Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-22 / 311. szám

• november ti DUNANTOll NAPIG 3 Ülést tartott a megyei KISZ VB Az Idősebb testvér mindig felelősséggel tartozik a kiseb­bért: tanácsokat ad, segíti, irá­nyítja. A mozgalmi kapcsolatok­ban ugyanez áll a.KlSZ-re és az úttörőszervezetekre — köl­csönösen igénylik a testvérkap­csolatot, a szoros együttműkö­dést Erről a témáról tárgyalt — a szorosabbá font kapcsola­tok tapasztalatait elemezve, s a helyenként még meglévő „há­rom lépés távolság” okait ku­tatva —- a KI$Z Baranya me­gyei Végrehajtó Bizottsága szerdán délelőtt Pécsett meg­tartott ülésén — amelyen részt vett és felszólalt Rózsahegyi István, a megyei pártbizottság osztó lyvezetője. Ugyancsak középpontban lé­vő téma szerepelt a vb ülés második napirendi pontjaként: a fizikai dolgozók gyermekei segítésének tapasztalatairól tá­jékozódták a végrehajtó bizott­ság tagjai —t illetve arról, hogy ebből a többszörösen összetett feladatból mit vállaltak, mit vállalhatnak a megye KI$Z szervezetei. A helyzetfelmérés­ről, a tapasztalatokról, s a vitá­ban elhangzottakról részlete­sebben is beszámolunk majd lapunk itjúsági oldalán. Kétsiái csemete ünnepélyes elültetésével A KISZ a fásításban való részvételre hívja á város ifjúságát Metsző novemberi szél és napsütés, nagyszerű kilátás és a munkagépeknek a völgyből fölhatoló zaja fogadta tegnap délután az Éger-völgy fölötti ke­leti tetőn Pécs társadalmának képviselőit — tanácsi vezetőket, társadalmi szervek vezetőit, üze­mek, iskolák képviselőit — a zöldövezeti fásítási program ün­nepélyes kezdő aktusánál. Vö­rös homokkő-darabok és vörös föld kupacokban, mellettük kis gödrök sora, ültetéshez előké­szített erdei (fenyő, juhar és vér- tölgy csemeték, no meg az er­dei munkások kezétől fényes- simára koptatott nyelű kapák.. Wieder Bpla, a Városi Tanács elnöke köszöntötte az egybe­gyűlteket, s rövid beszédben ismertette a fásítási program jelentőségét. — Kedvező tájképi keretbe települt ősi városunk lakói egy­re inkább a falak közé szorul­Wíeder Béla, a Pécs város tanácsának elnöke elülteti az első facsemetét — Szokolai felv, — megkezdődött Pécs új zöldövezetének fásítása Ülést tartott a MIB elnöksége Zsúfolt ,,tarkaság4'a vikendtelepeken Levegőszennyező buszok, teherautók — Fejlesztik a dombóvári termálfürdőt — Értékelték a virágosítási versenyt A színes diákon sorra felvil­lantak (Baranya legszebb tá­jai, természeti szépségei, a kör­nyezetbe harmonikusan illeszke­dő régi épületek, templomok, présházak. Tópart, bodegákkal és palotáikkal, üdülőtelep ren­dezett házsorai, a hegyoldalban lévő qazdasögi épületek zsú­foltsága. Ilyen rendhagyó mó­don, Bálint János megyei főépí­tész lírai hangvételű diavetíté- ses előadásával kezdődött szér- dán délelőtt a Mecsekvídéki In­téző Bizottság elnökségi ülése. Az előadás témája közérde­kű és időszerű: az üdülőkörze­tek problémáiról szólt Az utób­bi években rohamos gyorsaság­gal fejlődtek egyes üdülő-, pi­henőhelyek, új körzetek, víkend- telepek alakultak ki. A pihe­nésre, felüdülésre, kikapcsoló­dásra lehetőséget adó nyara­lók, víkendházak, kiskertek irán­ti Igény növekedésével egyide­jűleg olyan helyeken is elhara- pództak g parcellázások, ahol az építkezéshez szükséges felté­telek nem voltak adottak. Az apró telkeken egymást érik az épületek, az önmagukban Stílu­sos, igényesen kialakított házak sem érvényesülnek a kedvező miliő nélkül,. Talán még nem késő meg­álljt parancsolni, lehetőség sze­dni felszámolni és megakadá­lyozni a rendetlenséget. Az elő­adó logikusan és meggyőzően érvelt, felvetve oz építési ható­ságok 'fokozott felelősségét. Szervezett üdülőterület fejlesz­tésre, szervezett építésre van szükség. Mielőbb meg kell ta­lálni azokat a módozatokat, amelyek megfelelnek a követel- { «lényeknek. (A nydraló, vagy víkendház legyen olcsó, kényel­mes, esztétikailaq tetszetős, kör­nyezetébe illő és olcsón fenn­tartható.) Bálint János vélemé­nye szerint egyéni telek helyett az egyéni lakrész a jövő útja. Ismertetett számos — külföldön jól bevált — megoldást, mint a KATALIN napra aiándékutalványt a MERUKER-tSl „Tünde”, „Sztár”, „Elegáncia", „Aranypille”. ÍMp hétvégi „szőnyegtelepülés” ügylesen elrendezett sorházak, csoportházak, ahol kis telken is viszonylag nagy szabad terület marad. Az említett típusok, for­mák elterjesztése mellett szól az a körülmény is, hogy olcsóbb. Amíg egy szabadon álló üdülő építésekor a tanácsra háruló költség 72 ezer forint — közmű­vesítés, üzlet stb. — addig egy társasüdülőnél csak 52 ezer. A tennivalókat rendszerbe foglaló, szemléletes előadást — a MIB elnöksége felkérésére — más fórumokon is megismétli Bálint János. Sok szó esett a tegnapi ülé­sen környezetünk védelméről. Dr. Szelényi Béla, a KÖJÁL Tol­na megyei igazgatóhelyettese az ipari hulladék „eltüntetésé­nek” lehetőségeiről, a talaj ko­rábbi, vegyszeres szennyezettsé­ge következményeiről számolt be előadásában. Megoldásra váró probléma o falusi dögkutak fel­számolása, a szennyvíz tisztítása és pl. a mezőgazdasági üze­mekben, sertéstelepeken stb. fennmaradó szennyvíz elhelye­zése. A környezetvédelmet tár­sadalmi méretű tömegmozga­lommá szeretnék szélesíteni Tol­na megyében. Ezt tűzte ki cé­lul a közelmúltban megalakított környezetvédelmi munkaközös­ség is. Baranya levegőjének szennye­zettségéről, a vizsgálati ■ ered­ményekről dr. Szabó, Lajos, a Megyei Tanqcs egészségügyi osztályának helyettes vezetője tartott előadást Hangsúlyozta, nem természeti csapásról van szó, a levegő tisztaságát meg lehet és kell őrizni. A por, ko­rom mellett tolón o legvesze­delmesebb „kórokozó” a gáz. A megye egyes területein a szeny- nyezettség olyan mérvű, hogy az eső lúgos, vagy annyira sávos, mintha hígított sósavval perme­teznénk. Ez károsan hat a ta­lajra, a növényzetre, mezőgaz-' dasági termelésre. A hozzászólók sérelmezték, hogy éjszakánként még mindig szennyez, füstöt ont a Hőerő­mű egy-egy kéménye, s hogy a baranyai közutakon nem látni, hogy mérnék, büntetnék a mér­téktelenül gázt ..puffogtató” te­herautók, buszok vezetőit Ezt követően a Kapos-Kop- pánymenti Területi Bizottság munkájáról számolt be Vidóczy László, Dombóvár város Taná­csának elnöke. Dombóváron jelen tős társadalmi összefogással lé­tesült termálfürdő, amelynek to­vábbi bővítése is folyik már. Ugyancsak fejlesztik a tamási termálfürdőt, víkendtelkeket par­celláznak, kirándulóhelyeket alakítanak ki. Az elnökségi ülésen értékel­ték a Mecsekvídéki1 Intéző Bi­zottság által meghirdetett 1973. évi virágosítási versenyt. A győztesnek járó vándorserleg — a baranyai Udvarról — Tolna megyébe, Faddra kerül. Máso­dik helyezett Dombóvár, harma­dik pedig Pécsvárad lett. A vi- rágosításában említésre méltó eredményt elért „versenyzők” di­cséretet és tárgyjutalmat kap­nak. így; Pécs-Meszes, Egyhá- zaskozár, Hosszúhetény, Sellye, Szederkény. Dunaszekcső, Szent- lászló, Őcsény. nak, a «inte sivatagías jellegű városi klíma súlyos biológiai ter­heket ró az emberre — állapí­totta meg, majd azokról az erő­feszítésekről szólt, amelyeket a varos az utóbbi években tett az eayre szűkülő zöldterület ki­tágítására, Bővült a városi park­erdő területe, 1968 óta 168 hek­tár új erdőt telepítettek, s leg­utóbb elkészült Pécs zöldövezeti | terve, amely másfél évtized alatt újabb 980 hektár erdő telepíté­sét irányozza elő, — A most elültetendő fák jel­képezzék azt a társadalmi mun­kát, amit Pécs város természet- szerető lakosságától szeretnénk kapni zöldövezeti fásítási ter­vünk megvalósításához — fe­jezte be beszédét a Városi Ta­nács elnöke, aki ezután elültette az első juharcsemetét, A következő percekben a meg­jelentek már' ött hajladoztak a gödrök mellett, $ ültették a kis csemetéket, Dr. Németh Lajos és Papp Imre tanácselnök-he­lyettesek, dr. Galabár Tibor vb- titkár mellett Rameisl Ferencné országgyűlési képviselő, az SZMT titkára, dr. Gyöngyösi íánosné, a 'Hazafias Népfront Pécs vá­rosi titkára. Lukács László, a KISZ városi bizottságának titká­ra ültetett fákat. De kivették részüket ez alkalommal a fásí­tás ünnepélyesebb eseményéből a Porcelángyár és a Mecseki Szénbányák szocialista brigád­jainak, valamint a Széchenyi Gimnázium tanulóifjúságának képviselői, akik eddig is része­sei voltak a fásításnak. .Hama­rosan csaknem 200 csemete ke­rült a helyére. Tavaszra talán valamennyi ki is zöldül . . A csemeték elültetése után az ünnepi esemény résztvevői megtekintették az Éger völgyben épülő pihenőhelyeket és a Víz­ügyi Igazgatóság kivitelezésé­ben épülő mesterséges tó mun­kálatait. t t A KISZ Pécs városi Bizottsá­ga ugyancsak tegnap felhívás- j sa| fordult a város valamennyi 1 KISZ-szervezetéhez és az úttö- ; rákhoz, hogy mozgósítsák Pécs ! ifjúságát a fásításban való j részvételre. Szándékos gyújtogatás KétújfaSun — Gyufát vettem elő, kihúz­tam egy marék szénát, hogy jobban'tüzet fogjon, így ni — mutatja M. Gy. 52 éves kétúj- falusi lakos a körülötte álló csodálkozó embereknek... És meggyújtottam. A kazal sarkán nagy volt a huzat, ezért ide­jöttem a közepe tájához, gon­doltam itt biztosan megkapja a láng a szénát. Nem akcrtam én kérem kárt okozni, de amit mondtam, megmondtam. Két hét múlva visszatérek a dologra . . — Tagja a termelőszövetke­zetnek? — Nem. é' Kedden délután a kétújfalusi Vörös Csillag Termelőszövetke­zet szálaátokarmónytelepé» tűz ütött ki. ■Kigyulladt egy 25 mé­ter hosszú, 9 méter széles, 6 méter magas szénakazal, és egy 8-szor 6 méteres szakasz le­égett. A tüzet szigetvári és a barcsi tűzoltóság egysége, vala­mint a helyi önkéntesek oltották el. A helyszíni vizsgálat során nehéz volt megállapítani, hogy a csaknem 30 ezer forint kárt okozó tüzet szándékosan élesz­tették. Ezt a helyszínen tartóz­kodó M. Gy. nem is tagadta. — Ki ez az M. Gy.? Érdek­lődtünk a faluban. — Hát hoqy is mondjam ké­rem. Valamikor asztalos kisipa­ros volt, de már évek óta nem dolgozik. A téesz „magánügy- inézőjeként”, „sakkbantartója- íént” tevékenykedik pillanat­nyilag, Nem tetszik neki semmi, ! amit ott csinálnak. Tavaly pél­dául szögesdrótot feszített ki a i termelőszövetkezet főbejárata ; elé, hogy megakadályozza a | ’ki-be járást. Előtte ugyanis j „megállapította”, hogy a kijá- j rat „veszélyes”. Felszólította a | termelőszövetkezetet, hogy he- | lyezzék át a kaput. Mivel azok mással voltak éppen elfoglalva, és nem tudták vizsgálat tárgyá­vá tenni M. Gy. „javaslatát”, következett a szögesdrót. .. A Szigetvári Járási Tűzoltó­parancsnokságtól megtudtuk, hogy M. Gy. ellen szándékos gyújtogatás, és feltehetőleg köz- veszélyes munkakerülés miatt is — orvosi szakértők bevonásá­val — vizsgálatot és eljárást Indítanak, — fe — ! A Vörös Segély ötvenedik évfordulóján „Megvallattak, hogy vérzett a húsúnk. Elvtársunk, ki még sétálsz, mint a fény, ■ gondol/ reánk, ki lel-le futkosunk , és messze nézünk cellánk szögletén Lágyult az izmunk, fekhelyünk kemény, eledelünket kiköpi a szánk, gyomor s Hüdöbaft ítéltek reánk s ha nem pusztulunk, elpusztítanak. Még harcolunk, de testünk oly sovány. Testvér, segítsd a lebukottakat." József Attila 1931-ben írott megrázóan szép versében a po­litikai üldözött már több mint egy évtizede tartó szenvedései, kínjai, jajkiáltásai fogalmazód­tak meg. A külső és a belső ellenforradalmi erők túlereje 1919 augusztusában végzett az első magyar proietáfhatajpm- mal, .megdöntötte a Tanácsköz­társaságot. A fehérterror bosszú- ja a munkások, parasztok, kato­nák, haladó értelmiségiek ellen fordult. 1919 augusztusa és 1921 nyara között több mint ötezer embert gyilkoltak meg, több mint hetvenezret zártak az ellenforradalom börtöneibe és gyűjtőtáboraiba és további mint­egy százezer menekült el az or­szágból, külföldön keresve me­nedéket. Később, a konszolidált ellenforradalmi rendszer sem bánt kegyesebben a forradalmi és baloldali mozgalmak részt­vevőivel. Kegyetlen megtorlás­ban volt részük elsősorban a| illegális kommunista pártban, vagy annak befolyása alatt; te­vékenykedő munkásoknak, pa rasztoknak, A proletárszolidaritás szerve­zett biztosítása a mozgalom lét­kérdésévé vált. A Kommunista Internacionálé IV. kongresszusán 1922 novemberében Klára Zet- kinnek és Félix Konnak o javas­latára megalakult o forradal­márok nemzetközi szervezete, o Nemzetközi Vörös Segély, amely­nek Irányításával és ösztönzé­sére sotra alakultak meg a neqizeti bizottságok. -így került sof 1923. november 18-án, Bécs- ben, a Magyarországi Vörös Se­gély életrehívására is. Az emig­ráció nehezítette a Vörös Segély munkáját, méqis a feebörtön- zöttek listájának elkészítése mel­lett számos kiemelkedő akciót szervezett meg, így a többi kö­zött azt a széleskörű gyűjtést, melynek célja a Szovjetunió kezdeményezte politikai fogoly csere anyagi teltételeinek meg teremtése volt. Ennek révén minteqy őtszór forradalmár sza­badulhatott a halál, az életfogy­tiglani fegvház és más súlyos büntetés alól. .A húszas évek közepén^ az illegális kommunista párt szer­vezésének sikereivel párhuzamo­san Hámán Kató vezetésével létrejött a Vörös Segély hazai központi bizottsáaa, amely szé­leskörű pktívahálózatot épttett ki az üzemi munkások, a sze­gényparasztok és a fasiszta rendszerre! elégedetlen értel­miségiek körében, A mozgalom célja a bebörtönzöttek és hoz­zátartozóik lehetőségekhez ké­pest messzemenő segítése, tá­mogatása volt. a forradalmi erők megőrzése, összefogása ér­dekében. A hazai Vörös Segély szerve­zetre hárult elsődlegesen az anyagi alapok előteremtése, gyűjtések, különböző rendezvé­nyek bevétele, Vörös Segély bélyeqek kibocsátása útján. Az illegálisan működő VS előtt ezen a téren is számos akadály állott, mégis a munka egyre eredményesebbé vált. 1930 augusztusában pl. 700, 1934-ben havonként már 1000—1200 pen­gőt gyűjtöttek össze gyakran 10—20 fillérenként. A Nemzeti VS is komoly segítséget nyújtott, hiszen pl. 1924-ben havi 1000 dollárt adományozott e politi­kai foglyok segélyezésére. Az összegekből a börtőnzőttek élel­mezését, ruházkodását, jogi vé­delmét, orvosi ellátását, kisza­badulásuk után esetleges tá­mogatását biztosították. A bebörtönzöttek jajszavönat „Enyhítsd kínunk, ha munkás vagy s szabad..." a VS-akti­visták százai kapcsoltak be to­vábbi százakat és ezreket vala­milyen formában a proletárszo­lidaritás áramkörébe. Ennek so­rán alapozódott meg és kapott értelmet -a munkásegység gon­dolata, számos akcióban együtt meneteltek kommunisták és szo­ciáldemokraták, párttagok és szimpatizánsok, szervezett mun­kásak, szeaényparasztok, halódé gondolkodású értelmiségiek. A magyar ellenforradalmi rendszer viszonyai között a Vö­rös Segély munka is csak ille­gálisan folyhatott Aktivistáit ugyan úgy üldözték és ítélték el, mint a kommunistákat Mégis az 1936-ig szervezetten, tevékeny­kedő Vörös Segély-mozgalom, amely közel 10 ezer embernek nyújtott segítséget s mély gyö­kereket eresztett, s később a népfrontpolitikai és az antifa­siszta harc időszakában is, eredményesen folytatta a, küz­delmet a politikai üldözöttek megmentéséért a börtönbe, a tegyházakba, az internálótábo­rokba küldöttek helyzetének megjavításáéit a proletárszoli- daritás szellemében Strassenreitei Erzsébet Hórom nő honáiét oltoits Elkészült Véké János Vókó János 22 éves gépsze­relő, köblényi lakos szeptember 8-án, a délutáni órákban Ma- gyaregregyen nagyobb mennyi­ségű szeszesitalt fogyasztott, majd este 9 órakor Pannónia motorkerékpárjával utas nélkül Kárász felé indult A kanyar­gós útszakaszon — 80 kilomé­teres sebességgel haladt — se­bességcsökkentés nélkül egy éles, jobbra ívelő kanyarnál ki­sodródott és átkerült a menet­irány szerinti baloldalra, ahol kilenc gyalogos haladt — álla­pítja meg a vádirat. — A mo­torkerékpáros1 a szabályosan közlekedő gyalogosok közű! négy nőt elgázolt. A baleset következtében Papp Istvánné a helyszínen, Dobos Istvánné és Halasi Antalné pedig a kórház­ba szállítás után megholt. Harká Jánosné 8 napon túl- gyógyuló sérüléseket szenve­dett A vérvételi jegyzőkönyv és a véralkoho! vizsgálati lelet sze­rint Vókó János vérében a kö­zepes fokú alkoholos befolyá­cj vádirat bűnügyében softságnak megfelelő véralkoho! volt. A vádirat megállapítja azt is, hogy a baleset bekövetke­zéséért kizárólag Vókó János felelős. A Baranya megyei Fő­ügyészség Vókó Jánossal szem­ben szeszesitaltól befolyásolt állapotban több ember halálát eredményező közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt emelt vádat a Pécsi Já­rásbíróságnál. Anyagbeszerzőt vasiperi képzettséggel (elveszünk MEZŐGÉP Üzemegysége, Pécsvárad. Telefon: 16,

Next

/
Thumbnails
Contents