Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-14 / 303. szám

DUN ANTOll NAPIÓ 1973. november 14. FÓRUM A betemendieké a szó KÖZPONTI löiésszere esi munkát — a lakosság és közüle- tek részére —• rövid ha­táridővel v á I a u n k Rendelési címünk: TOVÁLL 7720 Pécsvárad, Pf.: 22. — Távb.: 71. ügyintézőnk: Galgóczi István ép. gép. ép. vez. A levelek többsége ez- ” úttal is jóval a meg­jelölt határidő előtt érkezett be címünkre. Számszerűleg talán kevesebb, mint amennyit egy újdonsült nagyközségből vártunk, de a kérdések annál sokré­tűbbnek, tartalmasabbnak bizonyultak. Ha csak né­hány pontban is, de lénye­gében összefoglalták a köz­ségre jellemző minden olyan problémát, amely, vagy amelyek, közvetve, vagy közvetlenül befolyásol­ják a lakosság mindennapi életét. Kérdéseikre a tanács ve­zetői válaszolnak. BAUMSTARK KAROLY, Alkotmány u. 7. Mi esz az A kotmány utcává*? Noha közvetlenül csak hat j családot érint a kérdés, mégis ágy érezzük, hogy az alábbiak [ miatt jogos a felvetése. A köz- ! világításunk rossz, maholnap a járdán sem lehet közlekedni, de ezeknél is súlyosabb problé­ma a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága. Csatornázás híján a pincéinket, udvarainkat nagyobb esőzések beálltával rendszeresen elönti a víz. Kér­désünk: tervezi-e a tanács, és mikorra az utca közművesítését? VÁLASZ: A tanács ez évi fej­lesztési alap költségvetésében az Alkotmány utca szilárd bur­kolattal történő ellátására 130 ezer .forintot irányozott elő. Az út megépítése kapcsán tervbe­vettük, a csapadékvíz elvezető árkok és átereszek elkészítését is. A megvalósítást csupán az akadályozza, hogy a régi ce­mentgyár előtt lévő csapadék- vízgyűjtő eltömődött, s azt a gyár, — jóllehet már ez év ta­vaszán kértük, — mind ez ideig nem tisztíttatta ki. így hát hiába épitenénk meg az utat és az árkot, ha az alapvető problé­mát továbbra sem tudnánk megoldani. A gyár illetékes ve­zetői kérdésünkre elmondották, hogy 1974-ben az áteresz-rend­szert felújítják, ami után mi is megkezdhetjük az út- és árok­építést. Az utca közvilágítását ez év végéig, de legkésőbb 1974 első negyedévében meg­oldjuk. TAKACS LEVENTÉNÉ, és 20 aláírás. A pécsiek pé dójára Éveken át tiszta, élvezhető vizünk volt, ami sajnos mór a múlté, amióta vízhálózat bővíté­se címén új kutat fúrtak. Azóta a vízcsapjainkból gusztustalan színű és szagú folyadékot ka­punk, amely úgyszólván alkal- | matlan a fogyasztásra. Ami pe- | dig a mosást illeti, már nem is I kísérletezünk fehér színű hol­mival, mert egyetlen mosás , után megsárgulnak. A fürdő- j kádat, mosdókagylót naponta , sósavazzuk, mert olyan ellen­álló a lerakodás, hogy azt más tisztítószerrel képtelenség eltá- | volítani. Miután tudomásunk van ar­ról, hogy Pécsett vegyi eljárás- j sál tisztítják és. szagtalanítják [ a Duna-vizet, méltán kérdezhet­jük: mi az akadálya annak, hogy ezt az eljárást' nálunk is alkalmazzák? VÁLASZ: A beremendi ivóvíz minőségével valóban sok prob­léma van, noha az új BCM-la- kótelep és a gyár megépítése során új, nagyteljesítményű ku­tak is épültek. Ezzel egyidőben az utóbbi két évben jelentős Vízvezeték-há!ozat bővítés is volt a községben, s így az ivóvíz-el­látást a régi kutak kapacitása nem bírta el. Ezért egységesen, valamennyi lakás az új kutakról kapja a vizet. Ami a viz szeny- nyezettségét illeti, több alka- ommal is vízmintát küldtünk be a KÖJÁL-hoz, ahol minden eset- oen megállapították, hogy fo­gyasztásra .alkalmas, vagyis biológiailag nem fertőzött. A kérdés kapcsán ismét meg­kerestük az üzemeltető vállala­tot, ahonnan azt a választ kap­tuk, hogy semmiféle víztisztítás nincs tervbevéve. Ugyanakkor kb. 2—3 hetenként hálózatöblí­tést végeznek, hogy ezzel meg- akadá'yozzák a lerakódást és a pangó vizek keletkezését. To­vábbá elmondották, hogy a Pécsre kerülő Duna-vizet fo­gyasztás előtt valóban tisztít­ják, mert az biológiailag és ve­gyileg szennyezett, vagyis köz­vetlen fogyasztásra nemi alkal­mas. Tehát mint mondottuk, Be- remenden ez nem áll fenn, s ezért ilyen jellegű víztisztításra nincs is szükség. SZÉP LÁSZLÓ, művelődési ház igazgató A szerződés nem köte ez? 1973. január 1-gyel o bere­mendi körzeti művelődési ház közös fenntartásba került. Fenn­tartói szerződésben rögzítették a hozzájárulás mértékét és idő­pontját. A szerződés ellenére két támogató szerv, a Dózsa tsz és az ÁFÉSZ, még nem utalt át egyetlen fillért sem a művelődé­si ház számlájára. Mit tett a tanács a szerződé­sek érvényrejuttatása érdeké­ben? VALASZ: Az 1973-as év a művelődési ház közös fenntar­tásba vételének első kísérleti éve volt. Ebből adódott, hogy a fen- j ti támogató szervek nem utal­ták ki időben a szerződésben | rögzített összegeket. Ugyanok- • kor meg kellett értenünk, hogy í a két szövetkezet gazdálkodó- sóban is adódhatnak nehézsé­gek, melyek nem teszik lehető­vé, vagy késleltetik az ilyen és hasonló, önként vállalt támoga­tásokat. Annál nagyobb öröm­mel közölhetjük, hogy amikor­ra e válaszunk megjelenik, mind a termelőszövetkezet, mind az ÁFÉSZ, eleget tesz kötele­zettségének, vagyis a hozjzájá- rulásuk összegét átutalják a művelődési ház számlájára. Á pécsiek figyelmébe! Beremend után ismét Pécsre, illetve annak több mint 46 ezer lakát számláló II. kerületébe látogatunk el Fórumunk­kal. Ezt megelőzően némi támpontot szeretnénk adni ahhoz, hogy lényegében milyen kérdéseket várunk a lakosságtól. Ami a témakört illeti nagyon jó példa volt erre az I. ke­rületi lakók augusztus—szeptemberi Fóruma, amely széles ská­láját adta a lakosságot leginkább érintő problémáknak. (Pl. a kerületre különösen jellemző levegőszennyezettség, az egyes utcák közvilágítási, közművesitési hiányosságai, az autóbusz­forgalom elégtelensége, egyes óvodák, napközik túlzsúfoltsága korszerűtlensége, a közellátás egyenetlenségei, s egy sor más kisebb nagyobb súlyú kérdés kapott nyilvánosságot a fentebb említett Fórumunkban.) Nos, ezúttal is hasonló leveleket, illetve kérdéseket várunk, amelyek a mi közvetítésünkkel jutnak el a II. Kerületi Tanácsi Hivatal vezetőihez válaszadás végett. De ezzel adjuk is át a szót a pécsieknek. Kérdezzenek a II. kerület lakói! A kérdéseket tartalmazó leveleket a következőképpen cí­mezzék: „FÓRUM” Dunántúli Napló Szerkesztősége 7625 Pécs, Hunyadi u. 11. A kérdések beküldésének határideje: 1973. november 26. A jó példa állja az időt SCHONBERGER FERENC Bcúesette) fenyegető robbantások Az utóbbi években sokat hal­lottunk, olvastunk a környezet­védelemről, a levegő szennye­zettségének megelőzéséről. Köz­ségünkben a régi cementgyár kőtörője ,a termelés növekedé­sével egyre aggasztóbban szennyezi a levegőt, rontja a lakosság egészségét. A telepü­lés egy részét gyakran olyan porfelhő borítja be, hogy a kö­zeli utakon haladó járművek vezetői „vakon" kénytelenek át­haladni rajta. De a környék fáit, növényeit is vastagon lepi a kőpor, s a közelben lévő böl­csőde és iskola közvetlenül ki van téve a nagymértékű szeny- nyeződésnek. Kérdés: az illeté­kesek miért nem oldották már meg a több éves problémát? A BCM üzembeállításával a hozzátartozó kőbánya termelé­se is fokozódott, s ennek foly­tán igen gyakran óriási erejű robbantásokra kerül sor. Pél­dául a közelmúltban ökölnyi nagyságú kövek hullottak a községre, veszélyeztetve a böl- csődés, óvodás és iskolás gyer­mekek testi épségét. Néhány nagyobb kő, lakóépületet is megrongált. Az okozott kárt miért csak napok múlva (!0 nap) kezdték rendbehoinl, ami­korra a tulajdonosok a javítá­sok nqgy részét már elvégez­ték? Milyen intézkedés történt, vagy történik hasonló baleset- veszélyes robbantások megelő­zésére? VÁLASZ: A levél nyomán fel­kerestük Martin Antal főmérnö­köt, a BCM műszaki igazgató- helyettesét, akitől az alábbi tá­jékoztatást kaptuk. Az elavult és ezért valóban rendkívüli levegőszennyezést okozó kőtörőt 1974. december 31-ig a gyár megszűnteti. Ugyanis ez időtől a régi gyárat az új BCM modern kőtörői lát­ják el mészkővel. Egyúttal kö­zölték, hogy a levegőszennyezés megszüntetésén túl, tervbe vet­ték e terület rendezését is. Ami pedig a kőbányai rob­bantásokkal járó balesetveszé­lyességet és a lakóházakban okozott károkat illeti, ez ügyben a kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőséget kerestük fel, ahol közölték, hogy kőzethiba hatá­sára következett be az úgyne­vezett „kifúvó" robbanás. Ezért a további robbantásokat azon­nali hatállyal leállították, és a vállalatot kötelezték arra, hogy a Bányászati Kutató Intézettől szakvéleményt szerezzenek be a biztonságos robbantások ér­dekében. A robbantás által okozott károk helyreállítása azért késett, mert a BCM javító brigádja kemence-nagyjavítást végzett, míg a siklósi Építő Kísz, valamint a beremendi Dó­zsa Tsz a javítási munkákat ka­pacitáshiány miatt nem tudta elvégezni. MAYER GYORGYNÉ, tanár. Az erké yen szárítjuk ruháinkat A BCM közel hárommilliárdos beruházásából kommunális be­ruházásként összesen 3ÍfO lakás épült, részint Siklóson, részint Beremenden. Beremenden 140 lakás épült, s ezzel párhuzamo­san a lakótelep közvetlen köze­lében különböző lakásépítkezési akciókkal (kislakás építkezés, társasház akció stb.) Beremend új központja van 'kialakulóban. Már az első lakások átadása után szaporodni kezdtek azok a problémák, melyeket a lakók saját erőből kevésbé, vagy egy­általán nem tudnak megolda­ni. Például az épületekben mindenhol megtalálható a szá­rító-helyiség is, mely alapterü- letileg kicsi, szárításra nem al­kalmas, s ezért a lakók kény­telenek az erkélyen szárítani a ruhákat. Pár héttel ezelőtt a kormány a tanácsokkal közösen új házirendet dolgozott ki, mely­ben szabályozta a lakók köte­lességeit és jogait. Ez sajnos két okból sem valósítható meg Beremenden: 1. 1969 óta semmiféle házi­rend sincs; 2. a beremendi szolgáltatá­sok messze alatta maradnak a lakók igényeinek. Ugyanis a Patyolat átfutási ideje két hét. kedvezőtlen esetben három hét. Köztudott az is, hogy a sikló­si lakótelepen a Községgazdál­kodási Hivatal a lakók bejelen­tései alapján végzi a javítási munkálatokat, s azokat az ér­vényben levő költségvetések alapján számlázzák. Ezzel szem­ben Beremenden hiányzik a szolgáltató hálózat, s nincs olyan szerv sem, amelyhez a la­kók panaszaikkal, problémáikkal fordulhatnának. Kérdésem: Ki­hez tartozik a vállalati bérlaká­sok ügye, ha a vállalat nem köt szerződést semmilyen szervvel a szolgáltatások elvégzésére? Sza- báiyozza-e valamilyen rendelet a vállalati bérlakások fenntar­tójának feladatkörét? Von-e mód a lakók bármilyen hibabe­jelentéseinek díjazás ellenében történő orvoslására? VALASZ: A lakások fenntar­tásával kapcsolatban az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet és an­nak végrehajtása tárgyában ki­adott 1/1971. (II. 8.) EVM. sz. rendeletben részletesen megfo­galmazzák a bérbeadók, — je­len esetben a BCM, valamint a bérlők, lakók lakásfenntartási, karbantartási kötelességeit. Amennyiben olyan hiba adód­na, amelynek kijavítása a bérbe­adó kötelessége (pl. központi fűtőberendezés, vízvezeték, köz­ponti antenna meghibásodása, házi szemét gyűjtésével kapcso­latos probléma stb.) ez esetben a cementgyár gondnokságához kell fordulni a hiba bejelentés­sel. A lakás bérlőjét terhelő ja­vításokkal jelenleg csak a köz­ségben élő és működési enge­déllyel rendelkező kisiparosok- ho* lehet fordulni, mert sem a BCM gondnoksága, sem a ta­nács nem rendelkezik olyan szakember gárdával, akik meg­felelő szintű szolgáltatást tud­nának vállalni. Terveinkben szerepel, hogy 1976-ban, — tehát az V. ötéves terv során, — költségvetési üze­met hozunk létre, mely többek körött ilyen jellegű szolgáltatá­sokat is ellátna. A házirenddel kapcsolatban levél útján keres­tük még a BCM-et, azonban a több hónapja elküldött leve­lünkre mind a mai napig vá­laszt sem kaptunk. Ez annál in­kább is kellemetlen, mivel a házirend elkészítésének igénye, éppen a tanácstagi választások során megtartott jelölőgyűlése­ken vetődött fel. Több mint két éve már, hogy hírt adtunk a két lábára rok kant Meszler Józsefről, és pat- rónusairól, a Gépjárműjavító Szövetkezet „November 7” ne­vét viselő szocialista brigádiá- ról. Akkor is azt a pillanatot örökítettük meg, amikor a bri­gád tagjai az általuk felújított motorral felszerelt járművet át­adják pártfogoltjuknak. Két évvel ezután megismétlő­dött a szép esemény. Ezúttal j Kalányos Pétert vették pártfo- j gásukba, aki egy hat év előtti j vasúti baleset folytán veszítette j el mindkét lábát. Hogyan ke­rült kapcsolatba a brigáddal? j _ — Egyszer elvittem hozzájuk ! javíttatni a kis háromkerekű- met, —■ de minden hátsó gon­dolat nélkül, mert igazán nem akartam rájuk tukmálni maga­mat, — mondotta. — Az úgy volt, hogy a brigádvezetőjülc, Stang Jani bácsi, a balesetem meg a rokkantsági nyugdíjam felől érdeklődött, aztán a bri­gád nevében felajánlotta a patronálásomat. S íme az eredmény: egy fel­újított motorral ellátott, de kül­sőleg is mutatós kocsit „vará­zsoltak” a régiből, amelyet, — hogy még ünnepélyesebb le­gyen az aktus, — november 7- én, a brigád „névnapján” ad­tak át Kalányos Péternek. Igaz, Hogy időben, dátumban kissé megkésve adunk hirt az eseményről, de meggyőződé­sünk, hogy a brigád, e nemes, emberséges példája állja az időt. Jogi tanácsadó A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK megvételre felajánlja a Pécs külterületen lesé kb. 2 kataszter holdon elterülő, volt pécsbányai üzem épületeit a kapcsolódé vezetékrendszerrel és kézmüvekkel együtt. Az épületek állapota és azok belsé elrendezése lehetővé tenné gyár vagy üzem viszonylog kisebb átalakítással» való elhelyezését. címünk: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK, PÉCS, KOMJATH ALADAR UTCA 5. — TELEFON: 12-233. — Ügylet.v dr. Kónya György. Az utolsó tanácsadónkban foglalkoztunk az út- és köz­műfejlesztési hozzájárulással. Azóta többen érdeklődtek a lakótelek, üdülőtelek fogal­ma iránt, illetve a hozzájá­rulás mértéke felöl. A 8/1970. (IV. 16.) ÉVM, — PM. sz. együttes rendelet 1 §-a tartalmazza a fogalommegha­tározást. E szerint: a rendelet alkalmazása szem­pontjából építési telek az állampolgárok és a nem állami szervek tulajdonában álló LAKÓ­TELEK és ÜDÜLŐTELEK. Az építési telkek közül a) LAKÓTELEK: az állandó tartózkodás céljára szolgáló la­kóépülettel, b) ÜDÜLŐTELEK: az idényjel­legű tartózkodás céljára szolgá­ló üdülőépülettel (hétvégi ház­zal, nyaralóval) már beépített, illetőleg azzal az építésügyi sza­bályok szerint beépíthető min­den bel- és külterületi löldrész- let. A hozzájárulás mértékét a rendelet 3 §-a szabályozza az alábbiak szerint: A hozzájárulás mértékét BE­ÉPÍTETT lakótelek esetében a) telkenként kell meg­állapítani, ha a telken legfel­jebb háromlakásos, társasház- nak nem minősülő lakóépület van; b) lakásonként kell meg­állapítani, ha a telken társas­háznak minősülő lakóépület vagy háromlakásosnál naqyobb, társasháznak nem minősülő la­kóépület van. A hozzájárulás mértékét BE­ÉPÍTETLEN lakótelek esetében I a) telkenként kell meg- [ állapítani, ha a telken az épí­tésügyi szabályok szerint legfel­jebb kétlakásos lakóépület épít­hető; b) lakásonként kell meg. állapítani, ha a telken az épí­tésügyi szabályok szerint kettő­nél több lakásos lakóépület építhető. A hozzájárulás mértékét üdü­lőtelkek esetében általában telkenként, ha azonban a telken társasház épült, az abban lévő, önálló ingatlanként telekköny- vezett üdülőegységenként kell megállapítani. Abban az eset­ben, ha a földrészlet naqyságo az egy építési telek mértékének többszöröse, azt a hozzájárulás mértéke szempontjából annyi építési telekként kell számításba venni, ahány építési telekre a város — község — rendezési terv, illetőleq ennek hiányában a városi — városi kerületi, köz­ségi — tanács végrehajtó bi­zottságának általánosan kötele­ző rendelkezése és az építés­ügyi szabályok szerint feloszt­ható. A megállapított hozzájárulás mértékéről az érdekelteket a ta- 1 nács a helyileg szokásos módon i értesíti. Arra is lehetőséget ad a jogszabályi rendelkezés, hogy különösen méltánylást érdemlő esetben a pénzügyi szakigazga­tási szerv meghatározott időre szóló kamatmentes Haladékot adjon, a hozzájárulás összegé­nek megfizetésére. Abban az esetben, ha a tu­lajdonos a hozzájárulás össze­gének megfizetése előtt az épí­tési telket elidegeníti, a még fennálló hátralékot eqy összeg­ben kell megfizetni. Az egész úttestet elzárták elölünk A Gázmű az Alkotmány utcában vezetéket fektetett. Emiatt az óv eleje óta a forgalom elöl lezárták az ut­cát. A gázvezeték fektetését f (határ­idő csúszásával) kb másfél hónap­pal ezelőtt befejezték. Az útcát meg lehetett volna újra nyitni a forga­lomnak, ha időközben a nyári eső­zések miatt az Alkotmány u. 33. szá­mú ház meg nem rokkan. A tanács a házból a lakókat kiköltöztette, a házat fciducolták, alátámasztották, s ezzel az egész úttestet elzártak járdátől-járdáig. Köztudomású, hogy az Alkotmány utcán járt a 30-as autóbusz, mely elsősorban a Kodály, Attila, Báthori, Xavér, Petőfi utca északi felének stb. lakosságát szállította. Ez év kezdete óta kénytelenek vagyunk igen sokat gyalogolni, vagy a Kórház téri, vagy a Doktor Sándor utcai 30-as „ideig­lenes” buszmegállókhoz!, Több száz vagy esetleg több ezer család nevében kérem a tanácsot* vagy bontássá le az Alkotmány utca 33. számú épületet, vagy dúcoltassa alá úgy. hogy a közel egyéves le­zárás után újra használható legyen az utca. Szemerjay Tamás * I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents