhettünk fel. (Marafkó) Fiatalok szilveszteri utazásai Az EXPRESS Ifjúsági és Diók Utazási Iroda a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Bulgária és Lengyelország különböző városaiba indít néhánynapcs, olcsó óévbúcsúztató társasu'a- zásokat. Az iroda Baranya me­gyei Kirendeltsége önállóan szervez teljes csoportot decem­ber 29-től január 3-ig tartó prágai szilveszteri programra, de természetesen valamennyi csoportba fogadnak el itt is je­lentkezéseket. Az egyéni jelent­kezőknek meghirdetett kétnapos szilveszteri programjukat a szombathelyi Savaria Szállóban és Kőszegen rendezik meg. Pé­csett és Siklóson német és ha­zai (budapesti, szegedi) fiatalo­kat fogad az EXPRESS. Megjelent a Pécs—Baranyai Könyvtáros Ha ét! ez a föltevés, már csak eqy lépés, hogy elérkez­zünk Szent Bertalan pécsi kul­tuszának kezdetéhez. Bertalan mint kinevezett pécsi püspök magával hozta ezt az ereklyét, azt elhelyezte vaqy az általa épített új templomba, vagy pe­dig odaajándékozta egy már meglévő templomnak, melyet mostantól kezdve Szent Berta­lan templomnak neveztek. Föltevésünk tehát nem azt ál­lítja, hogy ekkor épült a temp­lom, hanem azt, hogy neve és esetleg átalakítása összefügg a bungundiai származású Bertalan pécsi püspökkel. Szívesen meg­engedjük. amint azt Gosztonyi is vallotta, hogy állt ezen a he­lyen korábban egy románkorú templom is. amely a jelek sze­rint római alapokra, sírkamrák fölé épült, Pécs egykori főút­vonala mentén. így lett a csontokból új vá­ros szíve, koporsókból élők " ->00 éke. Petrovich Ede A napokban jelent meg a Ba­ranya megyei közművelődési könyvtárak Módszertani Bizott­ságának szakmai tájékoztató­ja: a Pécs-Baranyai Könyvtáros. A kiadvány a megkezdett sort folytatja azzal, hogy összegezi a megye könyvtárosainak szak­mai tapasztalatait, eredményeit, de megszólaltat közéleti vezetőt is a kultúra e területével kap­csolatban. Bocz József elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára cikkében emlékeztet arra, hogy a nem­zetközi könyvév és az Olvasó népért mozgalom folyamatossá­ga milyen kötelezettségeket ró megyénk könyvtárosaira, milyen feladatok következnek az adott társadalmi-gazdasági környe­zetből és igényekből, s mind­ezek figyelembevételével felhív­ja a fenntartókat a könyvtárügy fokozottabb támogatására, kö­zösségi bázisának szélesítésére. Olvashatunk a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Könyvtárá­ról, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat munkás­szállójának könyvtáráról, a szo­cialista brigádok és a könyvtá­rak kulturális kapcsolatairól, a könyvtárak kölcsönző szolgála­tának időszerű feladatairól. Érdekes a szaklapban a „Fenntartók nyilatkoznak" című rovat, amelyben tanácsi veze­tők mondják el véleményüket, terveiket irányításuk alá tarto­zó könyvtárak szerepéről, mun­kájáról. f Fegó Lajos Főjavított Sz-100, T—100 alapgépeket és dőzerokaf azonnal szállít vonalatoknak, mese gazdasági nagyüzemeknek, jövő évre előjegyzést is elfogad a MEZŐGÉP horti gyáregysége. Cím MEZŐGÉP, HORT (Heves megye) Kossuth u. — Telefon; 4, 20. » I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents