Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-05 / 264. szám

1973. október 3. DUN ANTOLI NAPLÓ 5 / Üj törvényeket alkotott az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról) tok nem ismerhetők meg. A törvényjavaslat értelmében más szerv — például valamely tár­sadalmi szerv, vagy kutatóinté­zet — adatszolgáltatást nem rendelhet el. Ilyen korlátozásra feltétlenül szükség van. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy a statisztikának változatla­nul egyik fő feladata a közvéle­mény tájékoztatása, valamint a tudományok műveléséhez szük­séges statisztikai adatok, elem­zések szolgáltatása. Az adat- gyűjtési és tájékoztatási progra­mokat úgy kell továbbfejlesz­teni, hogy alkalmasak legyenek differenciált igények kielégítésé­re. A külfljpféle kiadványok meg­jelentetésén túlmenően fel kell használni azokat a lehetősége­ket, amelyeket a sajtó, a rádió és televízió nyújt számunkra statisztikai vizsgálatok eredmé­nyeinek széles körű megismerte­téséhez. A statisztikai adatoknak ilyen széles körű, nyilvános is­mertetése egyúttal módot nyújt az adatok állandó társadalmi ellenőrzésére, kifejezve ezzel is társadalmi rendszerünk mély de­mokratizmusát. Végezetül szeretném a tisztelt országgyűlés figyelmét felhívni a törvényjavaslatnak még egy lényeges vonására. Az 1952. évi törvény nem tartalmazott intéz­kedéseket az adatszolgáltatók védelmére. A jelenlegi törvény- javaslat kitér arra, hogy állami, szövetkezeti szervek, társadalmi és más szervezetek egyedi sta­tisztikai adatait csak különleges feltételek mellett lehet közzé­tenni. A magánszemélyek körül­ményeire vonatkozó adatot pre­dig kizárólag csak statisztikai célra szabad felhasználni. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert a korszerű statisztika egyre fokozottabb mértékben fordul a reprezentatív felvételekkel ma­gánszemélyekhez. Ennek során mind .részletesebb, sőt bizalma­sabb adatokat kérdez, például a jövedelmekről, az egészségi állapotokról stb. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy az általuk közölt adatok nem juthatnak illetékte­lenek tudomására. Tisztelt országgyűlés! Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat megfelel a reá­lis igényeknek és egyben segít­séget nyújt a statisztika tovább­fejlődéséhez. A törvény helyes gyakorlati végrehajtása esetén a statisztika fokozott mértékben lesz képes hozzájárulni szocia­lista társadalmi rendszerünk építéséhez. Ezért kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a benyújtott tör­vényjavaslatot fogadja el, emel­je törvényerőre. Novak Béla, a budai járási pártbizottság első titkára, (Pest megyei képviselő), a törvényja­vaslat előadója elmondotta, hogy a tervezetet együttes ülé­sen vitatta meg az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottsága. A bizottságok tag­jai valamennyien időszerűnek tartották az új statisztikai tör­vény megszületését. A jogi, igazgatási és igazságügyi, va­lamint a terv- és költségvetési b'?ott?áq nevében az előadó a törvényjavaslatot — a beter­jesztett módosításokkal együtt T- elfogadásra javasolta. A vitában Novics János Ba­ranya megyei (felszólalását hol­napi számunkban ismertetjük), Varga Sándor Szolnok megyei, dr. Szép Zoltán budapesti, Fecser Péter Somogy megyei, dr. Fekszi István Szabolcs me­gyei és Sas Kálmán Heves me­gyei képviselők kértek szót. Majd Bálint József államtitkár szavai után szavazás követke­zett. Az országgyűlés először a két módosító javaslatot, majd a statisztikai törvényt általános­ságban, a módosításokkal együtt elfogadta. Ezután interpellációk követ­keztek. Az interpelláló képvi­selők és az országgyűlés a mi­niszterek válaszait elfogadta. Apró Antal bejelentette, hogy napirend szerint az országgyű­lés külügyi bizottsága előter­jeszti nyilatkozattervezetét a chilei katonai junta terrorjáról. Az elnök Nagy Miklósnak, a külügyi bizottság előadójának adta meg a szót. Nagy Miklós egyebek között elmondta: az országgyűlés kül­ügyi bizottsága az ülésszak ide­jén megtartotta ülését és java­solja, hogy a magyar ország­gyűlés ítélje el a Chilében dúló fasiszta terrort, tiltakozzék elle­ne és követelje megszüntetését. A külügyi bizottság egyhangú­lag elfogadta azt a nyilatkozat­tervezetet, amelyet a bizottság nevében Nagy Miklós javaslat­ként az országgyűlés elé ter­jesztett, kérve annak elfogadá­sát. A nyilatkozatot at országgyű­lés egyhangúlag elfogadta. Ezután Apró Antal bejelentet­te, hogy az országgyűlés befe­jezte munkáját, valamennyi képviselőnek jó munkát kívánt és az ülésszakot bezárta. Jegyzet az (Kiküldött munkatársunk telelonjelentése) Ügy indult, hogy két napos lesz az országgyűlés, aztán tegnap délelőtt a vidéki kép­viselőknek sorra le kellett mon­daniuk a szállodai szobákat A napirendi pontok gyorsan le­peregtek, s a másfél órás ebéd­szünet után, 3 órakor a kép­viselők már hozzá is kezdhet­tek a statisztikáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalásához. Nem volt sok felszólaló, s ez azzal magyarázható, hogy a törvényjavaslat előkészületi munkái csaknem három évvel ezelőtt kezdődtek, a jogászok­nak és a statisztikusoknak volt idejük tehát meghányni-vetni minden részletkérdést, s mind­ennek a tetejében együttes ülé­sen az országgyűlés 5 (!) állan­dó bizottsága is megtárgyalta a törvényjavaslatot. Teremtsünk összehangolt sta­tisztikai rendszert, mondjunk nemet a költséges és a telje­sen felesleges adat- és papír­gyártásra, úgy hiszem, nem kell bizonygatni, ez fontos társadal­mi érdek. Az új törvény, amely­re a képviselők igent mondtak, ennek a lehetőségét teremtette meg. De vajon tényleg ráta- posunk-e a tengerikígyó farká­ra, s azok, akik csak az ada­tok vízözönébén lubickolva érez­ték jól és biztonságban magu­kat, vajon mqról-holnapra kí­RS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Novics János felszólal az Országgyűlésben. Az ország legkorszerűbb autóközlekedési tanintézete épül Pécsett Új épület — új oktatási módszerek —- A járműparkot már kicserélték Az ország talán legmostohább körülmények között dolgozó ok­tatási intézménye a pécsi Autó- közlekedési Tanintézet: tizenhá­rom helyen vannak szétszórva a városban a tantermek, irodák, garázsok és a rutinpálya. Ezen az áldatlan állapoton változtat az Autóközlekedési Tanintézet Pécsett felépülő új iskolája, amely hazánk legkorszerűbb ilyen létesítménye lesz. Az ok­tatási eredmények alapján Pécs kapta az ország első taninté­zetének beruházását. A kétszintes, ötven méter hosszú épület, s a hozzá tar­tozó tanpálya a Hengermalom utca, a Fürst Sándor utca, a Merkur-telep és a bátaszéki vasútvonal határolta 2,6 hektá­ros területen épül fel. A közel 20 millió forintos költséggel épülő nyolctantermes intézet homlokzata pirogránit burkola­tot kap. Az épület előtt az ügy­félforgalom számára 60 állásos parkolóhelyet képeznek ki. A középfolyosós elrendezésű épület négy, emeleti tantermé­ben az elméleti tárgyakat oktat­ják majd, a földszinten pedig a gyakorlati oktatásra alkalmas tantermeket alakítják ki a hoz­zájuk kapcsolódó szertárakkal, vetítőhelyiségekkel, szerelőmű­hellyel. Az új épület elkészülte módot ad az oktatás színvona­lának emelésére is. Ennek érde­kében korszerű oktatógépek­kel, az audió-vizuális tanításra alkalmas vetítőberendezésekkel szerelik fel a tantermeket. Az NDK-ból szállítják azt az átlát­szó anyagból készült motor, se­bességváltó, kordán, differen­ciál és futómű egységet, me­lyen a szerkezeti egységek mű­ködését tanulmányozhatják a hallgatók. Az új intézetben naponta kö­zel ezer hallgató képzésére lesz lehetőség. A gépjárművezető­képző tanfolyamon kívül itt ren­dezik majd az autóvitlamossági, a gépkocsi ügyintéző, a gépjár­mű-kezelő továbbképző tanfo­lyamokat. A rövidesen önálló intézménnyé váló pécsi tanin­tézetben már most készülnek az új iskola megépülésével és a tanítás korszerűsítésével jelent­kező új feladatokra, ez év első felében már ennek jegyében ki­cserélték az egész gépkocsi par­kot új Skodákra és Zsigulikra. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat júliusban kezdte a munkát, az épület át­adási határideje 1974. októ­ber 30. Mesterséges tó lesz Éger-völgyben Befejeződött a Mandulás menti erdei tornapálya teljes kiépítése, amely most már al­kalmas minden korosztály egész­séges testmozgásának kielégí­tésére. A terepen elhelyezett tornaszerek, létesítmények mel­lett kis útmutató táblák jelzik az elvégezhető gyakorlatok módját. A kétszakaszos pálya hossza 1410, illetve 3100 méter, ahol egyébként már három al- I kólómmal rendezték meg fel- | nőttek, gyermekek részére q „kocogást". Nagyobb méretű munkálato­kat kezdtek meg még a tavasz folyamán — tanácsi beruházás­sal — a parkerdő egyik leg­szebb kirándulóhelyén, Éger­völgyben. Ebben az évben el­készül a tornapálya és a séta- utak kijelölése, megépítése, föl­állítják az esőházat is, amely rossz idő esetén védelmet nyújt I a kirándulóknak. A Városi Ta- 1 nács elgondolása alapján az Éger-völgyet gáttal lezárják: a mintegy 4500 négyzetméter víz­területű mesterséges tó műsza­ki tervei egyébként elkészültek. Még a nyár folyamán megtör­tént a leendő tófenék tisztítása és környékének tereprendezése. Ebben az esztendőben külö­nösen sok társadalmi munkát végeztek különböző üzemek vállalatok szocialista brigádjai. A több mint 1500 társadalmi munkaóra értéke közel 50 ezer forint értékű. Az Éger-völgy, kirándulókkal. Erb János felvétele országgyűlésről Vajon kigyógyulunk-e? gyógyu|nak-e az örökös adat- cibálás betegségéből? Amikor a felszólalásokat hallgattam, bennem ez a, kérdés motosz­kált. S csak tapsoltam magam­ban, amikor képviselőnk, Novics János felszólalásában a szank­ciók hiányát is megpendítette. Azoknak a szankcióknak be­iktatását, amelyek elrettente­nék a notórius adatkérőket. Az ülésteremben lezajlottak­ról szóljanak a részletes or­szággyűlési tudósítások, mi ma­radjunk inkább a folyosókon, ma­radjunk a címben feltett kér­désünknél. A szünetben két ba­ranyai képviselővel is beszél­gettem, Mindketten azt mond­ták, bíznak benne, javulni fog a helyzet, persze nem szabad azt várnunk, hogy egycsapásra. (dő kell, hogy az új törvény maradéktalanul érvényre jus­son, hogy csökkenjen az adat­gyártás mennyisége és gyakori­sága. Persze a kérdés össze­tettebb. Csökkenteni és korszerű­síteni kell az adatszolgáltatást, ugyanakkor azonban — és ezt Novics János képviselő beszél­getésünk során is nyomatéko­san hangoztatta — több és kor­szerűbb adat kell például a vállalatoknak és a megyéknek. I Képviselőnk javaslatait remél­hetőleq figyelembe veszik a tör­vény szellemében később ho­zandó rendeletekben. Felszóla­lását egyébként amelynek meg­fogalmazása olykor nem nélkü­lözte a keménységet, az ülés­teremben nagy érdeklődéssel hallgatták. Másik képviselőnk, dr. Szabó József, egy NEB vizsgálat alap­ján a helyi statisztikai tevé­kenység furcsaságairól még a múlt vasárnap nyilatkozott a televízióban a HÉT munkatár­sainak. A műsort bizonyosan sokan látták. A Parlament fo­lyosóján először is azt kérdez­tem tőle, milyen visszhangja volt -nyilatkozatának? — Jó — mondta a baranyai képviselő csoport elnöke. Külön jól esett neki, hogy az ülés megkezdése előtt a Parlament folyosóján több képviselő társa is gratu­lált a tv-ben elhangzottakért. Őszinte és megalapozott véle­mény volt. — Bízik abban, hogy meg­szűnik a felesleges adatgyártás? — Társadalmi szükségszerű­ség, hogy itt is., mint g* élet más területein, változzon a hely­zet. Persze, hajlamosak va­gyunk arra, hogy mindig azt tudjuk és lássuk a legjobban, hogy máshol mit kell tenni. Nekem erről mindiq katona­éveim jutnak eszembe. A pa­rancsnokom mondogatta, ahhoz, hogy továbbmenjünk, mindig a minket körülvevő terepet kell először megvizsgálni. A törvény— iehetőség, ezért arra van szük­ség, hogy mindenütt és min­denki megtegye a szükséges intézkedéseket. — Véleménye szerint hány százalékkal csökkenthetők nap­jaink adathegyei? — Ezt így nem tudnám meg­mondani. Mert például a jó in­formációkból többre van szük­ség. A területi szerveknek még több segítség kell. — A megyei NEB, amelynek őn az elnöke, egyszer már vizs­gálatot folytatott ebben a té­mában. Vcf'rható-e, hogy a NEB újra visszatér erre a kérdésre, akkor természetesen már a vég­rehajtás tapasztalataira. — Lehet rá számítani, hogy másfél-két éven belül vissza­térünk, hogy milyen irányú vál­tozások történtek, mit kell to­vább erősíteni. A végrehajtás tapasztalatainak megismerése és összegezése mindenképpen indokolt — mondta dr. Szabó József, Felesleges ádatgyártás — be­tegség. Vajon kigypgyulunk-e belőle? — kérdeztük a jegyzet címében. Csak ha az ország valamennyi íróasztalánál is úgy akarják. Lent, középen és fent egyaránt. Iránytű most mór van. Miklósvári Zoltán Tegnap történt Csütörtökön reggel kétnapos országos tanácsi igazgatási ér­tekezlet kezdődött Pécsett a Családi és Társadalmi ünnep­ségeket Rendező Iroda új Hunyadi úti székházában. Az értekezleten részt vesznek a fő­városi, a megyei és megyei vá­rosi tanácsok igazgatási osztá­lyainak vezetői. Bevezető elő­adást dr. Fonyó Gyula, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala igazgatásfelügyeleti és elvi fő­osztályának vezetője tartott, A kétnapos tanácskozás kereté­ben értékelik az elmúlt évi igaz­gatási munkát, meghatározzák a soronlévő feladatokat és tár­gyalnak az ügyintézés korszerű­sítésének, egyszerűsítésének to­vábbi lehetőségeiről. Sor kerül a népességnyilvántartás pécsi kísérletének bemutatására Is. * Első reprezentatív rendezvé­nyét tartotta meg csütörtökön este a Doktor Sándor Műve­lődési Központban a fiatal ér­telmiségiek és az egyetemisták kezdeményezésére szen/ezett politikai vitaklub. Vitaindító előadást tartott A közéleti tisz­taságról címmel dr. Száméi La­jos, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és logtudományi Kará­nak tanszékvezető egyetemi ta­nóra. Hasonló címmel könyve i* Jelent meg erről a témáról. PÉCS; SZÜLETTEK Bognár Attila, Merk Rita, Lukács Zsolt, Iglhaut István, Marosa Péter, Praks Norbert, Kollár Mónika, Albert Zoltán, Szabó Judit, Raffai Roland, Hoffmann Zsolt, Kelemen Anita, Butty Mónika, Butty Beáta, Nyári Veronika, Gulyás Zsuzsanna, Besenczi Ferenc, Hoffmann Ede, Takács Móni­ka, Kiss RoSand, Küzdő Mihály, Fe­hér Imre, Varga Balázs, Pilkhoffer Mónika, Dán Gyula, Jóni Diána, Ko­vács Attila, Szőke Ágnes, Oldal Bé­lint, Kulcsár Ákos, Székelyhídi Letí­cia, Márton Réka, Orsós György, Pesti Andrea, Kiss Katalin, Hajek Fe­renc, Sinkó Gábor, Somogyi Krisztina, Váradi Zsolt, Orsós Béla, Keszthelyi Lívia, Vecsey Csaba, Hegedűs Erika, Ránics Piroska, Jankovics Roland, DaWos Patrik, Gyürke Gabriella, Bá- gyi Balázs, Szepesi Orsolya, Joó László, Balázs Beatrix, Nagy Csilla, Fazekas Orsolya, Fóti Péter, Voicsá- nyi Zsolt. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Rónaszéki Tibor és Schäffer Anna, Raíkovics István és Otolecz Julianna, Tábori János és Fürtös Anna, Gutheií István és Hegedűs Éva, dr. Fekete Tamás és dr. Tóth Szilvia, Palalcs Gábor és Dormán Hajnalka, Zejda Zoltán, és Donkó Szilvia, Sárosi Já­nos és Schaffet Erzsébet, Mihojlovics Dezső és Kerr.er Éva, őrlőt Iván és Mátyás Valéria, Pál Dezső és Duro- vics Ibolya, Rácz György és Kult Zsu­zsanna, Szederkényi Ödön és Varajti Ilona, Pozsonyi György és Lackó Er­zsébet, Magenheim Zoltán és Kreiner Erzsébet, Cserdy Károly és Hamvas Agnes, Kovács József és dr. Drescher Márta, Gaszner István és Báthory Er­zsébet, Szebén*'i István és Novak Margit, Szilágyi László és Kollár An­na, Whittall Edward John és Pincxa* helyi Klára, Kollár Mihály és Ba­logh Margit, Böhm János és Csepeli Mária, Tamás Lőrinc és Károly Er­zsébet, Bognár János és Tarjányi Sa­rolta. MEGHALTAK Perényi Róza, Bakonyi Gézáné Sár­közi Mária, Papo Sándor, Paizs Sán­dor, Fábos Mihály, Farkas József, Alexich Ferenc, Maloschek Ferenc, Dudás István, Knipl Károly, Heim Pé­ter, Barka lózsefné Bakocs Erzsébet, Dobsik Károlynó Krajczár Ilona, Platz Ferencné Balatonvi Julianna, Radák Károly, Török Gufztáv, Pesti Istvánná Botykai Katalin, Szita Jánosné Farkas Erzsébet, Vashegyi István, Mikes Lo- jos, Rozgonyi László, Kis-Tóth Béláné Várnagy Katalin, Répási Ferenc. KOMLÓ SZÜLETTEK Míhalek Anna, Kelemen Attila, Ke­lemen László, Mészáros Brigitta, Ha­raszti Araád, Orsós Sándor, Grünwald Balázs, László Roland, Kiszely Ilona, Orsós Lívia. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Berta Antal és Loezhenbauer Márta, Tóth Ernő és Illés Blanka. MEGHALTAK Kelemen Attila, Kelemen László, OF laky László Sándor. SZIGETVAR SZÜLETTEK Berek Zoltán, Nic£bvic$ György, Ko­sza Andrea, 3a'ogh Béla, Kapronczoi Róbert, Pintér lózsef, Orsós Károly, Pap Zsuzsanna, Mázzá Ildikó, Orsós Margit, Polencsár János, Kirízs Jó­zsef, Orosz Miklós, Izsák Marianna, Berta Károly, .ckács Anikó. Erdélyi Gábor, Hcnróth Krisztina, Gábor Tí­mea, Kozári Péter, Pap József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kecskeméti Zoltán és Relchfeld Márta. Keresztes Tivadar és Taubert Éva, Mátrai János és Lakatos Mária, Bá,:nt r-Á—'ó és Schreiber Magdolna, Sál Mihály és Gc!a,n,'PS Sarolta, Molnár István és Tőry Edit. MEGHALTAK Czengruber Katalin, Bujtár Istvánná Nagy Lídia, Kocsis László, Patkó J6> zsefné Gergely Lídia. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents