Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-04 / 294. szám
1973. november 4, DUNÄNTOU NAPLÖ Pécs munkaerőmérlege Egy munkás, egy kiszolgáló A foglalkoztatottak száma 34130 — Hódít a szolgáltató ágazat líz nő közűi csak egy szakmunkás ■ Elkészült Pécs minden eddiginél részletesebb és teljesebb munlcaerőmérlege. A Városi Tanács munkaügyi osztálya az 1973. január 1-i állapotnak megfelelően összegezte a munkáltatói adatokat — külön kitérve a nők és bejárók adataira. 84 130 volt év elején a foglalkoztatottak összlétszáma, melyből 32 381 főve! részesedik az ipar. A középüzemek rárom Minden település jelentőségét iparának színvonala határozza meg, nézzük tehát először az ipari adatokat. Pécs varosában 52 ipari vállalat, illetve üzem dolgozik — ami jelentős szóm. De ha azt nézzük, menynyi ezek közül az igazán jelentős — 3000 főn felüli — nagy- vállalat, már nem ilyen kedvező a kép. Mert ilyen nincs. A Mecseki Szénbányák pécsi üzemeiben 6098 ember dolgozik, a Pécsi Kesztyűgyár létszáma 2976, s ezt a színvonalat már csak a Pécsi Bőrgyár közelíti meg - 2349 fős fogíalkoztatotti létszámával. A bőripar tehát e város Iparának egyik alappillére, olyany- nyira, hogy a bányászváros jelző hovatovább igaztalanná válik. A Kesztyűgyár, a Bőrgyár, a Kossuth Cipőipari Szövetkezet, a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet és a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezet együttes létszáma ugyanis meghaladja a 6400 főt — s ebből, egyebek mellett, azt a következtetést kell levonnunk, hogy minden vonatkozásban többet kell foglalkozni ezeknek az üzemeknek az eredményeivel és gondjaival. Nagyvállalat tehát nincs. Az 82 ipari jellegű vállalatból mindössze hatnak e létszáma haladja meg az ezret — 46 vállalat tehát ezer fő alatti létszámmal dolgozik, azaz többnyire középüzem. De nem kicsi azoknak az üzemeknek a száma sem, ahol 500 fő alatti a létszám, sőt ha azt Is szem- ügyre vesszük, hány telephelyen. üzemegységben foglalkoztatják a pécsi vállalatok és szövetkezetek munkásaikat, a kép egyenesen tragikussá válik, mert a telepek száma többszáz, s tucatjával vannak olyan telepeink, ahol 10—20 ember dolgozik. Es ez már nemcsak vállalataink nagyságrendjére, de hatékonyságára is utaL Tízezer építő A város építőipara szintén ágy nőtt .hatalmasra, hogy ez alig-alig tudatosult közvéleményünkben. 10 532 embert foglalkoztatnak építő-, építőanyagipari, beruházó és tervező vállalataink — s ez a kapacitás nagvobb az országos átlagnál. A BÉV 5446 fős mammutválla- lat, de óriási utat tett meg a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalata is: 1244 fős létszámával megközelíti egyes állami vállalatok nagyságrendjét, azaz B-kategőriás vállalat. A kereskedelemben 7895 fő dolgozik, a közlekedés, hírközlés területén 10 623, egyéb — közszolgálati — területen 1595 fő. Ez tehát a szolgáltató ágazat, az úgynevezett harmadik szektor, melynek fejlődési üteme messze meghaladja az ipari fejlődés ütemét. Érdemes összeadni ezeket a számokat és az ipari foglalkoztatós adata mellé helyezni. 32 381 ipari munkás — 37 061 „egyéb”. De ha a kereskedelem, a hírközlés, közlekedés adatait külön is veszem, a legszorosabban szolgáltató jellegű vállalatoknál még mindig 16 948 ember, marad. A tercierszektor tehát hódít, s egyre hatalmasabb. 4336' ember dolgozik Pécsett a mezőgazdaság területén — s ez az adat már sokkal több, mint kuriózum a foglalkoztatottsági adatlapon. A város két termelőszövetkezetében — {Vassas, Reménypuszta} 692 a foglalkoztatottak száma, a további 11 mezőgazdasági vállalatnál 4292. E vállalatok között olyan jelentős gazdasági egységek vannak, mint a Vízügyi Igazgatóság, a Pécsi Állami Gazdaság ‘ és a több mint 500 embert foglalkoztató Pécsi Parképítő és Kertészeti Vállalat 3 Ingázók, szálláslakók Pécs természetesen nem tudja önmagát ellátni és kiszolgálni. Ha csökkent is az elmúlt években az ingázók száma, vóHo- zatlanul jelentős az a réteg, mely minden hajnalban és minden délután vonatra, illetve buszra ül. 9708 fő volt 1973. január 1-én a bejárók száma — közülük 2411 nő. Munkásszállásokon 1964 ember lakik, s ebből az építőipar 1536 fővel részesedik. Az ipari üzemek mindössze 169 dolgozója lakik szálláson (köztük 1 nő), a munkásszóllásos foglalkoztatási forma tehát hovatovább építőipari jellegzetesség lesz. Pécs munkásszállásain egyébkert összesen 148 nő lakik — az ipar területéről 1, a kereskedelem területéről 6, a szolgáltató üzemekből 54, a mezőgazdaság területéről 6 — * az építőipar területéről 84. Közel 10 ezer bejáré — ez olyan realitás, amivel hosszabb távon is számolni kell. Ennyi lakást nyilván nem építhet a város — ez nem Is lenne célszerű, marad tehát az utaztatási feltételek állandó javítása feladatul. Egyébként 203 községből járnak Pécs üzemeibe dolgozni. Baranya, Tolna és Somogy községeit Is érinti Pécs vonzáskörzete, hisz még dombóvári ingázó Is van. A legtöbb bejáró-dolgozót egyébként Hosszú hétény adja — Innen minden reggel 315-en Indulnak útnak. Második helyen Pécsvá- rad áll 157 fővel, harmadikon Szentlőrine 110 fővel. Ezek a számok egyébként szinte súgják: meg kellene vizsgálni e három település esetében az ipartelepítési lehetőségeket, mert hosszabb távon drágább ekkora tömeget mozgatni, mint helyszínre vinni az üzemet Az átlagos utazói létszám egyébként 10—15 fő a baranyai községekből, ez a szám legfeljebb a város-környéki falvakban és a gazdaságilag elmaradott körzetekből nagyobb. A 9708 Ingázóból egyébként 2411 a nő — a nők tehát nehezebben indulnak útnak, s ha a közelben nincs lehetőség, inkább nem< vállalnak munkát És ha már a nőkről esik szó, érdemes elidőzni egy percig annál a kérdésnél is, hol, s milyen beosztásban dolgozik Pécs 36 ezer női munkavállalója? Az iparban 13 690, qz építőiparban 2011, a kereskedelemben 4820, a közlekedés-hírközlés területén 2471, a szolgáltató üzemekben 10 959, s végül az egyéb közszolgálati helyeken 877 a női dolgozók száma. De: emeljük ki például az ipari adatokat s nézzük meg, mit csinál ez a hadseregnyi nő? A 32 ezer ipari dolgozóból 9729 a szakmunkás. És ebből 1106 a nő .. . A betanított munkások száma 10 347 — ebből 6594 a nő. A segédmunkások száma 4641 — köztük 2174 a nő. Ahogy halódunk lefelé a kvalifikáltsági lépcsőn — a nők száma és aránya egyre nagyobb, s ehhez nem kell kommentár. Műszaki beosztásban mindössze 359 nő dolgozik Pécs városában, pedig a műszaki dolgozók összlétszáma 2455. Igaz, a 3300 adminisztrátorból 2600 nő — de ez az esetek többségében szintén szakképzettség nélküli, kisfizetéssel járó munkát jelent. A munkaerőmérleg: alap Sokezer szám — a laikus számára ennyi a most elkészült munkaerőmérleg. A szakemberek számára azonban ez az alap, mindenféle fejlesztés alfája. A VároSI Tanács munkaügyi osztálya e hatalmas munkával mór az V. ötéves terv előkészítését kívánta segíteni. A számok ugyanis nem „lokál- patrióták” s a szemünkbe mondják: mi az, amire tényleg büszkék lehetünk, s mi az, ami fékez, visszahúz — egyszóval, amin a lehető leggyorsabban változtatni kell, Békés Sándor November 7-re befejeződnek az őszi munkák A búza 86 száza éka a fö dh@n —- A Iáikor ca 81 százalékát betakarították a megyében Továbbra is kedvező az időjárás, jó ütemben folynak és befejezéshez közelednek Baranya megyében az őszi mező- gazdasági munkák. Tegnap a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésüqyj osztályán november 1-i fordulónappal értékelték a helyzetet. A beérkezett jelentések kedvező megyei összképet adnak. A tavoly őszi helyzettel összehasonlítva az idén 20 százalékkal több búzát vetettek el, 10 százalékkal több cukorrépát és 20 százalékkal több kukoricát takarítottak be a megyében november 1-ig a nagyüzemek. A száraz időjárás kedvezett a legtöbb betakarítási munkának. Különösen a szállításnál volt érezhető a könnyebbség. A talajelőkészítést viszont kedvezőtlenül befolyásolta a szárazság, de a mezőgazdasági üzemeknek ennek ellenére sikerült tar- taniok az aratáskor szerzett időelőnyt. Az állami gazdaságok Polgárháború a szervezefben Jogos vagy kóros magatartásT Beszélgetés ér. jávor Tiborrah a POTE I. Belklinikája igazgatójával az immunológiáról Autoimmun betegség — a szervezetben lezajló polgárháború, amelynek sokszor végzetes a kimenetele. Miért támadja meg az idegen fehérjéktől mérgező anyagoktól védő apparátus e saját fehérjéit? Mivel magyarázható ez a rendhagyó magatartás? Mit tud az orvos- tudomány ezekről a jelenségekről? Számtalan kérdőjel — a válaszokat dr Jávor Tibor professzortól, a POTE I. számú Belgyógyászati klinikájának Igazgatójától kértük, aki az Immunológusok vándorgyűlésérek második napján a májbeiegsé- gekkel kapcsolatos Immunológiai kérdésekről vezetett ke- rekasztal-vttát — Vannak olyan krónikus májbetegségek, amelyeknek okát pontosan nem Ismerjük. Hajdan igen könnyen mentek át a máj végzetes károsodásába, májzsugorba. Mintegy tíz éve alakult ki az a vélemény, hogy ezek a megbetegedések a szervezet védekező apparátusának a kisiklásából származnak. A betegek vérszérumábon kimutathatók olyan anyagok, amelyek a máj sejtjeiben levő fehérjékkel kémiai kapcsolatba lépnek, „májellenes” tevékenységét folytatnak. Es találtak olyan nyiroksejteket, amelyek speciálisan a . máj szövetét károsították. Nem tudjuk, hogy ezeknek ml a jelentősége. Hogy ez egy beteg májsejt eltakarítását szolgálja-e, vagy egyszerűen csak jelzés, hogy a májban fehérjetermészetű ellenanyagok vannak? Az sincs kizárva, hogy tulajdonképpen jogos védekezés. Az agresszív nyiroksejtek Jelenléte bizonyos hogy általában bajt csinál.- Sok sző esett az „ausztrál antigén"-rőt, és „B" típusú májgyulladásról. Mit Jelentenek ezek? — Az ausztrál antigén egy véletlen felfedezés volt. Találtak az ausztráliai bennszülöttek vérében egy olyan fehérjetei- mészetű anyagot, amehyel szemben más emberi vér ellenanyagot termelt. Később, persze, más emberi vérben is megtalálták, és mintegy öt éve derült ki, hogy köze van ahhoz e májgyulladáshoz, amit a szaknyelv szérumhepatitisnek nevez. Oka. Az „A” típus a köznyelv. ben honos fertőző májgyulladás, A „B” típus vírusa kapcsolatos ezzel az anyaggal. A két betegség klinikai képe csck- nem egyforma, a lappangási idő különböző. Előbbinél néhány hét, utóbbinál néhány hónap. — A gyógykezelésben van-e különbség? — Ma már nagyon jó módjai vannak a gyógyításnak. A kezelés ugyan hosszadalmas, hiszen az alkalmazott gyógyszereknek sok a nem kívánatos mellékhatása. A sejtoszlást akadályozó anyagokkal és a hormonokkal csínján kell bánni. Ha Intézeti kezelést Igényelnek a betegek, megkapják, de gondozunk Is. Kapcsolatunk a pécsi rendelőintézetekkel nagyon já, Irányítják hozzánk ezeket a betegeket, — Okoz-e más betegségeket az Immunrendszer kisiklása? — Az ellenanyagok termelése a szervezetben adott. Sejtkolóniák végzik, néhány sejtből állnak. Teszem azt: van egy kis alvó sejtcsoport, amely kizárólag a birka vőrősvérsejtje ellen termelhet anyagot. Ezek a sejtek, ha ö szervezetbe birka- vőrösvérsejt jut aktivizálódnak, tehát felszaporodnak és ellenanyagot termelnek. E mintára található több olyan kolónia amely előre meghatározott anyagot képes termelni, a szervezetbe jutó idegen anyagok ellen. A baj ott kezdődik, ha akad egy olyan sejtkolónia, amely a saját-fehérje ellen kezd dolgozni és olyan ellenanyagokat termel, amely felborítja a normális működést. Magyarul: a szervezet megtámadja önmagát. Vannak adataink arról, hogy a kisiklás genetikailag meghatározott, tehát egy sejt- csoport egy meghatározott időben megváltoztatja működését és kóros lesz, de az sincs kizárva, hogy valamilyen ismereten oknál fogva a szervezet valamelyik fehérjéje változik meg, amely ellen aztán a normálisan működő védekező rendszer fellép . . . Még keveset tudunk erről, de minden nap újat hozhat. Kampis október utolsó napjáig befejezték a vetőszántá sokat, a termelőszövetkezet 93,1 százalékban készült el ezzel a munkával. Ötezer hektár magágy készítési munka maradt novemberre a kukorica utáni szántásokban, most folyik a vetés. A mágocsi Béke Tsz-ben csütörtökön és pénteken 40 traktor szántott és vetett a határban, a betakarított kukorica-földeken. A munkák torlódása miatt az őszi mélyszántási munka maradt ©I leginkább; a területnek csak 36 százalékát tudták megszántani az erőgépek. A munka oroszlánrésze novemberre maradt, az ünnep után — mert « jelek szerint november 7-re befejezik Baranyában a búza vetést ás az őszi betakarítást, — a felszabaduló traktorokat az őszi mélyszántáshoz vonják ösz- sze. Közel áll a befejezéshez a búza vetése. Az elmúlt két hétben közel 26 ezer hektáron került földbe a mag. Ezekben a napokban a búza vetés a legnagyobb munka, ez mindenütt zöld utat kap, hiszen közel 10 ezer hektár van még vissza, vagyis a tsz-ekben 16, az állami -gazdaságokban mintegy 8—9 százalék. Az optimális vetési idő vége felé járunk s min- den nagyüzem igyekszik november 7-ig befejezni g búza vetését, annál is inkább, mivel most már fagyosak az éjszakák. Sok termelőszövetkezet már október 31-ig befejezte a búza vetését, végzett a babarc), a lippói, a somberek:, a himes- házl, & majsi, @ mohácsi Üj Barázda és e komlói termelőszövetkezet is, A kukorica betakarftásáí kevésbé zavarják az éjszakai talajmenti fagyok. Két hét alatt 27 ezer hektáron takarították be a termést Baranyában s es azt jelenti, hogy a terület 81 százalékkal végeztek. Ennél is előbbre járnak az állami gazdaságok, amelyek november 1- Ig a kukorica 93 százalékát takarították be s ami ugyancsak nagy szó, ® területről egyidejűleg a kukoricaszárat is levágták. Az átlagtermések is kedvezően alakultak. A burgonyaszedés már befejeződött a termés megyei átlagban 118 mázsa lett hektáronként. Kiemelkedő a Bo- gádmindszenti Állami Gazdaság eredménye, ez az üzem 300 mázsás rekord burgonya tér. mést takarított be. Cukorrépából mintegy 400—500 hektár szedése van vissza, az eddigi átlagtermés 321 mázsa, de az állami gazdaságokban, ahol mór befejezték ezt a munkát, hektáronként 545 mázsát adott a cukorrépa. A napraforgó aratása 88 százalékban történt meg, a megyei átlagtermés 16,7 mázsa, kiemelkedő a mohácsi járás eredménye, ahol 22,2 mázsát adott hektáronként ez a növény. A kukorica átlagtermése is a mohácsi járásban 0 legmagasabb hektáronként 47,8 mázsa, ennél is jobb az állami gazdaságok átlaga 48,7 mázsa, a megyei kukorica átlagtermése 40,8 mázsa hektáronként ami azonos a két héttel ezelőt. tivel. Ezek természetesen csak előzetes átlagok, a méq kinn- lévő termés Is beleszólhat a végleges eredménybe. KlSZ-küldöttértekezlet a MÉY-nél A Szentegáti Állami Gazdaságban a meliorizáció* program során mintegy négyszázötven kilométer hosszúságú árokrendszert alakítottak a belvizek elvezetésére. Az árokrendszer karbantartására egy holland gyártmányú gépet vásárolt a gazdaság, amely egész évben folyamatosan megtisztítja az árkok rézsűjét a növényektől. — Szokolai Se!«, •— KISZ-küldött értekezletet rendeztek tegnap Pécsett a Mecseki Ércbányászati Vállalat fiataljai a vállalat központi tanácstermében. A KISZ Vili. kongresszusa óta, illetve az előző választások óta végzett munka értékelésén részt vett Ambrus Jenő. az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Lukács László, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára és Tóka Jenő, a MÉV igazgatója. Az írásbeli beszámolót Tukora István, a MÉV KISZ Bizottságának titkára egészítette ki. majd az üzemek KISZ küldötteinek hozzászólásai következtek. A fiatalok a politikai, gazdasági és kulturális eredményeik mellett kiemelten foglalkoztak olyan problémákkal, mint a termelő munka segítése, lakáshelyzet, kulturális élet és sportolási lehetőségek. Konkrét példákkal igazolva vitatkoztak a tennivalóikról. A délutáni órákban a több mint 1000 KISZ-tagot képviselő 100 küldött két évre szóló megbízatással 11 tagú végrehajtó és 35 tagú bizottságot választott. A MÉV KISZ-bizottságának titkára ismét Tukora István lett, í
