Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-18 / 307. szám
1973, nevembe? 18. DUMA MIDII MAPI© A kormány ismeri a pécsi problémákat és segít a megoldásukban Tovább kel! fejleszteni Pécs kereskedelmét és javítani a vendéglátását Beszélgetés Szurdi István belkereskedelm m'n.szterreí Á közelmúltban Pécsre látogatott Szurdi István belkereskedelmi miniszter és elhelyezte az épülő Konsum Áruház alapkövét. Munkatársunk ebből az alkalomból kért interjút Szurdi elvtársiét — Városnézés közben milyen benyomásokat szerzett Szurdi eSvtárs Pécsről? — Pécs város kiemelkedő történelmi múltjával, műemlékeivel, művészetszeretetével sok örömet szerzett saját lakosságának és az ide látogató turistáknak. Az új lakónegyedekkel is bővülő város továbbépítése, szépítése azonban egyben sok gondot okoz a kereskedelmi hálózat bővítésével kapcsolatban, A Megyei Tanács és Pártbizottság tudatában van" annak, hogy Pécs bolthálózata erőteljes fejlesztésre szorul és példamutatóan vállal részt ebből a nagy munkából, a szanálások száma azonban egyre szaporodik, a költségek emelkednek, így a lakáshoz kapcsolódó kereskedelmi létesítmények sajnos nem az előirányzott nagyságrendben és Időben épülnek meq. Felkerestük a Mecsek Aruházat, és elismeréssel kell szólni a jól szervezett működésről, de a város lakossága valószínűleg érdeklődéssel várja az új szövetkezeti nagyáruház megnyitását is, kétségtelen, hogy a két áruház változást és javulást hoz Pécs és környéke lakóinak ellátásában, a Belkereskedelmi Minisztérium 28 millió forint állami támogatással segíti az ú- jonnan épülő nagyáruház létrehozását. Bár nem közvetlenül a városnézéssel kapcsolatos, de ide tartozik, módomban állt megállapítani o lakosság áruellátásában történt fejlődését, A megyei kereskedelmi vállalatoknak a továbbiakban fokozottabb figyelmet kell fordíta- niok baromfi-, tojás-, tej- és tejtermékek kínálatára, elismerésre méltóak, de még nem elegendőek azok az erőfeszítések, amelyeket a Baranya megyei felvásárló és értékesítő kereskedelem tett a zöldség-gyümölcs ellátás javítása érdekében. Emellett változatlanul a megyei vezetők figyelmébe aján. lőttük Pécs város forgalmas belterületén korszerű önkiszolgáló jellegű vendéglátóhelyek létesítését — Pécs és Baranya megye viszonylatában a minisztérium a kereskedelmi hálózat milyen irányú fejlesztését tartja szükségesnek? — A megye sajátos települési adottságai miatt differenciált fejlesztési módszert követ a hálózatfejlesztésben. A kereskedelmi bolthálózat fejlesztését elsősorban Pécsett, továbbá Mohácson, Szigetváron szorgalmazták. Ezekben a városokban az elmúlt években több korszerű, nagy alapterületű áruház és ABC áruház megnyitására került sor. A megye többi településein alapvető feladatnak a meglevő bolthálózat korszerűsítését tekintettük. A jövőt illetően is úgy véljük, Pécs kereskedelmének fejlesztését kell első helyre tenni és további nagy alapterületen élelmiszer és iparcikk üzletek létesítését tartjuk szükségesnek. Mivel Baranya megyének, illetve Pécsnek idegenforgalmi szerepe rendkívül nagy, különösen fontosnak tartom a vendégfogadás feltételeinek bővítését. —1 Pécs súlyos gondjai; hiányoznak éltemek, büfék, a kereskedelmi áruranárak szétszórtan vannak a belvárosban, a fejlesztést, az új létesítmények kivitelezését pénzhiány hátráltatja. . Kényszerű szanálások csökkentik a boltok számát, váratlan útburkolat-leszakadások stb. emésztik fel a kereskedelmi hálózatfejlesztésre fordítható összeg jelentős részét. Közbe tudna-e járni Szurdi elvtárs annak érdekében, hogy Pécs rendkívüli anyagi támogatást kapjon a kereskedelmi hálózat fejlesztéséhez? — A kormány ismeri a város nehézségeit és azt a nép- gazdasági tervek készítésénél a lehetőségeken belül figyelembe is veszi. A IV. ötéves tervidőszak folyamán különböző kereskedelmi létesítmények — áruház, szaküzlet, szálloda, több vállalat összefogásával épített raktár — megvalósításához a tárca állami támogatást biztosított. várható, hoqy az V. ötéves tervidőszak során is képesek leszünk egy-egy nagyobb beruházást állami támogatásban részesíteni, — A Centrum Áruház élavult, kicsi, az új városközpontba tervezték, de a tervet elvetették. A jelenlegi tervek szerint a Budai városrészbe tervezik o Centrum Áruházat, de ez lakóépületekhez kötődik. Jó megoldásnak tartható-e ez? — Az interjú elején már szóltam a 8850 négyzetméter alapterületű Konzum Áruházról, amely a legnagyobb vidéki áruház lesz. A 4. ötéves tervidőszak folyamán ezen kívül megépül a Baranya megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat beruházásában a 2000 négyzetméter alapterületű Otthon Áruház. Közgazdasági számításokat kel! végezni, hogy a Konzum, illetve az Otthon Áruház mellett szükséges-e Pécsett még egy újabb iparcikk áruház építésé, e számítások eredményeitől függően nyilatkozhatnak csak arról, hogy áz új áruháznak a tervezett helyre való felépítése szükséges-e vagy sem. —- A könnyűipar rekonstrukciójának milyen hatása lesz az áruválasztékra? — A rekonstrukció kiterjed é textil- és textilruházati, a . bőrés cipőipari termelő üzemek túlnyomó többségére. ,A fejlesztés és korszerűsítés kezdeti eredményei már tapasztalhatók az árukínálat javulásában, a korszerű termékek részarányának növekedésében, néhány példa erre: megjelent a boltok árukínálatában a különböző mintázatú mérettartó ágynemű. Megjelentek a piacon kötött hurkolt kelmékből konfekcionált férfi-női-gyermek felsőruházati cikkek. A felhasznált alapanyagok egyre nagyobb része vasalást nem igénylő kelmékből készül, és növekszik a hazailag könnyen mosható termékek részaránya is (női, leánykaruhák, iskolaköpenyek). A textilipari rekonstrukció többek között hozzájárult, hogy ez évben árleszállításokat hajthattunk jrégre, pl. pamut méterárukból, függönyökből, szintetikus gyermek- és felnőtt alsóruhózati, orkán és műbőr alapanyagú felsőruházati cikkekből. —- Milyen kilátásai vannak a magyar—jugoszláv kishatár- menti forgalom növekedésének? —■ A magyar—jugoszláv kis- határmenti árucsereforgalom az elmúlt évek során kedvezően alakult. Jól egészítette ki a határmenti területek áruellátását, ezzel a kereskedelmi kapcsolatnak keretében olyan fontos pikkeket hoztunk forgalomba, mint sör, száraztészta, ételízesítő, különböző ruházati cikkek stb, 1973-tól megnőttek a vásárlási lehetőségeink a kliring- forgalomban és ez természetszerűleg csökkentette a határmenti árucsereforgalmat. A Belkereskedelmi Minisztérium a kishatármenti árucsereforgalom növelésére új javaslótokat dolgozott ki, amelyek megvalósulása — úgy vélem — lehetővé tehetik a kishatármenti forgalom újbóli fellendülését. — Stabilizálódik-e a közeljövőben a sertéshús ellátás? — Mint ismeretes, a múlt év végén és az év elején fellépett száj- és körömfájás állatmegbetegedés a sertésállományban jelentős károkat okozott, ennek hatásaként a lakosság húsellátásában — sertéshúsból — átmeneti hiányosságok keletkeztek. A sertéshúshiányt országosan mintegy 2— 2500 vagon többlet baromfihús- kínálattal próbáltuk pótolni. A betegség sikeres leküzdése után a sertésállomány csökkenése megszűnt, és ma már például a kocaállomány több mint 100 ezer darabbal növekedett. A sertésszaporulat biztató jele annak, hogy az 1974. évi sertésállomány biztosítja a jövő és a következő évek kielégítő húsellátásának alapjait. A jóÍM©m „unatkoznak1* a hidegben sem az építők t Több mint hatszáz lakás ' épül a télen Eléggé ritka dolog, hogy gazdasági vezetők maguk ellen vizsgálat indítását kérelmezzék. A Baranya megyei Építőanyagipari Vállalatnál pedig ez történt: az ok a kozári kőbánya beruházásával kapcsolatos ellentmondásokban, az építés során felmerült hiányosságokban keresendő. A" dolog mindaddig egyszerűnek tűnt; amíg idén tavasszal az Országos Természet- védelmi Hivatal dél-dunántúli főfelügyelője nem tett bejelentést az építési hatóságnál, aminek hatására aztán március 9-én leállították a bánya építését A kiviteli munkálatok több hónapig szüneteltek, amíg a vállalat nem pótolta a beruházással kapcsolatos hiányosságokat Néhány hete az építők ismét felvonultak: az utolsó szakaszába lépett a bővítés. De mi húzódik meg amőgött, hogy több mint négy hónapig állt az építkezés, milyen problémák merültek fel? Látszólag már minden rendeződött, mégis célszerű sokra venni a történteket Március 9.: fekete nap A bánya bővítésének gondolata két éve merült fel, de a szükséges pénzeszközök nem álltak a vállalat rendelkezésére. A kivitelezés tavaly tavasszal a módosított tervek alapján kezdődött meg a mecseki park- verdőben lévő kozári bányában, miután a pénzügyek rendeződtek. A beruházással kapcsolatos adminisztráció ekkor^ még helyénvalónak tűnt: az építési hatóságokhoz benyújtották az építési engedély kérelmet, az erdő- gazdaság is hozzájárult az építkezéshez. Csak éppen a módosított tervek miatt a bővítés nem fért el az eredeti helyen, így kiléptek saját területükről: körülbelül egy holddal növelték ilymódon a bányatelket. Ugyanakkor nem kértek újabb területfelhasználási engedélyt, illetve az építési hatóságnak sem volt tudomása arról, hogy időközben módosultok a kiviteli tervek. Elmulasztották az építési engedély módosításának kérelmezését. . Nos ezek miatt az Országos Természetvédelmi Hivatal dél- dunántúli főfelügyelője bejelentést tett az építési hatósághoz. A következmény az voit, hogy ez év március 9-i hatállyal az építési munkálatokat leállították. Ezt követően a vállalat fellebbezést nyújtott be a második fokú építési hatósáqnak a I Pécs városi Tanács építési és közlekedési osztályára, amely ! szintén elutasította a kérelmet az elkövetett szabálytalanságok miatt. * Futkosás a hatóságokhoz Közben a kivitelezők elvonultak, a háromnegyedrészt kész be*u házás megrekedt. A vállalat vezetői ezután, különböző hatósági szervekhez fordultak, hogy a hiányzó engedélyeket beszerezzék, az építkezés továbbfolytatása érdekében. Közben a helyzet tovább bonyolódott. Sábái! Miklós, a Megyei Tanács építési és közlekedési osztályának kommunális csoportvezetője szerint további akadályozó tényezőként jelentkezett, hogy az OTVH-nak állítólag nem volt tudomása a beruházásról, majd az merült fel, hogy az országos szerv nem tudta, hogy a bánya- művelés gépesítve lesz. A dolog később tisztázódott, a vállalat bebizonyította igazát. Ez volt a helyzet a nyár elején, amikor a vállalat vezetőinek kérésére a Városi Pártbizottság is vizsgálatot indított a beruházás problémáinak tisztázása ügyében. A vizsgálat befejezését követően a végrehajtó bizottság állást foglalt a beruházás mielőbbi befejezése és termelésbe állítása mellett. Egyben a vállalat igazgatóját, főmérnökét és beruházási előadóját elmarasztalta. A vállalat vezetői gazdasági fegyelmit és pénzbírságot kaptak, a beruházási előadó úgyszintén. Kiút, a porelszívás A kozári kőbánya az ötvenes évek eleje óta termel s 1957- től a területet országos kiemeltként kezelik, mint védett parkerdőt, Ilyen szempontból érthető tehát az OTVH dél-dunántúli főfelügyelőjének aggálya, hogy a bővítés üzembelépését követően károsodhat a növényzet. A bánya a beruházást követően ötszörösét termeli (évi kétszázezer tonnát) mint a rekonstrukció előtt: ezért problémázott azon az OTVH megbízottja, hogy a bányaművelés eredményeként növekedik a levegő szennyezettsége a képződő por miatt, Art kérték, hogy a válla lat gondoskodjon a megfelelő porelszívó berendezések üzembe helyezéséről, amivel aztán meggátolhatják a magasabb szennyezést. Ez érthető és természetes dolog, hiszen Pécs amúgy sem tartozik az ország jó levegőjű, városai közé. Az üzemelés feltétele a következő: a bányából évente négyzetkilométerenként nem kerülhet több por a levegőbe, mint 150 tonna. Azonban a porelszívók terveinek elkészítéséhez, azok beszerzéséhez ismét pénzre volt szükség, amit a vállalat saját erőből képtelen volt biztosítani. Ekkor újra az ÉVM-hez fordultak, amely garanciát vállalt és engedélyt adott a tervek készítéséhez. Á ttervezés most folyik és év végére elkészül. ; A beruházás folytatására éz év július közepén kapott engedélyt a vállalat. A korábbi kivitelezők természetesen azonnal nem állhatták munkába, mert időközben másutt vállaltak feladatokat. Jó néhány héttel utána jelentek meg, hogy a szerelési munkálatokat folytassák. A bánya gépi berendezései közül a szalag- hidak elkészültek, a bányaudvaron állnak a gépek is: azokat csak az alapokra kell emelni. A berendezések villamos szerelése hamarosan befejeződik. A legoptimálisabb számítás szerint is csak a jövő év első negyedében állhat munkába a bővített bánya. Termelés 1974 tavaszán? Ez azt jelenti, hogy több mint féléves csúszással készül el a beruházás. Nem első eset, ho|y egy rekonstrukció nem lép üzembe a tervezett időpontban. Vajon nem károsítja a népgazdaságot az. hogy a kozári bánya eddig már közel ötmillió forintot törleszthetett volna? Salamon Gyula , Mór a nyár végén elkészítet- i ték a téliesítési tervet a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. A terv a felkészül=st és a téli munka ütemét határozza meg, egészen a szakágak munkájáig lebontva. Pécsett, á Dischka Győző ut- I cábqn alakítanak át egy épületet a POTE fogászata része-e, j Üjmecsekalján a buszvégállo- I más tőszomszédságában pedig i egy új gyógyszertári raktárköz- I .pontot építenek. Mindkét munkát úgy ütemezték, hogy a tél beállta előtt már zárt helyen, folyamatosan végezhessék a belső munkálatokat, Fóliával téliesítették az udvari határátkelő-hely építkezését — ez az épület teljesen azonos a drávaszabolcsival — akárcsak Szigetváron, a Radovan téren készülő lakóépületeket. Két ház épül itt, az egyik — a két lépcsőházas — már téli munkára is alkalmas, beüvegezték. A másikat, a négy lépcsőházast fóliával takarják, így elvégezhetik, az időjárástól függetlenül az építőmesteri és a szakipari munkákat. Ugyanez az építésvezetőség kezdi az új Szikra Nyomda alapozását a jövő év első negyedében. Nem utolsósorban azért, mert a téli munka során be tudják fejezni a szigetvári építkezést. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat a teljes kapacitásának mintegy 70 százalékán a téli időszakban is folyamatosan dolgozik. A kertvárosi építkezés a Pécsi Építőipari Szövetkezetnek is nyújt téli feladatokat. Az alagútzsalus módszerrel épülő házakban százötven lakás lezá- tását végezték el — itt sem unatkoznak télen a vakoló kőművesek és a szakiparosok. Még ebben az évben 60 lakás m űsza ki-' átad ásóra kerül sor. A Péter utcai KISZ-lakások építésének második üteme -— 35 látói — téíre is ’ biztosít munkahelyet. Ha egyéb munkaterületeken a tél esetleg meghiúsítaná a munkát, akkor Kertvárosban, vagy a Péter utcában jut •tennivaló kőműveseknek, szakiparosoknak egyaránt Már a szerződéskötéseknél figyelembe vette a telet a Sás- di Építőipari Szövetkezet. Az építkezések elkezdésének idejénél figyelembe vették, hogy télire is biztosíthassanak munkát a dolgozóknak. A jelek szerint sikerrel. Júniusban kezdték el Sásdon két, 20 lakásos épület kivitelezését, s a munka jo megszervezésével eljutottak oda, hogy hat hónap alatt elkészült a felmenő^ fal, és az üvegezési munka. Fűtött helyen dolgozhatnak egész télen át. Ez is egyik oka annak, hogy a lakásokat a tervezettnél három hónappal előbb, már jövő év áprilisában átadhassák. K. Gy Mi űj bánya osztályozó berendezése. f Mi történt a kozari kőbányával? Üzemelhet, de szennyezés nélkül Ebben az évben — télen — , mintegy 600 lakást ad át a Ba- i ranya megyei Állami Építőipari Vállalat. Ezek zöme a Kertvárosban épül, kisebb részük a Szalaí András utcában. A kokszkosár a BÉV-né! már a múlté. 500 lakást fűtenek a munkálatok idején úgy, hogy I előre bevezették a távfűtést. Elkészítették a téliesítési tér- 1 vet, ennek alapján úgy ütemez- j ték a munkát, hogy lehetőleg a j szerkezeti munkálatokat ne a ] mostoha időjárás napjaira { hagyják. Ha még nincs olyan készültségi fok, hogy a természetes nyílászárók rekesszék kívülre a hideget, akkor a bőség- . gél előkészített fóliával és nádpallóval biztosítják a téli munkát. Ha —10 C fok alá süly- lyed a hőmérséklet, akkor kü- ; lönböző átcsoportosításokkal I biztosítanak munkát a dolgozóknak. A vállalatnál, bíznák abban, hogy a meteorológusok jóslata kissé borúlátó volt, de ha mégsem — mondják — akkor is teljesítik a szerződött határidőt. váhagyott tervek szerint 1974. évben a forgalomba kerülő sertéshús mennyisége 10 százalékkal lesz több, mint ez évben volt. Bebesi Károly
