Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-05 / 295. szám
Ha és holnap: gyárűvatás Beremenden BSiimsXM Interjú Yégh Józseffel, a Nagyér Cementipari Művek vezérigazgatójával or es m. esztendeje, hooy a dozerok beremend hataraban MEGKEZDTÉK A BQRSpFOLDEK ATALAKITASAT CEMENTGYÁRRÁ. MA ÉS HOLNAP — KÉTNAPOS ÜNNEPSÉGSOROZAT KERETÉBEN — HIVATALOSAN IS FELAVATJÁK MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB KAPACITÁSÚ ÉS LEGKORSZERŰBB CEMENTGYÁRÁT, A BCM-ET, AMELY IMMÁR HATSZAZHETYENEZER TONNA CEMENTET GYÁRTOTT. EBBŐL AZ ALKALOMBÓL BESZÉLGETTÜNK VÉGH JÓZSEFFEL,' A MAGYAR CEMENTIPARI MŰVEK VEZÉR- IGAZGATÓJÁVAL, a ön, hogy értékeli a BCM építését? A beremend! gyár — korszerűségét tekintve —, milyen helyet foglal el a világ cementgyárai között? —■ Elöljáróban néhány szót az előzményekről; már az elmúlt tervidőszak közepén világossá vált, hogy ha megfelelő gyorsasággal kívánjuk hazánkban a lakáshiányt felszámolni, akkor az építőipar hátterét is erősítenünk kell. így született a határozat a beremendi és hejőcsa- bai cementgyárak megépítéséről. — Beremenden ma kezdődik a gyáravató, és ha most őszinte értékelést akarunk adni a következőket kell mondanunk: a BCM nagyon rövid idő alatt elkészült, előbb mint az a beruházás programjában szerepelt Az építés közben a beruházásban résztvevő vállalatok felajánlották, hogy bizonyos meny- myiségű többletcementet ad majd a BCM mire az építés befejezésének hivatalos határideje eljön. Nos, hát ezt az ígéretet nem sikerült megvalósítani. Talán azt is mondhatjuk éppen azért, mert a gyorsaságon kívül a másik két követelmény: az olcsóság és korszerűség követelményeiről sem feledkezhettünk meg. — Köztudott, hogy energia- hordozókban nem vagyunk gazdagok. Nos, a BCM technológiáját is ennek megfelelően kellett meghatároznunk. Beremenden az elsőízben alkalmazott száraz technológia bevezetésével 1 kilogramm klinker előállítása fele annyi energiát sem követel, mint a régi eljárásokkal működő gyárak esetében. A BCM technikai színvonalát tekintve a ma és a jövő gyára. A jövőt úgy értem, hogy a számítástechnika alkalmazásával akár két évtized múltán is fiatalos gyár lehet Azonnjü belépéssel felveszünk FAIPARI ÜZEMÜNKBE asztalos szakmunkásokat. — faipari gépin inasokat ’űonyagüzemünkbe férfi és női segédmunka sokat, illetve betanított munkásokat. Fizetés teljesítménybér szerint lelentkezés: Salatonlell e, Szabadság u. 27. sz. — A BCM nagyságrendjét te. kintve is egyedülálló hazánkban. Az eddig alkalmazott legnagyobb kemencék is csak 1000 tonnásak voltak; Beremenden 1500 tonnás mindkettő. Mindezekhez a követelményekhez és ■— hangsúlyozom — új megoldásokhoz természetesen figyelembe kellett venni az ország teherbíró képességét: honnan lehet a legjobb és legolcsóbb berendezéseket beszerezni? így alakult, hogy több hazai, szocialista és tőkés ország cégeinek kooperációjában alakult ki a technológiai vonalak berendezése. Ez a későbbiekben aztán jónéhány problémát okozott, # A mar ünnepséggel lezártnak tekinthetjük a BCM építését A gondjait is...? •— A BCM nagy gyár, magasszintű technológiai berendezésekkel. Gondok tehát lesznek. Az elektrofilterek nem megfelelően választják le a port — a megoldás rövidesen várható. Az ömlesztett és csomagolt cement arányát 50—50 százalékra terveztük, ez a terv felborult, ma a fogyasztók 70 százalékban csomagolt cementet várnqk. Ezt is megoldjuk. További feladataink: 1974-ben mintegy 850— 900 000 tonna cementet gyártunk, 1975-ben pedig az előre meghatározott teljes kapacitásnak megfelelő 1 millió 70 ezer tonnát. Az első „kapavágástól” számított hét esztendőre tehát „száz százalékps” lesz a BCM. # A BCM és a régi gyárak együttesen sem oldják meg a cementgondokat, — Nem. Jelenleg folyik a hejőesabai gyár építése, ahol 1,6 millió tonna cementet gyártunk majd — egy esztendő múlva kezdődik itt az első vonal próbaüzemelése. Ezután, 1975- ben, a bélapátfalvai gyár üzembehelyezését tervezzük. A cementtermelés és az igények közötti egyensúly azonban még akkor sem lesz teljes. 0 Milyen beruházások várhatók a következő tervidőszakban? — Az V. ötéves terv körvonalai a cementiparban kialakultak, az Állami Terv Bizottság ezt jóvá is hagyta. 1980-ra annyi cementet fogunk Magyarországon gyártani, mint amekkorák az igények. A hejőesabai és bélapátfalvai gyár termelésének felfuttatása és még két új gyár felépítése biztosítja ezt. Az egyik valószínűleg a Közép-, vagy Észak-Dunántúlon lesz, kapacitását 1,5—2 millió tonnára tervezzük. A másik gyárról még semmit sem tudok konkrétan mondani, annyi bizonyos, hogy a bélapátfalvai és az említett másik két gyár mintegy 5 millió tonna cementet ad majd a nép* gazdaságnak. Lángoló vízcsapok Elgazosodtak az űj szigetvári kutak Szigetvár néhány lakásában, melyeket nemrégiben kötöttek be a vizvezetékhálózatba, időnként a csapokon kiömlő metángázt meg lehet gyújtani. Egy szerelőaknában összegyűlt, s lángralobbant gáz pedig súlyos sérülést is okozott már. Hasonló eset történt Békéscsabán is, ahol ketten égtek meg. Az önmagukban is veszélyes jelek azonban csak apró megnyilvánulásai az egész Szigetvárt érintő gondoknak. A város napi vízszükséglete 1530 köbméter, az üzemelő és a hálózatba bekötött kutak névleges vízhozama 1040 köbméter és a szárazságok alatti tényleges teliesítmény mindössze 730 köbméter. A szigetvári tanács éppen a vízhiány miatt saját anyagi forrásaiból furatott két új kutat, amelyek a jelen gondjait esetleg megoldották volna. Mint ismeretes, Szigetváron' még ebben a tervidőszakban 320 lakás épül — a lakótelep vízellátása meg csupa kérdőjel. Az új kutak nagymennyiségű metángázt és magnézium hordalékot is termeltek a víz mellett. Az eset nem egyedülálló — az Alföldön és Marcaliban is találkoztak már hasonló jelenségekkel. Á szakemberek feltevése szerint, ahol egységnyi területre nagyon sok kutat fúrnak — ez történt Szigetváron is, a konzervgyár a közelmúltban 11, a tanács pedig az említett két kutat fúratta — megbomlik a rétegek egyensúlyhelyzete és a mélyebb rétegekből a gázok szabadon áramolnak felfele. A problémával foglalkozott már az OVH Is, s a jövőben csak olyan kutakat enged bekötni a közműhálózatba, ahol a kiemelt víz tisztítását, gáztala- nítáeát is megoldják. Az intézkedés fontosságát, betartását a legmesszemenőbben helyeselnünk kell. Ugyanakkor felmerül a kérdés: Szigetvár — és még nagyon sok helyen az országban jelentkezhetnek ilyen gondok — égető vízgondjait miként lesz képes megoldani? Eddig 2 millió forintba került egy-egy kút fúrása és bekötése. A jövőben előírások betartásával a számítások szerint legalább öt millió forint szükséges. Szigetvár ösz- szes bevételeinek 75 százalékát a vízre, csatornázásra költötte ebben a tervidőszakban. A régi törpe vízmű már képtelen a terjeszkedő város vízellátását megoldani, mint ahogy óllamf segítség nélkül Szigetvár is képtelen szőrűit, talán azt is megkockáztathatjuk kétségbeejtő helyzetéből kimozdulni. 36 borral toli a hordó A Meesekvidéki Pincegazdaság legnagyobb, paksi üzemében a rekord szüret munkáit fejezték be. Míg sok esztendő átlagában 25 000—37 000 métermázsa volt őszönként a felvásárolt szőlő mennyisége, ebben az évben 45 620 métermázsa került ki kilenc termelőszövetkezetből, a Paksi Állami Gazdaságból és sok-sok háztáji gazdaságból. A paksi pincészethez tartozó 6000 hekiár szőlő két cukorfokkal jobb mustot adott a tavalyinál. Ács József vezető őrömmel újságolta, hogy a kipréselt 40 000 hektoliter musttal a pincészet valamennyi hordója megtelt. A tetemes mennyiség egytizedéből reduktív bort készítenek. A borászaton kívül palackozott italok értékesítésével is foglalkoznak Pakson. A november középétől szilveszterig bezárólag tartó árleszállítás bizonyára növeli a keresletet a híres Szekszárdi rubintos, a Szemelt rizling, a Pannónia desz- szertborok és pezsgők iránt. Kanadai licenc—balatonleüei gyár Számológép gyufásdobozban Kötegnyi rajzok között azt kérdezte az üzemvezető: — Meglepődne, ha a fizető- pincér számológéppel állítaná össze a számláját? Bőrönd nagyságú zakatoló masinát képzeltem a terített asztal szélére: valószínű nem állnám meg mosoly nélkül, amíg főúr ezzel vesződne. Az üzemvezető családi gyufásda- boz nagyságú fekete készüléket vett elő a fiókjából: — Mór úgy értem — folytatta —, ha ezzel számolná. A „mini” számológépnek nincsenek zörgő, csattogó alkatrészei: apró telepekkel működik, s a másodperc tört része alatt végzi el a négy alapműveletet, s a százalékszámítást A formás kis zsebszámoló kísérleti gyártása a kanadai Bowmar- cégtől vásárolt licenc alapján nemrég kezdődött meg a Híradástechnikai Ktsz budapesti központiában. A kísérleti szalagon eddig ötezer darab készült el, s ebből került egy Balatonlellére a ktsz itteni üzemének vezetőjéhez. Az már csak természetes, hogy valahányszor számokról kérdezem az üzemvezetőt, nem a logarlécet, hanem ezt a készüléket használja. Tóth lllisz Ottó a még nem létező számológépgyártó üzemet irányítja majd. Tizenhárom millió forintos költséggel márciusiban kezdték el az 1200 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok építését. A festők az utolsó simításokat végzik már: hamarosan jöhetnek a technológiai szerelők, s februárban itt kezdődik meg a „mini" számológépek készítése. Egyetlen készülék fagyasztói ára kilencezer forint körül mozog. Jövőre mór ötvenezer darabot készítenek Balatonlellén S,záz munkás betanítása után. A várható piaci keresletet Figyelembe véve a termelést fokozatosan napi ezer darabra Paksi jelentés Épül be„aünvte“ Az atomerőmű építésének újabb felvonása kezdődik. Ä napokban vonul fel a FÖLDGÉP hogy elkészítse a végleges rendezést, s a 26. sz. Építőipai' Vállalat is Pakson van már, hogy megkezdje a vízmű mun kálatait. A paksi dombon a későbbi lakótelep első panelépületei magasodnak — a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat is teljes gőzzel nekilátott. ' Mint már arról korábban hírt adtunk, természeti adottságoi révén Paks bizonyult,a legideálisabb helynek az atomerőmű létesítésére. Nemcsak azért. „Kitágult" a sín Befejeződött a vizsgálat a sellyei vonatszerencsétlenség ügyében — Na, persze, men« mint aj űrült I Nem csoda, hogy a sín nem törtette meg 1 filyerr és ehhez hasonló véleményeire! is hallottak és Jegyzö- kSnjnreztek a sellyei »onaé szerencsétlenség kBrOlményeit vizsgáié szakérté bizottság tagjai. Nos, a vizsgálat szombaton befejeződött. Azért csak szombaton, mert eddig vártak arra a szakértői véleményre, ami megállapította, hogy a vonatra szerelt kilométerórák állása hiteles, vagyis o szerelvény — a pályára engedélyezett — óránkénti 40 kilométeres sebességgel haladt. s Mint Ismeretes, október 17-én, szerdán délelőtt * óra 40 perckor a Siklós—Barcs kózótt közlekedő személyvonat a sellyei állomás területén ki siklott. A baleset következtében a motorkocsi lefordult s pályatestről, amire felemelkedve ráfutott a második kocsi, egy mellékkocsi pedig Ugyancsak ledőlt a sínekről. A szerencsétlenség okait vfzs- gélé MÁV vasűtbiztonsági és rendőrségi szakértők egyértelműen megállapították, hogy a. balesetet pályahiba okozta. Ezen a szakaszon ugyanis nyomtávszabályozási munkákat végeztek — femezeltolással. A kanyarodé pályán — a vonat érkezéséig — a bebő sinszálen megerősítették a kapcsoló szerkezeteket, de <aj külsőn már nem tudták megfelelően rögzíteni. Az az erő, amivel a motorkocsi megnyomta ezt a sínszálat, épp elég volt ahhoz, hogy az rugalmasai} kitáguljon, s a kocsi kiugorjon a pályáról. A szakértők megállapították, hogy a balesetért a munkákat Irányító pályamunkás a felelős, mivel nem tartotta be az előírt technológiái szabályokat. A vizsgálati anyagot ezen a héten átadják az ügyészségnek. mert a nagy vízigény kielégítésére ott a Duna, továbbá a közlekedés közúton, vasúton és vizen is könnyen megoldható, hanem az országos energiahálózatba való bekapcsolás sem okoz különösebb gondot. Szovjet és magyar szakemberek a leggazdaságosabb, legkorszerűbb megoldásokat keresve többször is módosítottál! a terveket, míg végül kialakult a legideálisabbnak látszó elképzelés: Az első kiépítésben az erőmű 440 megawattot termel. Ez már több, mint kétszerese lesz a Pécsi Hőerőmű jelenlegi teljesítményének. A kitűzött cél az, hpgy az első gépegység a VI. ötéves terv első évében, 1980 elejére elkészüljön. A Szovjetunióval kötött megállapodás szerint még abban az ötéves tervben, tehát 1985-ig 2000 megawattra bővítik az'erőművet Végső kiépítésben az erőmű összteljesítménye eléri a négyezer megawattot. Ennek nagyságát jól érzékelteti, hogy hazánk jelenlegi teljes villamosenergiatermelése nem éri el ezt az értéket Az építésen és szerelésen a tervek szerint mintegy négyezren dolgoznak majd. összehasonlításul egy érdekes adat: a nemrég átadott, 8 milliárd forint -költséggel épült Gagarin hőerőmű 800 megawatt teljesítményű. A paksi atomerőmű tehát epriek az ötszörösét fogja termelni. Az első kiépítés utón, az erőmű dolgozóinak tervezett létszáma 1500 fő. Egyrészt az 5 lakásaikról, másrészt az építésen dolgozók elhelyezéséről is ’gondoskodni kell. Gyökeresen megváltozik majd a környék arculata. Szinte egy új kisváros épül a paksi dombon. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat idén augusztusban kezdte a földmunkákat és most, novemberben már helyükre emelik a paneleket. Az ez évi terv: 150 lakás összeszerelése. Az épületek négyszintesek, a lakások két szolja, összkomfortosak, központi fűtéssel. Egyelőre itt laknak majd az építkezésen dolgozók, s ha a munka befejeződik, különösebb átalakítás nélkül állandó lakások lesznek. Már elkezdték a majdani vendéglátó kombinát építését is, egyelőre a 3000 adagos konyha készül el, a' hozzátartozó étteremmel. Az első üzembehelyezésig 2000 lakás épül, de a távlati tervek további ezernek az építését is lehetővé teszik. Pécs vállalatai, intézményei is kiveszik részüket a beruházásból. A Pécsi Tervező Vállalat a lakótelep tervezésénél végzett nagy munkát, a MÁV Pécsi Igazgatósága a vasútvonal kiépítésénél jut szóhoz, a Pécsi Postaigazgatóság pedig a paksi hírközlő hálózat korszerűsítésével, az automata központ elkészítésével járul hozzá az ország legnagyobb villamosenerqia bázisának felépítéséhez. K. Gy. emelik, s 270—300 ember foglalkozását biztosítja. Azt, hogy a gyorsan megvalósuló beruházás költségei hamarosan megtérülnek — így utólag — számológép né'kül sem nehéz bizonyítani. A ktsz eddig egyedi műszerek, ipari tv-kamerák készítésével foglalkozott. Szériagyártásra most először térnek át: s úgy számolnak, hogy oz apró számológép duplájára emeli a termelési értéküket — S ki veszi meg? — A kanadai cég — próbaként — hozott már be ilyen készülékeket : protekció kellett ah. hoz, hogy valaki hozzájusson. Kercza Imre umm A
