Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-15 / 304. szám
DUNANTOLI NAPI© 3 T973. norwmber tS. Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) bizottságok egységes rendszerét. (351 nábizottság működik kb. 4000 taggal). A tapasztalatok őzt bizonyítják, hogy a nőbizottságok létrehozása helyes volt, többségük eredményesen dolgozik. A választott testületek irányításától függően, különösen c nők anyaqi. szociális helyzetének javításában, kisebb mértékben képzésükben tudnak eredményt felmutatni. Szakképzés, gyermekintézmények Az SZMT és a megyei bizottságok kezdeményezése nyomán több területen javult a nők munkájának erkölcsi, anyagi elismerése. Többet foglalkoztak a szocialista bérezés elvének érvényesítésével és ellenőrzésével. Hasznos munkát végeztek a gyermekintézmények társadalmi úton való fejlesztésében. Több területen kezdeményezték a n°k politikai, szakmai képzését, továbbképzését. A KISZ-ben a nők száma á,6 százalékkal nőtt. Az Ifjúgárda , 43. százaléka is a lányok, fiatal- asszonyok közül kerül ki. Ked- • vező a nők aránya a KISZ vezetőképzésben, mert 1973-ban a hallgatók több mint 50 százaléka a nő volt. Javult az ifjúsági szövetségben végzett munka erkölcsi elismerésé is. 1973- ban például a 171 kiadott kitüntetésből 39-et kaptak nők. A KISZ érdekvédelmi munkájában a bérezési, szociális intézkedések megfelelően szerepeltek. Jól segítette ezt a folyamatot az ifjúsági törvény. A fiatal nők körében egyre inkább elfogadott a korszerű családfelfogós. A megyei, városi, községi tanácsok testületi üléseiken kiemeltén foglalkoztok a szolgáltató tevékenység, a kereskedelmi hálózat fejlesztésével és .« gyermekintézmények bővítésének lehetőségeivel. Kereskedelempolitikai intézkedéseink hozzájárultak o vásárlási körülmények javításához. A vendéglátás területén megfelelően figyelembe vették a Belkereskedelmi Minisztérium vonatkozó irányelveit Ennek kapcsán pl. bővült az ár- engedményes, előfizetéses ételek forgalmazása. Több konkrét intézkedés született a nők munkájának megkönnyítése érdekében. A tervciklus végén -— 5 év olott — Pécsett 1000-el, a megyében pediq 900-al bővül az évodai férőhelyek száma. Mindennapi feladat A vb nem tett határozati javaslatot, álláspontját a korábbi határozatok végrehajtásával és o további feladatokkal kapcsolatban több pontban rögzítette: —- A pártszervek, szervezetek, az állami, társadalmi szervek kommunista vezetői a káder- utánpótlási tervek kialakításakor e képzés, a továbbképzés tervezésénél fordítsanak nagyobb gondot a nők megfelelő arányának biztosítására. — A nők munkájának további könnyítése érdekében az illatékes szervek tűzzék napirendre a szolgáltatások helyzetét, fejlesztésük lehetőségeit és a kisebb településeken is tegyenek lépéseket a szolgáltatások megfelelő fejlesztése érdekében. A helyi feladatok kidolgozásában és gyakorlati megvalósításában vegyenek részt a helyi párt, állami, társadalmi szervek. — Továbbra is eqyik fontos 'társadalompolitikai feladatnak kell tekinteni a gyermekintézmények fejlesztését. A kitűzött célok megvalósítása érdekében minden területen jobban szorgalmazni kell a tanácsok, szövetkezetek. vállalatok és a lakosság összefogását. A Végrehajtó Bizottság beszámolójához dr. Jerszi István, a megyei pártbizottsáq titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Emlékeztetett orra, hoqy o vb már két. ízben, a pártbizottság 1972-ben foglalkozott a nőpolitikái határozattal és megjelölte a feladatokat. Három és fél év tapasztalatai a!ao:án átfogó értékelést lehet adni az eredményekről és a qondokrór is A pártbizottság titkára megállapította. hogy a határozat végrehajtása iái indult be, jó irányban halad és mindennapi feladattá vált. Aláhúzta, Hogy a nőpolitikái határozat önálló határozat, de nem elszigetelt. Más párthatározatok végrehajtásánál is figyelembe kell venni. Az eredmények egyes helyeken kifejezetten jók, helyenként azonban gyengék. Gondjaink okai részben szemléletbeliek, részben abból fakadnak, hogy nem ismerjük fel minden szinten és minden területen a határozat lényeqét. s végül bizonyos bátortalanság is tapasztalható a végrehajtásban. A pártbizottság titkára hangsúlyozta. hogy a Megyei Pártbizottsáq áltai megjelölt feladatok között első helyen szerepel a nők körében végzett politikai munka. Ez a munka nem olyan hatékony,.mint látni szeretnénk. Aktívabban kell foglalkozni a nőknek társadalmi rendszerünkben elfoglalt helyével. Meq kel! teremteni a határozat végrehajtásának további előfeltételeit és szakmai, politikai képzéssel alkalmassá kell tenni a nőket vezető posztokra, vezető testületekben végzendő munkára. Az egész társadalom ügye A vitában elsőnek Antal Sán- dorné szólalt fel. „Fontos feladat — mondotta —, hogy javítsuk a nők szakmai képzését és ezzel teremtsük meg alapját annak, hoqy több nő kerülhessen vezető beosztásba. Lehetőséget kell adni, hogy a lakóhelyükön tanulhassanak, mert a bentlakásos pártiskola elvonja őket családjuktól. A nőpolitikái határozat végrehajtásának igen fontos része a szolgáltatás helyzetének javítása. Több félkészételre. kisebb, olcsóbb háztartási gépekre, jó kereskedelmi és szolgáltatói ellátásra van szükség”. Rameisl Ferencné arra hívta fel a figyelmet, hogy a határozat végrehajtását eqyes helye- ken'a nőbizottságoktól, illetve a nőfelelősöktől kérik számon. Ez helytelen qyakorlat, a határozat megvalósítását össztársadalmi feladatként kell kezelni. Bedé Pálné dr, orról szólt, hogy a nők előléptetése nehézkes. lassan történik még akkor is, ha alkalmasak erre. A társadalom egy jelentős részében a szemléletet kell megváltoztatni ahhoz, hogy eredményesebb legyen a határozat végrehajtása. — Politikai megggyöző munkával meq kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot — mondotta felszólalásában Kóczián Erzsébet —, amely esetenként egy-egy nő funkcióba helyezése előtt azt kutatja, hogy az illető miért nem alkalmas a feladat ellátására, ahelyett, hogy azt mérlegelné, miért alkalmas, és mi teszi képessé az új feladat ellátására, Ambrus Jenő elvtórs hangsúlyozta, hogy a határozat végrehajtása nyomán több előrehaladás történt, mint előtte két' évtized alatt. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet minden területen a gyakorlatban kell érvényesíteni. Az összehasonlítást azonban csak azonosság alapján lehet megtenni. A szakmunkás bére nem hasonlítható össze a segédmunkás bérével. Tehát nagyon fontos feladat, hogy gyorsabban haladjunk, a nők szakképzése terén. Segítse elő ezt a szakszervezet, és minden gazdasági vezető. Sokrétű feladatűink között nagyon fontos feladat a nők világnézeti nevelésének javítása, mert e téren a tapasztalatok szerint eléqgé elmaradott az állapot. Sztergár János a ívtárs arról számolt be, hogy a nőpolitikái határozat hatását a társadalom minden rétege élénk figyelemmel kíséri. A végrehajtás mindinkább társadalmi üggyé válik. A közös érdeklődést a tettre- készséqet bizonyítja az is, hogy a társ a do'em nagy helyesléssel fogadta c. ' qvermekintézmények segítési", az óvodaépítést, valamint a készülő családiogi tör- - éziyt. Nagy Sándor elvtárs arra mutatott iá hogv a határozat vég- reha!l ' j nemcsak városi, He falusi feladat is. A fogvas-tósi szövetkezetekben ielenlős fejlődés történt az utóbbi években. Míg 1970 előtt a vezetésben 13 százalékban voltak képviselve a nők, 1971-ben képviseleti arányuk 22 százalékra emelkedett. Szövetkezeteink évente mintegy 400 nőt kéoeznek tanfolyamokon. A felszólalásokra dr. Jerszi István válaszolt, és a javaslatokat a pártbizottságnak elfogadásra ajánlotta. A Megyei Pártbi »otísáq a beszámolót. a vb óüáspor.tiát és a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. iskola épül Lippön Üj iskola épül Lippón. Eddig ugyanis a szomszédos Bezede- ken volt a körzeti általános iskola, amelyet 1974 szeptemberében Lippóra helyeznek át. Ezért négy millió 500 ezer forintért felépítenek egy hat osztályteremből álló iskolát. Az új épület egyemeletes lesz, s úgy tervezték, hogy ha később erre szükség van, további két. tantér met hozzá lehet éoíteni. Az is kólát Hegybíró Miklós tervezte és jövő óv nyarán fejezik be az építkezést. Iskolapadban az egyetemi oktatók Két héten át csak számítástechnika Né ány ‘érdes Ka már Lász ó akadémikushoz A minisztérium álláspontja: a zaktudományok oktatási színvonalának emelésére be kell vonultatni az egyetemekre korunk modern eszközét - a számítás- technikát. A pécsi felsőoktatás immár rendelkezik oktatási célokat szolgáló számítógéppel, a „Ezek után rajtunk a sor...“ „Mi hoztuk az időt'' 15000 látogató A „Mi hoztuk az időt" című tárlatot tegnap Szigetváron, a Vár dzsámijában nyitotta meg László Emil, az MSZMP Szigetvár városi Bizottságának titkára. A történelmi tárlaton bemutatott 106 alkotás közül 96 országos, 10 pedig baranyai vonatkozású, Az MSZMP KB által összeállított és rendezett kiállítás anyagát két hónappal ezelőtt Pécsett mutatták be először. Ezután a komlói, a mohácsi közönség nézte meg, s tegnaptól kezdődően Szigetvár és a környező települések lakói tekinthetik meg a tabló-sort. A magyar munkásosztály fejlődéstörténetét reprezentáló képeket és plakátokat eddig több mint 15 000 érdeklődő kísérte naqy figyelemmel. Szigetváron november 28-ig tekinthető meg a Mi hoztuk az időt című tárlatot. Korszerű épület a jövő szakmunkásainak Nincs abban semmi túlzás, ha azt mondjuk, hogy a tegnap délelőtt mérföldkő Baranya me-* gye szakmunkásképzésének történetében: megtörtént az 500-as Szakmunkásképző Intézet kétszáz munkahelyes tanműhelyének ünnepélyes használatbavétele. Sötét ruhába öltözött tanulók fogadták az ugyancsak ünnepélyes külsővel érkező vendégeket. Megjelentek a megye és a város párt- és állami vezetésének képviselői, a Szakszervezetek Meqyei Tanácsa, a KIOSZ, a KISZÖV is képviseltette magát, ott voltak az iskolával állandó, szoros kapcsolatban álló Kisebb falvakban egyetlen szervezet a KISZ Küldöttértekezlet a szigetvári járásban A szigetvári járási KISZ- küldöttértekezletet — 90 küldött részvételével ~ tegnap tartották Szigetváron. Az értekezleten részt vett Orosz Ottó, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa és dr. Kovács János, o Szigetvári Járási Pártbizottság titkára. A járási bizottság beszámolóját Peizs László, a bizottság titkára, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését Szabó László, o PEB elnöke terjesztette elő. A vitát és a beszámolókat követően megválasztották a 27 tagú járási KlSZ-bizottsó- got, a végrehajtó és a pénzügyi ellenőrző bizottságot, valamint a KISZ járási bízott ságánok titkárát. Titkár ismét Peizs László lett. A küldöttértekezleten Be- réthy Pállal, a KISZ Szigetvári Járási Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjával beszélgettünk. Tíz éve ' tagja a vb-nek. — Mi jellemzi a szigetvári járás ifjúsági mozgalmátf — Járásunk alapvetően mezőgazdasági jellegű terület, s ez a tény meghatározza a KISZ-munkát is. Ebből két dolog következik: a fiatalok egy rétege o termelő- szövetkezetekben, vagy az állami gazdaságokban tagja az ifjúsági szövetségnek, más rétege viszont a lakóhelyi KISZ-szervezetekben ’ dolgozik. így meglehetősen nehéz a szervező munka, nehéz ös-- szefogni a fiatalokat. A másik sajátos problémánk, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben több KlSZ-alapszer- vezet is működik, s mivel nincs csúcsvezetőség, gondot okoz a KISZ-tagok érdekvé delme, az Ifjúsági törvény végrehajtása. Néhány kisebb faluban az egyetlen szervezet a KISZ Több községben nincs tanács, nincs pártszervezet, nincs népfrontmozgalom. így az ünnepségek, a társadalmi munkaakciók, s egyáltalán az aktív közösségi, mozgalmi élet szervezésére csak a KISZ vállalkozhat és vállalkozik is — Mit vár a küldöttértekezlettől? — A számvetés mindig segít abban, hogy előrelépjünk. A járási Ifjú Gárda munkája különböző tárgyi és személyi problémák miatt — nem kielégítő. Az értekezlet után itt előbbre kell lépnünk. Jobb kapcsolatot fogunk kiépíteni az úttörő'mozgalomma! is. Meggyőződésem, hogy a küldöttértekezlet vitája, a végzett munka elemzése segít abban, hogy a járás 46 KISZ- alcpszervezetének tagsága életelemének érezze az ifjúsági mozgalmat, s dolgozzon is a jobb, a színvonalasabb munkáért. üzemek, vállalatok vezetői, a tórsintézetek igazgatói és tanárai. Régi ismerősként jöttek el a kivitelező és beruházó vállalatok vezelői is. Kecskés József, a tanműhely vezetője köszöntötte a vendégeket, akik megtekintették a tanműhelyt, végigjárva valamennyi termet, ahol az elsőévesek próbálgatták éppen a fémipari szakmák alapvető fogásait. Emitt babos kendős lányok esztergálnak, másutt, a lakatos kabinetben, fiúk birkóznak a reszelővei, amelynek fogai alatt alakulófélben egy kalapácsfej, — az első komoly munkadarab. Több mint két hónapja folyik a rendszeres munka, minden műhely tisztán ragyog, a meszelt falakon nincs egy csepp olajfolt. Nem az ünnepség miatt! Két hete is ilyen volt. A gyerekek vigyáznak ró, parancs né'kül is. Érzik: ez az övék! Tizenkét kabinetben, gépi forgácsoló, géplakatos, karosszéria-lakatos, autószerelő, villany- szerelő, vasúti járműszerelő és Diesel-mozdony lakatos szakmákban, 508 tanuló alapképzése folyik itt, huszonegy szakoktató irányításával. Az 1200 néqy- zetméteren fekvő épület teljes beruházási költsége — a berendezésekkel eqyütt — 23 millió forint volt. Ha azt vesszük figyelembe, hogy itt minden lehetőség adott o szakmunkás- képzés színvonalának emelésére, bízvást mondhatjuk, hogy ha közvetve is, megtérül ez az ősz- szeg. Az ismerkedést követően, rövid ünnepség keretében Rickert Mihály, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke átadta, Lengvári István, az 500-as Szakmunkásképző Intézet iqazgötója pedig átvette a létesítményt. Megköszönte a kivitelezőknek, hagy határidő előtt feléoítették a tanműhelyt, majd befejezésül ezeket mondotta: — Most már az üzemek, vállalatok segítségével rajtunk a sor, hogy eléget tegyünk a szakmunkásképzés egyre növekvő követelményeinek. t Gy. cél most az, hogy közkinccsé tegyék; a számítástechnikai ismereteket széles körben elterjesszék. A héten a pécsi Pollack ‘ Mihály Műszaki Főiskolán a fő- iskolo, az orvostudományi és a I közgazdaságtudományi egyetem 22 oktatójának részvételével kéthetes intenzív számítástechnikai tanfolyam Indult. Az oktatók naponta tíz órán át foglalkoznak a számítástechnika elméletével és gyakorlatával, tehát valóban intenzív tanfolyamról van szó. A téma előadói szegediek: a neves szaktekintély, Kalmár László akadémikus, az Alkalmazott Matematikai Intézet igazgatója és munkatársai. A magyar felsőoktatásban az oktatók részére az első ilyen intenzív számítástechnikai tanfolyam. Megragadtuk az alkalmat, s rövid beszélgetésre kértük Kalmár professzort. A szegedi József Attila Tudományegyetemen már 1957-ben elkezdte a programozók oktatását, a hallgatók nagyon szűk körében. Nagyon kevesen értették meg, kollégái is azt tartották, mindez csupán Kalmár hobbija. Első három tanítványa közül - matematikafizika szakos hallgatók — az egyik a mostani dékán, a másik az MTA tudományos fő- munkatársa, a harmadik középiskolai tanár. Később a minisztérium is engedélyezett keretet, a létszámot feltornászták huszonötre, de végeredményben 1970,ig nem nagyon tudták, hogy mit is csinál Kalmár professzor. — Első kérdésünk azokkal a vitákkal kapcsolatos, amelyekből az cseng ki, a meglévő számítógéppari nincs kellően kihasználva. A számítógépek egymástól elszigetelve dolgoznak. Hatékony lehet ez fgy? Mi erről a véleménye? — Kétségtelen, a fejlődés útja a számítógépek terén Is a nagy központok létrehozása, amelyekhez csatlakoznak a többiek. Igenám, de ehhez sokkal megbízhatóbb adatátviteli hálózatra van szükség, mint mondjuk a telex. Ennél ezerszeresebbre kell fokozni a megbízhatóságot. Vagyis a postának fel kell fejlődnie. Mielőtt azonban kiépülne az országos, majd a szocialista országok adatátviteli hálózata, meg kell teremteni a regionális — városi, megyei, déldunántúli — adatátviteli rendszert. Tehát ismétlem, legyen egy nagy gép, amelyhez csatlakozik a többi adatelőkészítő, nem pedig az, hogy mindenki külön-külön vásároljon magának egy vacak kis számítógépet. Hangsúlyozom, ez lenne a népgazdasági érdek, ebben a tárcáknak kell megegyezniük. Lényegesen fokozhatnánk a kihasználtságot. — És a szellemi háttér? — A szakmai ellátottság tényleg szűk keresztmetszet. Mint I mondtam, mi az egyetemen | 1957-ben kezdtük el az oktatást, s azóta Szeged rangos he- I lyet vívott ki magának, van már egy csomó szakemberünk. Az egyetemeken elsősorban kádereket kell nevelni, akik majd J továbbadják a számitástechni- : kai ismereteket. Kínában már oktattam, s most azt kértem, „küldjenek ki" Magyarországra, j adjanak rá időt, s elmegyek az I egyetemekre oktatni. Az első 1 komoly jelentkező a pécsi Pol- 1 lack Mihály Műszaki Főiskola | volt. A tanfolyamat eredetileg ; hathetesre terveztem de össze i1 kellett rántani két hétre. — Egyes vélemények szerint a középiskolában el kellene ; kezdeni a számítástechnikai alapismeretek oktatását — Sőt, már olyan véleményekkel is találkoztam, hogy az óvodában is oktatni kellene. Egyre inkább hozzátartozik az általános műveltséghez. Pillanatnyilag nem megoldott a kö- zéoiskolai tanárok számítástechnikai képzése. Talán azért, mert félnek, ha végednek, otthagyják a tanári pályát és elmennek a jobban fizető számítástechnikai intézetekbe. Komolyabb tanári fizetésre lenne tehát szükség, de legalábbis valami pótlékra — mondta Kalmár professzor. Miklosvárí lo*tím V
