Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-14 / 303. szám

Í973. november 14. DUNANTOll NAPLÓ Lippentős, mártogatós, böjti ugrás, „cönöge1 Shakespeare-bemutató: Baranya néptáncai Tévedések vígjátéka tudományos kutatóval Beszélgetés dr. Andrásfalvy Bertalan kapott, hogy, a magyar néptánc kimerült, nincs több új bemu­tatni való. Ezt azok terjesztet­A néptánc nemzeti kultúránk j — A Duna-mentére viszont szerves része és a táj, ahol |''t's.ndkívül színes és gazdag mo- élünk különösen gazdag ilyen tívumanyag jellemző: ez a iáj kincsekben. Ezek történetéről, fejlődéséről kérdeztük dr. And­rásfalvy Bertalan tudományos kutatót abból az alkalomból. Hogy ö magyar néptáncmozga­lom ez évben 25 esztendős. — A tánc idegen erederű szó. Nemzetközi. Csaknem az összes európai nyelvben az olasz kivételével azonos átvétel eredménye, így nálunk is. Vi­szont a szó ismerete előtt is táncolt a magyar, csak éppen a lejt, szökik, ugrik, tombol igékkel fejezte ki. Például a XVI. század eleji körmöcbányai glosszában: „Suppra aggnő, szökj fel kabla. Hazajött fér­jed, tombj, Kató!" Ma ismer­kedési alkalom, az ifjúság szó­rakozása a tánc, elsősorban. Fejlődése során azonban elkí­sérte áz embert bölcsőtől — a sírig. Valaha templomban is tán­coltak (spanyol, baszk földön ma is) betlehemes játékok alkal­mával: és táncolt a magyar bú­csúkor, farsangkor, lakodalom­ban, disznótoron, sőt fiatal lá­nyok, legények halotti torán is. (Pl. Erdélyben.) A tánc mindig és mindenhol az élet szimbólu­ma volt — Mindennek ismerete sok más szakmai tényezővel együtt a tánckutatás eredménye, a'mely nálunk-kb. a 20-as évek­től a filmezéssel indult meg. A dallam ugyanis hallás után is feljegyezhető, de élőtáncot le­írni — képtelenség. Csak a fil­mezéssel örökíthető meg a spontán néptánc és csak így, a spontán néptáncból tudiuk megfigyelni és leírni azt a mo­tívumanyagot, amelyből kimu­tathatjuk táncaik fejlődésének törvényeit. A dunántúli táncok­ról sok ilyen film készült. ieggazdagabb a lánytáncokban és a népművészetben is. Itt egy sajátos magyar polgárosodás és a reformáció hatására előbb végbement a középkortól való elszakadás. Ez azonban '1514 és 1526 után itt is megakadt és magyar polgárság híján a pa­rasztság kultúrájában sokáig az urakat utánozta. Amit át­vesz tehát, az igen sokszor ne­mesi eredetű. A látott pompa hatása nyilvánul meg a népi hímzések motívumgazdagságá­ban is; a színekben, a változa­tosságban egyaránt. Duna- menti lánytáncaink az egész magyar nyelvterületen kiemel­kednek és hasonlóképpen gaz-, dag a Duna-menti párostánc- anyag is. A németségre jel­lemző suszter-, molnár-, gólya- stb. táncok és a polkák is ezen a tájon polgári eredetűek. A polka ritmusa egyébként azo­nos a kanásztáncokéval, mind­egyikben megvan a jellegzetes hármaslépés. — Milyen jellegzetes eredeti néptáncokat tud felmutatni' a tudomány ezen a vidéken? ték, akiknek a szakmai képzett­sége egy bizonyos táncanyag betanításából áll. A mozgalom éppen hogy megújulóban van, főleg olyan fesztiválok hatásá­ra, mint a szekszárdi, minden /ősszel. Végre eljutottunk oda, hogy követelmény lett az ere­deti, helyi táncanyagok ismere­te, feldolgozása. S ma már a zsűriben is olyanok ülnek, aKik meg tudják ítélni ezt. A nnp- táncmozgalomban az együtte­sek vezetőinek ugyanúgy szak­mai tudást kell szerezniök, mint a kórusvez-etőknek. És a nép­táncmozgalomban is ugyan­olyan felfrissülésnek, megúju­lásnak kell végbemennie, mint a kórusainknál, ahol a mai szakmai és művészeti követel­mények léptek a dalárdaegyleti színvonal helyébe. W. E. Szerelmetes barátaim — A lánytáncok is éltek ezen a vidéken, de motívumanyaguk­ban egyszerűbbek a Duna-v mentieknél. A párostáncok közt í , TOVar°sl Naior a friss „lippentős" volt előbb, a 1 hazban november 10-en lassúcsárdás későbbi keletű. A Dél-Dunántúlon igen szép lip- lentős, mártogatós, frisscsárdá­sokat filmezhettünk. E táj leg­jellemzőbb tánca a kanásztár.c, vagy ugrás. A Duna-mentieknél is megvoltak az ugrás táncok; a 2/4-es „cönöge”, a kanász- tánc, az ugyancsak ugrás „sza­kácsnők tánca” és az ugrásból kifejlődött szóló verbunk pél­dául a Sárközben. Szépek . a Pécsi szerző drámája a Katona József Színházban baranyai táncairól, mi jellemző ezekre? Milyen sajátos vonásait tárta fel a tudomány? párostáncok is. — Legutóbb — Mit ismerünk a Dunántúl Magyaregregyen vettünk filmre belőlük — s érdekesen alakul­tak a lánytáncok is. Ezeket pél­dául Dunaszekcsőn „böjti ug- rós”-nak is nevezték: miután a zenét „eltemették”; (például Dunaszekcsőn), a táncos kedvű lányok azért végigvonultak a fa­lun és saját énekükre táncoltak itt-ott a füves térségeken. A Sárköz lánytánca háromrészes; a Duna-mentén négy-, So­mogybán kétrészesek, az ország nagyobb részén a lánytánc is­meretlen. Körtáncok ezek, „ka- rikázók", lépő, futó, ugró motí­vumokkal. Minden falunak meg­volt a maga jellegzetes Kari- kázója a Duna-mentén. — Erre a vidékre a táncok két csoportja jellemző: a Duna- mente és a Sárköz, illetve a Dél-Dunántúl táncai. Ez utóbbi földrajzilag Nyugat-Bcranya és Somogy táncait jellemzi. Néz­zük előbb ezt! Dél-Dunántúl kimutatható legrégebbi tánca egy ősi ötfokú kanásztánc-dal- lamra táncolt ugrás tánc, amely másutt, pl. a Rába-vidékén másképp fejlődött ki. Ebből az ősréteqű úgynevezett kanász- tánc-tíousból sokféle más tánc­típus fejlődött ki (kalocsai mars, erdélyi legényes, Rába-közi „dustolás” stb.). A kanásztánc legősibb táncunk. A parasztság ezt különbözőképpen átvette és táncolta. Kimutatta ezenkívül a tudomány azt is, hotjy ide a Dél-Dunántúlra nem értek le a történelmi verbunkos táncok. Ez a polgárosodás elmaradásából, j késéséből adódott, illetve abból, hogy a török megszállás a déli területeken bénítóan hatott a kulturális életre. A fővárosi Katona József Szín­este tartották Kende Sándor Szerel­metes barátaim című drámájá­nak bemutatóját. Új szerzőt, — pécsi szerzőt — avatott a szín­ház, s a szakma, színházi emberek, kritikusok, barátok, tisztelők, és a már-már féihiva- tásosnak számító premier-közön­ség akkor látta a darabot... A kevésbé beavatottak, a „spontán közönség”, a mai ma­gyar színművészet, mai magyar darabok iránt érdeklődői viszont az első köznapi előadáson, hét­főn esté nézték meg Kende Sán­dor drámáját. Az ő hangulatu­kat, a fogadtatás hőfokát pró­báltuk lemérni a hétfő esti elő­adáson ... LABODi Állami cazdasag gépjavító műhelye vállal gépkocsi, traktor-vontató­pótkocsi JAVÍTÁST ÉS FELÚJÍTÁST RÖVID ÁTFUTÁSI IDŐRE Vállalja továbbá ISTÁLLÓK BELSŐ VASSZERKEZETEINEK ELKÉSZÍTÉSÉT, SZERELÉSÉT Felvilágosítást ad a műhely vezetője L A B O D O N. Telefon; Lábod 9. — Sok változatban, formában ezek ma is láthatóak a nép- tánc-együttesek előadásain. Ez a mozgalom sok vihart megért a negyedszázad alatt. Néhány jel arra utal, úgy tűnik, mintha megcsappant volna iránta az érdeklődés, ön hogyan látja ezt? — Nem így látom. A riep- táncmozgalom ma is él, a leg­utóbbi adatok szerint 2000 cso­portban mintegy 30—40 ezer táncos működése táplálja ez amatőr néptáncművészetet. Fővárosi Katona József Szín­ház, hétfő este. Méq vagy fél­óra lehet az előadás kezdetéig, a pénztár előterében néhány ti­zenéves gyerek állítja meg a befelé igyekvőket: „Tessék je­gyet venni, van néhány jegyünk a mostani előadásra . . .” Na, I ebből két dolog sülhet ki: vagy nagyon megy a darab, vagy... Gyerünk a pénztárhoz. Alig né­hány jegyet tudnak kínálni, azok sem a jobbak közül valók — és utánunk is állnak már néhá­nyon. Biztosan nem a Dürren­matt darabra keresik a jegyet, mert feltűnő helyen tábla hir­deti, hogy azokra az előadá­sokra egész novemberre minden jeqy elkelt... Háromnegyed hét körül jön a tömeg, — már a Katona József Színház kamara méreteihez vi­szonyítva — és a fiatalok van­nak többségben. Hétköznapi színházbajárók, vegyes öltözék­ben. Műsorfüzetet majd min­Tízéves a mohácsi zeneiskola Komlói fiókiskolaként, tíz év­vel ezelőtt kezdte meg működé­sét a mohácsi zeneiskola. Az induláskor az „újszülött" intéz­ménynek nyolcvankilenc növen­déke és négy zenetanára volt. A tervszerű oktatás a művelő­dési központ helyiségeiben folyt éveken át. Sajnos, a zenetanárok Mo­hácsra való letelepítése nem járt valami nagy sikerrel. Több mint ötven pedagógus fordult meg a városban eddig, közü­lük hárman maradtak mohá­csiak. Időközben a körülmények is javultak azzal, hogy a zene­iskola átköltözhetett a városi gimnáziumba. Hét tanteremben tizenhárom zenetanár mond­hatni azt, hogy „albérletben" végzi jelenleg a munkáját Az iskola tanulói 1966-ban i Egerben, az országos ifjúsegi kamarazenei fesztiválon érték el az első sikert. A Helikonon pél­dául kitűnően szerepelt két zongoristájuk: Nádasdy István és Kocsiss Géza. Más tanítvá­nyok a megyei négykezes ver­senyen három első helyezést ér­tek el. A kamarazenei találko­zón pedig egy első díjat sze­reztek. A mohácsi zeneiskola az év­forduló jegyében jubileumi hangversenysorozatot rendez. November 17-én tartják meg az első tanári hangversenyt, 19-én a Mohácsról indult művészek hangversenyét, 23-án pedig a jelenlegi növendékek hangver­senyét. A sorozat a novemoer 28-i második tanárt hangver­sennyel zárul. denki vesz, — a darab kritikája még nem futott ki, ismerkednek az íróval, a darabbal, a sze­replőkkel. Egyelőre vélemény nélkül, „majd meglátjuk" han­gulatban ... Megtelik a nézőtér. Nagyjá­ból a pécsi színház földszintje, kopott-arany eleganciával... ... és felmegy a függöny, a színpad Rómába visz bennünket Gábor Mach, alias Mács Gábor építész modern és hivalkodóan gazdaq otthonába. Mács Gábor (Öze Lajos) töpreng az asztalá­nál, amikor berobban Anikó, (Kohut Magda) a felesége. . Kende Sándor regényének, a Szerelmetes barátaimnak né­hány esztendővel ezelőtt szép sikere volt. Most a színpadon találkozunk a regényalakokkal. Emődi Natália, a dramaturg így vdffl erről a Pesti Műsorban: „. . . Valójában újjászületésről, újjáformálásról van szó és nem egyszerű regénydramatizálásról. Kende regényírói erénye a le­fojtott indulatok, ki nem mon­dott vágyak, félig átélt, féliq ál­modott valósáq könnyed szinte lebegő megelevenítése. E stílus ellentétes témáinak, szituációi­nak feszült drámaiságával. A „Szerelmetes barátaim” szín­padra ültetésekor az írónak és a színház művészeinek ezt az ellentmondást leküzdve, a lírát és játékosságot megőrizve kel­lett feszült drámát teremteni.” Szünet. Az első kritikus ne­gyedóra az előcsarnokban, ami­kor mindenki, — akaratlanul is — véleményt nyilvánít. Egy pil­lantás a ruhatár felé, — senki sem veszi a kabátját. Tehát... — Én valami időrendi zavart érzek ebben az egészben, — mondja egy hölgy élete párjá­nak, aki nem hajlandó segíteni időzavarán. — Jobban otla kell figyelni, szívem, — mondja és beáll a büféhez. — Egész jó. Ha a második részben még jobban kicsúcso­sodik . . . — A szereplők viszik, öregem. A szereplők. Különben leülne az egész ... — Te ismered az írót? Ebből nem sok... El kellene olvasni valamit. . . — Valahogy .nem értem miért kellett ezt az egészet Rómába vinni, az olasz nagypolgári mi­liő, meg minden. Szerintem az önzést és a szülői zsarnokságot nálunk is . .. — Figyelted? Ragyogó a Ko­hut Magda, Ahogy mondja, az a dráma . . . — Egész szépen kiforrott az Öze Lajos ... Az előcsarnokban a beszélge­tő csoportok között valahol egy | ismerős pécsi arc. Mire elindu- i lünk egymás felé, megszólal a csengő, — és most bontakozik ki előttünk Anikó igazi drámá­ja... * Függöny, taps túlzó jelzők nélkül. A többi a hivatásos kri­tikusok dolga. D. K. J. Képaukció a pécsi „ Művészklub javára Régi terv, mégrégebbi kí­vánság, hogy Pécsett legyen egy művészklub, olyan hely, ahol a különféle művészeti agakban tevékenykedők ta­lálkozhatnak, vitatkozhat­nak, megismerkedhetnek egymás munkásságával, problémáival. Ez a pécsi „Fészek” most már biztosan meglesz, a helyét is kijelöl­ték, s a városi tanács a jö­vő évben szeretné létrehoz­ni. Már csak az elefántos tömb építkezéseinek kell el­jutniuk a megfelelő stá­diumba, s megkezdődhet a művészklub kialakítása. Az anyagi erők azonban végesek, s a művészklub végleges kialakítására, be­rendezésére a különböző művészeti szervezetek segít­ségére is szükség van. A megye és a város képzőmű­vészei alkotásaikat ajánlot­ták fel e célra. A képek, tárgyak órát a művészklub berendezésére fordítják. A Megyei és Városi Ta­nács művelődésügyi osztá­lyai most vásárlási aukciót rendeznek ezekből a fel­ajánlott alkotásokból. Hét­főn, november 26-án este 6 órakor nyitják meg az auk­ciót a József Attila Művelő­dési Házban, Meszesen. At­tól kezdve egy héten át nyit­va lesz az alkalmi kiállítás. A két tanács levelet fogal­mazott és küldött el a kü­lönböző vállalatok, intézmé­nyek vezetőihez, s ebben felkérték őket, ha a kulturá­lis alap megengedi, támo­gassák képvásárlásokkal a pécsi .művészklub ügyét. Re­méljük, hogy sokan megra­gadják az alkalmat, hogy a megye és város művészeti életéért iiymódon is tegye­nek valamit. Nemcsak a vál­lalatok, gazdaságok, üze­mek, intézmények látogat­hatnak el azonban a kiállí­tásra, hanem mindenki, aki műalkotásokat kíván vásá­rolni, s aki ezt össze kívánja kötni egy ilyen hasznos köz- | üggyel is. Tehát; november 26-tól december 1-ig a József At­tila Művelődési Ház nagy­termében, minden nap 10 és 18 óra között. Ismét egy pergő, jó hangú- latú, sokat ígérő Sík-premier. S az előadás közben ezúttal j sem tartanak szünetet, csak- : úgy, mint a Falanszter előadá- | sain nem tartottak. De akkor tragédia feszült a levegőben. Most pedig Shakespeare leg­első színpadi műve a derű se­gítségével tartja majd végig ülve a nézőket. A Tévedések vígjátéka történetének váza szinte végigkíséri a dráma, sőt a film históriáját, műfajilag sokféle módon, de időnként visz- sza-visszatérve, Menandrosz: Testvérek című drámájától a háború utáni kommerszfilmig, a Korzikai testvérekig. Két testvér kiskorában elveszíti egymást, s később, amikor összetalálkoz­nak, egymásra hasonlítva bo­nyodalmak sorát okozzák. Ez a Tévedések vígjátékának is zjz alapja. Csakhogy Shakespeare a testvérkettőst megtoldotta egy ugyancsak testvér szolga-kettős­sel, még nagyobb lehetőséget teremtve ezzel a komédiának. Persze minden kor mást és mást fedez fel Shakespeare-ben. És Sík Ferenc? — A drámaíró-óriás teljes művét eljátszani a Tévedések vígjátéka esetében is lehetetlen. Csupán egy részének lehet fő­hangsúlyt adni, a többit mel­lékmotívumnak, színező elemnek alkalmazzuk. Filozófiailag, * ezen belül társadalmilag és lé­lektanilag most azt tartom ve­zérfonalnak, hogy mi emberek elvakulunk a saját szenvedé­lyeinktől, azt szeretjük, s nem az embert, akire ez a szeretet irá­nyul. A szerelmes férfi magát a szerelmet imádja, s nem part­nerét, akit egyszerűen fel is cserélhet másik partnerrel. To­vábbá: másnak látjuk mi ma­gunkat és másnak lát bennün­ket a környezetünk, s ez kibé­kíthetetlen ellentét. Ebben az el- vakultságunkban, önimádatunk­ban mások trqgédiái mellett megyünk el anélkül, hogy azo­kat észrevennénk. A problémát súlyosbítja, a Tévedések víg- játékában a pénz erkölcstelení- tő hatása. Egyben kissé keserű is tehát ez a vígjáték, mint a drámatör­ténet annyi nagy alkotása. A sokszínű remekművet nagyon igényes szereposztásban játsz- szák Pécsett. Kis szerepeket is rangos művészek alakítanak, s az egész szereplőgárda össze­forrottan készült fel Sík Ferenc irányításával. A Tévedések víg­játékában ifj. Kőműves Sándor. Galambos György, Mendelényi Vilmos, Somody Kálmán, Szeg- váry Menyhért, Faludy László, Paál László, továbbá Fekete András, Szivler József, Kutas Béla, Fülöp Mihály, Horváth Ist­ván, Lahancz Borbála, Vajda Márta, Vörös Eszter, Sólyom Kati és Vári Éva játszanak. Az Anti- pholus-testvérek: Holl István és Győry Emil. A díszleteket Vo­ta Emil, a jelmezeket vendég­ként Schaffer Judit, a maszko­kat léka László tervezte, asszisz­tense Bucsky Csilla Főldessy Dénes í t 4

Next

/
Thumbnails
Contents