Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-26 / 285. szám

1973. október 26. DUN ANTOLI NAPLÓ 5 Mozgó könyvtára lesz Pécsnek Tizenötezer kötet a polcokon — Két szakképzett könyvtáros a buszon Kónyvtárbusza lesz Pécsnek! Alig egy év múlva a megye- székhely könyvtára odaviszi a könyvet, ahol az olvasó lakik, ahol él. Ezt a nagy jelentősé­gű lépést az a szocialista együttműködési szerződés teszi lehetővé, amelyet szerdán a Pécs Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya, a Volán 12-es számú Vállalat és a Pécs városi Könyvtár vezetői kötöttek. A szerződés értelmében a Voláiys 12-es Vállalat egy Ikarus 620 típusú autóbuszt mozgpkönyv- tárrá alakít át, s Pécs városá­nak ajándékozza. A bibliobusz elkészítését a Volán 12 es Vállalat Alkatrész- felújító és Gyártó üzemének 10 szocialista brigádja társadal­mi munkában vállplta Albert Ferenc, üzemvezető irányításá­val. Tegnap délután a szocialis­ta brigádvezetők értekezletén a brigádvezetök 120 brigádtagjjk nevében konkrét felajánlásokat tettek, mely szerint már decem­ber 31-ig megcsinálják az autó­busz alvázát, így minden re­mény megvan arra, hogy mint­egy 1700 társadalmi munkaórá­val 1974 április 4-re — a köz­hasznú outóközlekedés megala­kulásának 25. évfordulója al­kalmából — Vlkészül a kön/v- tórbusz. A szerződés értelmében a Pécs városi Könyvtár egyebek között vállalta, hogy segítséget nyújt a szocialista brigádok kulturális vállalásaihoz, a vál­lalati könyvtár könyvállomá­nyának gyarapításához, a buszt felújító brigádok tagjainak in­gyenes könyvkölcsönzést bizto­sít, s díjmentesen látogathatják a könyvtár irodalmi, művészeti rendezvényeit. A pécsi .kezdeményezés or­szágos viszonylatban is útiörő- jellegű, hisz csak q Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár büszkél­kedhet ilyen mozgókönyvtárral, mely az idén kezdte meg mű­ködését. A bibliobusz Pécsett hallat­lan nagy jelentőségű szerepet tölt majd be a város munkás­lakta peremterületeinek könyv­tári ellátásában. Jelenleg a Vá­rosi Könyvtárnak 34 fiókkönyv­tára van Pécsett, Ahhoz, hogy a város peremterületeire is el­jusson a könyv, 12 könyvtárat kéne építeni. A könyvtárépüés igen költséges lenne, s fenntar­tásuk sem mutatkozna zökkenő­mentesnek. E gondokat csak mozgókönyvtár létesítésével le­hetett megoldani. A pécsi bibliobusz, — mely a jövő év tavaszán kezdi meg mű­ködését — könyvállománya 15 ezer kötet lesz. A buszban két szakképzett könyvtáros teljesít majd szolgálatot. A tervek sze­rint o város 12 tóvoleso perem­területét — Patacsot, Istenkutat, ürögöt, Üjhegy-szőlőt, a Tety- tyét, Málomot, Nagyárpádot, Postavölgyet, Pécsbányatelepet, Borbálatelepet és Szabolcsfa- lut, valamint Jankovics-telepet - keresi fel hetente rendsze'e- sen 2-2 órára. A könyvtárban ez idő alatt bonyolítják le a könyvkölcsönzést. Az ötletes kezdeményezést a hathatós együttműködést, o ^Volán Vállalat szocialista bri­gádjainak, áldozatkészségét csak dicsérni lehet, s ezt min­den bizonnyal meg is teszi a város könyvet szerető lakossá­Bevezetik a határozott idejű igazgatói megbízatás rendszerét A Pedagógusok Szakszervezetének elnökségi ülése ga. Mécs László Két esztendővel ezelőtt született a határozat; decentralizál­ják a munkáltatói jogkört az alsó- és középfokú oktatási intéz­ményekben. A miniszteri utasításnak megfelelően a. tanácsok művelődésügyi szakigazgatási szervei az elmúlt év szeptemberéig minden, szervezetileg önálló alsó- és középfokú oktatási intéz­mény vezetőjére átruházták az adott intézmény valamennyi dol­gozójára vonatkozó teljes munkáltatói jogkört. Az azóta eltelt idő tapasztalatait összegezte csütörtöki tanácskozásán a Pedagógu­sok Szakszervezetének elnöksége. Megállapította: a vártnál ugyan lassabban, de folyama­tosan kialakul az iskolák önálló vezetése. Elsősorban az önálló bérgazdálkodási jogkörrel is rendelkező iskolákban erősö­dött az iskolai élet demokratiz­Tömpe István látogatása városunkban mgsa, általában nyilvánosabbá vált o munkaügyek intézése. Az iskolaigazgatók Vezetői munkáját átfogóan meg kell vizsgálni, már csak azért is, mert ettől az esztendőtől fogva fokozatosan bevezetik a hatá­rozott idejű igazgatói megbízás rendszerét. Az ilpnyító művelődésügyi szerveknek és a szakszervezeti bizottságoknak egyaránt ügyel­niük kell arrq, hogy az esetle­ges igazgató-változás ne érint­se a szóbanforgó iskola peda­gógusainak munkajogi helyze­tét, ne idézzen elő jogbizonyta­lanságot. Hatályban maradnak tehát ilyenkor is az előző igaz­gató által kiadott megfelelő rendelkezések, a közösen ki­alakított végrehajtási elvek, a már elért kedvezmények. A tervezett jogszabályok sze­rint az önálló általános iskolák, a gimnáziumok és a szakközép- iskolák vezetőit érinti a hatá­rozott időre szóló vezetői meg­bízás rendszere. Ennek időtar­tama legfeljebb öt, de legalább három tanév lehet. A megbízás újabb öt tanévre több ízben meghosszabbítható. A jelenle­gi, határozatlan idejű igazgatói kinevezéseket legkésőbb 1976. szeptember 1-ig határozott idő­re szóló megbízássá kell át­alakítani. Az igazgatói megbízás meg­adásakor, vagy meghosszabbí­tásakor meg kell hallgatni az intézmény párt- és szakszerve­zetének véleményét, továbbá a nevelőtestület, illetve a felettes művelődésügyi szakigazgatási szerv álláspontját. A rendeletek védik' az igaz­gatókat, mert az adott iskolá­ban pedagógus-munkaviszonyuk továbbra is határozatlan időra szól. Az igazgatói megbízás le­jártakor a megbízó szerv — az igazgató jó munkájának elis­meréséül —- az igazgatói cím használatát engedélyezheti, ak vezetői pótléknak legfeljebb 50 százalékát továbbra is folyósít­hatja, Teljes összegben jár azonban a személyi alapbér a megbízás lejárta után is azok­nak az igazgatóknak, akiknek a megbízás megszűnésekor leg­feljebb öt évük hiányzik az öregségi teljes nyugdíj meg­szerzéséhez. A jövőben arra kell töreked­ni, hogy egy-egy igazgató pót­lására elsősorban az adott ne­velőtestületből keressék meg, és készítsék fel a jelöltet. Eh­hez sokkal tudatosabban kell az iskolák káderkérdéseivel, a vezetőutánpótlás nevelésével foglalkozni. Mindezzel a peda­gógusok számára is nagyobb perspektívát nyújtanak, hiszen bizonyítják, hogy a vezetésre alkalmas pedagógusok saját iskolájukban is lehetnek igaz­gatók, vagy más vezetők. Tömpe István (szemben, baloldalt) a Pécsi Rádiónál. rr Kedvelt bennünket" Allah Turistaúfon — háborúban A közel-keleti béke”Utolsó és a háború első hetében magyar turistacsoport járt Egyiptomban. A túra egyetlen pécsi résztvevő­je, dr. Horváth Paula, a Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vál­lalat jogtanácsosa — túl az iz­galmakon ■— így emlékezett vissza a nem mindennapi él­ményekre; — Minden évben megyek va­lahová külföldre. Az egyiptomi út régi vágyam volt, kapva kap­tam tehát az Express kedvező ajánlatán. Október 1-én utaz­tunk Athén érintőivel repülőn, Az első napok program szerint zajlottak. Városnéző séta Kairó­ban, kirándulás Memfiszbe és Szakkarába, utazás vonattal — mggyqr vonattal I —- Asszuánba, vitorlását a Níluson, a gát meg. tekintése, látogatás az ókorj gránitbányában, alkalomszerű vendégség egy beduin törzsfő­nél, aki csodálatosan erős feke­tét qyüszűnyi csészében kínált... Pénteken este Luxorba utaztunk, másnap a Királyok Völgyében Tut-enkh Amon, VI. Ramszesz és I. S?eti fáraók sírjait néztük me'g ,., csodálatos élmény volt! Láttuk az egyetlen fqrqónő, Hat- sepszut sírját, q Memnon Ko­losszusokat ... Este valamilyen baráti ösz- szejövetelt terveztek a Luxor Szálló parkjában. Egy. Líbiában dolgozó magyar orvos is volt ott, tőle hallottuk, hogy háború van. Arab vezetőnktől kérdet­tük, igaz-e? Arra kért, ne szól­junk senkinek, nehogy pánik le­gyen. Hajnali 3-ig hallgattuk q rádiókat és próbáltunk tájéko­zódni. Vasárnap reaqel aztán hivqtalosan is közölték, hogy háború vqn és mostantól a maavar köve*s3q rendelkezik velünk A- utT*ársqt között volt Beréc-'v Óvj'« a P.’d'ó ripor­tere is a'' Böcz Sándort a Nép—bndsáq kairói tud zsíró­ját hívta fel nvomban. Ö to­vábbította a követség kérését: azonnal utazzunk vissza Kairó­ba. — Ettől kezdve mindent más­ként láttunk. Igaz, q háborút legtöbben csak a tévé-bői is. mertük, s íme, most belecsöp­pentünk és azt sem tudtuk, mi lesz velünk. Voltak, akik azonnal hazautaztak volna, mások in­kább. Luxorbqn várták volna ki, mi lesz, mondván: Kairóban nem leszünk biztonságban, Dél­után osztrák turisták jöttek a fővárosból, tőlük hallottunk az első bombázásokról, qz első ál­dozatokról, akiknek Jetemét tün­tető menetben vitték körbe a városban. — Hétfőn délelőtt értünk visz- sza Kairóba. A városon nem látszott, hogy harmadnapja há­borúban él, talán azért, mert ez az állapot már évek óta megszokott számukra, A különb­ség —■ már qmit mi észrevehet­tünk — annyi volt, hogy több katonát, új tüzérségi állásokat láttunk, az utcai hqngszórók ál­landóan indulókat sugároztak és a legfrissebb harctéri jelentése­ket ismertették.- Kedd reggel sziréna ébresz­tett, Megijedtünk, bár Csqk be­repülési kísérlet volt. Érdeklőd­tünk: vqn-e g szállodánqk óvó­helye. Nem volt. Mi lesz velünk? Egykedvű válasz volt; Mindnyá­jan Allah kezében vagyunk, s bq ő akarja, túléljük az egé­szet-— Ügy látszik, kedvelt ben­nünket Allah. A hét már úgy telt el, hogy Kairóban és közvet­len környékén szerveztek progra­mokat. Többször kimentünk Gi- zehbe, holdfénybelk csodálato­sak voltak a piramisok. A várqs egyre inkább háborús képet öl­tött. A múzeumok bezártak, mindent homokzsákok védtek. Szombaton este hagytuk el Kai­rót. Az úton Alexandria felé bombatölcsérek, holttestek, ron­csok . . , Vasárnap még füröd­tünk a tengerben, aztán hétfő« reggel behajóztak bennünket q Tarász Sevcsenkóra. A 700 sze­mélyes szovjet luxushajó 1200 utast vett fel, a szocialista or­szágok polgárait. Ugyanakkor egy francia hajó nyugatiakat vett a fedélzetére — fejenként 100 dollárért. Délután hagytuk el Alexandriót, messze ki a nyílt tengerre hadihajó kísért, ez volt az utolsó közel-keleti háborús emlék, Aztán jöttek g görög szigetek, Rhodos*, lkárig, Kosz, Leszbosz ,.. 16-án éjfélkor ha­ladtunk át a Dardanellákon, másnap este Várnában voltunk, s csütörtökön már itthon . ■. — Elmenne mégegyszer? •*- Békében igen. El is aka­rok menni, megnézni mindent, nyugodtan, háborítatlanul. H. L Tömpe István, az MSZMP KB tagja, a Magyar Rádió és Te­levízió elnöke tegnap Pécsre látogatott, vezető munkatársai kíséretében. A vendéget a Me­gyei Pártbizottság épületében dr. Nagy lózsei, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának el­nöke köszöntötte. Fogadásán részt vett dr. Jerszj István, a Megyei Pártbizottság titkára, Wieder Béla, Pécs város Ta­nácsának elnöke. Takács Gyu­la, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettesé. Rajnai Józsel, a Megyei Pártbizottság osztály­vezetője. A vendégek és vendéglátók délután megtekintették a Me­chanikai Laboratórium pécsi gyáregységét. A következő ál­lomás a Technika Házq volt, qhol a Csontváry Múzeum ké­peit nézték meg, majd az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság szék­hazát keresték fel. Ezt követően a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójá­ban találkozott Tömpe István a Stúdió vezetőivel. Műszaki könyvnapok A DÉDÁSZ számítógépéről Két kérdés a Műszaki Könyvkiadó igazgatójához Talán egyetlen technikai se­gédeszköz sem váltott még ki a* emberiségből akkora lelke­sedést, egyszersmind kétkedést, ellenszenvet, néhol félelmet, mint a számítógép. A munka­helyi gondok megoldásától a fantasztikus irodalomig, ma mindenütt emlegetik. Dél-Du- nántúl iparvállalatai közül első­ként a DÉDÁSZ állított myn- kába számítógépet, így messze­menően érintve érezte magát, hogy a műszaki könyvnapak ke­retében foglalkozzon ezzel a bőséges irodalommal rendel­kező technikai segédeszközzel. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület pécsi csoportja és a vállalat rendezésében tegnap délután a pécsi Tudomány és Technika Házában „A számí­tógépek jelene és jövője” cím­mel Németh István, q DÉDÁSZ Igazgatója tartott előadást szép számú hallgatóság előtt. A DÉDÁSZ keletnémet gyárt­mányú számítógépe egy éve dolgozik. Ennek a rövid időnek tapasztalatairól szólva megem­lítette, teljesen sqjátságos kö­Anyakönyvi hírek PÉCS SZÜLETTEK Kényes Napsugár, Erdei Tibor, Né­meth Anna, Csötönyi Gyula, Pintér Anett, Wagner Zsolt, Tóth Timea, Yqr­! q Roland, Dómján Mária, Hőgyes oltón,, Csiry Gábor, Fülöp Kornélia, Hirsch Zoltán, Jakti Emese, Nagy Sándor, Schmidt Gábor, Brozovics Anikó, Adorjáp Károly, Kis$ Gábor, Fenyvesi Lajos, Kozma László, Békefi Rita, Klock Zoltán, Fuchs Eszter, An- tál ovi c$ Béla, Kasza Norbert, Kiss Mónika, Czigler Tímea, Madari Mik­lós, Kolozsvári Mónika, Oláh Andrea, Csizmadia Dominika, Szűcs Roland, «(rizsán Andrea, Hardi Péter, Wen- xsovszki Andrea, Zeke Tamás, Rónai Anett, Vörös Réka, Szigeti Sándor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kovács Mihály és Fülöp Gyöngyi, Tóth István és Sptl Gizella, Menyhei Zoltán és Puhr Zsuzsanna, Szép Já­nos és Fekete Ibolya, Csapó Lajos és Orsós Ilona, Suhajda János Tamás és Rossmann Éva, Gere István és Rádkqi Zsuzsanna, Horváth József és Darócz Gyöngyi. MEGHALTAK Gyúró Mihályné Tóth Mária, László Ahdrás, Betlehem Józsefné Illés Kata­lin, Szalai Balázsné Pauer Ilona, Gáspár Károlyné Berer Katalin, Fried* »0» Jussét Gáspár Géza, Bartók Józsefné Kurucz Arme, Tasnádí Ernő, Halász Gabriella, Pál László, Ráth Katalin, Kiss Jánosné Bolvárí Mária, Pölöskei Dezsőné Papocsi Mária, Tar- j nai János, Lőrincz Lajosné Palkovics Terézia, Varga Istvánná Víg Erzsébet, I Fabrik Zoltán, Fekete Józsefné Ham- I mer Julianna, Kedves Tamás, Bori Jó­zsef, Neubauer Adóm, Saikantyú Gyu­la, Csőszi Sóndorné Szegedi Julian­na, Király Károly, Budzsáklia Antqlnó Kiss Teréz. MOHÁCS SZÜLETTEK Trecskó Szilárd, Gyömbér Gábor, Muczi Kornélia, Bédy Miklós, Tpnai Gábor, Radányí Tibor, Szabó István, I Pencz Péter, Jordán Csaba, Rugási Erzsébet, Bánhidi Judit, Bánhidi Ildi- I kó, Krem Ildikó, SzüCs Katalin, Samu ; Mónika, Laduver Albert, Mészáros i Erna, Nagy Gábor, Róka Rita, Lábodi Zsolt, Kiss Roland, Balog János, Nagy Zsolt, Jung Ágnes, Bódi Jenő, Helm Katalin, Kverkvarics Zsolt, Schmelcz Sarolta, Illés Rudolf, Nagy Ferenc, Orbán Erik, Burq Gabriella. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kosztics József és Miháfovics Márlq, Balázsi Gvtylq és Kiss Márta, Vidovics János és Sihi’Tsik Má'ia, Heim Ferenc és Balogh Margit, Kardos Imre és Mores Mária. Her«ertrőder János és Hadfi Judit, Hollós! József és Réha Hona, Fetts István és Hegyi Máiig, Wéber Salamon és Verband« Gert­rud, Sji lossy Árpád és Varga Erzsé­bet, Landi János" és Filimon Judit, Pqpp Sándor és Papp Margit, Far­kas György és Lőrincz Ilona, Hegyi József és Ravasz Ilona, Bubreg Péter és Kiss Ibolya. MEGHALTAK Hotter Józsefné Schlapp Erzsébet, Csqllos Vilmosné Csallos Mária, Bqn- hidi Judit, Bánhidi Ildikó, Ackermann István, Kiss Pál, Sipos Sándox, Kosz­nál Márton, Gyuricza Ferenc, Zsuzsics Jakabné Joksics Magdolna, Bori Bá­lint, Szabó József, Bárácz Pétemé Késit* l'ogg, Orrun Ferenc, $züts Mi­hály, Vékony Géza. SZIGETVAR SZÜLETTEK Kárpáti József, Szilágyi József^ Zá­kány! Mónika, Hamarics Ottó, Sisxt- ricz Attila, Rigó Tünde, Kovács György, Horváth Andrea, Dombai Zol­tán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Varga Sándor és Nagy Julianna, Szén Gyula és Weibl Mária, Bükkerti Gyula és Varga Erzsébet. MEGHALTAK Szabó Istvánná Kovács Lídia, Gon­dos Lqjos, Béczi László, Bánfi Jánosrté Mär« Márta, Orsós Sándomé Orsós Erzsébet, rülmények között, fiatal, nagyon lelkes, óm tapasztalatlan gár­dával láttak munkához, mégis, véleménye szerint országos, % talán nemzetközi viszonylatban Is komoly eredményekét értek el a számítógép hatékony ki­használását illetően. A vállalati komplex információfeldolgozás jegyében, bár még így is sok; a tennivaló, igen sok feladatot megoldottak és előkészítettek. A szállítógép végzi q fogyasz­tók áramszámlázását, az anyag­ügyvitelt, a villamos hálózatsze­relés utókalkulációját és vég- számlázását, az üzemszerű be­vezetésre előkészítették a sze­mélyi nyilvántartás, a bérszám­fejtés és az üzemi költségek el­számolásának gépi feldolgozási rendszerét. Megtették az első lépéseket a műszaki-gazdasá­gossági számítások gépre vite­lére. Németh. István előadása vé­gén felhívta a figyelmet a te­remben kiállított magyar és ide­gen nyelvű könyvekre, amelyet ízelítőként a DÉDÁSZ tízezer kötetet kitevő műszaki könyv­tárából váloqattak. Ezt követően a műszaki könyvkiadás helyze­téről dr. Solt SámJor, a Mű­szaki Könyvkiadó igazgatója tartott előadást Rövid interjút kértünk tőle. — Lépést tart-e műszaki könyvkiadásunk a technika nemzetközi fejlődésével? — A világ valamennyi je­lentős műszaki könyvkiadójával kapcsolqtbqn állunk és rend­szeresen tájékoztatjuk egymást, milyen munkák vannak előké­születben q műszaki világiro­dalomban. Ezek közül azokat választjuk k|, amelyekre a hq- zai iparnak szüksége van. —- Kinyomtatásukkal is min­den rendben van? Sajnos, q nyomdai átfutási idő nagyon hosszú, Hosszabb, mint az ötvenes években. Látni ke|| azonban, könyvkiadásunk megsokszorozódott, több qz új­ság és a folyóirat, renaeteg á kereskedelmi nyomtatvány. A, szakmai könyvkiadás igen mun- kaioénves, remélem azonban, utol foaiuk érni magunkat Most készül eay felmérés a nyomdaiparban, s az ötödik öt­éves tervidőszakban lényege­sen javulnak a műszaki könyv­kiadás feltételei. M. %. 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents