Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-20 / 309. szám
T973. november 20, JUNANTÜII NAPLÓ 3 A páncélingtől a kőzetrepesztőig Egy intézet a dolgozók biztonságáért 25 év alatt Látogatás a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetben <wr.. A neve tiszteletet parancsol, s hallatára épphogy csak sejteni lehet, milyen munka folyik \ az épületben. Budapesten, a II. kerületi ötvös János utcában van a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet. A tudományos igazgatóhelyettes asztalán fülvédő és egészen divatos napszemüveg. Az előbbiről hamarosan kiderül, hogy az'igazi neve:,zajvédő fültok. Kellemes pasztellszínű műanyag kagylók, belsejüket olyan anyagokkal bélelték, hogy a beszédhangokat átengedi, a za- í jós munkahelyek, bántó, dobhártyaszaggató lármáját viszont kiszűri. A formás napszemüveg sem a divatot szolgálja, hanem a dolgozók szemét védi az esetleg odapattanó fémforgácstól, reszeléktől. Az üveg színszűró hatású, két üveglap között egy vékony filmréteg, ez a „szendvics” szerkezet megakadályozza a szilánkos törést. Ebből a védőeszközből idén 200 ezer darabot forgalmazott az intézet. — Ahogy hallom, elég sok a bajuk az üzemek vezetőinek ezekkel a szemüvegekkel — mondja Török Rezső igazgató- helyettes. — No nem a minőségét kifogásolják, hanem éppen az esztétikus, szép kivitel miatt igen kelendő az üzemeken kívül is. Lovagi öltözékek Az intézet — hiszen ezért is hozták létre — munkatársainak legfontosabb feladata a dolgozók testi épségének megóvása, a balesetveszélyek felderítése, és a megszüntetés érdekében a ' megfelelő módszerek kidolgozása. A legálta(,ánosabb az egyéni védőeszközök, felszerelések kifejlesztése és gyártása is, hiszen a fenntartáshoz szükséges összeg jelentős részét az Intézet műhelyeiben készült felszerelések árából fedezik. Az 1968-ban kiadott egyéni védőeszközök katalógusa mintegy százötven félét említ, de ez a szám azóta bizonyára jelentősen nőtt. A felhasználók véleményét, tapasztalatait no és természetesen a laboratórium méréseinek eredményeit felhasználva állandóan korszerűsítik, növelik a választékot. Ilyen például a légzésvédő porálarc. A leaúiabb típus tiszta műanyagból készül, könnyebb benne a léozés is mint az elődeinél. A kohászatban, gépiparban, por- celánrearban dolqozók egészségvédelméhez szinte nélkülözhetett. A hentesek, a húsiparban dolgozók között sokszor előfordult súlyos sérülés, csonkulás azért, mert megszaladt a kés, elcsúszott a húsváaó bárd. A láncszövet kesztyűben, mellényben olyan a munkás, mintha a lo- vagko-ból jött volna eqyenesen a váoóhídra. Az effajta „páncél” használata óta rohamosan csökkentek a balesetek. Tíz éve kísérleteznek a lég- kalanácsokba beépíthető, rezgésgátló szerkezettel. Hogy ennek megoldása milyen fontos lenne, azt a bányászok, útépítő munkások beteg ízületei igen sürgetően bizonyítják. Egyelőre szerkezeti változtatásról nem lehet szó, mivel hazánkban megszűnt a légkalapácsok gyártása. Az egyetlen, amit az intézetben tehettek, hogy kidolgoztak egy olyan bélelt kesztyűt, ami felfogja az erősebb rezgéseket. Krimitől a munkaszervezésig ’ Kirepült a vetélőorsó az egyik szövőgépből az egyik szövőgyárban. Szerencsétlenségére éppen ott tartózkodott az egyik fiatal szövőnő. Az orsó eltalálta, s a baleset következtében a leány elvesztette a balszemét. Ki a felelős a súlyos sérülésért? A nyomozó hatóságok az intézet munka- és üzemszervezési osztálya mérnökeitől kapnak szakvéleményt. Az osztály dolgozóinak elsősorban a biztonságos munkavégzés feltételeiről, a gépek, berendezések biztonságtechnikai állapotáról kell szakvéleményt adni, illetve e feltételeket kidolgozni. Az általános tapasztalat az, hogy a bekövetkezett munkahelyi balesetnek rendszerint nem egy nagy gondatlanság, hanem sok apró mulasztás az oka. A Dunaújvárosi Papírgyárban, a közelmúltban történt súlyos baleset jó példa erre. Egy 18 éves munkáslány gépét éppen javították, más munkával nem bízták meg. ügy gondolta, alszik egyet, s bebújt egy selejt- papírt gyűjtő ládába. Közben felette a daruval egy négytonnás papírtekercset száflítottak. A daru fékje megcsúszott, s a hatalmas súly q ládára nehezedett Nem nyomta egészen össze, de ennyi is elég volt, hogy a lány egész életére nyomorék maradjon. Az osztály szakvéleményében egész sor hiányosságot fedett fel, amelyek együttesen Idézték elő a súlyos balesetet. Többek között megállapították az üzem felelősségét is, mivel a daru műszaki állapotáért a munkáltató felelős, továbbá a munkahelyen a dolgozó csak a munkaköréhez tartozó tevékenység végzéséért tartózkodhat fCörnyezetvé</e/em Mindaz a veszély, amely a munkavégzés közben jelen van, nemcsak a közvetlen, hanem a tágabb környezetre is káros lehet. A víz, a föld és a leveqő tisztaságának megóvása, továbbá a káros zajszint elhárítása nem csak környezetvédelmi, hanem egyben munkavédelmi feladat is. Mindenekelőtt a veszélyeztetettség mértékét kell megállapítani. Az ehhez szükséges műszerek nagyrészét az intézetben kísérletezték ki és készítették el. Nemzetközi színvonalon álló lég- és zajtechnikai laboratóriumot hoztak létre, különféle mérési és analitikai módszerekkel ma már nemcsak a porszennyezódés pontos megállapítására képesek, hanem a levegőt szennyező mérges gázok sem maradnak rejtve a műszerek előtt. Több, mint harmincféle mérgező gőz, gáz és számtalan vegyületük kerül a mérési jegyzőkönyvek bűnlajstromára. Természetesen nemcsak a veszélyeztetettség mértékét állapítják meg, hanem kidolgozzák a védekezés hatásos módszereit is. A zajártalommal is hasonlóképpen veszik fel a harcot. Itt többfrontos a küzdelem. Vagy konstrukciós beavatkozással csökkentik a zajszintet, vagy a zajforrást szigetelik el a környezettől — vagy pedig a dolgozót helyezik el zajvédett fülkében — ha más meqoldás nincs, akkor egyéni védőeszközt alkalmaznak. Itt kell megjegyezni, hogy az úi üzemek munkavédelmi minősítését is ők végzik el. A Bere- mendi Cement- és Mészmű minősítését 1974-ben készítik el. A gépek biztonságtechnikai tulajdonságain kívül figyelmet fordítanak a porterhelésre és a légszennyeződésre is. Az i igazi biztonságot az nyújtja, ha már eleve veszélyTizenháromezer újítás a MÁV Pécsi Igazgatóságán Nem kell robbantani — a kőzetrepesztö könnyűszerrel darabokra tördeli a sziklát. , telenre konstruálták a munkaeszközt. Szép eredményeket értek el az intézet mérnökei az ilyen gépek tervezésében is. Egyik példa erre a hidropneu- matikus kőzetrepesztő készülék. Működése egyszerű, és rendkívül hasznos. Tegyük fel, hogy egy sziklát találnak, njondjuk egy gázvezeték árkánaksásása- kor. Robbantani nem lehet, a feldarabolása sok energiát venne igénybe. Elég viszont, ha egy lyukat fúrnak a sziklába, s oda dugják a készülék fejét. A hidraulika könnyedén darabokra tördeli. Még attól sem kell félni, hogy a lepattanó szilánkok kárt tesznek valakiben. Nemrégiben Pécsre is került egy ilyen készülék, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz. Ez az első példány. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a benzintartályához robbanásbiztos szintjelzőt vásárolt. Nemrég helyezték üzembe ezt a készüléket. Azonkívül, hogy a kezelők állandóan tájékozódhatnak a benzin mennyiségéről, egy automatika megakadályozza a túl- töltést is. Ez a berendezés egyébként a BNV-n is sikert a rotott. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetben bál termelés is folyik, a legfontosabb cél mégis a munkakörülmények könnyebbé, biztonságosabbá tétele. Jelenleg a KGST Szabványügyi Állandó Bizottságának munkájában is résztvesz- nek, a közös munkavéde'mi szabvány kidolgozására. Kurucz Gyula Az ötlet kitűnő volt, az újítás hasznos, életrevaló, a MAV-nál mégiscsak 200 forintot ajánlattak érte. A leleményes munkás eladta hát más vállalatnak — ötezer forintért. Ez a történet — inkább csak adoma jelleggel — az újítási tanácskozások egyikén hangzott el, amelyeket az elmúlt hét során tartottak a MÁV Pécsi Igazgatóságán. Az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1974 tavaszán tervezi összehívni az Újítók és Feltalálók IV. Országos Tanácskozását. A MÁV Pécsi Igazgatósága dolgozóit képviselő küldötteket a minap lezajlott ünnepi tanácskozásokon választották meg. Tekintettel arra, hogy a vasutas újító mozgalom negyedszázados múltra tekint vissza, értékelték az elmúlt 25 év eredményeit is. Ez idő alatt közel 13 ezer újítást nyújtottak be a MÁV alkalmazottai az igazgatóság területén. Ebből 3509-et vezettek be. A gyakorlatban hasznosított újítások eredményeként több mint 25 millió forintot takarított meg ai vállalat. Az újítók tanácskozásán résztvevő 250 dolgozó közül négynek Kiváló Dolgozó kitüntetést, 29-nek emlékplakettet, 10-nek igazgatói dicséretet, 45-nek pedig emléklapot, illetve pénzjutalmakat adott át dr. Szabó Tibor igazgató. Örvendetes, hogy az újító mozgalom — különösen az utóbbi időben — lendületesen fejlődött. Az újításokból adódó — egy dolgozóra eső — megtakarítás ugyanis 1972-ben 137, az idén pedig már eddig is 228 forint. A dicsekedniva- lóan szép eredmények mellett a tanácskozások résztvevői a „hullámvölgyek" okaira kerestek választ, sérelmezve a túlzott adminisztrációt, az újítások elfogadása és bevezetése körül esetenként tapasztalható huzavonát. n SZOT és a Hazafias Népfront elnökségének értekezlete A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége hétfőn együttes értekezletet tartott, amelyen a szak- szervezetek központi vezetőségeinek titkárai, a szakszervezetek megyei vezető titkárai, valamint a Hazafias Népfront meFöldekről fedél alá A Pécsi Bőrgyár kisüzente Felsőszentmártonban Pályázatot hirdetűok a komlói 16. sz. Zöldsíggyiimöicsiioit vezetői muokahörére Legalább eladói szakképzettséggel rendelkező dolgozók jelentkezhetnek. Fizetés: csökkentett alapbér és jutalék. Jelentkezni: ÁFÉSZ, Komló. Amikor fúrni kezdtek a község határában, valóságos olaj- láz tört ki Felsőszentmórtonban. Az olajfúrók végül is az idén nyáron csalódottan szedték sátorfájukat. A melegvíz viszont még a kezdet kezdetén felbuzogott, megdobogtatva a termelő- szövetkezet vezetőinek szívét, akik virágzó kertészetet álmodtak oda. Csakhogy, mint kiszámították, ötvenmillió forintba kerülne az a melegvíz. Kinek van erre ennyi pénze? Ez is elmúlt. Most újabb esemény tartja lázban a felsőszentmártoniakat A Pécsi Bőrgyár kikészítő üzemet létesített a Dráva-menti községben. Munkát kapnak az asszo- 1 nyok és a lányok. Felsőszentmárton tanácselnöknője mondja, hogy a községben mindiq is a legnagyobb gond volt a munkaerő foglalkoztatása. Kevés a munkahely, s amióta a termelőszövetkezetben is a gépek és a vegyszerek vették át a főszerepet, egyre kevesebb. — Több mint kétszázan ingáznak a faluból, többségükben természetesen férfiak. A nők egy része is eljár, másik része pedig örökké azt lesi, akad-e valami szezonmunka, kukoricaszedés helyben, szőlőművelés Villányban. Ősszel aztán kevesen ússzák meg, hogy fel ne szedjenek valami ' hűléses betegséget a földeken, örömmel kaptak az alkalmon, amikor a Pécsi Bőrgyár felajánlotto, hogy kikészítő üzemet létesítene a községben, amennyiben biztosítják a szükséges munkaerőt. Megegyeztek. A bőrgyár megvásárolta a helyi termelőszövetkezet volt fűrészüzemét és megbízta a tsz építő- brigádját az átalakítási munkálatok elvégzésével! Közben megkezdődött a leendő üzem munkásnőinek betanítása is: naponta negyven nőt hoz be a kocsi o Pécsi Bőrgyárba dolgozni. Amint felavatják a felsőszent- mártoni üzemet, két műszakban 70—80 nő kap munkát. Fedél lesz a falusi asszonyok feje felett, s miközben gyerekeik a helyi óvodában játszadoznak, ezen az ipari munkahelyen ha vonta 1800.—2200 forintot is megkeresnek. A következő lépcsőben pedig, amikor majd a harmadik műszakot is bevezetik, megduplázódhat a létszám. A nők mellett 10—15 férfi is munkát kap. Ha a felsőszent- mártoniakból netán nem lenne ki a létszám, akkor a környező községekből toboroznak munkaerőt. A kikészítő üzemben a hasíték bőröket festik és színezik. Ez eddig szűk keresztmetszetet jelentett a- Pécsi Bőrgyárban, o hasíték egy részét a szemétre dobták. Ezután mindet feldolgozhatják. A felsőszentmártoni fejlesztéssel a pécsi gyárban értékes termelő területek szabadulnak fel, ugyanakkor új munkaerőkre tesz szert az amúgy is munkaerő szűkében lévő vállalat, S, hogy mint* jelent az ipar a falunak, ez nem szorul részletezésre. De mikor avatják a felsőszent- mártoní üzemet? Ügy volt, hogy november elején. A gépek már a helyükön vannak, a próbaüzem is megvolt. Igen ám, de a szociális létesítmény nem készült el a tervezett időre, hátra van még a vízvezetékszerelés, így csak némi késéssel, de még ebben a hónapban indulhat a i termelés Felsőszentmártonban. (— mz —) gyei titkárai is részt vettek. A tanácskozáson Szentistványl Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Gál László, a SZOT titkára, a szakszervezeti és népfront szervek együttműködésének továbbfejlesztéséről tartott beszámolót. A közelmúltban mindkét elnökség irányelveket dolgozott ki az együttműködés fejlesztésére: a mostani tanácskozáson a kapcsolatok elmélyítésének módszereivel, a közős programokkal foglalkoztak. Mindkét fél helyesnek tartja, hogy az országos elnökségekhez hasonlóan a budapesti, illetve megyei népfront bizottságok és szak- szervezeti tanácsok is szórós kapcsolatokat építsenek ki, s működjenek együtt a lakosság szociális körülményeit, művelődését érintő kérdésekben. A két mozgalom a jövőben közös program alapján szorgalmazza, hogy minél több, a nyolcadik általánost még el nem végzett dolgozó befejezze ta nulmányaít, s ehhez támogo-- tást is nyújtanak. Kpzösen folytatják, s még hatékonyabbá akarják tenni az olvasó népért mozgalmat, amelyhez az üzemi könyvtárakban is még jobb feltételeket kívánnak teremteni. A Szakszervezetek és a Népfront együttesen lépnek majd fel a gyermekes családok nagyobb megbecsüléséért, ösztönzik például, hogy a tanácsok és az üzemek minél több bölcsődét, óvodát építsenek közösen. Továbbfejlesztik az iskolák üzemi támogatásának mozgalmát, s együttesen lépnek fel, ha a lakóterületeken üzemi zaj, vagy szennyeződés zavarja a lakók nyugalmát. A részletes programokat a SZOT és a Népfront szerver rövidesen kidolgozzák. K AT ALIN napra ajándékutalványt a MERUKER-től Tünde, Sztár, Elegancia, Aranypille. /T\ A helyükön áHnak már a gépel a felsőszentmártoni üzemben.
