Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-23 / 312. szám

Í973. november 25. DUNANTOll NAPLÓ Korszerűen szervezett vezetett vállalat Véget ért a háromnapos konferencia A „Korszerűen szervezett és vezetett vátlalat” című, három­napos konferencia tegnap végétért, A négy szekció elnökei össze­foglalták és értékeltek ez egyes szekciók munkáját, ezt követően a konferencia egészének értékelésére, valamint a további fel­adatok megjelölésére került sor. Nem a számok, hanem a tendencia A szekcióüléseken többnyire e központi előadásokon elhang­zottakat vitatták meg a résztve­vők, a korreferátumok egy-egy lényegesebb témakört elemez­tek. A vita során felszínre kerül­tek azok a gyakorlati kérdések, amelyek az elmélet megvalósí­tásának a lehetőségét kutatták. A tervezés témakörében Ko­vács Józsefnek, az SZVT terve­zési szakosztálya titkárának köz­ponti előadását dolgozták fel a szekció résztvevői. Az elhang­zottak közül a három leglénye­gesebb gondolat: A vállalati tervezés korszerű­sítésének súlypontja egyre in­kább a középtávú vezetésre esik. . A tervezésben az emberi té­nyezők figyelembevétele fokozó­dik! (demokratizálás, ösztönzés, szociális tervek, oktatás). A tervezéssel szemben tá­masztott követelmények nem különíthetők el a vállalatok egészének gazdálkodásától. A rájuk vonatkozó követelmények­kel, elvárásokkal együtt, azok­kal párhuzamosan fejlődnek. Balassa Ákos, az Országos Tervhivatal nézőpontjából vizs­gálta a tervezéssel szemben tá­masztott követelményeket. Bizo­nyította annak fontosságát, hogy a népgazdasági tervezésbe a vállalatokat is be kell vonni, majd art fejtegette, hogy nem kell alapvető követelménynek tekinteni adott tervidőszakban a népgazdasági terv és a vállalati tervek számszerű, pontos egye­zését. Szerinte, a számszerű egyezés fetisizálása helyett a tendenciák összehangolására kell nagyobb gondot fordítani. A'apyeto célkitűzés A szervezési szekció témái Irént igen nagy volt az érdeklő­dés: kétszázötvenen vettek részt, közöttük 17 külföldi dele­gátus. Az ülés alaphangját ár. Ladó László, a Budapesti Műszaki Egyetem professzorá­nak központi előadása adta meg. Igen szemléletesen mu­tatott rá a magyarországi szer­vezőmunka legnehezebb kérdé­sére, orra, hogy a szemlélet­formálásban most már nem a „miért", hanem a „hogyan?” o legfontosabb kérdés. Ma már nem elégséges a sematikus szervezeti formák ide-oda ala­kítgatása, hanem a szervezete­ket az adott feladatoknak meg­felelően kell fejleszteni. A szekcióülés előadásai dr. Ladó professzor által felve­tett „hogyan?” kérdésre igye­keztek megtalálni a választ. Dr. Kindler Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, korreferátumában szorosan kap­csolódott a professzor előadá­sához. Kiemelte a szervezésnél a célkitűzések alapvető jelen­tőségét. Véleménye szerint nem lehet eredményes szervező mun­kát. végezni, szabatosan, meg­határozott célkitűzések nélkül. A szekcióülés résztvevői a vi­ták utón több javaslatot ter­jesztettek a konferencia szer­vező bizottsága elé. többek kö­zött azt, hogy lehetőleg 1971 első felében önálló kötetben adják közre a konferencia anya­gát előbb magyar, majd orosz, német, jugoszláv, lengyel és csehszlóvák nyelven. Ai elemzés az irányítás szeives része Az elemzés ellenőrzés szekció­jának munkája főként Kamarás Jenő, a Pénzügyminisztérium re­vizori főosztályvezetőjének, „A vállalati ellenőrzés és elemzés új irányai” című előadása köré csoportosult. Három fő téma­kört féjtegettek: az< elemzés-el­lenőrzés, mint komplex feladat, g számítógép, mint az informá­ciós rendszer fő eszköze, továb­bá egy eddig ritkán tárgyalt té­ma, az elemzés-ellenőrzés sze­repe a munka- és környezetvé­delemben. A szekció résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy az irányítás fő funkciói, a tervezés, a szervezés és oz ellenőrzés tel­jesen egyenrangúak, együtt hat­nak, egymást kiegészítik. A vezetés emberi és társá- dalmi tényezőiről hangzottak el korreferátumok a negyedik szek­ció ülésén. Nagy figyelmet ér­demlő téma, hiszen mint Meitner Tamás, az SZVT szerve­zési szakosztályának elnöke, központi előadásában elmond­ta ; „nem elég a szervezési in­tézkedés, az érdekeltségi, ösz­tönzési rendszer, számolni kell az emberi, társadalmi' hatások­kal és vizsgálni kell azokat". A káros munkaerőmozgás okait vizsgálva, dr. Berey And­rás, a BME adjunktusa kifej­tette, Hogy a vállalatok nem elég alaposan foglalkoznak a kilépések okaival. Legfontosabb tennivaló az okok kiküszöbölé­se, a megfelelő munkahelyi lég­kör, munkafeltételek és a mun­kaelosztás megteremtése. K. Oy. Javítják Baranya vezetékes vízellátását Baranya lakosságának közel 60 százalékának van vezetékes vize. A községek vízellátási ará­nya ennél kedvezőtlenebb. A megye 316 községéből 65 ren­delkezik vízművel, vagyis a fal­vaknak alig több mint 20 száza­léka. A községek lakóinak mint­egy 40 százaléka fogyaszthat jó- minőségü ivóvizet. Néhány falusi vízmüvet Pécs környékén a Pécsi Víz- és Csa- tornáművek üzemeltet, több ki­sebb település vízellátási léte­sítményeit a községi tanács és a termelőszövetkezet kezeli. A Baranya megyei Víz- és Csator­namű Vállalat a legtöbb falusi vízmű gazdája, 54 községi vízmű tartozik hozzájuk. Az idén a vízművesitett közsé­gek sorába lépett Udvar és Köl- ked, s a jövő hét közepén avat­ják fel a Nagydobsza—Kisdob- sza közös vízmüvét. Baranya leg­újabb törpevízműve hárommillió forintba került, és 269 házat lát el ivóvízzel. Ezzel a megye köz­ségeiben a vízvezfetékhá lázat hossza eléri a 434 kilométert, 22 kilométerrel több mint a múlt esztendőben. A vezetékhálózat Mohács környékén 100 kilomé­terre tehető, Pécsvárádon a há­lózat hossza 92 kilométer, Szi­getváron, Siklóson és Sásdon, ralamint ezek környékén 80—82 kilométer. A Baranya megyei Víz- és Csatornaművek kútjainak évi víz­Hétiétől: tsz-tejhét Kóstoló négy boltban A Mecsektej kacsátai üzeme és a Baranya megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat no­vember 26-tól december 1-ig Tsz-tej hetet rendez. Mint ahogy Dombóvári Imre tegnapi sajtótájékoztatóján el­mondta, ebben az időszakban különösen bő áruválaszték áll a vásárlók rendelkezésére. A Budai vám melletti ABC-ben, a Jókai téri tejboltban, a Kun Béla téri ABC-ben és Mohá­cson a Pécsi úti ABC-ben kós­tolással egybekötött bemutató­kat rendeznek. A Tsz-tej Együtt-, működési Irodához tartozó többi 15 tejfeldolgozó üzem termékei­vel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A Mecsektej 1968-ban alo- kult, a királyegyházi, kővágó- szőlösi, szabadszentkirályi, szentlörinci és szigetvári terme­lőszövetkezetek részvételével. Az. induló tőke egymillió forint volt A jelenlegi összvagyon 15 mil­lió forint, ebből a gépek, be­rendezések értéke 6—7 millió. A termékek mennyisége fokoza­tosan nő. Idén 12,5 millió liter tejet dolgoznak fel a tavalyi 10 millióval szemben. Havonta 400 mázsa túrót készítenek, ami 23—30 százalékos emelkedést jelent az elmúlt évhez viszonyít­va. Zsírtartalmát kilónként 3,7- ről 7 százalékra növelték. Ez év elején kezdték meg az Extra 20 dekás fóliába csomagolt cse- megevaj előállítását A tervek között szerepel a tejszínkrém- gyártás, Dániából importált gé­pekkel. A termékek 34 százalékát Bu­dapestre szállítják. A Mecsek­tej természetesen mindenekelőtt a környező települések igényeit kívánja kielégíteni, mert ez a gazdasági érdek is. A tejtermékek piacán' egyre élesebb a verseny, s ez azt je­lenti, hogy csak a jó minőseg­gel, illetve ennek javításával le­het megtartani a megszerzett pozíciót. Az új termékek forgal­mazása új vevőket jelent. A Mecsektej 1968. júliusában kezdte meg a Polvpach csoma­golású tej forgalmazását, majd — a Budatejjel együttműködve olyan új típusú sajtkészítmé­nyekkel jelentkezett, mint a kol­básszal, zöldségekkel ízesített ömlesztett, vagy a tejszínes krémsajt. A vállalkozás fő törekvése változatlanul a jó ízű, „házi” készítmények előállítása. Ez a vásárlók szempontjából is hasz­nos, hiszen a tejtermékek a he­lyes táplálkozás alapjai. N. Sz. termelése eléri a 6,7 millió köb­métert. E vízmennyiségből Kom­ló három, Mohács 0,9, Szigetvár 0,4, az 54 község pedig 2,4 millió köbméter vizet használ el. A pécsi járás községeiben a legtöbb a vízművek száma, a legkevésbé ellátott terület a szigetvári járás. És még egy ér­dekes adat: a legnagyobb köz­ségi vízművel Siklós, a legkiseb­bel pedig Tengeri rendelkezik, itt csupán 32 ház van a falu­ban, de vezetékes víz minden egyes épületben van. Somberek és Harkány kivéte­lével a községekben jelentkező valamennyi vízbekötési kérelem­nek az idén eleget tett a válla­lat. S mit hoz a jövő? Az idén megkezdték és 1974 második fe-, lében befejezik a Somberek—' Palotabozsok—Véménd körzeté­nek regionális vízmüvét. A 12 millió forintos beruházás során qz építők 10 kilométeres vízve­zetéket fektetnek le, mely a Csele patak viznyeröterületének vizét vezeti el a három község- bé. A közelmúltban készült el Mögyarbóly vízművesítési terve, az egyházaskozárf vízmüvet most tervezik. Lánycsókon és Diósvisz- lón a törpevízmű kútjai már el­készültek, a társulatokat most szervezik, így minden valószínű­ség szerint a jövő esztendőben megkezdődhet a vízmű építése. PÉCS SZÜLETTEK MegkztíSdStt a KST kifizetése az OTP-nél Az i Országos Takarékpénztár körzeti fiókjai ezekben. a na­pokban fizetik ki a dolgozóknak azokat a pénzösszegeket, ame­lyeket KST útján egy év alatt megtakarítottak, Pécsett 107 vállalatnál, üzem­nél működik KST, A tagok szá­ma 24 ezer. Idén 51 millió fo­rintot fizetnek ki, természetesen a 3 százalékos kamattal együtt. Ez utóbbi 702 ezer forint. Eb ben az évben a KST tagok 25 millió forint kölcsönt vettek fel. A KST útján történő takarékos­kodás tagonként — éves átlag­ban — 2000 forint. Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar vegyipari küldöttség Dr. Szekér Gyula nyilatkozata Hazaérkezett a Szovjetunió- I bál a magyar vegyipari küldött- j ség, amely dr. Szekér Gyula ne- hézipári miniszter vezetésével november 20-án tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió vegy­ipari miniszterével a magyar— szovjet petrolkémiai egyezmény megvalósításával összefüggő beruházások helyzetéről. Haza­érkezése után dr. Stekér Gyula miniszter az MTI munkatársá­nak nyilatkozott a megbeszélé­sekről. — Az 1970 szeptemberében aláírt magyar—szovjet petrol­kémiái egyezmény szerint, mint ismeretes, Magyarország Lenin- városban benzinbontó üzemet épít. Ez az üzem évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállít majd a Szovjetuniónak, olyan fontos szovjet olefinkémiai, szerves vegyipari alapanyagok ellené­ben, amelyekre nagy szüksége van a magyar iparnak, s ame­lyek gyártásának hazai megol­dása a jelentős együttműködés nélkül tetemes beruházásokat igényelne. — A magyar etilén gazdasá­gos szállítására csővezeték épül Lenínvárostól Kalusig, ahol e termék feldolgozására PVC mű- anypgot és vinilkloridot gyártó üzem létesül. Ezeknek a közös érdekű fontos beruházásoknak megvalósításáról, az 1974. évi befejezéshez szükséges intézke­désekről tárgyaltunk szovjet partnereinkkel — mondotta dr. Szekér Gyula. — Beszámoltunk arról, hogy nálunk a leninvárosi benzinbontó üzem a jövő év ne­gyedik negyedévében megkezdi a próbatermelést, s felvilágosí­tást kaptunk arról, hogy az eti­lént fogadó, felhasználó kalusi vinilklorid üzemben is ebben az időszakban kerül sor az üzemi próbákra — fejezte be nyilatko­zatát dr. Szekér Gyula miniszter. Dijkiosztási ünnepség a Szénbányáknál „Dicsé napokra emlékezünk" Munkásmozgalmi kiállítás nyílt Komlón „Vasason valami készül. Az utóbbi időben szokatlanul megnövekedett a petróleum­fogyasztás. Agitátorok surrog­nak estelente a házak kö­zött .. Ezt olvashatjuk — többek között — az 1937. január 17- éri kelt bizalmas csendőri je­lentésben. A jelzett akció feb­ruár 24-én Csertetovel zárult. Egy lépéssel távolabb az ak kori bíróság és a bányaigaz- gatósóg határozata olvasha­tó, amelyben a lázítókat ki­tiltotta a bányák területéről. Amott egy taggyűlés jegyző­könyve ad számot arról, hogy o mecsekszabolcsi MKP szer­vezet egyik 1946-bán megtar­tott taggyűlésén részt vett dr. Hajdú Gyula is. Stier lózsef titkár beszámol arról, hogy — Hajdú elvtárs tanácsára — milyen intézkedéseket foga­natosítottak o bányászság munka- és életkörülményei^ nek javítása érdekében. Rit­ka dokuméntum az a csoport­kép is. amely tíz egyik", korábbi, az 1905-ö$ bányász­sztrájk résztvevőit ábrázolja. Kuriózumnak számit a Bá­nyászegylet 1913-as pénztár- könyvének épenmaradt lapja. Az üszőgi erdőben gyűltek össze a bányászok 1914-ben május elsejét ünnepelni. A bányász május 1-e résztvevőit mutatja be egy következő kép. A tállókból megismer hetjük a bányászsáq felsza­badulás utáni helyzetét, föl­elevenednek előttünk a há­roméves terv eredményei, és körvonalazódik az első öt­éves terv perspektívája .. Mindezt a „Dicső napokra emlékezünk” című kiállításon láthatjuk, amely a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága, a BDS2 körzeti könyvtára és a Pécsi Bányász M úzeum rendezésében teg­nap, csütörtökön 15 órakör Komlón, a József Attila Könyv­tárban nyílt meg, A Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak eredeti dokumentumait bemutató kiállítás megnyitó szavaiban dr. Garai Ferencné, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Propaganda- és Művelődésügyi Osztályának munkatársa a magyar mun­kásmozgalom jelentős esemé­nyeit elevenítette fel, és kö­szönetét fejezte ki a könyv- tárnak, amiért lehetővé tet­ték, hoqy Komló város szocia lista munkaközösségei is meg- imerkedhessenek a kiállítá­son látható értékes ariyag- qal, A dokumentumokat, röp- iratokat. jegyzőkönyveket és a kiállított könyveket. Oz MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága, a Meáseki Szénbá­nyák bányászmúzeuma és á pécsi Helytörténeti múzeum bocsátotta á rendezőszervek rendelkezésére. Tizennyolc pályamű A Mecseki Szénbányák KISZ Bizottsága ez év áprilisában pályázatot hirdetett gazdasági, műszaki, biztonságtechnikai té­makörökben korhatár, munka­kör figyelembevétele nélkül. A határidőre, október 15-ig 18 pályamunka érkezett, melyeket téma szerint az osztályok bírál­tak el. Figyelemreméltó arány: a 18 pályázó közül 13 fiatal. A díjakat és jutalmakat szer­dán délután a vállalat igazga­tóságán Pozsgay Károly Igazga­tóhelyettes nyújtotta át. Az első díjat s a vele járó 3000 forintot Dárdai Béla, a szervezési osz­tály dolgozója nyerte. Pályamű- vében a bányabeli vágat el­ágazások építésének olyan új módszerét dolgozta ki, melyei a Mecsekben még nem alkalmaz­tak, sem magyar, sem külföldi szakirodalomban nem ismert. A javasolt módszert rövidesen al­kalmazzák. A megosztott má­sodik díjat Gerentsér Imre, a szervezési Osztály, Wágér József és Feverstein Rajmund Kossu-th- bánya dolgozói nyerték. A hor- mödik díjat Vaskúti László, a gépészeti osztály dolgozója es. Gerentsér Imre vehette át, szin­tén megosztva- Ezenkívül még három pályamunkát részesítet­tek dicséretben. Orsós Anikó, Borbély Észtéi, le«- kodi Aísila. Szőke Gábor, Szabó Andrea, Kovács Bernadett, Serúnyi Róbert, Jovcrka Noómí, Sarok Gab” riellc, ivíicek Zsoit, Tischlér Csaba. Dorjus Szilvia, Gungl Anett, Vaiqa Attila, Bagó Éva, Bagó Irén, Bakó Valér, Sorosits Mónika, Csonka Mar- git, Győr fi Csilla, Gyűrűs Szabolcs, Mecseki Zoltán, Bencze Mónika, On*~ böli Dóra, Krécsó Ibolya, Schneider Anikó, Bagó Zoltán, Czirják Tamás, Horváth Ildikó, Marton Miklós, Hoe- vát Zsolt, Bakos Péter, Csonka János, Speigl Krisztina, Szita Anita, Balogh Mária, Cserő Róbert, Bányai Erzsé- bet, Kocsis Szilvia, Bozó Brigitta, Soós Jenő, Lázár Anikó, Kardos Esz­ter, Szárnyasi Tamás, Lakatos Béla, Lieber Zita, Kálmán Erika, Kaiser Szilárd, Schlitt Csaba, Kása Zsuzsan­na, Kovács Csaba, Rézbányái Erzsé­bet, Gobi Beáta, Gál Alexandra, Gó­ró Zoltán, Ignccz Hajnalka, Röder Tímea, Kiszt Andrea, Kiss Bernadett. Demeter Gábpr, Szili Mária, Lakatéi István, Deutsch Zoltán, Bolézs Orso­lya, Szószék György, Banyai Eszter, Biszak Zsolt, Siklósi Bernadett, Ré- dei Mónika, Simon Zsolt, Király Kin­ga, Kocsis Krisztina, Sümegi Berna­dett, ©rdonies István, Háti« Gabor. Széles! Zsuzsa, Csuka Gábor, Kincse Szabolcs, Pontya Mária, Varga Erika, Lendvai Péter, Molnár Judit, Bedeg! József, Jakab Zsolt, Kovács Gabriella, Sárközi Katalin, Háhn Erika, Kocsis Bernadett, Proksza Péter, Boclc Anna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Molnár Sándor és Varga Mária, Rácz Zoltán és dr. Somos Mária, Paska György és Gál Ilona, Bachusz László és Horváth Mária, Varga Imre és Sóstói Margit, Végh Zoltán és Stocker Éva, Bélán János és Bors Éva, Zsoldos Zoltán és Frank Éva, Molnár Imre és Paradinovícs Edit, Kónya József és Kalocsai Anna, Tunv pék Ferenc és Baumgartner Gizella, Csapó István és Földesi Adrienne, Nagy Zoltán és Klimasewska Halina, Horváth Miklós és Prisetzki Valéria, Vátyi Ferenc és Kozma Julianna, Gál János és Fodor Rozália, Süli György és Csille Irén, Gácsi-Varga László és Bálint Erzsébet, Takáts Péter és Me- zőfi Mária, Kathreiner Mátyás és Knezovics Éva, Sós János és Dely Er­zsébet, Binder László és Kováts Ida, Kilvinger József és Mészáros Erzsé­bet, Gyulai Tamás és fancier A& nes, Papp István és Péter Erzsébet, Naay István és Fuitó Katalin, Hajnal Györay és Paop Ilona, Bruck József és Füzes Zsuzsanna, Matolcsi Lásrlá és Riaó Erzsébet, Somoayvári Tibor és Ráduly Margit, Meskj Miklós és R(é­__ k os Julianna, MEGHALTAK Végh József, Horgas József, Heil József, Varga Jenőné Varga Anna, Lusz Ferencné Reisz Margit, Fekete Jenő, Varga Gyula, Nagnr Istvánná Kovács Anna, Szilágyi Kálmán, Pót- rasics Mihály, Hasáb Teréz, Papp Dezsőnó Aracs Katalin, Molnár Fe­rencné Tőrök Mária, Kreho Ferenc, Hegedűs Józsefné Ziegler Katalié, Bencze László, Illés Józsefné Herbai Terézia, Nevenye! Józsefné Fülöp Ka­talin, Sütő Jánosné Dcillos Éva, dr. Falcsilr István, Kemény Istvánná Bo lázs Ilona. Ródd Jánosné Kaizer Ko» taMn, Erdősí Istvánná Komárom! Ka* talin, Szőke József, 'Tölgyes Nándor, Ménesi István. MOHÁCS SZÜLETTEK Mozsonics Zsuzsanna, Wermuth* wei&z Mónika, Oláh Ervin, Ulrich Zsu* zsanna, Vída Zoltán, Szajkó Nóra, Mórócz Éva, Haga Attila, Zöldföldi Anita, Auth Csaba, Baranyai Anita, Rafael Zoltán, Bozséi Erika, Kirsching Péter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kindlein Adóm és Kocet Mária- MEGHALTAK László Mátyás, Haraszti Istvánná Keszthelyi Anna, Kovács Sándor, Tóth János, Maduda Józsefné Baráth Ka­talin, Herner Andrásnó Szüt.s Mária, Wézán Ferenc, Bőgő Józsefné Tárnoki Mária, Werner János. KOMLÓ SZÜLETTEK Holacsehk Tamás, Sípos Mónika, Sípos István, Pfisztner Mónika, Imrei Ilona, Hugyek József, Brutyó Agnes, Szinger Emese, Horváth Zoltán, Ram* háb Zsuzsanna, Kulcsár Zsolt. Pillet Tibor Péter, Hodosi Tímea Teréz, Fa­zekas Beáta, Gyónó István, Siha Ani­kó, Sípos Éva, Jerezánovics Judit, Csiki Emilia, Malomaéd Ferenc, Kis* pál László, N’'ers Erika, Solya .Móni* ka, Bngi Béla Róbert, Csenge? Alexandra, Ti pold Zoltán, Ravasz Béla Péter, Bernhardt József, Bern­hardt Katalin, Nagy Lcios, Dénet Anita Ilona, Botka Dezső, Tóth Ti­bor Zoltán, Papp József Ferenc., HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Balatonyi Ferenc János és Bemdt Mária, Kovács Lajos és Steiner Mag­dolna, Horváth János és Göbécs Irén, Mészáros János és Nagy Katalin, Márton István és Vargo Ilona, Bo­nusz Nándor és PöodI Magdolna, Szilosi Vilmos és Orosz Júlia, Pá! Sándor János és Bnbá Anna Mária, Gvémant János és Horv^b Erzsébet, Kozma Ferenc lm-e és Pnl-tinusz Er­zsébet. Jozi'ek A««*ton és Sovány 7'urs-nna, Egeresi Zoltán és Balázs Mária. MEGHALTAK Tolnai Sándorné Tüske Erzsébet, Csernovöloyi Endre, Lajos József, Hof^ váth István, Koller Jánosné Neuche»? bauer Veronika. É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents