Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-09 / 268. szám

1973. október f. DUNANTOLI NAPLÓ 3 » Magyar zene külföldi hangszeren? Egy elfeledett iparág A magyar rene — világhírű. Liszt, Kodály és Bartók nevét, o magyar zenei oktatást a föld minden országában ismerik. Arról viszont még nem hallot­tunk, hogy magyar hangszer ilyen „karriert" futott be vaia- hol. Még a hazai hangverse­nyeken is külföldi hegedűvel adják elő Lisztet vagy Bartó­kot, a hazai hegedű legfeljebb az iskolai oktatásban szerzett polgárjogot. A kommersz-zenében sem jobb a helyzet. A divat szeszé­lyének kitett beat-zenekarok sem a Pesten gyártott Metro­politan dob-garnitúrát részesí­tik előnyben, hanem — ha van rá pénzük — az angolt Még akkor is, ha a külföldi hangszer éra többszöröse a hazainak. Vaion mi ennek az oka? A ■»agyar hangszer talán nem versenyképes? Ki gyárt egyál­talán hangszert Magyarorszá­gon és milyen minőségben? Mindössze három cég fog­lalkozik evvel a tevékenység­gel: a Szegedi Hangszergyár 150 fővel, a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat, illetve az ugyancsak fővárosi Kozmosz iDari Szövetkezet 60, illetve 30 dolgozóval. Az utóbbiaknál csak mellékprofil a hangszer, bútor meg kerámia dísztárgy a főtermékük. A szegediek mintegy 9—10 ezer hegedűt, brácsát, csellót és bőgőt állítanak elő évente. A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat 400—420 pianinát, 24— 25 cimbalmot, a Kozmosz pedig mintegy másfélezer különböző méretű dobot, illetve dob-gar­nitúrát, 10—15 cimbalmot, vagy 30 ezer darab alumínium furu­lyát, különböző hangszerekhez való húrokat, néhány tucatnyi vadászati jellegű fúvós hang­szert gyárt, valamint jelzősípo- kat a vasútnak meg a közleke­dési vállalatoknak, bár ez utóbbiak nem sorolhatók a szű­kebben vett hangszertermelés­hez. Az orgonák doktorai A Kozmosz mindemellett hangszer vétellel, eladással és — a Művészi Kézműves Válla­lattal karöltve — hangszerjaví­tással is foglalkozik. A kettő közül azonban különösen az utóbbinak erőssége a hangszer karbantartás. Elsősorban a Mű­vészi Kézműves Vállalatnak kö­szönhető, hogy Magyarország több ezer orgonája (amely a nemzeti vagyon értékes része!) működőképes. E vállalat hozta rendbe például a tihanyi és pannonhalmi apátság orgonáit, amelyekkel azóta nemzetközi­leg is ismert hangversenyeket rendeznek. Szeidl János, a vál­lalat dolgozója, vagy — ahogy iobban ismerik: az orgonák fődoktora — most arra vár, hogy a budavári Mátyás temp­lom és az esztergomi bazilika orqonáio is sorra kerüljön. Ter­mészetesen mindkét orgona szól ma is, de — tekintve, hogy régen voltak javítva — nem „tudnak" annyit, mint a hang­szerek királyától elvárhatunk. No de elkanyarodtunk ere­deti témánktól, tehát attól, hogy idehaza háttérbe szorult a magvar hangszer! Az első kérdés, ami felvető­dik: vajon mennyi — a külföld­del összehasonlítva — az a 400 —420 pianinó, amit idehaza előállítunk? Fatalin János, a Konsumex Külkereskedelmi Vál­lalat üzletkötője szerint (ez a vállalat foglalkozik a hangszer exportiával, importjával is!) — jelentéktelen mennyiség. Japán például 200-300 ezer pianinót exportál évente. Szeged azért hagyta abba néhány esztende­je a gitárgyártóst, mert legfel­jebb 10 ezer darabot tudott volna előállítani évenként, s ez alig több, mint például az NSZK egyik hangszergyárának egv havi termelése. A minőségben sem vagyunk kiválók. Kétségtelen tény, hogy az NDK thürinaiai városkáiban, falvaiban például — ahol a hangszergyártásnak több év­százados hagyománya van — jobb hegedűket készítenek. De azért arra sincs okunk, hogy „letegyük" a hazai hangszer- ipört. A magyar hegedűt pél­dául azért veszik szívesen Nyu­gaton is, mert az ottani kom- merszárunál jobb minőségű. A pianinó úgyszintén. A cimba­lomnak, ennek a jellegzetesen I rád, ha nem lesznek ilyen be- magyar hangszernek pedig - ruházások, hiszen a jelenlegi érthetően — nincs is verseny­társa és egyre népszerűbb. Larson úr és a cimbalom Az USA Kalifornia államá­nak Concord városában él például egy bizonyos Larson nevű hangszerkereskedő, aki­nek annyira megtetszett a ma­gyar cimbalom, hogy magyar cimbalomművészeket hívott meg bemutatóra. Larson mind­emellett 6—7 amerikai gyereket betanított cimbalmosnak, akik a jövő évben vendégjátékot adnak Magyarországon. Bármilyen érdekes ez a szto­ri, a cimbalom annyira magyar hangszer, hogy abból azért nem várhatunk tömeges expor­tot. A húros hangszerekből vi­szont nemcsak 9—10 ezer da­rab, s a pianinóbó! sem csupán 400—420 példány kivitelére nyíl- I na lehetőségünk, hanem ennek a többszörösére. „Kizárólag" az a bökkenő, hogy nem gyár­tunk ilyen sokat. S ha megkér­dezzük, miért nem, azt a vá­laszt kapjuk a hangszerkészí­tőktől, hogy a cseheknél, len­gyeleknél, s kiváltképp a né­met nyelvterületen összehason­líthatatlanul nagyobb múltja van a hangszergyártásnak, meg azt, hogy nincs elég nyersanya­gunk. A hegedűkészítéshez például a Szovjetunióból kell behozni a speciális lucfenyőt. Mindkét érv igaz — de nem elég meggyőző. Ugyanis or- szcgról-országva haladva tu­catszám tudnánk felsorolni az olyan iparágakat, amelyeknek sem nagy múltjuk, sem pedig hazai nyersanyagbázisuk nincs és mégis virágzanak. Hozónk­ban is vannak erre példák. In­kább arról van szó. hogy a Kozmosz Ipari Szövetkezetnél nem is nagyon akarják .fejlesz­teni a hangszergyártást: Né­hány éve megégették vele a kezüket (ráfizettek), ezért óva­tosak. A meglévő profil mellett — noha nem sok nyereséget hoz — hűségesen kitartanak, de nem mennek tovább. A Fővárosi Művész Kézműves Vállalatnál már sokkal na­gyobb vállalkozó kedv fogadja az embert (az ötödik ötéves tervben egyébként majdnem megkétszerezik a pianinógyár- tást!), viszont alig van pénzük. A hangszergyártás nagyobb bővítése ugyanis tetemes be­ruházást igényelne. Új és kor­szerű műhelyépületeket (jelen­leg öreg „sufnikban” dolgoz­nak), drága gépeket, hiszen — külfölddel ellentétben — mi szinte manufakturális technoló­giával állítjuk elő a hangszert. Nem akármilyen termék Magyarország hangszergyár­tása persze akkor is fennma­mesterek többsége nagyon sze­reti, hivatásának érzi a szak­mát, s ebben az iparágban von fiatal érdeklődő, tehát után­pótlás. Még azt is megkockáz­tatjuk, hogy tolón - induljunk ki most ebből a feltevésből! — nem is nagyon érdemes „felfut­tatni" a hangszergyártást, hi- 'szen minek küszködjünk, koc­káztassunk egy olyan területen, ahol nem vagyunk világklasszi­sok, miközben sok termékünk­kel világszínvonalat érünk el! Mondhatnánk azt is, hogy vé­gül is egyetlen hasonló nagy­ságrendű — sőt még nagyobb! — ország sem tud mindenben versenyképes lenni. Lehetséges, sőt könnyen el­képzelhető, hogy ha alaposon felmérnénk hazai hangszer- gyártásunk helyzetét, lehetősé­geit, erre a következtetésre jut­nánk. De amíg e felmérés, gondos mérlegelés nem történt meg, azért nem lehetünk ebben biztosak. Addig az a gondolat is eszünkbe juthat — mint ahogy jut is —, hogy a hang­szer nem akármilyen termék. Kevés anyagot és sok munkát tartalmaz, következésképp na­gyon előnyös egy olyan or­szágban gyártani, amelynek kevés nyersanyaga van. Ilyen ország hazánk is. Magyar László Exportra induló gőzfejlesztő gépelt. Erb János felvétel«. Nagyobb terv, kisebb export az ÉPGÉP-nél Gyakorlott cirkuszlátogatók jól ismerik azt a trükköt, amikor az artista megbillen egy létrán, az­tán mftsem törődve az előbbi „bizonytalansággal", még ma­gasabbra lép. Az Építőgép- gyártó Vállalat Szállítóeszközök Gyára valahogy így járt. Azzal a különbséggel, hogy ama „bi­zonytalanság” az ó esetében idézőjel nélkül értendő. Egy csaknem négymillió fo­rint értékű nyugatnémet expor­tot, alig túl a teljesítés félidején, a partnerek piaci nehézségek miatt leállítottak és a további szállításokat a jövő év elejére kérik. Ezzel szemben a vállalat Nyughatatlan emberek Jubilál az újítómozgalom Öl év alatt négyezer bevezetett újítás Baranyában Van f a rtűszkzki haladásnak nqg'yobb társadalmi" bázisa, mifit az újítórriózgalóm? Kizárt dolog! A huszonötödik születés-' napját ünneplő mozgalom min­dig a jobbat, a korszerűbbet szolgálta és ezt teszi a jövő­ben is. E negyedszázad alatt tízmilliárdokat hoztak a népgaz­daságnak a nyughatatlan em­berek. Egyszerű munkások, ve­zető műszakiak, beosztott mér­nökök és technikusok ők, akiket [ nem elégített és nem elégít ki a napi rutinfeladatok megol­dása: becsülni kell őket! Nem lehet különbséget tenni a száz forint hasznot hozó és a milliós újítás között. Nem lehet, mert végsősoron a szándék a segi- teniakarás a meghatározó: újat alkotni, egyszerűbbé és jobbá tenni azt, ami eddig bonyolult és elavult volt. Mind­egy, hogy a megoldás mögött mérnök, vagy munkás áll. Meg- nyilváhult ez már 1948-ban is a mozgalom születésekor. Akkor mások voltak az alapok, az újítók feladatait az ország új- jáépitése határozta meg. Az­óta a mozgalom felnőtté vált, s Sz ró “kéf 'ef; fél évtized be­bizonyította életrevalóságát, azt, hogy b 'gondolkodó munkás' arányát ér," s ez Így lesz a jö­vőben is. Találkoztam olyan újítóval, akj keseregve említette, hogy újítása azért futott zátonyra, mert nem felezett főnökével. Találkoztam olyan munkás- emberrel, aki lelkendezve mond­ta: „náluhk szinte azt lesik, mikor teszem le az újabb ja­vaslatot az újítási előadó elé". Beszéltem olyan mérnökkel, aki százezres újításaival tette ma­gát ismertté, $ ennek köszön­heti, hogy felfigyeltek rá. Vol­tam olyan újítási tanácskozá­son, ahol a jelenlévő műsza­kiak szinte egyöntetűen helyté- lenítették az érvényben lévő rendeletet: amely nem ösztönzi a műszaki alkotókat a jobbra, korszerűbbre, mert befektetett munkájuknak szinte csak tört részét ismerik el. Találkoztam olyan lakatossal, akinek új rendszerű előtoló berendezése csökkentette a bányabeli vibrá­ciós ártalmakat. Amikor viszont szóba került a munka jogos Különösen a nyári időszakban okozott gondot Kisdobsza Hunyadi utcájának földes űtja és a le­folyástalan á ' "’'ban poshodó víz. Mmtegy fél kilométernyi srr’a-jon itatott makadámutat épi tettek, beton’űd biztosítja a csapa'* kviz elfolyásót, a lakók pedig masszív hidakat készítettek por tájuk elé. 8% Mnss felvétele. elismerés«, sbrrő jelentkeztek ■ a társújítók. Az addig példás kollektíva'' felbomlott, az embe­rek siítkokat vágtak egymás fejéhez: az újítót kiközösítet­ték társai. Végül is a „társ­újítók” nem mentek bíróságra. Az újító nyert, de a tortúra után kérte a munkakönyvét... Volt olyan baranyai nagyüzem, amely a vállalati újságban rendszeresen közölte a beveze­tett újításokat, azok gazdasági eredményét, ugyanakkor az újí­tási díjak kifizetését betiltották — pénzhiányra hivatkozva. De adjunk . közre néhány számadatot is. Csak az elmúlt öt évben Baranyában közel tíz­ezer újítási javaslat érkezett az ügyintézőkhöz, amelyekből több mint négyezret valósítot­tak meg. A vállalatok nyeresé­gét az új műszaki megoldások mintegy kétszázmillió forinttal növelték. Az említett példák hűen tük­rözik azokat az eredményeket és visszásságokat amelyek el­választhatatlanok a jubiláló mozgalomtól. Nos az említett ellentmondásokat kívánja ki­szűrni a kidolgozandó újítási rendelet, ami hamarosan élet­belép. Lépésváltás előtt áll tehát a magyar újítómozgalom. Vajon az elkövetkezendő évek a kö­vetkező negyedszázad meghoz­za-e a várva várt változást, amit az ügyintézők és maguk az újítók várnak? Nevezetesen, az alkotói kedv növekedését, a kívánt erkölcsi és anyagi elis­merést! Mindenesetre a SZOT Elnöksége és az Országos Ta­lálmányi Hivatal javaslatára o Minisztertanács úgy határozott, hogy 1974 tavaszán megtartják az Újítók és Feltalálók IV. Országos Tanácskozását. A ta­lálkozó sikere attól függ, hogy az üzemekben, a napokban kezdődő és november végéig tartó újítói megbeszélések mennyire lesznek kritikusak: felmerülnekre a „folyosó plety­kák"? Kellő figyelmet kap-e, a gazdasági vezetők részéről, hogy ezekben a napokban vég sósoron egy negyedszázados múlttal rendelkező mozgalom értékelésével kell számolniuk? Minden bizonnyal megteszik, hiszen a tanácskozások jó le­hetőséget biztosítanak majd arra, hogy vázolják a jövő esz- ‘■''ndó legfontosabb termelési '■= feilesztésj elképzeléseit és buktatóit is. Salamon Gyula — belső, szervezési okok miatt — a pécsi gyár eredeti éves ter­vét két és fél millió forinttal megnövelte. A nevezetes export: az Elba— Künz cég részére elkészítendő 220 darab toronydaru-toldat. Nem csekély felkészültséget igé­nyelnek ezek a gyártmányok, mivel a műszaki követelmények rendkívül szigorúak. A hegesztési varratokat röntgennel ellenőrzik, a „röntgen alá hegesztés” pe­dig különlegesen képzett szak­embereket igényel. A gyár meg­teremtette ennek összes szemé­lyi és gépi feltételét, a hátralévő 108 darabot azonban csak jövő év januárjától veszi át a meg. rendelő. Az edcfíg teljesített exportok közül a legjelentősebb, amit Csehszlovákiába küldtek. A rég bevált Q F—250 típusú gyors- gőzfejlösztö gépből 13 dóra bőt indítottak útnak,, kétmillió romszázezer forint értékbe)),’. Mongólia részére hét darab hid­raulikus szerelőóllványt szállítot­tak, mintegy félmillió forintért. A pécsiek termékei Vietnamba is eljutnak, konténereket szállí­tottak csaknem százezer forint értékben. Az ezévi megrendelés váratlan csökkenése újabb piacok felku­tatására ösztönöz. A közelmúlt­ban Romániába küldött a válla­lat a Csehszlovákiában már be­vált gőzfejlesztőből egyet. Az ot­tani szakemberek a tesztelés után döntenek a megvásárlásá­ról. A leqújabb típus, amit itt a gyárban fejlesztettek ki, az előb­binél kétszerte nagyobb teljesít­ményű GF—500-as, amely a BNV-n is sikert aratott, s most Moszkvában, egy kiállításon is­merkedhetnek vele a szakembe­rek. Ennek egyébként korsze­rűbb, automatizált változatával kísérletezik a gyár. Október vé­gétől kezdik gyártani a QTS— 101 típusú kúszódarut, ezt szo­cialista exportra szánják. A műszaki fejlesztés hármas követelményét egyesíti, legalább­is a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szakvéleménye szerint — a GL—600 típusú gép- lapát. Megfelel a gyorsabb, kor­szerű technológia követelményei­nek, könnyű a kezelése és dup­la teljesítményt ad, a korábbival azonos áron. Ezt csak a jövő ■ évben kezdik gyártani, s ha a többi termékkel együtt beválik, biztosan áll meg a gyár, egy . lépcsőfokkal feljebb is. K. Gy. Fiatal lányokat konfekció üzemünkbe felveszünk Betanítási időre 850,— Ft biztosított bért fizetünk Betanulás után kereseti lehetőség 1200,— FT-TÖL 2000,— FT-IG Jelentkezés Pécsi Vegyesipari Vállalat Lotz K. u. 2. » V *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents