Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-10 / 269. szám

i im. ©Höbet 19. DUNANTŰLI NAPLÓ Zsúfoltság és helyhiány jellemzi a pécsi kollégiumi helyzetet Földrajzinév-gyűj tés Baranya megyében Az T250 középiskolai kollégium Helyen 1400-an laknak. A Geisler Eta utcai Leánykollégiumban az idei tanévben 310-en jelentkeztek és csupán 110-et tudtak felvenni — állapította meg a Városi Tanács VB-o elé terjesztett jelentésében Csorba Tivadar, o művelődésügyi osztály vezetője. Gondot jelent az épületek korsze­rűtlensége is. Egy mosdókagylóra 4—5 tanuló jár tisztálkodni, s ez a szám a Hunyadi úti kollégiumban eléri a tizet. Egy zuhanyo­zó-rózsát húszon használnak: az építőipari szakközépiskola kollé­giumában pedig közel negyvenen. Tehát a korszerűsítés, a hi­giénia körülmények javítása is elsőrendű feladat. Sok mindent meghatározhat­nak a tárgyi feltételek, ám a személyi feltételek elsörendű- sége mégsem vonható kétségbe. Ha egy kollégium nemcsak szo­ciális funkciót tölt be, hanem pedagógiai célokat is megva­lósít: kialakítja a helyes közös­ségi élet normáit, közéletiségre nevel, irányít a pályaválasztás­ban, a szabadidő helyes fel- használására szoktat és így to­vább. Ehhez alaposan felkészült nevelők kellenek, számuk azon­ban aggasztóan kevés. Egy ne­velőnek 40—60—80 kollégistá­val kell foglalkoznia. A felsőfokú intézmények kol­légiumai közül a Tudomány­egyetem Jogi Karán a legna­gyobb a helyhiány. Itt a hallga­tóknak csak 24 százaléka él kollégiumban, A pécsi 4800 egyetemista főiskolás közül 2800-nak tudtak helyet biztosí­tani. A végrehajtó bizottság javas­latot fogadott el,: amely tartal­mazza a hamarosan megszöve­gezésre kerülő határozatot. A határozat értelmében 1976. szeptember 1-ig átadnak egy korszerű, négyszáz személyes középiskolai kollégiumot, 1977 december 31-ig pedig felépíte­nek egy 900 személyes felsőok­tatási kollégiumot, felépítésük­höz a szomszédos megyék — Somogy, Tolná, de Zala és Vas ■ — segítségadósa is nagyon fon­tos lenne. A pécsi középiskolai j kollégiumokban ugyanis a ba­. ranyaiak aránya alig 25—30 százalék. Az egyes kollégiumok közt az oktató-nevelő munkában és a i tárgyi körülményekben mutotko- ' zó különbségeket felszámolják Több tanítási lehetőséget kap- 1 nak a nevelők. Ezzel az iskolá- I ban is megismerhetik a nevelt­jeiket. Növelik a nevelők létszá- j mát, anyagi és erkölcsi megbe- ^ csülésüket fokozzák, megszerve­zik rendszeres szakmai tovább- i képzésüket. A kollégiumi lakó- i sok felszámolásával — ezt ! 1975-ig kívánják megvalósítani — 100—110 kollégiumi helyhez I jutnának. A mintegy 1400 új kollégiumi j hely biztosítása azt jelentené, j hogy az ötödik ötéves terv első j felében a pécsi tanintézmények ! kollégiumi ellátottsága megkö- I zelíti a 75—80 százalékot. Csuti János ' Egy tragikus és groteszk film író és színész a „Nincs idő“-röl A filmszemle megnyitóján díszelőadásban mutatták be Csoóri Sándor, Kosa Ferenc és Sóra Sándor új filmjét, amelynek címe: Nincs idő. „A történet tragikus és gro­teszk. Fordulatai súlyosak, de maga a ülm egyáltalán nem le­sújtó, Nencsak azért, mert Fő­sei az önpusztitásig elkötelezet­tek, hanem azért is, mert a tör­ténet anyagába valamiféle fur­csa derű is beleszövődik: a néző átláthat egy sajátos ideg­rendszerű világon és szinte ma­gától értetődően fölibe kere­kedhet. Maga a film is ennek a fölülkerekedésnek a történe­te. Azoké a megválaszolásra érdemes kérdéseké, hogy a le­hetőségeitől megfosztott ember lehet-e, maradhat-e forradal­már, és ha igen —, hogyan? Választhat-e az értelmes és o hiábavaló kockázat között? Visszhangtalan térben várhat-e visszahangot? És így tovább...” — írja a szerzőhármas a Film­kultúra legutóbbi számában, © film előzeteseként. Kása Ferenc és Sára Sándor ezekben a napokban a Tátrá­ban forgatják ugyanennek az alkotóhármasnak következő film­jét, a Hószakadást. így Csoóri Sándor válaszolt arra a kérdé­sünkre: milyen ötletből, hogyan született ez a film, amely „Ma- ayarország egyik börtönében játszódik a huszas évek végén’’. — A Valóság egy régebbi számában olvastuk Szántó Jenő visszaemlékezéseit, ahol többek közt említést tett egy furcsa, humanisztikus elveket valló bör­tönigazgatóról. Megragadott bennünket ez az önmagában is abszurd helyzet, s aztán erre az ötletre kezdtük fölépíteni a történetet, A filmben sok a mozilótoga- tók számára ismeretlen arc. ~ Ha a közönség túl sokszor látott egy színészt, olyankor, amikor az arca megjelenik, ezernyi vele kapcsolatos em­léke fölmerül, s ez részben el­vonja a figyelmét arról, amit a film mondani szeretne. Ezért szerepeltetünk sok nem-színész szereplőt is. Az Udvardi börtön­igazgatót játszó Lohinszky Ló- ránd romániai színész, Örkény Tóthék-iának egy marosvósár- helyi előadásán látta öt meg Kása Ferenc, s már akkor meg­ragadta a tragikusnak és a groteszknek ez a furcsa keve­réke, ami, ebben a kitűnő szí­nészben együtt van. Jákit, a szemüveges politikai elítéltet Bencze László festőművész ba­rátunkkal játszattuk el. Az élet- fogytiglanos Kallós szerepében pedig Konyorcsik János szob­rásszal találkozik a közönség. Babefla Dezső főfegyör alak­ját Szilágyi Tibor színművész játssza a filmben. Hétfőn és kedden ő is a filmszemle ven­dége volt. A filmben egyhelyütt „babel- lizmus’’-nak is nevezik azt a magatartásformát, amit ez a fő­fegyör képvisel, ön, mint „leg­illetékesebb", vagyis ennek a figurának az életrekeltője, ho­gyan vélekedik erről? — Babella a szadizmusnok, sőt a fasizmusnak olyan min­dent kiszolgáló, precíz típusa, aki annál is életveszélyesebb, mert mindent, amit csinál, aho­gyan él, meggyőződésből tesz. Ezt a „munkát" csaknem hiva­tásának tekinti. Panaszkodik Is egyhelyen: engem nem a meggyőződésemért fizetnek, ha­nem a munkámért. Várná, hogy el is ismerjék, amit csinál. Ép­pen itt, a pécsi filmszemlén aratott sikert a Hideg napok, amelyben Pozdor zászlóst, ezt a háborús bűnössé váló, nega­tív figurát játszottam. Azt hi­szem, a Bobellc-féle típusból nőhettek ki a fasizmusnak ezek az abszolút negatív típusai... Nem zavarja, hogy ennyi „sötét alakot" kell eljátszania? — örömet okoz, mert a szí­nésznek minden alkotó folya­mot, akármilyen negatív hőst játszik is el. Ha magánember­ként nem is, színészként „egyet kellett értenem" Babellával is. Szokatlanul alapos és igényes munka volt ez a film. Egy-egy jelenetet többórás próbák előz­tek meg. S ritka találkozás, hogy az alkotóhármas és a fel­vevőgép előtt álló színész eny- nyire egy nyelvet beszéljen. Egyébként sem csupa katono- zubbonyos, negatív figurát ját­szom* mert a József Attila Szín­házban, ahová ebben az évad­ban szerződtem, Benedek Kata­lin: Alattunk a város című, mai társadalmi drámájának fősze­repét játszom, s most fejeztük be egy tévéjáték forgatását, amely Turgenyev regényéből ké­szült, s amelynek úgyszintén főszerepét játszom, ez nemso­kára műsorra is kerül. h. e. Korábban hírt adtunk arról, hogy a Baranya megyei Tanacs végrehajtó bizottságának 1973. júliusi határozata értelmében a megye minden városában és községében össze kell gyűjteni a földrajzi neveket. - Közis­mert, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése és az urbanizáció következtében kör­nyezetünk, a táj jelentősen megváltozik: dűlőket szántanak egybe, utak tűnnek el, telepü­lések szűnnek meg, s így szere­püket veszthetik a régi nevek. Félő, hogy népünk emlékezeté­ből teljesen kihullanak azok a földrajzi nevek, amelyek fontos helytörténeti, néprajzi, régészeti és nyelvészeti emlékei múltunk­nak. Földrajzi tulajdonneveinkkel égyénítő szándékkal nevezzük meg a földfelszín különféle ter­mészetes és mesterséges ala­kulatait. E nevek azért keletkez­nek, hogy segítsék az embert tájékozódásában. Napjainkban néprajzi, történettudományi és névtani szempontból a földrajzi nevek közül elsősorban a tele­pülésnevek, az utcanevek és a dűlőnevek (hatórrésznevek) ér­demelnek megkülönböztetett fi­gyelmet. < Miért fontos e nevek gyűjté­se? Azért, mert a táj és a vele kapcsolatba került ember köl­csönhatásának értékes doku­mentuma minden földrajzi név. A falunevek például felviláqo- sítást nyújthatnak a település keletkezéséről: az egyelemű személynévi eredetű helyiség­nevek, Keszü, Töttös. Mágocs, korai alapításra, Árpád-kori te­lepülésekre utalnak, s egyúttal őrzik a falu első birtokosának nevét. Az alapítás mozzanatá­ról, és a telepítésről is vallanak a földrajzi nevek (Ráckozár, Németi, Olaszfalu). A dűlőne­vek még ma is érvényesen jel­zik egy-egy hely földrajzi fekvé­sét, éghajlatát és a talaj minő- aét) Alsó-Nyires, Hideg-ér, Köves-tető. Agyag-verem). A dűlőnevek ma is segítik a rég elpusztult települések he­lyének megállapítását. Ha a baranyai táj egykori növényze­téről szeretnénk többet tudni vallatóra kell majd fognunk o határrészneveket. Ág határá­ban az Almás, Csikóstöttösön az Egörfé, a Cserszél nevek utalnak a régi növénytakaróra. Az erdőgazdálkodás szak­embereinek erdők telepítésekor sokat mondanak a Hideg-ér, Hideq-oldal, Cseri-irtás típusú nevek. — A névgVűjtés új lendü­letet adna iskoláinkban a ha­zafias nevelésnek; ugyanis köz­vetlen környezetünk múltjának sok emlékét őrzik a ma is é'ő földrajzi nevek. A nevekhez kapcsolódó epikus hagyomány­nak: a neveket magyarázó mondáknak és a nevek népi magyarázatainak lejegyzése SZŐLŐKARÓ ALAPANYAGOT AKACBOL, száznyolcvan hosszban, harmincas vastagságban HELYSZÍNRE SZÁLLÍTJUK, mázsánként 70,— Ft-ért, Pécs—Villány térségében Levélbeni érdeklődésre tájékoztatást és befizetési csekket küldünk , ,,Völgység Népe” Mg. Tsz„ Möcsény nagy élményt jelent a gyűjtők­nek. Igaz, hogy egyre kevesebb lesz azoknak az adatközlőknek a száma, akik még fel tudják idézni a régi, kisparcellás gaz­dálkodás emlékeit, talán sike­rül még ezt a feladatot az utolsó órában teljesítenünk. örvendetes, hogy a földrajzi nevek gyűjtésének nagyarányú munkálata — Zala megye pél­dájára — szinte az egész or­szágra kiterjed. Több dunántúli . megyében (Somogy, Vas, Győr- Sopron megye) befejeződött a gyűjtés, és szervezik e munkát Komárom, Veszprém, Tolna me­gyében is. Mi, baranyaiak sem késlekedhetünk tovább! Bár 1971 végéig mintegy 100 községben elvégeztük d gyűj­tést, ezt a nem eredménytelen, de megosztott és egyáltalán nem egységes szempontok alapján indult gyűjtőmozgalmat most már Baranyában is egysé­ges mederbe kell terelnünk. E munka jobb irányítására a Pé­csi Tanárképző Főiskolán név- tudományi szakkollégium kele­tében készítik fel az érdeklődő tanárjelölteket. Minthogy Bara­nya megye 319 községébe a főiskolások nem juthatnak el, felhívással fordulunk megyénk lakosságához. Kérjük a közsé­gek honismereti szakköreit, me­gyénk pedagógusait, tanácsi dolgozóit, a KISZ szervezetek és úttörőcsapatok tagjait, a kö­zépiskolák tanulóit, Pécs vá'os egyetemi, főiskolai hallgatósá­gát, megyénk termelőszövetke­zeteinek és állami gazdaságai­nak dolgozóit, a megye lelké­szeit és mindazokat a lelkes, önkéntes néprajzi gyűjtőket, kutatókat, akik e fontos munká­ra időt, fáradságot tudnának szánni, vegyenek részt Baranya megye földrajzi neveinek gyűj­tésében I Kérjük továbbá azt is, hogy a jelentkezők írják meg: mely község (ek)ben végeznék vagy végezték el a gyűjtést! Gyűjtőmozgalmunkat a Ma- qyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, a Pé­csi Tanárképző Főiskola magyar nyelvtudományi tanszéke és a Baranya megyei Állami Levél­tár irányítja. A munkálatok első részeként 1974. szeptember 30-ig kell összegyűjteni a megye minden községében, városában a föld­rajzi neveket; ezt követi a gyűj­tött névanyag ellenőrzése. A gyűjtők megkapják a munka folyamatát részletező „Útmu­tató” füzetet, a gyűjtőíveket és a helységek áttekintő térképét. A gyűjtők részvételével 1973. október 30-án a Pécsi Tanár­képző Főiskolán egynapos tan­folyamon részletes felvilágosí­tást adunk a gyűjtőmunka leg­fontosabb tudnivalóiról. Ugyan­ezen a napon egy, Pécshez közelebb eső községben próba­gyűjtést is végzünk. Kérjük a helyi tanácsok és iskolák vezetőit, hogy az ön­kéntesség elvének biztosításá­val minden községben és vá­rosban kérjenek fel egy-egy gyűjtőt a névgyűjtési munká­latokban való közreműködésre. A gyűjtőmunkára való jelent­kezést 1973. október 20-ig e címre kérjük: A Tanárképző Fő­iskola magyar nyelvtudományi tanszéke - 7644 Pécs, Ifjúság útja 6. A felhívást közzéteszi: A BARANYA MEGYEI TANACS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A BARANYA MEGYEI ALLAMI LEVÉLTÁR A PÉCSI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKE WEÖRES SÁNDOR A Gerlóczy képgyűjtemény nyilvános elhelyezésekor Örvendj, Pécs! Csontváry hotalmas vásznai eztán Múzeumod mélyén keltenek áhítatot. Gyűl a zarándoknép tereden, ha csodálni kívánja Mária kútját és ősrege cédrusait. így hág Pécs a világ tetejére, hol isteni Etna, Szebb a valóságnál, mennyet emelve honol. A Jelenkor novemberi Csontváry leteoMlHátábái. Hoboli kacsaúsztató Erb János felvétele I MOLVANYHIDI ALLAMI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATO INTÉZET vezető pedagógust KERES egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Lehetőleg gyógypedagó­gus gyakorlattal rendel­kező jelentkezését várjuk. 7981 Molványhid. Levélben vagy személyesen. Az idei balettesf bemutatója előtt Premier: a Budapesti Művészeti Heteken A Pécsi Balett az idei Buda­pesti Művészeti Heteken két/mű­sornál is szerepelt, illetve szere­pel. Idei balett-estjük premierje Budapesten lesz október 12-én, s egy héttel később, október 19-én pedig Pécsett Tóth Sándort, a Pécsi Balett igazgatóját kedden délután, a főpróba végeztével kérdéztük meg a Budapesti Művészeti He­teken való szereplésükről: — Tavaly nagy sikere volt art együttesnek, mindháróm előadá­sunk telt házat vonzott. Akkor első műsorunk a három Bartók- zenére készült darab (a Zene, a Concerto, A csodálatos man-, darin) volt, második alkalogvonak Kodály-estet adtunk (Nyári este, Szonáta, Fölszállott a páva), harmadik programként pedig o Weiner, Lajtha és Sztravinszkij műsorainkat mutattuk be. Már a tavalyi szereplésünk után meg­hívást kaptunk a Budapesti Mű­vészeti Hetek igazgatóságától, hogy az idén is vegyünk részt a rendezvénysorozaton, örömmel vállaltuk a szereplést, két mű­sort mutatunk be, de mindket­tőt két-két alkalommal. Október 6-án és 7-én mór voltak előadá­saink, a tavaly Pécsett bemuta­tott két darabot, a Bágya And­rás zenéjére oltalom koreogra- fált Társaság és Egyszer volt című baletteket mutattuk be a Budapesti Művészeti Hetek kő- zönségének. A következő műso­runk az idei balett-est ősbemu­tatója lesz. Október 12-én és 13-án játsszuk a Fővárosi Ope­rettszínházban Eck Imre balett­jét, amelyet Liszt Faustrszimfó- niájára koreografált, s az én ' darabomat, amely Bartók Kpt arckép című alkotására készült Hallhatnánk valami közelebbit- erről a két új balettről? — Eck Imre Lisztnek ezt a moL-. numentális, időtartamban is több mint egyórás zeneművét választotta. A két művet közős zenei alapgondolatuk rendelte_ egymás mellé. A Faust-szimfónia legjellegzetesebb formai megol­dása az első és Harmadik tétel tematikus kapcsolata, az, hogy Liszt ugyanabból a zenei, anyag­ból forijiálja meg Faust és Me-, fiszto^ellentétes karakterét. Bar­tók a Két arcképben ugyanezt oz elvet valósította meg, oZonos zenei anyagból bontotta ki egy' személyiségnek az „ideális" és „torz” portréját. Ezek alapján az ' elkészült balettek is a személyi­ségben megnyilatkozó ellentétes jellemvonások ütközését és egy­ségét felezik ki a maguk műío-’ jóban. A Liszt darabban Bretus Mária, Heténfi lános és Uhrik Dóra táncolják a főszerepeket, a Két arckép főszereplői oedig Stijaácz Gabriella és Sólymos Pál. Nagy öröm számunkra, hogy az est díszleteinek terve- zését vendégként Fülöp Zoltán Kossuth díjas érdemes művész vállalta el. Jelmeztervezőnk most is, mint mindig, Gombár ludil. A pécsi bemutató 19-én lesz, s amikor Pestről hazajövünk, a pécsi bemutató előtt még újabb főpróbákat tartunk majd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents