Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-25 / 284. szám
/ 1973. október 25. DUNANTOLI NAPLÓ Feladatok a munkásifjúság nevelésében Az MSZMP Központi Bizottsága 1970 februárjában a párt ifjúságpolitikájának néhány kérdésében hozott állásfoglalása hosszú időre megszabta e fontos társadalompolitikai kérdésekben követendő irányvonalat. A különböző szintű párt-, állami- és társadalmi szervek és szervezetek az állásfoglalás alapján kidolgozták a területükre bontott konkrét tennivalókat, intézkedéseket. Hegkülönbözietett figyelemmel Mindezek közül a legfontosabbak azok, amelyek országosan vagy egy-egy minisztériumi szerv hatáskörébe tartozó területen szolgálják a párt ifjúságpolitikájának eredményes megvalósítását, mint az Országgyűlés által 1970 szeptemberében megalkotott ifjúsági törvény és a végrehajtást szolgáló végrehajtási utasítások. A párt, a társadalom ily módon is megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúság nevelésére, szocialista társadalomépítő tevékenységére való felkészítésre. Szocialista rendünk jelenlegi viszonyai között és fejlődésünk későbbi időszakában is fontos politikai alapelv a társadalmi feladatok, köztük az ifjúságnevelés osztályalapon történő megvalósítása. Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, mely alkotó, nemzeti értéket teremtő munkával saját és szövetségesei érdekeinek megfelelően előrelendíti a szocialista építést, a szocialista célok megvalósítását, miközben megkülönböztetett figyelmet fordít saját utánpótlása, a munkásifjúság nevelésére is. A párt osztályjellegéből, vezető szerepéből következik, hogy társadalomirányító munkájában, egész ifjúságpolitikájában a mudkásifjúság közötti nevelőmunka fokozása kiemelt politikai feladatot jelent Ez tükröződik a Baranya megyei Pártbizottság és az általa irányított pártszervezetek munkájában is. Rendszeresen vizsgálják, napirendre tűzik az ifjúságot, a munkásifjúságot érintő kérdéseket: Legutóbb a megyei PB ifjúságpolitikai munkabizottsága is megvizsgálta és napirendre tűzte a megye munkásifjúságának helyzetét Jellemző: a helytállás Általános tapasztalat, s ez tényekben is realizálódik, hogy a munkásfiatalok képességeikhez és lehetőségeikhez mérten becsülettel helytállnak a termelőmunkában. Eredményes munkájukra, ifjúi lelkesedésükre és tettrekészségükre bizton számíthatnak a termelőüzemek vezetői, a munkahelyi kollektívák vezetői és dolgozói. A termelési tervek kónkrét teljesítésétől, a szocialista brigádmozgalom és munkaverseny vállalásain át a sajátos ifjúsági mozgalmakig — mint a Szakma Ifjú Mestere, a Kiváló Ifjúmunkás, a Kiváló Ifjú Szakmunkás mozgalom, védnökségvállalások stb. — megannyi lehetőség és konkrét forma a munkásifjúságnak a szocialista építőmunkában elért eredményeinek mérésére. Mint minden más kérdésben, úgy ebben is természetes a mennyiségi és minőségi különbözőség. Vannak és talán hosszú ideig lesznek is fiatalok, akik nem egyformán vállalnak részt a munkából, akiknek munkaerkölcsük, munka- fegyelmük terén kívánnivaló akad. Mindez azonban nem kizárólagosan csak magától a munkásfiataltól függ, hanem befolyásolja az őket befogadó felnőtt munkahelyi kollektíva, az üzem termelési struktúrája, technikai felszereltsége, vezetési színvonala, szociális kulturális ellátottsága is. Különösen maradandó a pályakezdő szakmunkások, betanított munkások, segédmunkások munkahelyi fogadásának, az első benyomásoknak a fiatalokra gyakorolt hatása. Azoknál az Üzemeknél és munkahelyeknél, ahol szervezett, ellenőrzött és folyamatos a termelés, átirányítás, ahol a dolgozók egyéni és közösségi érdekeivel együtt a fiatalok munkakörülményeinek javítása, a dolgozók munkahelyi ' körülményeinek és problémáinak humánus intézése folyik, ahol a dolgotoknak és fiataloknak a feladatokról való tájékoztatása, véleményük megismerése és figyelembe vétele megvalósuló irányítási gyakorlat, ott kedvező a munkásfiatalok közérzete, a munka vállalásában és végzésében való eredményes részvétele. Ez azonban csak ott és akkor válik valósággá, ahol és amikor ,a felnőtt kollektívák minden tekintetben pozitív példát mutatnak. Tanulni és továbbtanulni Szocialista társadalmat építeni, korszerűen élni, dolgozni, ma már állandó képzés, továbbképzés nélkül elképzelhetetlen. Különösen fontos ez a munkásifjúság körében, hisz a technikai fejlődés felgyorsult üteme a termelés minden szférájában új ismereteket, technikát és technológiát teremt. Az új elsajátítására, gyakorlati alkalmazására csak az a fiatal válik képessé, aki az általános és szakműveltség alapjait kellően magáévá tette. EljentmondAs tapasztalható e téren is. Amíg évről évre örvendetesen nő a középiskolát, szakközépiskolát végző fiatalok száma, amíg a múlthoz viszonyítva kielégíthetetlenné szélesedett a fiatalság tanulásvágya, addig az élet minden területén már nélkülözhetetlen követelménynek számító általános iskolai alapismereteket a fiatalok egy része nem sajátítja el. Ezek pótlása így a munkahelyekre hárul. Két fŐ feladat adódik e helyzetből. Egyrészt, hogy áz oktatási intézmények és a szülők együttes erőfeszítéseivel biztosítani kell, hogy lehetőleg minden általános iskolai tanuló az államilag előírt szorgalmi idő alatt — 16 éves korig — elvégezze az általános iskolát. Ebben, ha szükséges az érvényben lévő törvényes adminisztratív eszközök következetesebb alkalmazása is segítséget jelenthet. Másrészt szükséges, hogy az üzemek, vállalatok, termelőegységek vezetői határozottabban és tudatosabban törekedjenek biztosítani minden lehetőséget és feltételt a munka melletti tanuláshoz, oz általános és szakmai képzéshez. A párt oktatáspolitikai határozata, a kormány intézkedései nyomán egyre érzékelhetőbb e téren is a kezdeményezés, a pozitív változás. Helyenként azonban arra is akad példa, hogy a közép- vagy felsőfokú képzésre jelentkező fiatal szakmunkásokat, fizikai dolgozókat nem támogatják továbbtanulásukban, különösen akkor nem, ha adott szakterületen a szakember-ellátottság biztosított A munkásfiatalok közéleti aktivitása az utóbbi esztendőkben örvendetesen jbvult, ami több okra is visszavezethető. Az első és legdöntőbb ok, hogy a munkásfiatalok egyre nagyobb hányada belső indítékoktól vezérelve szükségét érzi a társadalmi-közéleti tevékenységben való aktív részvételnek. Részese, alkotója akar lenni a társadalomnak úgy is, hogy kezdeményez, szervez, mozgósít, politizál az üzemen, mun* kahelyen kívül is. E törekvéstől vezérelve keresi és találja helyét a társadalomban. Szervezetten! Másik oka a munkásfiatalok közéleti aktivitása növekedésének az, hogy a felnőtt társadalom a «korábbinál jobban támaszkodik a munkásifjúság erejére, lelkesedésére, tudására, A két ok együtthatásának eredménye, hogy a korábbiaknál nagyobb arányban kerültek munkásfiatalok a különböző szintű párt-, állami, társadalmi szervek választott testületéibe. A közéleti politikai iskolázás sajátos formáiban is eredményes a fiatalok helytállása. Ebben jelentős szerepük van a KISZ-szervezeteknek, amelyek politikai nevelőmunkóval, szervezetbe való mozgósítással, képzéssel stb. kedvező hatást gyakorolnak a munkásifjúságra. A tapasztalatok mégis arra intenek, hogy helyenként a vállalati, üzemi kollektívák, a munkásifjúság nevelésének feladatait kizárólagosan a KlSZ-szer- vezetekre hárítják, s ügyet sem vetnek arra, hogy vajon saját Üzemük, vállalatuk területén a KISZ szervezettsége milyen fokú a munkásfiatalok körében. Ezért fordulhat elő, hogy jelentős ipari üzemekben is elfogadhatatlanul alacsony a munkásfiatalok KlSZ-szervezett- sége. Az ifjúság nevelésének legfontosabb bázisai a KISZ- szervezetek, A munkásifjúság politikai nevelése ezért elképzelhetetlen a munkásfiataloknak e szervezetekbe való tömörülése, szervezése nélkül. Ez azonban nemcsak a KISZ feladata, hanem a pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, a munkahelyi kollektívák és vezetők felelősség- teljes kötelessége is. Rózsahegyi István Kulturális tájékoztató szocialista brigádoknak "Az üzemi közművelődést kívánja segíteni a Pécs megyei Város Tanácsa művelődési osztálya és a Pécs-baranyai Népművelési Tanácsadó „Kulturális tájékoztató a szocialista brigádok részére" című közös kiadványa. Egyik cikk a továbbtanulással foglalkozik— például a könyvtárak miként segíthetik a továbbtanuló munkásokat. Részletesen írnak a továbbtanulás feltételeiről és lehetőségeiről. Egy másik cikk pedig az ismeretterjesztő előadások megszer- vezéséhaz, lebonyolításához nyújt segítséget, ad tanácsokat. Több írás szól a szabadidő hasznos eltöltéséről, az üzemi közművelődés teendőiről, valamint a termelőszövetkezeti parasztság művelődésének lehetőségeiről is. — Utc' a tudományos technikai forradalomban. A TIT Baranya megyei Szervezete rendezésében Heinz Seickert, az NDK Tudományos Akadémia Tudományelméleti és Szervezési Intézete Prognosztikai és Kutatópotenciál részlegének vezetője „Utak a tudományos technikai forradalomban" címmel előadást tart holnap, pénteken 15 órakor Pécsett, a Technika Háza földszinti klubtermében. Baranya a rekorder A villámvédelem világprobléma Hazánk megyéi közül Baranyát éri a legtöbb villámcsapás évente. A statisztikai adatok szerint minden ezredik elektromos kisülés a föld felé történik és ekkor éri csapás a magasabb épületeket, villanyvezetékeket, valamint más építményeket. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ezért bízta meg a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Villamoshálózatok tanszékének kollektíváját, hogy végezzenek kísérleteket o hazai és külföldi tapasztalatok alapján a házgyári elemekből kéyült épületek villámvédelmi berendezéseivel kapcsolatban, A kísérleteket Pécsett, a Rókus Utcai tíz emeletes házakon kezdték meg. Megállapították, hogy a panel-tömbök belsejében lévő vasanyagok felhasználása, mint földelő, jóval kedvezőbb» eredményt mutat, mint a hagyományos, falon kívül vezetett berendezéseknél. A cél az volt, hogy az eddigi költséges 'munkaigényes villámvédőket eszté- tikusabb és korszerűbb konstrukciókkal pótolják. Az új megoldás szerint az épületek belsejében vezetik ej a becsdpódó villámóromokat, a vasbeton elemeken keresztül. Ezzel elérik, hogy az eddigi földelőhuzalok szerelése szükségtelenné válik és nem rontják az épületek városképi szépségét a vaskos, esetenként rozsdásodó külső vezetékek, A kísérletek során kimutatták, hogy egyes villámcsapások során nem ritka az 50 000 Amper áramerősség. Ennek kapcsán mérésekkel igazolták, hogy ezen alkalmakkor keletkező hő a fémrészeket csak egészen csekély mértékben melegíti fel és egyáltalán nem veszélyes a ma. gas épületek statikai biztonsága szempontjából. A kísérletek tovább folytatódnak, mert a szakemberekre még több, érintésbiztonsági és élet* védelmi kérdés megoldása vár a kísérletek befejezéséig, illetve azok gyakorlati felhasználásáig. A világon a magas építkezések kapcsán mindenütt kísérleteznek a korszerűbb villámvédelmi berendezések szerkesztésével. Nemrégiben az NDK-ban találkoztak a szakemberek, hogy megvitassák a jelenlegi helyzetet. A közelmúltban pediq Jugoszláviából tért haza a Műszaki Főiskola két szakembere, akik egv nemzetközi villámvédelmi ankéton vettek részt. A tudományos tanácskozás tapasztalatainak eredményeit a következő kísérletekben hasznosítják majd. Hírlapterjesztők Az első kocsi öt óra huszonötkor gördült ki — sorban követték a többiek. Hatkor már nem volt benn senkii Degeszre tömött, erős impregnált vászontáska, v-alakban meghajlított rúd, két masszív gumikerék billegett az úttesten keresztül, emez jobbra indult, hárman a Tüzér utca felé mentek. Csak néhány másodpercig lehet látni őket, mert vagy elkanyarodnak, vagy pedig beleolvadnak a hajnali sötétségbe. Van húsz ember ott az űjme- csekaljai postán, valamennyien asszonyok. Hírlapterjesztők. Hivatalosan reggel fél hatkor kezdenek, de ötkor már ott vannak. így aztán az előfizetők korábban kapják meg az újságot, átfuthatják reggeli közben, vagy zsebre gyűrhetik, hogy majd a buszon belepillantsanak. Meg aztán ők is hamarabb végeznek. Egyetlen brigád. Körösi Csorna Sándorról nevezték el kollektívájukat — valószínűleg azért, mert abban az utcában van a bejárat. De biztoson közrejátszott az is, hogy híres utazónktól nagyon sokat lehet tanulni állhatatosságból, kitartásból és szorgalomból. Tóth Lászlóné a brigád vezetője. Fiotal asszony. Másodállásban kézbesít, az Ingatlankezelő Vállalatnál dolgozik. Azt kérdezte, vajon mi érdekeset találok az ő munkájukban? — Tudja - mondtam eltűnődve — öt órakor érkeztem meg ide, a? előtérbe, keresztülverekedtem magam az úisághalmo- kon és kerestem a brigádvezetőt. Azt mondták, hogy nemsokára jön. Félreálltam és figyeltem, hogy mit csinálnak. Negyven kéz röpködött előttem, bámulatos gyorsasággal kapkodták százával fel az újságokat, számolták végig és tüntették el a kerekes tarisznyában. Nem szóltak azok egymáshoz se nagyon, csak a legszükségesebbet. Mindenki tudta, hogy mit csinál, minden mozdulatnak megvolt az értelme. És az tetszett a legjobban, hogy valahányszor érkezett valaki, mindjárt nekilátott, szó, kommentár nélkül, azonnal bele tudott kapcsolódni az egész munkájába- Laikusnak egy óriási rendetlenség volt ez a munkavégzés, csak a kitartó figyelem fedezhette fel a rendet. A brigád vezetője furcsán nézett rám. Később értettem meg, miért. Hiszen ez természetesj hogy így van! Mindenki tudja, mi a dolga, hát lásson neki szaporán. Ez már így van náluk. Hat előtt néhány perccel billent a lépcsőn az utolsó kocsi kereke. Tóthné a Hajnóezi utcába viszi reggelenként az újságot, vele megyek hát, megnézem, hogyan is megy ez? Egyszerűnek tűnik, az ember bedobja a postaszekrénybe, aztán kész. Egész Üjmecsekalja, Patacs, Rácváros, más külterületek, ez húsz ember körzete. Szétrajza- nak a kiskocsik, a kapuk előtt megállnak, a kézbesítő egy-két percre eltűnik a kapualjban, aztán a kocsi megbillen, gyerünk a következő kapuhoz. Nézem, hogyan csinálja? Sorba rakja a karján az újságokat. Napló, Nők Lapja, megint Napló, két Nők Lapja, Népszabadság, négy Magyar Nemzet, Nők Lapja, Népszava ... Előre tudja, hogy melyik postaládába mit kell bedobni, és már a kapu előtt úgy rakja fel. Odabent, csak dobálja befelé, válaszol a kérdéseimre, de már megy is .,, Oly fürgén, hogy igencsqk kapaszkodnom kell Utána. Itt-ott kisablak nyílik. Kezek nyúlnak ki a földszinti lakásokból. Már várják az újságot. Egykét kedves szó, aztán tovább. Akik a lépcsőn jönnek lefelé, köszöntik. Ismerik. — Számlázáskor találkozunk — mondja. És akkor alkalom nyílik egy kicsit bővebb ismerkedésre is. „Nincs most pénzem”, panaszkodnak valahol „tudja, a férjem még nem hozta haza a fizetést... elcsavar- gott valahová.” „Tegnap minden vagyonomat elköltöttem a kislányomra” mondják másutt „várjon néhány napot... — Nálam keyés baj van — mondja Tóthne, — engem várnak minden hónap tizenötödikén. De másutt gyakori, hogy többször vissza kell menni. Emeleteket mászni. És tudja, sokszor annak áll feljebb, aki miatt négyszer-ötször vissza kell menni a pénzért. — Fárasztó az emeletet járni?-T Ne is mondja. Csak gondolja végig. Háromszor annyi időbe kerül és ... Van köztünk, akinek hetven lépcsőháza van! Másfél év alatt kikészül. A vasárnapi újságomra gondolok. Magam is előfizető vagyok, soha nem hozzák fel. De nem szólok - most se! - mert nem kerül sokba leballagni érte. No, az igazi az lenne, ha egy pár tormás virslivel együtt behoznák az ágyikómba a friss Újságot, de a Posta még nem tart itt... — Mikor szabadok? — Hétfőn. Az a szabadnapunk. — Mondja meg őszjjitén: nehéz ez a munka? ír Vannak napok, amikor sok van. Csütörtök, péntek. Akkor sok a színes. Kíváncsi, hogy milyen újságokat hordunk? T- Persze. Hétfőn nincs semmi... Egyelőre. Reméljük, hogy lesz. Kedden a hét napilap. Füles, Ludas, Pajtás. Szerdán Elet és Tudomány, Ország-Világ, Lobogó. Csütörtökön Képes Újság, Rádióújság, pénteken Nők Lapja, Magyar Ifjúság, Magyarország. Szombaton Film, Színház, Muzsika, Élet és Irodalom, Néphadsereg ... Vasárnap a Tükör és a Fáklya. A napilapokat természetesen minden nap visszük. Arra kért, hogy említsem meg, mennyi segítséget kapnak a főnökeiktől. Arra már nem kért, hogy azt említsem meg, hogy mindnyájan asszonyok, gyerekekkel, van köztük négygyermekes, egyedülálló anya. aki Meszesről jár ide hajnali ötre, té- len-nyáron, és délután ötig dolgozik másutt főállásban, Arra sem kért, hogy at* említsem meg, hogy bizony, nehéz ez a munka, fáradtak, mert sietni kell, nem bírja sokáig a láb. Arra sem kért, hogy gondolatban összevessem napjaink felszínén levő nőpolitikái intézkedéseivel az ő munkájukat Hogy nincs egyetlen szabad vasárnapjuk sem! Vállalták, tehát mennek. Minden nap, reggel négykor, hogy ötre kiérjenek, szótlanul pakolhassanak, majd elindulhassanak kétkerekű tarisznyájukkal a szélrózsa minden irányába. Degeszre tömött, zöld színű vászonzsák, becsuk- hatatlanul, v alakban hajlított rúd, aminél fogva húzzák, masz- szív kerekek. És mennek -r hárman jobbfelé, egyőjük át a pázsiton, toronyiránt, erre, arra- Néhány másodperces látvány — beleolvadnak a sötétbe. Maradnak a gondolatok, a törekvések — hogy minél jobban végezzék a munkát. Szeretnék elnyerni a szocialista brigádok aranykoszorús jelvényét. Zöldkoszorús jelvényük már van. Szeretik őket mindenütt, az „újságos néniket", de legjobban talán az a három állami gondozott kisgyerek, akikkel törődnek . .. Biztosan meglesz az az arany- jelvény. Kampfs Péter
