Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-25 / 284. szám
1971. október 25, DUNÄNTOU NAPLÓ A szocialista vállalatok helye és szerepe a gazdasági növekedésben Wilcsek Jenő előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Bevezetőjében szólt a gaz dasági növekedésnek a reforrr bevezetése óta meggyorsul üteméről, amely a központ gazdaságpolitika mellett a vállalatok jobb munkájának eredménye. A vállalati munkq jelentősége a fejlődés intenzív szakaszában egyre növekszik ezért is szükséges, hogy a vállalati forma rugalmasan tudjon alkalmazkodni az újabb és változó feladatokhoz. A vállalati forma a szocialista országokban állandóan fejlődik sok azonos, illetve rokonvonással, és egyben a nemzeti sajátosságoknak megfelelő változatokkal. A termelőerők fejlődése mindig újabb és nehezebb feladatok elé állítja a vállalatokat, egyre bonyolultabbá válik a termelés korszerű megszervezése, a vállalatok vezetése. A szocialista vállalatok önállósága növekedett, de önállóságuk természetesen nem korlátlan. A vállalat döntéseinek lehetőségei a folyamatos termelésben lényegesen szélesebb körűek, mint a fejlesztési feladatokban. Az állam, mint tulajdonos, a pénzügyi rendszer és más formák révén érvényesülő gazdasági korlátokkal is befolyásolja a vállalati fejlesztési elöntéseket Ezeket a korlátokat gazdasági törvények kényszerítik ki. Éppen a beruházási tevékenységnél tapasztalhattuk, milyen Losonczi Pál látogatása Salgótarjánban Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársasáq Elnöki Tanácsának efnöké szerdán Salgótarjánba látogatott. A vendéget a megyei pártszékházban Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára fogadta, és tájékoztatta a megye politikai', gazdasági, kulturális helyzetéről. Az eszmecserén részt vett Hoff er István, a Megyei Tanács elnöke, Matuz József, a Megyei Pártbizottság titkára és más megyei párt-, állami és tömeg szervezeti vezetők, Losonczi Pál a délelőtt folyamán Géczi János társaságában felkereste a Lamport ZIM salgótarjáni qyárát. Délután megtekintette a salgótarjáni Arany János utcai lakás- építkezéseket majd a Megyei Pártbizottsáq székházéban ak- tivaértekezleten találkozott Nógrád párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőivel, ipari és mezőgazdasági nagyüzemek képviselőivel. A szakács sosem jöhet zavarba Á hűtőipar megkönnyíti a vendéglátóipar munkáját Vállaíati vetélés és szervezés problémák adódhatnak abból, ha a beruházási kereslet jelentősen meqhaladja a kapach tásokkal biztosítható kínálatot A népgazdasági terv előkészítésében és megalapozásában a célok, feladatok kitűzése, a legfontosabb arányok és a fejlesztés fő irányainak meghatározása központi gazdaságpolitikai feladat. Ezeket a döntéseket azonban gyakran vállalatok, vagy vállalatcsoportok, ágazatok kezdeményezik és azok helyessége, célszerűsége, racionális kivitelezése tekintélyes részben a vállalatok döntés-előkészítő munkájától függ. A jelentősebb vállalatok a legkülönbözőbb formákban gyakorlatilag részt vesznek a népgazdasági tervek alakításában akkor is, ha ez a részvétel nem összefüggő, komplex terv- javaslatok előterjesztésével történik. Ennek megfelelően a népgazdasági terv egyben a vállalati törekvéseket is tükrözi. Az előadás felsorolta és elemezte azokat az információkat, amelyekből a vállalatok tájékozódhatnak, amikor a nép- gazdasági tervhez kapcsolódnak. Ilyen információk például a központi fejlesztési programok, a munkaerőhelyzet várható alakulása, a termelés importszükséglete, a növekvő export követelményei, a nemzetköze munkamegosztásból, a KGST- országokkal való együttműködésből adódó feladatok, árprognózisok stb. Á közgazdasági szabályozók szerepe Tájékoztatást nyújtanak a közgazdasági szabályzók is. Ezek kettős szerepet töltenek be: befolyásolják a vállalati döntéseket és szabályozzák a piacot. A vállalatok gazdálkodása szempontjából jelentős kérdés a szabályzók stabilitása. A kívánatos előrelátás, a vállalati gazdálkodós biztonsága, a kalkulációk megbízhatósága stb., mind amellett szólnak, hogy a szabályzókon lehetőleg ne módosítsunk. De a szabályzók stabilitását sem lehet mereven értelmezni. A stabilitást a szabályzórendszer egészével szemben, tehát az elvekben kell biztosítani. Olyan igényekkel azonban nem léphetünk fel, hogy egy-egy szabályzóelemet — ha kell — rugalmasan ne módosítsunk. A szabályzók a központi irányítás legfőbb eszközei ezért a központi vezetés nem mondhat le erről a fegyverről. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság 1972. november 14— 15-1 állásfoglalása értelmében az ötödik ötéves terv indulása előtti— előreláthatólag 1975. január 1-éveT — sor kerül a szabályzórendszer egyes elemeinek kiigazítására. A várható változások közül külön érdeklődésre tarthatnak számot: — .Egyes kommunális vállalat- csoportok kivonása a nyereségérdekeltségi rendszerből (miután ezek fejlődését nem lehet nyereségüktől függővé tenni, mert a lakossági igényeket ki keli elégíteni): — A bérek és a nyereség közötti eddigi szoros öszefüggés lazítása > — Az ágazati sajátosságok fokozottabb figyelembevétele; — A lekötött észközöket és a munkabéreket terhelő költségek arányainak módosítása; — A vállalatok nagyobb döntési szabadsága a nyereségadó levonása után rendelkezésükre álló nyereség felhasználásában; — A beruházásokhoz nyújtott állami juttatások ingyenességének megszüntetése; — A perspektivikus szemléletet erősítő érdekeltségi rendszer. A tervezett intézkedések feltételezhetően javítani fogják a szabályzók hatékonyságát és kedvezően befolyásoliák majd a vállalatok, a doigozók és a vezetők érdekeltségét, emellett jobb összhangot teremtenek az ötödik ötéves terv céljai és a meqvalósítást szolgáló eszközök között. A vállalatok gazdálkodásának fokmérője: a hatékonyság. A gazdasági hatékonyságot a vállalatoknál a tartós jövedelmezőség, pontosabbon a nyereség fejezi ki. A nyereség nem tökéletes mutató, jelenleg azonban nem ismerünk ennél jobb szintetikus hatékonysági mérőszámot. A jövőbeli nyereség biztosítása -rendszerint áldozatokat követel a jelen nyereség terhére. A feladat éppen az, hogy helyesen mérlegeljük az áldozat nagysáqát, s mindig tartsuk szem előtt, hogy a mai nyereség éppen úgy feltétele a jövőnek, mint a későbbi, növekvő nyereség. Az előadó kitért a nyereséggel összefüggő torzulásokra, a többi között az árrendszerre, az árformákra és egyes gazdasági. tevékenységek sajátos jellegéből fakadó ellentmondásokra. Hangsúlyozta, hogy a megoldás nem lehet a nyereség szerepének, jelentőségének tagadása. Az út a hibák, a torzítások kiküszöbölésén keresztül vezet, s ez hosszabb folyamat. A központi irányítás feladata, hogy a torzítások felismerésével szükség esetén megfelelő intézkedéseket tegyen. A vállalatoknak viszont az‘a feladatuk, hogy minden lehetséges es rendelkezésükre -álló eszközzel javítsák a hatékonyságot A hatékonyság javításának vái a ati tartalékai Az intenzív fejlődési szakasz-' j lósulhat A gyárkapun kívüli bon különös jelentőséget kell | munkaeiótartolékokat lényegé tulajdonítani a munkatermeié- | ben igénybe vettük, így most kenység növelésének, hiszen a j már szinte kizárólag a kapukon termelékenység emelése nélkül ! belüli munkaerő-tartalékokkal intenzív feljesztés meg sem va- | számolhatunk. A hatékony vállalati gazdái- I kodás a vezetés és a szervezés mind magasabb színvonalát követeli meg. A vezetés egyik legfontosabb j feladata a vállalati stratégia és taktika kialakítása. A válla- j lati stratégia lényegében a j hosszú távú vállalati magatar- j tás kijelölését jelenti. A taktika pedig a stratégiának alárendelten a részfeladatokat és az alkalmazott eszközök megválasztását határozza meg. A stratégiai feladatok közül az előadó kiemelte a vállalati árpolitika jelentőségét. A különböző iparágakban és termék- csoportokban a vállalatok önálló árpolitikájának lehetősége eltérő, minden vállalatra érvé- nyes azonban, hogy árpolitikáját a központi árpolitika irányelveinek alá kell rendelnie. Ezeken belül azqnban ki kell alakítania a követendő magatartást, hiszen a termelés és értékesítés tervezett növekedésének és az ehhez tartozó áraknak összhangban kell lenniük egymással. Az értékesítés bővítésére, vagy új piacok meghódítására gyakran például csak egyidejű árcsökkentéssel van reális lehetőség. Áremelést a központi árpolitika csak kivételesen indokolt esetben tesz lehetővé. A vállalati árpolitikának fontos szerep jut a gyártmányszerkezet javításában is. A taktikát — általában a stratégiának alárendelten — gyakrabban kell felülvizsgálni és szükség szerint módosítani is. A taktikai döntések nem szükségképpen egyedi, konkrét döntések. hanem a magatartást meghatározó döntések is lehetnek, és ezekkel lehetővé válik, hogy a vezető a döntési jogköröket a vállalaton belül decentralizálja. A középső és alsó szintű vezetők önállóságának növelésével elérhető, hogy kezdeményező munkát végezzenek és mentesítsék a felső vállalati' vezetést a munka jelentős részétől. A vállalatoknál az egyszemélyi felelősség elve érvényesül. De a korszerű nagyüzemek vezetési feladatait csak megfelelő testületekre támaszkodva lehet jól ellátni. A szocialista vállalatok vezetői nemcsak szakértői testületekre támaszkodnak, hanem a dolgozók kollektívájának véleményére is. Az üzemi demokrácia tartalmát elsősorban abban nyeri, hogy a dolgozókat tájékoztatják a jövő és a folyó munka feladatairól oly módon, hogy abból a dolgozók saját konkrét feladataikat is megértsék, azokat . magukévá tegyék. Továbbá, hogy a dolgozók véleményét kikérjék a vállalat tevékenységét jellemző lényeges kérdésekben és különösképpen azokban a döntésekben, amelyek a dolgozók személyi érdekeit konkrétan érintik. Az üzemi demokrácia fokát, színvonalát elsősorban nem a szervezeti, formai megoldások jellem* zik — bár ezek sem elhanyagolhatók — hanem az érdemi, tartalmi megvalósulás. A válla, lati munkaverseny eredményessége összefügg az üzemi demokrácia érvényesülésével; ott lehet jól és hatékonyan szervezni a versenyt, ahol a feladatokat a dolgozók magukénak érzik. Az előadás befejező része a ,párt- és a társadalmi szervezetek segítő és ellenőrző feladatai ellátásának jelentőségére hívta fel a figyelmet, majd röviden összefoglalta a legközelebbi időszak legfontosabb vállalati feladatait. Mezei Pál mesterszakács bemutatja a hűtött ételek végső elkészítését. Az ötlet kitűnő: mélyhűtött kész-, illetve félkésztermékekkel könnyítik meg a vendéglátóipari konyhák munkáját, másrészt meggyorsítják az ételek felszolgálását A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat és a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat szakácsai és üzletvezetői vettek részt azon a szakmai bemutatón, amelyet — a Magyar Hűtőipar Bajai Ozeme közreműködésével — tegnap rendeztek meg p pécsi raktárbázis éttermében. Hományi Kálmán — a bajai üzem főosztályvezetője és Mezei Pál mesterszakács — tájékoztatta a résztvevőket a hűtőipari termékek elkészítésének módjáról. Jelenleg mintegy 20 —25 féle kész és félkész étel, — közöttük levesek, tészták, zöldfőzelékek, húsételek — aztán vagy tízféle zöldség-körítés, saláta és qyümölcs szerepet a készlet-listán. Ezekből a ba* jaiak naqy tételben szállítanak a konyhák részére. Az ételék elkészítése 10—20 perc alatt megtörténik és aiz üzletvezető akkor sem jöhet zavarba, ha betoppan egy népes turistacsoport.' A konyhai munka egyik legnehezebb fázisa az előkészítés, amelyhez viszont ma mór alig- aliq okod munkaerő. Az előkészítés most mellőzhető, hiszen a készítmények azonnal hőkezelés alá vehetők, A megye két vendéglátó vállalata — e bemutató után — rendszeres vásárlója lesz a hűtőiparnak. Ünnepélyesen felavatták a kétszázadikaf Bekötő utat kapott Ófalu 70 baranyai községhez 225 kiiUméter hosszú bekötő út épült eddig BERKESDI KOSSUTH MG. TSZ-nél házhoz szállitóssal magánszemélyek és közületek részére kis méretű tömör falazétégia kapható Befizethető; Berkeséi Tsz-iroda, Tel.: Berkesé 9, 1973. október 24, Ófalu — öt és fél kilométerre a nagyvilágtól. Valamikor nagyon messze volt Baranyai Vince, a Földmunkát Gépesítő Vállalat mérnöke mesélte: — 58-ban jártam itt először. Hidasról gyalogoltam idáig. Elfogyott a cigarettám, bementem a boltba vásárolni. Aztán megkérdeztem, van-e valami ha- rapnivalójuk. Nem volt, csak valami avas csokoládé. A boltosnéni elmondta, most még hányján, de ha beáll az őszi esős idő, akkor már semmi nem jön be a faluba, a postás is csak ritkán jár, lovon ... Tegnap óta ez már történelmi múlt. Ófalu nevét 1263-ban említették először oklevélen, s 700 esztendő múltán kapcsolódott be korszerű bekőtőúttal az ország vérkeringésébe. Március 19-én volt az első kapavágás és pontosan hét hónappal később, október 19-én történt meg a műszaki átadás. 154 munkanap alatt 5420 méter hosszú aszfalt- burkolatú utat építettek 20 millió forintos költséggel a kivitelezésben résztvevő munkások. Töltéseknél. bevágásoknál csaknem 140 ezer köbméter földet mozgattak meg, három hidat és Ifi kisebb műtárgyat építettek. 1960 óta, amióta kormány- program szerint előtérbe került a falvak pormentes bekőtőúttal való ellátása, Ófalu volt a 200. község, amely utat kapott Baranya úgy érte meg a felszabadulást, hogy 116 község az év nagy részében jó út híján meqközeiíthetetlen volt. Napjainkig 70 község kapott 225 kilométer hosszban bekötőutat, s ebben az esztendőben még 4 községet kapcsolnak be az ország közlekedésébe 18 kilométernyi úttal. Ahhoz, hogy minden 200-nál nagyobb lélekszámú községet szilárd burkolatú út kössön az országos közúthálózathoz, Baranyában a következő években még 15 községbe 46 kilométer hosszúságú bekötőutat kell építeni. Tegnap délelőtt talán senki sem volt a 600 lakosú Ófalun, aki távol maradt volna a község életének e nagyjelentőségű eseményéről, amelynek színhelye a község bejárata, s az a pont volt, ameddig mostantól fogva bejár az autóbusz is. Heim Károly, a községi tanács elnöke köszöntötte az útovatási ünnepség vendégeit: dr. Nagy Józsefet, a Megyei Pártbizottság első titkárát, Horváth Lajost, a Barony« megyei Tanács elnökét. a közlekedés és posta ügyi miniszter képviseletében megjelent dr. Ábrahám Kálmán minisztériumi főosztályvezetőt, Bogár Józsefet, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkárát, a kerület ország- gyűlési képviselőjét, Komár Andrást, valamint az Útépítő Tröszt, a pécsi Közúti Igazgatóság és a Közúti Építő Vállalat vezetőit, az útépítő munkásokat tanácselnök ismertette Ófalu gazdag történelmi múltját maid elmondta, hogy a 98 százalékban német nemzetiségi lakosságú községből 145-en járnak el távolabbi munkahelyekre dolgozni. Az új út az ő életkörülményeiket is javítja, de a fejlődés új távlatait nyitja meg Ófalu előtt is, amely öt és fél kilométerre a 6-os főközlekedési úttól bekerült az ország vérkeringésébe. Dr. Ábrahám Kálmán rövid avatóbeszédében azokat a jelentős erőfeszítéseket méltatta, amelyeket a kedvezőtlen adottságok ellenére teszünk az útépítések terén, hogy szebb legyen az emberek élete. Az ovatóünnepség az áltató» nos iskolások német nemzetiségi néptánccsoportjának műsorával ért véget. H. I Az utóbbi években kedvezően j nőtt a munkatermelékenység az j iparban és a mezőgazdaság- j ban, de a nemzetközi összehasonlítások alapján ezen a területen még napjainkban is jelentős az elmaradás. Ennek oka: a műszaki és technológiai fejlődésben való elmaradás, a nem kielégítő munkaszervezés. Egyes területeken a munka- fegyelemmel és a munkaerkölccsel össze nem egyeztethető módon alacsony a munka intenzitása is. A szocialista társadalom mélységesen elítéli a tőkéseknek a munkaintenzitás mértéktelen, a munkás egészségét károsító hajszolását. De a munkaintenzitás normális mértékét, amelyet a munkás egészségiének károsodása néllrüí el tud érni, a mi társadalmunkban is követelményként kell támasztani. Az alacsony munkaintenzitás í természetesen nem kizárólag , erkölcsi, fegyelmi kérdés. A ! munkaszervezés hiányosságai a 1 várakozási és veszteségidők I kedvezőtlen alakulasaval nagymértékben hozzájárulnak az alacsony munkaintenzitáshoz. A munkaszervezés döntő feladata — és egyben eredményességének mércéje — a munka termelékenységének növelése. Az előadó kitért a sok vállalatnál kifogásolható költséggazdálkodási problémákra is, továbbá nagy figyelmet szentelt a nem gazdaságos termelés problémájának. Az új korszerűbb gyártmányok bevezetése egyenrangú feladat az elavul! termékek gyártásának megszüntetésével. A gyártmányszerkezei javítása a hatékonyság növelésének új, mással nem helyettesíthető forrásait nyitja meg. A gyártmány korszerűsége az elérhető árat, a technológia az előállítási költséget nagy mértékben befolyásolja. A termelés hatékonysága, gazdaságossága tehát attól függ, arányban van-e az elérhető ár a ráfordítástokkal. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ) Politikai Akadémiáján szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési 1 Házában Wilcsek Jenő, a Pénzügyi Kutatási Intézet igazgatója előadást tartott a szocialista vállalatok helye és szerepe a gazdasági növekedésben címmel. Dr. Romány Pál, az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztály vezetője nyitotta meg az előadást, amelyen részt vett politikai és társadalmi életünk számos vezető személyisége.
