Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-18 / 307. szám
4r KS/O. NAPip. TELEFOTO A képen: Losonezi Pót Acheampong ezredessel, a Ghánái Köztársaság elnökével. A görög kormány ostromállapotót léptetett életbe Athénben és Szalonikiben, majd nem sokkal később egész Görögországban azt követően, hogy pénteken éjjel a rohamrendőrség és a hadsereg alakulatai — páncélosok támogatásával — össjze,. csaptak többezer görög diákkal és őz őket támogató munkásokkal. A fiatalok — mint beszámoltunk róla — a kormány lemondását és a demokrácia helyreállítását követelték. Míg az athéni műszaki egyetem épületéből — véres küzdelem árán — kiverték a diákokat, Szalonikiben a diákok továbbra is megszállva tartják az egyetemet, bár megfélemlítésükre a hatóságok itt is tankokat vonultattak fel. Vjacseszlav Szafronov, a TASZSZ athéni tudósítója helyszíni beszámolója egyebek között ezt írja: Athén központjának utcái fölött könnygáz-felhők lebegnek. A rendőrség a szó szoros értelmében elárasztotta a városrészt könnygáz-gránátokkal, hogy szétoszlassa a munkástömeget, amely a tüntető diákok támogatására vonult pénteken éjjel a főváros utcáira. A városban páncélozott katonai járművek teljesítenek járőrszolgálatot, Éjfél után a központban katonai alakulatok jelentek meg, az útkereszteződésekben tankok állnak. A műszaki egyetem épületét, amely három napon át adott otthont többezer tiltakozó diáknak, teljesen megszállták a fegyveres erők. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója’ alkalmából ünnepi ülést tartott szombaton a Vígszínházban Budapest főváros Tanácsa. A széksorokban ezúttal nem csupán a testület tagjai foglaltak helyet — meghívókat kaptak a centenáriumi ülésre mindazok, akik munkájukkal, alkotó tevékenységükkel kiemelkedően járultak hozzá a főváros gazdagodásához, gyarapodásához. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsának számos tagja, eljöttek Budapest országgyűlési képviselői, a megyei pártbizottságok és tanácsok vezetői, a főváros párt, társadalmi és állami szerveinek, vállalatainak, szövetkezeteinek és intézményeinek küldöttei. A centenáriumi ünnepi tanácsülés elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock JenS, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Felcsendült a Himnusz, majd , Keres Emil, Kossuth-díjas színművész mondta el Mesterházi Lajos „A Duna két partján" című esszéjének részletét s elszavalta József Attila, „A Du- ; nánál" című versét. Kelemen Lajos, á Fővárosi Tanács elnökének általános helyettese — az ünnepi tanácsülés elnöke — köszöntötte ezután a megjelenteket, majd Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Nagy taps fogadta az elnöki bejelentést: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kíván szólni az ünnepi tanácsülés résztvevőihez. * Szépvölgyi Zoltán a Fővárosi Tanács elnöke az ünnepi tanácsülést követően - Pest, Buda és Óbuda egyesítésének sentenáriuma alkalmából dísz- nbédet adott a városházán. Mémeth Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagja (öszöntötte a vendégeket, akik (özött ott volt a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kul- :urólis élet számos vezetője, cépviselője, sok kitüntetett fővárosi dolgozó. A díszebéden ”ock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja mondott pohárköszöntőt. A hadsereg egységei páncélosokkal támadást intéztek az egyetem ellen, lerombolták annak kerítését és többszáz katona és rohamrendőr rohamozta meg az egyetemi helyiségeket, Az egyetem rádiója a kora reggeli órákig sugározta adását, amelyben a diákok tájékoztatták a főváros lakosságát az események alakulásáról. A fiatalok felhívással fordultak a göröq néphez, hogy támogassa az ország demokratikus átalakításáért- vívott harcukat. Az athéniak ezrei siettek az egyetem épületéhez és este nyolc órára mintegy 40—-50 ezres tömeg gyűlt össze a környéken. Sokan feliratokat és jelszavakat vittek, az utcákat ellepték a kézzel és géppel írt röplapok, amelyek a katonai junta hatalmának megdöntésére, a fasizmus elleni harcra, a diákok támogatására szólítottak fel. Egy órával később páncélozott rendőrségi járművek tűntek fel a környező utcákon és megkezdték a tüntetők szétoszlatását, könnygáz- gránátokat használva. Többszáz rohamrendőr hatolt be a Főváros munkásnegyedeibe is. Az utcákon barikádok emelkedtek, a sarkokon tábortüzek égtek. Éjfél után megérkeztek a hadsereg alakulatai és a páncélosok is. A diákok rádióadója a nemzetközi vöröskereszthez és a város egészségügyi dolgozóihoz fordult, hogy a sebesültek azonnali segítséget kaphassanak. Az utolsó ródióüzenet így hangzott: „Körül vagyunk véve tankokkal! Lőnek ránk!” Ezután a diákrádió adása megszakadt KS/D. NAPLŐ, TELEFOTO Kádár János, az MSZMP KB efső titkára felszólal a Budapest centenáriumára rendezett ünnepié« gén, Budapest neve összeforrt a nemzeti előrehaladás minden töre Kádár János felszólalása a budapesti centenáriumi ünnepségen Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársok és Elvtársnők! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek és szólhatok a Fővárosi Tanács mai ünnepi ülésén, amelyet a három ősi város, Óbuda, Buda és Pest közigazgatási egyesítése, az egységes magyar főváros,; Budapest megteremtése századik évfordulójának szenteltek. Átadom önöknek, a Fővárosi Tanács tagjainak, az ünnepi ülés minden résztvevőjének, s az önök személyében Budapest lakosságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának szívből jövő üdvözletét és jókívánságait. Harmincötmillió forintos beruházással épült fel a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat űj komplex telepe. A korszerű létesítmény szoros tartozéka a háromszáz dolgozó ré szére készült szociális létesítmény. Szokolai felvétele Kedves Elvtársak!; ■ Fővárosunk, Budapest az elmúlt száz év alatt területileg, lélekszámban hatalmas mértékben gyarapodott, minden tekintetben épült és szépült, lüktető életritmusú kétmilliós világvárossá növekedett, amelyet nem mi, a lakosai, hanem a messziről jött elfogulatlan külföldi vendégei a nagy európai folyam, a Duna ékességének neveznek. Budapest fejlődésének nagyszerű mutatói, a számvetés, amelyet a Fővárosi Tanács a jubileumi év alkalmából készített és felmutathatott, büszkeséggel tölthet el és tölt is el minden budapestit. De van olyasmi is, amit a számok nem fejeznek ki. Nemzedékek hosz- szú sora élt, dolgozott itt úgy, hogy miközben az emberek építették, szebbé, jobbá és nagyobbá formálták Budapestet, ugyanakkor a város őket magukat is formálta, jobbá tette, és felemelte saját magához. Ma is százezrével élnek még és dolgoznak a fővárosban olyan emberek, — és hálás vagyok a sorsnak, hogy én is közéjük tartozónak vallhatom magam —>• akik egykor ide felkerülve itt láttak életükben először többemeletes házat, villamost, gépkocsit, repülőgépet; itt is-- merték meg a városi életet, a jövő hórdözáját a munkásosztályt, a munkásmozgalmat. Fővárosunk fejlődése rendkívül gyors volt, ma is az; s lakosainak élete sohasem volt gondoktól mentes és ma sem az. A ma( ünnepi napon azonban mindenekelőtt arra gondolunk, hogy g város minden nehézséget leküzdött és ét; a második világháborút követően a romokból Főnixként újjászületett és azóta szebb lett, mint valaha is volt. A párt, a kormány ugyanúgy, mint o főváros egész lakossága, hálás mindazoknak, akik becsülettel dolgoztak és harcoltak a múltban azért, hogy Budapest szabad és boldog legyen, s azoknak, akik ma is becsülettel és fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a város a jövőben még fejlettebb és szebb, s mTHdenkor a fejlődő szocialista haza, a Magyar Népköztársaság méltó fővárosa legyen. Kedves Elvtársak! Az egységes Budapest történetének száz éve társadalmilag gyökeresen különböző két részre, a kapitalista múltra és az immár több mint negyedszázados szocialista jelenre oszlik. A felszabadulás előtt élt nemzedékek két Budapestet ismerj tek: az urak, az elnyomók felszínen hivalkodóan csillogó városát és a proletárok, oz elnyomottak, a szűkölködők szegényes, szürke Budapestjét. Az urak Budapestje idegen volt és joggal váltott ki mindig ellenszenvet a dolgozókból, a proletárok Budapestje viszont méltán tartotta ébren a reménységet és szította, erősítette a harc tüzét a munkásokban, a kommunistákban, a haladó gondolkodású emberekben., Budapest a múltban az urak számára a kényelem, a luxus a dőzsölés helye volt, a dolgozók számára a szűkebb szülőföld, a bizonytalan kenyérkereset alkalmi helye. Mégis Angyalföld és Csepel, Újpest és Kőbánya s a többi munkáslakta kerület, a várost szegélyező sivár nyomortelepek lakói voltak azok, akik valóban magu- 1 kénak tekintették Budapestét, (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetekf Dunántúli napio XXX. évfolyam, 307, szám 1973. november 18., vasárnap Ara: 1 forint Az IV5SZIVTP Baranya megye Bizottságénak lapja ünnepi centenáriumi ülést tartott a Fővárosi A IA R SAlOMlÖt Pécs kereskedelme és vendéglátósa Beszélgetés Szurdi Istvár. belkereskedelmi miniszterrel Hatszáx akás éoü' a téien 4 számítógép devonul az aliamigazgatóstr Mérnök e-vtárs mérnök úr=„ Iskolai eszközök házilag A komló-dávídföidi iskolában nem várnak „csodára*5. t OsfrosálEapol Giriprszáilan
