Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-15 / 304. szám
6 1973. novemb.r 15. DUNANTOll NAPIO Zselic ajándéka Hogy az Úrnő hol pihent, csak éppen sejtem, oz útról látni Domolos házait, aztán egy . kis emelkedő, valahol ott bent, ahol az őszi estén megnyúlnak az árnyak, éppen húsz esztendeje lelték meg a csontvázat. — Ki volt „ő"? — Pécsről jöttek ki a múzeo- lóqusok, mondják, a keleti gotok egyik feiedelemasszonva volt, ezt állapították meg az aranyékszerek és más 'eletek alapján .. . És milyen lehetett? Ki tudja? Hideq eső veri a Zselíc öreg hársfáit, útmenti nyárfáit, ácsorgók az útszélen, „vége-hossüa- nincs” vasúti szerelvény sikoltoz valahol Szigetvár felől . .. S mégis, milyen- lehetett ez az asszony? Film- és színpadi rendezők aondoskodtak arról, hogy a királynők, úrnők, fejedelemasszonyok szépek, jó tartásúck, Szigorúak, méltóságteljesek legyenek. És mentesek minden esendő emberi tulajdonságtól. Mert elképzelni sem tudtam és nem is mertem, hogy egy emelt főve! járkáló Úrnő miként sír- doqál félrevonulva, mint a világ valamennyi asszonya, hogyan rágja körmeit, hogyan veri a gyerekeit és hogyan ölelkezik? Ügy, mint a korabeli jobbágy- asszonyok? A jóég tudja! Taián nem is volt szép a zselici fejedelemasszony, vézna csuklóin és csontos nyakán éppen hogy lötyögött az arany és a bronz. — A tsz-nek ásták a silógőd- röt, akkor találták meg szegényt ... De a sírhely kellékeiből elcsentek egyet s mást... — Pusztán honszeretetbő! . . . — Pusztán abból. Végül is itt élt a Fejedelemasszony, ZselL- cen . . . nem? * Zselíc zavarba hoz. Ismerem t 5s, meg nem is. Dombjai a sík-. 1 Ságokról hirtelen és meredeken emelkednek, amelyeket aztán bükk és tölgy borít, a lapólvo- kat tágasabb erdősávok, facsoportok, s bokrok végtelen szalagjai bontják meg. Északon Kaposvártól a Kapos folyó, délen a mozsgói dombvonulat határolja, így hát jó kétharmada Somogynak jut. A baranyai Zselicen körülbelül 10 000 ember él, 27 községben, faluban, kisebb pusztákon, a legnagyobb település — Mozsgó — 1262 lelket számol, a legkisebb — Gyűrűfű — 117 lakót számolt a hatvanas évek közepén, ma semmit, megszűnt, nincs többé. Néhány szép helységnév: Basal, Béc, Antcl- falu, Ritics-puszta, a római kori Domolos, aztán az Árpádkori település, Korpád, Kor- csány, aztán Margita, Zsibót, Zöcske, Terecseny-puszta, Mozsgó ... — Mi munkát ad a vidék? — Fakitermelést, aztán a tsz-ekben inkább az állattenyésztés megy, de a fiatalabb korosztály busszal, vonattal .járja naponta az utat Szigetvárba, Pécsre. Évek múltán aztán bentragadnak a városban. — És az ősi foglalkozás? — Állattenyésztés, pontosabban a sertés- és juhtenyésztés. ' I. László király 30 telket 5a- sittat ki a betelepített kanászok számára 1093-ban. Az 1234-ből származó okmányok szerint Derczfalva o zselici kanászok lakóhelye. A kanászok mellesleg nem csupán őrzői a kondá- nak, hanem elsősorban sertéstenyésztők — bérmunkában — s a szaporulat a fizetség. A *ö- rökdúlás idején a bújdosó magyarok az akkor még nagy kiterjedésű erdőségben találnak otthonra, és úgy elnéptelenedik a táj, hogy a törökök kiűzése után hosszú ideig nem sikerül előcsalogatni a jobbágyokat — jobbágysorsra pedig egyáltalán nem. — A pap is az erdőre megyen misézni, lombsátorból állítja fel az oltárt és kolomp- szóra bújnak elő a hívek isten- tiszteletre ... Generációk váltják egymást Zselicen, míg a vidéken megkezdhetik az erdöirtást, hogy szántóföldet, rétet, kaszálót nyeljenek és meghonosíthassák a mezőgazdasági kultúrát. Festetics grófék csapoltatják le a Szentlászli^ Szigetvár közötti mocsaras területet, ennek térképe 1714-ben keltezett. A zselici települések zöme ettől kezdve alakul kj, * Szigetváron koro délután fiúk, lányok várják a buszok indulását. — Mit tudtok Zselicről? — Szláv elnevezés, „kedvest, kiest, szépet" jelent... — Én semmit jóformán. Olyan vidék, mint a többi.., — A tévében láttam egy filmet Zselicről. Jót röhögtem. Er- dészruhés férfiak lövöldöztek a betyárra. Pedig a betyárokat éppen a pandúrok hajtották és ölték. Az erdei ember — még ha erdész volt is hivatásszerűen — soha nem árulta el a betyárt — A tsz-ek nem valami gazdagok ... — Megélni mindenütt lehet. Legföljebb ^unalmasan. a kisfalvakban, ezekből pedig Zse- licben akad éppen elég .,. — Mozsgón meg néhány helyen azért lehet szórakozni. Ahol van presszó is, vagy jó a kultúrház. — Tudja hol járt Patkó Bandi? * Megmondják, még a címet is. Mozsgó. utolsó ház, Vajdáék- nál. Nem nagyon hosszú, tor- nácos parasztház. Pici kis ablakokkal. Mennyezeti gerendákat a „stukatúr” befogta. Becs Istvánná — a szociális otthon főnővére lakja egyik szobát — a középsőben 17 hónapos kis- unokája, a hátsóbon az asz- szony lánya és veje. Első szoba: kombinált berendezés, második, gyermekheverő, gyér mekszekrényv gyermekíróasztal és polc, hetvennyolc babával, játékkal, a harmadik világos, nyers színű, modern bútorokkal. ~ Itt élt valamikor a Pücsök Kata? — igen. A legszebb asszony volt c környéken és az ura. gazdag kanász. tavasszal elhajtotta a tölgyesbe a kondót, ősszel jött haza. Addig Patkó Bandi látogatta a menyecskét.A betyár Patkó az utolsó házban Pücsök Katinál, társai isznak a következő házban. Mesteréknél (ma is Mesterék lakják), az alvezér Soromfal Jóska pedig — ez éppen 1857 egyik estéjén történt — Czapf Go- dofrédot, a papot keresi fel (vajon miért.. .?), aztán rálő ' a papra, harmadnap meg is hal, a plébánia szobája falán levő festményen ma is látszik a golyó verte lyuk. — Patkó Bandi utódai étnek még. Patkó Kálmán bácsi a jegyzőségen volt hivatalsegéd. A többi Patkó Bécen lakik. * Egy zselici orvos: — Szív és érrendszeri megbetegedésben Baranya eléggé „előkelő” helyen áll sajnos. Ezen belül Zselic vidéke is. A fiatalok munkára indulnak, a nagypapának,. nagymamának reggelire kikészítik a nehéz füstölthúsokat, meg a két-három- deci pálinkát Éz a napi adag. — És a fiatalok? — „Partitúrából’’ nevelik a gyermekeiket. Ahogy az „meg- vagyon-irva”: szigorúan járnak tanácsadásra a kismamák, sok tejet, tojást, zöldféleséget etetnek a kicsikkel, télen ötösével hordják haza a boltból a főze- lékkonzerveket, őket méq télen „keszkenőkbe", kendőkbe bu- gvolálták, de ezeknek gyermekei már könnyű, többréteges öltözéket viselnek. Elképzelheti, hogy én, mint orvos milyen örömmel mondom el topasztalataimat. .. * Kiállítást láttam itt a nyár elején; háziszőttesek, zselici asszonyok remekművei. Fehér vásznon, piros fonalhímzések. Csalt ez a két szín. Fehér és piros és a minták, többnyire virágszirmokra emlékeztetnek. Van más is. Takács József — a kaposvári MOKÉP volt vezetője — rokkantsági nyugdíjas, hazajött Mozsgóra, itt él, fotószakkört vezet' a „kultúrban” és ... otthon farag. Tetszik ismerni a fekete-diót? Különleges ősfája a mozsgói Biedermann-kastély gyönyörű parkjának. Kőkemény, diószerű termése van, a mókusok megrágják,i ..kedvelt csemegéjük. — Két esztendeje, megyek haza a boltból, a park egyik fája kinyúl a járdára, egy mókus dézsmálja a termést, a dió a fejemre esik. Látom meg van rágva, hazdvitten, kettéfűrészeltem, nagyon szép, csipkés mintázatot adott a dió keresztmetszete. Azóta foglalkozom ezzel... — Mi készül belőle? — Női öv, karkötő, nyaklánc. Za latnai Sarolta szülei Zselic vidékiek. Tavaly márciusban itt énekelt, eqy egész kollekciót nyújtottunk át neki. — Majdnem elbőgte magát. Ez volt Zselic ajándéka ... Rab Ferenc Világhírű művészek Budapesten Novemberben ismét számos világhírű vendégművész lép fel az Operaház, illetve az Erkel Színház műsoraiban, Ljuba Ba- ricová, q Szlovák Nemzeti Színház szólistája Budapesten november 27-én a Carmen címszerepét énekli. Többször szerepelt már hazánkban, s minden alkalommal nagy sikert aratott Octav Enigarescu, a Román Szocialista Köztársaság Nemzetidíjas érdemes művésze. November 14-én a Toscában, november 17-én a Rigoletto címszerepében lép fel. November 18-ón a Pillangókisasszony címszerepében mutatkozik be Carla Virgili lírai szopránénekesnő, műsorán elsősorban Puccini és Verdi hősnők szerepelnek. A világhírű Bejárt balett szólistája Maina Gielgud, aki már o magyar közönséq előtt is számot adott kivételes képessé- geiről, november 22-én a Haty- tyúk tavában lép fel, november 24-én pedig a Csipkerózsika harmadik felvonásában Aurórát, az „Etüdök”-ben a balerinát táncolja. Kevés, de gondosan összeválogatott növényekkel barátságos környezetet varázsolhatunk ss házunk eM> 4 virágok 4s revéhfísznöeértyoA köze elhelyezess kerti plasztika sajátos hangulatot kölcsönbe. Mini szölrSköS és dlsiffí a virágágyások és bor közti ám ‘ütött pótolni. Szakolai felvét* A Mecsekéhez hasonlít' Déí-Angiia növényvilága V Horváth Adolf Olivér a neves pécsi botanikus, az elmúlt másfél éviizedben összesen 27 nemzetközi botanikus vi- lágkonresszuson vett teszt. Idén a Burgenlandban, a Ruhr-vidéken, Elzász-ban a párizsi medencében, valamint Dél-Angliában nemzetközi botanikus világkongresszusokon és növépyföldrajzi tanulmányutakon. Burgenlandban magyar-földi (pannónlai) jellegű, a mecsekihez hasonló tölgyerdőket tanulmányozott Hübl Erik bécsi professzor vendégeként, aki Horváth dr. vendégeként néhány évvel ezelőtt a mecseki flórát tanulmányozta Pécsett. A Ruhr-vidéken a legnagyobb Növénytani Társasággal együtt kutatta a Mecsekhez tájképileg nagyon hasonló arnsbergi középhegység flóráját. Az arnsbergi hegyet, vagyis Sauerlandot elhagyva, a következő kutatási területe a párizsi medence szélén, Laon város térségében■ volt. Itt csatlakozott a párizsi egyetem biológusaihoz és professzoraihoz és a táj a Mecsekhez hasonló, szub- mediterrán, érdekes, délies növényvilágát kutatta. A következő állomása Colmar térségében, Elzászban volt. Itt a Vogézek árnyékában, a Rajna partján, a magyar földhöz hasonló, száraz-meleg területen, igen érdekes, a Mecsekhez hasonló meleg és száraz tölgyerdő- kutatásokat végzett. Legérdekesebb azonban a dél-angliai nemzetközi Növénytársulási Társaság által rendezett kirándulása volt. Dowernél és tőle nyugatra 4-5 olyan növényfaj található, amely csak Dél-Angliában él, de Londont nem éri el és a Mecsekben is megtalálható, és északra, Buda. pest vonaláig nem terjed. Ilyen faj: a szúrós csoba-bo- gyó és a majomkosbor. P. J. Hová és miért tűnt el Patacs?... A fenti cím adására, egy, a még év elején vásárolt postai irányítószám-jegyzék inspirált Ugyanis mint az ősi Patacs egyik lokálpatriótája, kíváncsian kerestem benne az én patacsi utcám, a „Fő utca" irányítószámát. A legnagyobb megrökönyödésemre nem találtam. Lehetséges, — gondoltam, — hogy ez az ősi utca nem kapott irányítószámot? Ojult erővei tovább lapozgattam hát a jegyzéket, most már csupán a „Fő utcát” keresve. Nos, meg is találtam, de elhűlve láttam, hogy mellette zárójelben Rácváros neve szerepel. Hát ez meg mi? —- E szerint Rácvároson, meg Patacson is van Fő utca? Csak nem arról van szó, hogy a 800 éves múltra visszatekintő színmagyar lakosságú Patacs a törökök kiűzetése után keletkezett Rácváros valamiféle külterülete, illetve része lett? Más szóval, nem értem, miért akarják Patacsot mindenáron „eltüntetni”. Hiszen két évtizeddel ezelőtt még megvolt, mint az 1930- ban még négy kisközségből (Rácváros, Patacs, Magyarürög és Mecsekszentkút) alakult Me- csekalja nagyközség legnagyobb határú és népességű települése. Az akkori belügyminiszter határozata értelmében az új nagyközség neve mellett a régi települések neveit is fenn kellett tartani. így lett Patacsból; Me- csekalja-Patacs. Hogy Patacs mióta áll fenn? Mint már említettem, legalább 800 éve, hiszen a temetőjében lévő műemléktemplomáról a legelső feljegyzés 1297-ből kelteződik, noha bizonyára nem a templom volt az első épület patacson. Ennek a templomnak északkelet! sarkához 1325-ben, Patacsi Kelemen egy monostort is építtetett, Hogy a híveket posztoráló pálosoknak ne kelljen Jakabhegyről lejárni, Ez a monostor 1559-ig lakott volt Amikor a törökök a pálosokat elűzték, az elhagyott és pusztuló monostort a nép valószínűleg lebontotta, használható részeit széthordta, falainak köveit építkezésre, vagy talán a temető kőfalkerítéséhez használták fel. A monostor helyét, annak alapfalai bizonyítják, melyekből még a néhány évvel ezelőtt ásott sírok helyén is találtak nyomokat. Érdekes, hogy a Makratető keleti lábánál fekvő lakott területet dzsáminak hívta a nép, és még ma is Dzsámi utcának nevezik. Mecsekalja nagyközségnek Pécshez történt csatolása után, — kb. 10 éve — Patacsot is utcákra osztották,._ Leghosszabb utcája, — ami az országúttól a sokak által ismert és szidott patacsi lőtér felé halad, — az utcák névadóitól Patacs Fő utca nevet kapta. Tehát 10 évvel ezelőtt még úgy látszik, akceptálták a régebbi belügyminiszteri határozatot, vagyis meg akarták örökíteni az ősi település nevét Kérjük hát a városi tanácsot, tegyenek valamit annak érdekében, hogy községünk megtarthassa utcáinak nevét Mert bármennyire megtisztelő a régi pa- tacsiakra, hogy egyik legrégibb és leghosszabb utcájuk immár Pécs város Fő utcája nevét viseli, mégse vegyék zokon tőlünk, hogy ragaszkodunk a hagyományokhoz. Lippen Antal my. lg. taníts «
