Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-30 / 319. szám
’973, november 30. DUNANYOll NAPLÓ Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1973. november 28-i öleséről (Folytatás az 1. oldalról) nak alaposabb megismerése'«, a párt társadalmi összetételének tudatosabb alakítására. Az újonnan felvettek 71,7 százaléka fizikai dolgozó. Javult az összes felvettek között a nők és a 30 éven aluliak aránya. Fejlődött a társadalmi és tömegszervezetek pártirányítása és ez lehetővé tette, hogy a közös cél érdekében nagyobb önállósággal lássák el sajátos feladataikat. A szakszervezetek, a kommunista ifjúsági szervezetek, a Hazafias Népfront bi zottságai, a nőmozgalom és más fontos társadalmi szervezetek jó munkájukkal hozzájárultak a novemberi határozat végrehajtásához. II © A Központi Bizottság ősz- szefoglalóan megállapította: az 1972, november 14—15-i ü'és határidőhöz kötött határozatait ! végrehajtottuk, a hosszabb távú feladatok megoldása megfelelő ütemben folyik. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek, a párttagoknak és a pártonkivüli szövetségeseinknek azért az odaadó munkáért, amit az élet minden területén végeztek a novemberi határozat következetes végrehajtása érdekében. Szilárdan bízik abban, hogy a párttagok és a szocializmus pártonkivüli híveinek összefogásával, további áldozatos munkával elérjük a párt X. kongresszusán kitűzött célokat. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. © A nemzeti jövedelem 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nő. Erősödtek a kiegyensúlyozott fejlődést biztosító tendenciák: a nemzeti jövedelem termelése meghaladja a belföldi felhasználást, tovább javul az ország külkereskedelmi mérlege és a számítottnál gyorsabban növekszik a munka termelékenysége. Az ipar termelése 6—7 százalékkal növekszik, ami túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a könnyűipar, és a villa mosenergia-ipar. A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalékkal haladja meg, de némileg elmarad a tervezettől. A tervezettnek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az állami és a vállalati beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Gagarin Hőerőmű, a Barátság II, kőolajvezeték, a Tisza II. vízlépcső, az Ajkai Tim- földgyar, a Beremendi Cementgyár, a Magyar Viscosa Gyár új műanyagüzemének megépítése, a Magyar Vagon- és Gépgyár acélöntödéjének, az Ózdi Kohászati üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek kapacitásának modernizálása és bővítése, A mezőgazdasági termelés mintegy 5—6 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. Kenyér- és takarmánygabonából biztosított a belföldi igények kielégítése, búzából kivitelre is jut. A zöldség- és gyümölcstermelés — főként a rendkívüli szárazság következtében — a tervezettnél kisebb, burgonyából importra van szükség. A szarvasmarha-tenyésztés meggyorsult. A IV- negyedévtől a sertéshús-termelés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felében felélénkült, és egész évre számítva a növekedés üteme 2,5—3 százalék lesz. A kapacitások és az igények összhangja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncentráció és kevesebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fejlődés a bérezési munkáknál. A lakásépítési tervet teljesítjük, mintegy 85 000 lakás épül, A közlekedés és a hírközlés a terveknek megfelelően fejlőd'k. A termelés szerkezete és az , élénk külföldi kereslet a válla- j latokat az export növelésére | ösztönözte. Az export dinamikusan, az import mérsékelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4—5 j százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—-4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal emelkedik. A nagyüzemi munkások reálbérének növekedése eléri a tervezett 5,8 százalékot. Az áruéi- j látás kiegyensúlyozott, bár év közben átmeneti ellátási nehézségek voltak húskészítményekből, zöldség- és gyümölcsfélékből. © A Központi Bizottság elfogadta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait: A nemzeti jövedelem termelésének növekedése A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése Az ipar bruttó termelésének növekedése Az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése A mezőgazdasági termelés növekedése Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése A munkások és az alkalmazottak reálbérének növekedése A szocialista szektor beruházása A -kiskereskedelmi áruforgalom Lakásépítés ebből: állami lakás 5 százalék 5—6 százalék 5,5—6 százalék 4 százalék 2,—2,5 százalék 5—5,5 százalék egy keresőre jutó 3,7 százalék 117—118 md Ft növekedése 8—9 százalék 85 ezer* 36 ezer A beruházások között 1974- ben kezdődjék meg az adriai kőolajvezeték, a Paksi Atomerőmű, I. ütemének, a Bélapátfalvi Cementgyár, 0 Borsodi Vegyi Kombinát új PVC gyárának, a kiskunhalasi új kötöttárugyár, a Gyulai Húskombinát, a Magyar Viscosagyár új II. üzemének, az Ózdi Kohászati üzemek acélgyártó kapacitásának fejlesztése. Meg kell kezdeni az új nagy teljesítményű Kossuth-adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben tervezettnél gyorsabban, több mint 5 száza- ; lékkai emelkedjen. Az ipari termelésen belül az .átlagosnál di- . namikusabban fejlődjön a vil- lamosenergia-ipar, a vegyipar és az élelmiszeripar termelése. © A Központi Bizottság az életszínvonal növelés® érdekében 1974-ben — az automatikus bérnövekedésen felül — olyan központi intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalékot meghaladó mértékben, az egy keresőre jutó reálbér 3,7 százalékkal, a lakosság összes foj gyasztósa pedig közel 6 százalékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Központi 1 Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 milliárd 200 millió forint éves kihatással központi intézkedéssel emeljék — a? állami szektorban I 1973-ban központi béremelésben nem részesült ipari és épí tőipari tevékenységet folytató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állomány- csoportba tartozó dolgozók, — a tanácsok és szűkebb körben más helyi államigazgatási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgató si helyi költségvetésű szervek dolgozóinak, — a kutatóintézetek, — a színházak és színház- jellegű intézmények dolgozóinak bérét. A béremelés mértékét, a végrehajtás időpontját a Miniszter- tanács a SZOT bevonásával állapítsa meg. A népesedéspolitikai határozattal összefüqqő szociálpolitikai jellegű állami juttatások (gyermekgondozási segély, egyszeri anyasági segély, babakelengye, anyák gyermekápolási táppénze, kétgyermekesek családi pótléka) 1974-től történő növelésére mintegy évi 1 milliárd 660 millió forintot kell biztosítani. A fegyveres erők sorkatonáinak pénzbeli ellátmányát és az eltartásra 'szoruló hozzátartozók családi segélyét 1974, január 1-tól fel kell emelni. 1974-ben a dolgozók újabb kategóriáinál folytatjuk az áttérést a 44 órás munkahétre. A gyermekintézményi hálózat fejlesztése és ellátottságának javítása érdekében 2400 bölcsődei és 12 000 óvodai férőhelyet kell létesíteni. Az oktatáspolitikai feladatok megoldását ösz- szesen 720 általános, közép- és szakmunkásképző iskolai osztályterem, továbbá 6000 kollégiumi férőhely megépítésével kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás további javítására 1600-zal kell növelni a gyóqyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágyak számát pedig 1000-rel. A megyei kórházak bővítésének és rekonstrukciójának, folytatása mellett a jóróbetegellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rendelőóra szervezésével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem haladhatja meq a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforgalom növelése mellett a termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlesztésével javítani kell az áruválasztékot, és csökkenteni az átmenetileg hi ányzó cikkek körét. A kereskedelmi vállalatok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet arra, hogy a lakossáq áruellátásában a munkaidő további csökkenése esetén se legyen zavar, @ Az 1974. évi népqazdasági terv teljesítése megköveteli a gazdasáqi szervező, irányító, ellenőrző munka további javítását. Ennek érdekében a pártA Központi Bizottság áttekintette a párt káderpolitikáját, a káder- és személyzeti munka helyzetét, főbb feladatait és az alábbiakat állapította meg: © A káderpolitika összhangban van a párt politikai fővonalával, célkitűzéseivel. A politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői ráter- mettséq hármas követelménye alapelvként bevált, egyre következetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásában. A káderek a különböző területeken és beosztásokban ösz- szességükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalommal helyesen él, aktív a közéletben, életmódja megfelel erkölcsi követel ményei n-knek. Fejlődött a káderek többségének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel és hosszabb távon nem tud eleget tenni a növekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztalható, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem folytatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dől gozókkal. Helyenként előfordul vezetői qőg, a kollektíva vélemé- nyének semmibevevése, a jogos bírálat megtorlása. Az ilyen jelenségekkel szemben a Pórt vezető szerveinek ismételt figyelmeztetése ellenére méq mindig tapasztalható békülékenység, elvtelen engedmény, a felelős- ségrevonós elmulasztása. A vezetők megítélésénél továbbra is a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettséq hármas követelményét kell alkalmazni, de ezek tartalmát illetően magasabb mércét keli állítani. © A szocialista építés egyre bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügyszeretetei kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy emeljük a kádermunkával szemben támasztott követelményeket szervezetek politikai munkájukkal támogassák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás hatékonyságának növelésében, a kapacitások ésszerű kihasználásában, a termelési struktúra korszerűsítésében, a termékek minőségének és a munka szervezettségének javításában, a munka-, technológiai, pénzügyi fegyelem további megszilárdításában, a takarékos gazdálkodásban. A politikai tömegmunka segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célszerűbb felhasználásához. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget a KlSZ-szervezetek- nek ahhoz, hogy a fiatalok kez- deményezően és tevékenyen vegyenek részt munkahelyük politikai, társadalmi és gazdasági életének alakításában. A szakszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy szervezeteik az érdekvédelmi tevékenység mellett következetesen támogassák a termelés hatékonyságának további javítását, a racionális üzem- és munkaszervezést, a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocia lista munkaverseny fellendítését. A tömegtájékoztatás területén dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a televízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes és siínvo- nalas termelő munka. A Központi Bizottsáq felhívja a pártszervezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példamutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Orszáqos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságát és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk terüle- .létén. Segítsék.elő az 1974. évi gazdasági' féladatok eredményes megoldását. ■ ■ A káder- és személyzeti munkában a jövőben is fontos feladatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a vezetői állomány egészséges fejlődése és összetételének kedvező irányú változása érdekében szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre. Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy minden ember képességének és adottságának megfelelő helyen dolgozzék, A Központi Bizottság továbbra is helyesnek és szükségesnek tartja, hogy társadalmunkban — párttisztséget kivéve — bármely beosztást pártonkivüli is j betölthessen, aki a szocializmus | építésének programját elfogad- i ja és annak megvalósításáért [ aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos feladatának, munkája szerves részének tekinti. Az állami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével, a párt- és társadalmi szervezetek bevonásával, a bizalom és nyílt sóg légkörével, elvszerű kritikával el keli érni, hogy a szocia lista demokrácia fejlődéséből következően erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Ez segíti a szubjektivizmus háttérbe szorítását és káderpolitikai elveink hatékonyabb érvényesülését © A Központi Bizottság a ka- dermunka fejlesztésében az egyik legfontosabb feladatnak tartja a aondoskodást a tervszerű káderutánpótlásról. Fontos politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy te hetséges munkások, termelőszövetkezeti parasztok tervszerű előkészítéssel fokozatosan és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a budapesti, megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságain meq kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fizikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az állami felsőoktatásban is növelni kell annak lehetőségét, hoqy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézményekben emelni kell az oktató és nevelő munka színvonalát, mert viszonyaink között a káderutánpótlás eqyik legfontosabb forrása ma már az egyetemet és főiskolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a pozícióféltésből eredő hátrányos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is megkívánja a követelményeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását a vezetésbe. A párt- és KISZ-szervezetek tekintsék fontos feladatuknak, hogy adjanak lehetőséget a fiataloknak képességeik kipróbálására. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészségügy területén célszerű a bevált pályázati rendszer kiterjesztése. Az üzemi demokrácia fejlesztésével összhangban biztosítani kell, hogy az állami üzemek, Intézmények dolgozói érdekképvíseleti szerveik útján nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak vezetőik kiválasztásába és megítélésébe. © A Központi Bizottság elfogadta és határozattá emelte a párt káderpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentést, A határozat a Pártélet című folyóiratban megjelenik. A Központi Bizottság javasolja a Minisztertanácsnak, hogy a határozat, valamint a tapasztalatok alapján módosítsa és egészítse ki a személyzeti munkáról szóló rendeletéit. A Központi Bizottság továbbra is meghatározónak tekinti a X. kongresszus útmutatását: „A pártmunka továbbfejlesztésének és az ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása”, k A Központi Bizottság elfogadta 1974. évi munkatervét. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön Szabó István elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság általános elnökhelyettese és dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára. Az elnökség megtárgyalta a tsz-tagok vitás ügyeinek és panaszainak intézésével foglalkozó szövetkezeti döntőbizottságok működésének eddigi tapasztalatait. A szövetkezeti döntőbizottságok a szövetkezeti önkormányzat egyik fontos belső szervévé váltak, és a tagsági viták fórumai lettek. A bizottságokban a tagok 77 százaléka fizikai dolgozó, bennük megfelelő képviseletet kaptak a nők és a fiatalok. (A tagok mintegy 40 százaléka nő,) A bizottságokhoz érkezett ügyek egynegyede a tagok munkavégzésével kapcsolatos. A kártérítési és a fegyelmi ügyek viszonylag nagy száma arra utal, hogy a szövetkezetekben egyre inkább megszilárdul a belső fegyelem, szervezettebb lesz a munka, ami a felelősség- revonásnál, s annak növekvő súlyánál is megmutatkozik. A bizottságok érdekellentétet fel-, oldó, igazságszolgáltató tevékenységüket megbízhatóan látják el. Az elnökség megállapította, hogy a bizottságok egy része mindeddig egyetlen ügyet sem tárgyalt, mert a szövetkezeti tagság ezekben a gazdaságokban nem ismeri kellően ennek a szervezetnek a tsz életében betöltött szerepét. Ezen a helyzeten változtatni kell. A panaszok, ügyek intézésével kapcsolatban gond, hogy a a szövetkezeti tagság egy része, de sok esetben az országos állami szervek is. panaszaikat, illetve a hozzájuk érkezett reklamációkat a, TOT-nak küldik meg, holott ezekben a kérdésekben a szövetkezeteknek — s éppen a döntőbíróságoknak -— vagy pedig az illetékes állami, tanácsi szerveknek van döntési joguk. Az elnökség elhatározta, hogy az országos tanács és a tsz-területi szövetségek a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben segítik a döntőbizottságok munkáját, a tisztségviselők továbbképzését és tájékoztatását. A bizottságok működésének elősegítésére ajánlást adnak ki a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek Befejezte munkáját a magyar—osehszfovák közlekedési munkacsoport Harkányban A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki vegyesbizottság állandó közlekedési összefoglaló munkacsoportja november 26-tól Harkányfürdőn tartotta 14. ülését. A tanácskozást dr. Ja- roslav Podzinek csehszlovák és Kiss Dezső magyar közlekedési miniszterhelyettesek, a két tagozat elnökei vezették. Az ülésszakon a közlekedés időszerű kérdéseit vitatták meg. Az albizottság munkájának eredményeit csütörtökön közös jegyzőkönyvbe foglalták és azt a két elnök aláírta. A tárgyalások eredményei a csehszlovák és magyar közlekedési kapcsolatok további erősítését biztosítják minden területen. Új színház épül Győrött. Győrben már kezd kibontakozni annak a modern színháznak a körvonala, melyet a Győr-Sopron megyei Tervező Vállalat kollektívája tervezett. A különleges kábeltetőt egy csehszlovákiai cég — saját szabadalom alapján tervezi, szállítja és szereli. A 700 személy befogadására alkalmas színház építését o Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat végzi. Dolgoznak a betonvas-szerelők és ácsok oz új színház építkezésén.
