Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-09 / 268. szám

1973. október 9. DUNANTOLI NAPLÓ 5 VII. Magyar J átékí ilmszemle Mai program Petőfi Filmszínház 17.30 órakor: Utazás Jakabbal. (Versenyeim díszelőadása. Ren­dező: Gábor Pál.) 19.30 órakor: A magyar ugaron. (Versenyfilm díszelőadása. Ren­dező: Kovács András.) Kossuth Filmszínház 14.30 órakor: Özvegy Coudercné. 16.30 órakor: Nincs idő. (Új ma­gyar film.) 18.30 órakor: Nincs idő. 20.30 órakor: Róma (Olasz film. Rendezd: Fellini. Magyarországi ősbemutató.) Kossuth KlubmoM 17.00 órakor: Hannibál tanár úr. 19.00 órakor: Édes Anna. (Fábri Zoltán retrospektív sorozatából.) Kamaraszínház 15.00 órakor: A Pécsi Balett mű­sora. * Vidéki bemutató (Mohács, Kossuth Filmszínház) t 17.30 órakor: Kis nagy ember. 20.00 órakor; Egy srác fehér lo­von. * Szemle Klub (Pannónia Szálló nagyterme) 15.00 órakor: Lemezmüsor. 22.00 órakor: A Pécsi Bóbita Bábenyüttes új műsora. (Művészeti vezető: Kós Lajos.) 23.30 orako": Pódium. (Vezető színművészek előadóestje.) * Puskin Művelődési Ház 19.00 órakor: Keres Emil, Mikes Lilla és Hajdú Júlia előadóestje. Baranya megye és Pécs első automatizált klub moziját teg­nap délután Rejtő János, a Mo- ziüzemj Vállalat igazgatója mutatta be a sajtó képviselői­nek. A nyolcvan személyes ve- títőteremben filmklubok tagjai­nak, a rövidfilmek kedvelőinek vetítenek filmet, de szakmai, tu­dományos és ismeretterjesztő előadásokat is szerveznek majd. Ugyancsak itt mutatják be azo­kat a filmeket amelyek a tele­vízió részére készülnek de leg­többször csak a második műsor­ban vetítik. A filmklub, amelyet a pécsi iátékfilmszemle tiszteletére „erőltetett menetben" alakítot­tak ki, több, mint négymillió forintba került. Az első filmet tegnap délután 5 órakor vetí­tették; Fábri Zoltán Eletjel cí­mű alkotását mutatták be, s ez­zel megkezdődött a neves' Kos- suth-díjas filmrendező életmű- sorozatának vetítése. A sorozat keretében összesen 12 alkotását mutatják be itt, a Kossuth Klubmoziban. Felavatták a Kossuth kiubmozit Néhány perc Palásthy Györggyel Vígjátékrendező munkástémájú filmje rendező generáció tagja, több emlékezetes játékfilmmel a háta mögött. Legutóbb kedves, han­gulatos gyermekfilm-trilógiájára figyelhettünk. (A varázsló, Hahó Öcsi! Hahó, a tenger!). Fő műfaja a vígjáték, most Egy srác, fehér lovon című új film­jében mégis jelentős társadalmi problematikához nyúlt hozzá: munkáskörnyezetben játszódó filmjében különböző mai élet- szemléleteket ábrázol. Tegnap, a film ősbemutatója előtt alig fél órával sikerült találkoznunk a szemle klubban. — Voltaképpen majdnem víg­játéknak mondható ez is — vá­laszolta. — Úgy érzem, jó han­gulatú, derűs alaphangot si­került megütni benne. A koráb­biakhoz képest előrelépésnek tartom ezt a filmemet. Elsősor­ban a témája miatt, hiszen ed­digi rendezői munkámban most először foglalkoztam társadal­munk alapvető osztályának vala­milyen sors-problémájával, amelynek lényege a „hogyan él­jünk?" kérdése. A téma, a hely­szín — Csepelen játszódik — kiválasztásában ösztönzést adott korábbi személyes élményeim sora: valaha itt Csepelen dol­A megnyitó előtt: (bafrói) TTmór Pva szfnművésznő, A, Tftiyi Ttzht rektor és Bernits Ferenc, a fesztivál igazgatója. Palósthy György az ötvenes évek második felében indult goztam vitlanyszerelö tanuló­ként ... A film jelentős részét üzemi helyszíneken és a csepeli utcá­kon forgatták. Laikus szemmel nem mindennapi, különös do­log, ha valahol megjelennek a filmesek. Vajon hogyan reagál­nak erre az emberek, milyen­nek látszik ez filmes szemmel? — Sokféle tárgyalás előzi meg a helyszíni forgatást, se­hova nem megyünk meglepetés­szerűen. Ahol termelés- vagy forgalomkiesés adódik a forga­tás miatt, azt kifizetjük. A kí­váncsiak? . . . Hozzászoktunk. A „tanácsokhoz" is amiket kéz­ben a legnagyobb jószándék­kal adnak a nézgelődők. A csepeli utcajelenetekét általá­ban rejtett kamerával vettük fel, ilyenkor a szereplőt helyezzük az előírt szituációba. Persze van, amikor le kell zárni bizo­nyos útszakaszt, például utcai verekedés vagy egy szerelmi je­lenet esetében. Ezt nehéz le. ne feltűnés nélkül forgatni . . . Erről jut eszembe: a tavasz­szál ott voltam a film egyik próbafelvételénél. A főszereplő kislány és q „srác" önfeledten csókolódzik a járdán, kerítés mellett. Szomszédok, ismerősök jönnek, hol azok köszönnek rá, hol a kislány illedelmesen a szomszéd néninek. Azután fesz­telen tovább csókolódzik a srác­cal. Eredeti, hangulatos jelenet, a fiatalság — kis hely — sok ismerős háromszögében. Rákér­deztem: benn maradt-e ez a je­lenet? „Igen, és úgy érzem, jól is sikerült’’ — válaszolta a film rendezője, Palásthy GyöngV új filmjét bégrtap délután Pécsett vethették először, ét a szemle program­jában méq több ízben láthat­juk a hét folyamán. Főbb szere­peit Koncz Gábor, Oszter Sán­dor, Gór Nagy Mária, Rajz János és Bodnár Erika játsszák. Dr. Simó Jenő miniszter­helyettes Pécsett Dr, Simó Jenó művelődésügyi miniszterhelyettes és Kondor István, a Művelődésügyi Minisz­térium Film Főigazgatóságának vezetője tegnap a koraesti órákban Pécsre érkezett. A szak­tárca képviselőjét a megyei ta­nács épületében Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának el­nöke, Takács Gyula elnökhe­lyettes, Bernics Ferenc osztály- vezető fogadta. A találkozón a Pécsett rendezett VII. Magyar Játékfilmszemléről, továbbá a művészetpolitika időszerű kér­déseiről tanácskoztak. Dr. Simó Jenő miniszter- helyettes este részt vett ä film­szemle ünnepélyes megnyitóján. Tegnap történt Az alapszervezeti agitációt irányító pártvezetőségi tagok­nak öt hetes tanfolyam kezdő­dött tegnap Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán. Az ün­nepélyes megnyitón Rajnai Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának osztályve­zetőié köszöntötte a résztvevő­ket és tartatta meg az első elő­adást: „A politikai agitáció helyzete, feladatai a pártszer­vezetekben, valamint a Köz­ponti Bizottság határozatai vég­rehajtásának tapasztalatai" cím­mel. Az öt hetes tanfolyamon elő­adásokat tartanak majd a Köz­ponti Bizottság Agitációs és Propaganda osztályának mun­katársai, a megyei Párt-végre- hajtóbizottsáq tagjaj, valamint a városi titkárok és az Oktatási Igazgatóság tanárai. Baranyai nap Budapesten Több százan vettek részt a Nemzeti Galéria aulájában megrendezett Baranyai napon. A főváros egyesítésének 100. évfordulója alkalmából meg­nyílt Megyék népművészete cí­mű országos kiállításon sorra mutatták be a megyék népmű­vészeti világukat. Ezúttal októ­ber 7-én, vasárnap Baranya mutatkozott be. Megkérdeztük Mándoki Lászlót, a Janus Pan­nonius Múzeum néprajzi osztá­lyának a vezetőjét, — oki o Baranyai nap műsorát összeállí­totta és vezette —. hogy kik vettek részt megyénk képvisele­tében ezen a napon és hogyan szerepeltek. — Hat népművészt hívtunk meg, akik 12 órától és délután fél négytől adtak mű­sort. Először Kovács János Mo­hács-szigeti délszláv okarinás játszott. Megyeri György lippói zenész tambura-brácsa kíséreté­vel. A farsangi időszakhoz kap­csolódó „betyáracot" szólaltatta meg egyebek között, valamint a „bácsvánszkó kólót". Majd a Moldvából Egyházaskozárra te­lepült Polgár József következett: furulya-játékát hallhatták a résztvevők. A juhásztáncot adta elő és a farsanghoz kötődő „turkajárásból” a kecske tán­cát, Előadása egyszerű volt. Az ismétlésekben speciális módon fújta hangszerét „morogva". Vagyis a fúvós mellett dünnyö- gő hangokat is bocsátott ki. Ezt követőep az Egyhózaskozór- ra valósi Gyurka Mihályné, o Népművészet mestere csángó dalokat énekelt. Három énekelt dala közül a legnagyobb tet­szést egy altató váltotta ki. Mű­sora második részében még két dalt énekel. Közben Latzl János, bólyi német harmonikás három számot játszott, kettőt ebből énekkel is kísért. Nagy tapssal fogadták Latzl János harmonikázása után az ugyan­csak egyházaskozári Gusa Pál virtuóz furulya-játékát is. A moldvai csárdásra a népviselet­be öltözött Gyurka Mihályné és Polgár József táncra perdültek. A délutáni előadás után a Nemzeti Galéria tanácstermé­ben két néprajzi témájú filmet vetítettek. Az egyik Pálfai Fe­renc, az azóta elhunyt, utolsó pécsi fésűkészítő munkáját tár­ta elénk, a másik pedig, a „Ta­lálkozások" című Mohács életé­ből, néprajzi jellegzetességeiből nyújtott ízelítőt. A filmeken kí­vül 36 színes dia szemlélteti Baranya megye népművészetét kísérő szöveggel és zenével. Gyurka Mihályné, a Népművészet mestere és Kovács János okarinás. ^aloroda'maf a munkapadokig Október 31-ig műszaki kőnyvnapok A tizenkettedik műszaki kőnyv­napok megyei megnyitóját ugyan este hat órakor rendezték a Szakszervezetek megyei Taná­csa Hírlapolvasójában, de a könyvsátrak polcaira már a dél­utáni órákban kirakták a leg­újabb műszaki tárgyú könyveket. A műszaki könyvnapok a szakíró és olvasó találkozók, könyvbe­mutatók jól szolgálják a szak­munkások ismereteinek bővíté­sét. a műszaki értelmiség de még a barkácsolók igényeinek kielégítését is. Mint minden könyvnap, ógy az Idei is sok újat kínál az ér­deklődőknek. A Műszaki Könyv­kiadó gondozásában az idei könyvnapokra 45 új, vagy újra megjelenő könyv került a bol­tokba közel háromszázezer pél­dányban. Az újdonságok termé­szetesen a legaktuálisabb mű­szaki, vezetési és szervezési, va­lamint gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. Közülük csupán néhányat említünk. A legtöbb könyv, az automatizálás, az elektronika valamint a híradás- technika tárgykörében jelent meg, szám szerint hét mű közül választhat a vásárló. 6—6 féle könyv ielent meg a gépészet, a gépipar, az üzemgazdaság, a vezetés és a szervezés témakö­réből. Az idei műszaki könyvnapok újdonságai közé tartozik az is, hogy a szövetkezeti könyvterjesz­tés dolgozói ebben az eszten­dőben először kapcsolódnak be a rendezvények lebonyolításába. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat az ünnepi könyvhét ta­pasztalatainak felhasználásával szervezi a műszaki könyvnapo­kat, amelyek alapvető célja a szakirodalom fontosságának tu­datosítása, a könyvnek a mun­kapadokig történő eljuttatása. Az idei műszaki könyvnapok megyei rendezői a Baranya me­gyei Könyvtár, az ÉTK pécsi irq- dájq, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, az MTESZ, valamint a Szakszervezetek Megyei Taná­csa, s nem utolsó sorban az MNKV megyei kirendeltsége. Az f október 31-ig tartó műszaki könyvnapok szerves részeként számos, a műszaki fejlődéssel összefüggő előadást rendeznek, így tegnap este, a könyvnapok megnyitóját követően Sánta Já­nos főépítész a városfejlesztésről tartott előadást, holnap a VOLÁN-nél a közlekedéstechni­ka fejlődéséről, csütörtökön a Műszaki Főiskolán „A könyv és a film szerepe a műszaki tájé­koztatásban" címmel filmvetítés­sel egybekötött előadást tarta­nak. Tizenötödikén a Baranya — Üj községi művelődési központ Berkesden. Várhatólag november 7-re elkészül Berkes­den óz új községi művelődési központ. A művelődési központ­ra fordított összeg megközelíti a két és félmillió forintot. Külön­böző szakköri termek, klubhelyi­ségek, szabadpolcos könyvtár, vetítőszoba és padlásklub várja a művelődni és szórakozni aka­ró fiatalokat megyei Állami Építőipari Válla­latnál az építéstechnológia fej­lődéséről és a műszaki könyvek­ről, ugyancsak hétfőn a Sopiana Gépgyárban a gyártmányfejlesz­tés és a műszaki könyv kapcso­latáról lesz tájékoztató. Október 24- én a DÉDÁSZ-nál a számító­gépekről hangzik el előadás. 25- én délután — a műszaki könyvnapok utolsó eseménye­ként — az MTESZ klubhelyisé­gében műszaki könyvkiadásunk helyzetéről hallhatnak tájék oz- tatot az érdeklődők. S. G* — Megoldódik Diósviszló víz­ellátása. Ötmillió forintos költ­séggel törpe vízmüvet és víz­vezetéki hálózatot létesítenek Diósviszlón. Az épületekbe való csatlakozást kerti csapokkal oldják meg. A község vízellá­tási gondjait megszüntető víz­mű és vízvezetékrendszer kivi­telezését a jövő évben kézdik meg. KS/D. NAPLÓ, TELEEOTÖ A Magyar Tudományos Akadémia meghívott vendégeként több­napos látogatásra hazánkba érkezett Szentgyörgyi Albert, az Amerikában élő magyar származású Nobel-díjas tudós. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents