Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-03 / 262. szám

/ DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1973. október 3­Jogi tanácsadó At utóbbi időben egyre több nyugdijat érdeklődik ci iránt, begy munkaviszonyban állását oe kell-e jelentenie és hova? Ezzel kapcsolatban tájékoz­tatjuk olvasóinkat, hogy az 1972. január 1. napjától érvényes ren­delkezések' értelmében a mun­kaviszonyban álló öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas mindaa- óig jogosult nyugellátásra, amíg a részére előírt foglalkoz­tatási keretet el nem éri, illet -e túl nem haladja. A foglalkozta­tási keret naptári évenként álta­lában 840 óra, de egyes, a jog­szabályokban meghatározott munkakörökben ettől eltérő időt lehet munkában tölteni. A nyugdíjasnak, illetve mun­káltatójának nem kell külön be­jelentést tenni mindaddig, amíg a foglalkoztatott nyugdíjas a részére megállapított foglalkoz­tatási keretet el nem éri. Ezzel szemben a munkáltató a nyugdíjas munkábolépésekar köteles NYUGDÍJAS NYILVÁN TARTÓLAPOT felfektetni és azt az előírások szerint vezetni, A NYUGDÍJAS NVILVANTAR- TÓLAP kiállítása előtt köteles a munkáltató a NYUGDÍJAS- T O L ÍRÁSBAN NYILATKOZA­TOT KÉRNI arra vonatkozóan, hogy nyugdíját a naptári év fo­lyamán valamely okból kell-e szüneteltetni és hány hónapon át A munkáltató a jogszabály­ban meghatározott keretet e nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg és jegyzi fel a nyilvántartólapra, A nyugdíjas nyilatkozatának tartalmaznia kell azt is, hogy mennyi az öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjának, illetőleg kivételes nyugellátásának levo­nása nélkül számított összege, továbbá, hogy egyidejűleg más munkáltatónál áll-e munkavi­szonyban, illetve más munkálta­tó részére végez-e megbízás alapján olyan tevékenységet, amelyért díjazás illeti meg. A munkáltató a nyilatkozatot a nyugdíjas-nyilvántartólapra fel­jegyezni és a nyugdíjas nyilván- törtólapot a nyugdíjassal alá­íratni köteles. A nyugdíjas nyii- vántartólapot vezető munkálta­tó köteles a nyugellátást folyó­sító szervnek NYOLC NAPÓN belül bejelenteni, ha a nyugdí­jas foglalkoztatása a reá irány­adó foglalkoztatási keretet, (pl.: 840 óra) illetve keretösszeget el­érte. Ezt a bejelentést a nyugdíjas­sal is alá kell Íratni. t. I. pécsi olvasónk kórdori, hogy a lakásáról lemondhat-« gyermeke jayáraf Az VT971. (II. 8.) Korm. sr. rendelet 86 §-a szabályozza a lakásról történő lemondást. Eszerint a bérlő a lakásbér­leti jogviszonyról — a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével - a házastőrsa, egye- nerágbeli rokona, örökbefoga­dott, mostoha- és nevelt gyer­meke, örökbefogadó, mostohc- és nevelőszülője, továbbá a ve­le legalább hat hónap óta ál­landó jelleggel együttlakó test­vére és élettársa javára lemond­hat. A bérlő a lakásbérleti jog­viszonyról a) állami lakás esetében a la­kással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó javóra is lemondhat. A fenti rendelet előírása sze­rint o lemondáshoz a kedvez­ményezett elfogadó nyilatkozata szükséges. Állami lakás eseté­ben a lakással rendelkező szerv a javára szóló lemondást — ha a jogszabály másként nem ren­delkezik - köteles elfogadni. A lakásbérleti jogviszonyról érvényesen csak írásban és ak­kor lehet lemondani, ha a) a lemondáshoz az, aki megüresedés esetén — a la­kásra mérné tarthat vagy an­nak bérlőjét kijelölheti, to­vábbá — tartási szerződés esetében - az eltartó, vala­mint b) a 86 S (1) bekezdésében alapuló lemondáshoz tanácsi bér'akós esetében a lakás­ügyi hatáság, nem állami la­kás esetében oedig o bérbe­adó hozzájárult. Amint a fenti ismertetésből kitűnik, olvasónk gyermeke ja­vára lemondhat a lakásról, Viszonzatlan lelkesedés... Még júniusban, amikor az is i kolaév befejeződött, a Pécsvá- radi Általános Iskola igazgató­helyettese megbízta a gyereke­ket, hogy a nyári szünetben fal­vaikban az összes ócskavasat próbálják összeszedni,- hogy ez­zel ők is bekapcsolódjanak a nyári vasgyűjtő hetek munkájá­ba. A kis úttörők szorgalmasén gyűjtötték a vasat. Azóta eltelt 3 hónap és falunkban, két he­lyen óriási vashegy magasodik. Az első hónapban azt hittük, hogy o MÉH nem tudta még megoldani a szállítást, hisz sek helyen gyűjtötték a diákok. A későbbiek során tudomásunkra jutott, ha nem. intézkedünk, o rozsda itt eszi meg a két vas­hegyet. Az összegyűjtött vcs mellé a természet is odahordfa a szemetet és ez igen csúnyán fest faiunk közepén. A tanács értesítette az illeté­kes iskolát, á MÉH Vállalatot, de még máig sem szállították ti a vashulladékot. A közeljövőben lesz nálunk a hagyományos pécsváradi „Leányvásár" és bú­csú, nem szeretnénk, ha meg akkor is itt díszelegne ez/a sze­métdomb. Mohácsi István Zengővárkony Egy ballábas női cipő keresi a gazdajál Több mint égy hónapja (au­gusztus végén) egy ballábas, vadonatúj női cipőt találtam a Botykapeterd-Szigetvár közötti úton. A kecses „kis jószágot" azóta is őrzöm, mert időközben | megtudtam, hogy a gazdaja, | — akinek a nevét nem tudták j megmondani, — egy pénteki ne- i pon' vásárolta a szigetvári cipő­boltban. Miután hiába vártam, hogy : az újságban, vagy valami más- módon életjelt ad magáról, hát úgy határoztam, hogy én leszek a kezdeményező. Jószívvel és önzetlenül teszem,ezt, mert fér­fi létemre ugyan mit is kezdhet­nék, vagy kinek is kedvesked­hetnék, egy párjahagyott női cipellővel. Várom hát a gazdáját, átve­heti tőlem! Szőke János Szigetvár, Batthyány u, 4. Háromszáz társadalmi munkaórával... A fehérhegy! óvoda vezetősége és szülői munkaközössége ezúton mond köszönetét a pécsi bányaüzem Főről Andor vezette szocialista brigádjá­nak, akik 300 órás társadalmi .mun­kával elkészítetlek egy betonkeretes homokozót, s emellett nagyban hoz- z•’segítettek az óvodoudvar körülkerí­téshez, és az épuiet külső, belső ja­vításához is. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG Ne lógjunk nimlcnl az idő „vasfogára“ Az illetékesek válaszolnak „Az utasok érdekében...11 A D. Napló augusztus 1-i számában , fenti címmel megje­lent újságcikkre az alábbiakat válaszolom: A 17-es járat jelenlegi indu­lási helyének kijelölése, illetve e megállóhely áthelyezése kifeje­zetten a járat utasainak kérésé­re történt. A belváros területén az em­lített járatra felszállni szándé­kozók még az áthelyezést meg­előzően azt oanaszolták, hogy a sokkal sűrűbb (10 perces) pe­riódusokban közlekedő járattal azonos időben közlekedő, de az indulási hely szűk keresztmet­szete miatt 1—2 perccel később induló 31-es járat utasai (kü­lönösen vonatok érkezésekor) o férőhelyeket elfoglalják, s ennek folytán a pécsújhegyi utasok a Bercsényi utcai megállónál mór lemaradnak. Nos, az indulási [ hely áthelyezése óta a pang. ! szók száma lényegesen csök­kent, tehát nem indokolt a ! visszaállítása. Ugyancsak ehelyütt válaszo­lunk Naumever József szabad­szentkirályi lakos aláírásával megjelent „Nem tartok igényt ilyen tapasztalatokra" című pa­naszára. Kalauznőnk eljárását a levél­íróval szemben rendkívül helyte­lenítjük, mert az utast csak annak szemmellóthaló ittassága esetén lett volna joga felszólí­tani a levélben említett ülőhely elhagyására. Kalauznőnk ellen önkényes, udvariatlan magatar­tásáért fegyelmi eljárást indítot­tunk és szigorú megrovásban részesítettük. Laki Pál VOLÁN 12, Vállalat igazgató h. „Szódavíz vitriollal" A Felszabadulás útját az újhegyi mosóból kifolyó Fekete-víz keresztezi. Az ember, hogy ezt a természetes akadályt leküzdje, hidat épített. Kora tavasszal kitűnő aszfaltburkolatot is kaptunk. A baloldali korlátból 9, s a jobb oldaliból hat elem hiányzik. Szives elnézésüket kell, hogy kérjem, amiért „észrevettem". Még elgondolni is rossz, ha a pajkos gyerekek vala­melyike — ők is fórnak a hídon, — o 10 méteres mélységbe zuhanna. Köz­tudott a vas ozidálódása, mégsem tartom valószínűnek, hogy ez is annak a műve. Sokan járunk a hídon, néhanapján talán az illetékesek is. Kíván­csian várjuk hát az ő véleményüket is. Zs. J. I A D. Napló 1973. augusztus | 29-i számában a fenti címmel I bíráló sorok jelentek meg, Ru- í binszki László pécsi lakos alá- i írásával. A vizsgálat eredmé- I nyéről az alábbi tájékoztatást j adom. A bírálat jogos volt. Ugyanis a harkányi Park vendéglő üz- letvezető-h.-e helytelenül járt el, amikor arra való hivatkozással, Hóid intézkedünk... •I •i 1973. január 23-án kezdte meg utcánkban a csctornázási munkálatokat a DÉLVIÉP Válla­lat. A munkálatok során egy vil­lanyoszlop a csatorna nyomvo­nalába esett- amiért ki kellett venni. A DÉDASZ áramtalaní- totta a vezetéket, (kb. március­ban) s azóta az egész utcá­ban megszűnt a közvilágítás. Hónapokkal később jűrtiusbun történt a munkák , műszaki úti adósa, és a nyár folyamán kótJ ízben is panaszt tettünk a 111. kerületi Tanács illetékeseinél a közvilágítás hiánya miatt, de a válasz csak annyi volt, hogy „majd intézkedünk." Sajnos ez nekünk nem elég. Jön az ősz, a tél, egyre rövi­I hogy kevés a szódája, abból ; csak 1 decit akart kiszolgálni a vendégnek. Az üzletvezető ma- I gatartását elítéltük és igazgatói ] figyelmeztetésben részesítettük. A panaszostól pedig az őt ért j sérelemért ezúton is szíves cl- i nézést kérünk. Mezei András, a B, m.-i Vendéglátó Váll. I igazgatóh, dűlnek a napok, és a gyerme­keink sötétben járnak haza az iskolából, az amúgy is rossz burkolatú úton. Szeptember 7- én a DÉLVIÉP-től néhány dol­gozó itt járt az utcánkban az elmaradt munkák pótlására. A művezetőjüknek elmondtam a problémánkat, mire azzal „nyug­tatott” meg, hogy ők méq a műszaki átadás előtt elküldték a megrendelést a DÉDÁSZ-hoz, mert az áramhoz csak ők nyúl­hatnak. Ezt megértjük, de saj­nos ettől még sötét marad az utcánk. De meddig még!? Holcrer Józsefné Boszorkány u. 8 T. II Hivatkozás helyett - tetteket!1 Fe!eitfie‘et!en élményben vo't részünk Nem kenyerem az írás, mégis úgy érzem, hogy .a község nevé­ben is, meg kell köszönnöm azt a szép, s maradandó élményt, amelyben szeptember 15-én volt részünk a „25. Színház” vendégszereplése alkalmából. Gyurkó László: „Búsképű lo­vagija olyan sikert aratott, hogy a kultúrházbó! kívülrekedt 30—40 ember jobb meg­oldás híján a nyitott ablakokon keresztül nézte végig az elő­adást, a hűvös szeptemberi éj­szakában. Ismételten nagyon-nagyon kö­szönjük a * művészeknek, a ren­dezőnek és nem utolsósorban a kulturális szerveknek a feledhe­tetlen estét, amelyet — remél­jük, — újabbak is követni fog­nak. Vécsei Lajos Ibafa A nagvharsányi bortermelők nevében Fóris Kálmán tetteket sürget a jobb növényvédőszer- ellátás érdekében. Kategoriku­san kijelenti, nem, vagy csak nagyon hiányosan lehet hozzá­jutni o növényvédőszerekhez. Ál­lítását a nagykereskedelem ré­széről csak részben tudjuk elfo­gadni. Ami igaz belőle, az az, hogy időszakonként hiányzott az üzletekből néhány fontos, ismert és közkedvelt növényvédőszer. így a Cuprosan Super D., Thio- wit és kénpor porozó. Ezekből az első kettő tőkés import útján kerül beszerzésre, és nem az igépyek, hanem a lehetőségek szerint. A szőlő gombabetegségei le­küzdésére ezeken kívül számos egyéb vegyszer használható eredményesen, így a réz-oxi- klorid, Fundasol, rézgálic, Zi- neb, Ortho-Phaltan, Morestan stb. — Ezekből korlátlan meny- nyiség állt és áll jelenleg is rendelkezésre a nagykereskede­lem raktáraiban. Tehát nem ma­radtak a szőlősgazdák megfelelő növényvédőszer nélkül. így tá- gabb értelemben véve nem be­szélhetünk növényvédőszer hi­ányról. Mindezek ellenére a tettek sürgetése jogos. Magunk ré­széről olymódon tudunk segíte­ni, hogy idejében tájékoztatjuk a kiskereskedelmet és a ter­melőket, azokról a beszerezhető növényvédőszerekről, amelyek, kel előírásszerű felhasználás mellett, biztonságosan megvéd- hetők a féltve őrzött nagyértékü ültetvények a különböző növényv károsítok tál. Fóris Kálmán amint írja, a Villányi Szőlő- és Bortermelő csoport tagja. Ez a szervezet sokat segíthetne, hiszen közvet­lenül o vállalatunktól szerezhet­né be a szükséges növényvédő- szereket. Sió György, a Baranya megyei AGROKEl? osztályvezetője Szerkesztői üzenetek „Anyuka" jeligére üzenjük, hogy két gyerek után kérheti o férje kere­setének a 40 százalékát. A másik kér­désre a válasz: a munkahelye fizet­heti a családi pótlékot egy év utón is. D. Tamásné: Táppénz nem jár, csak kórházi kezelés. Kiss L., Mohács: A meghatározott dó­ré szóló munkaviszony a határozott idő elteltével felmondás nélkül meg­szűnik. Tehát a vállalat a leírt eset­ben helyesen járt el. Hoffer Géza, Komló: Az igazolatla­nul mulasztott munkanapot a rendes szabadságból kell levonni és erre a napra munkabér nem jár. Ho mór kivette az évi rendes szabadságát, akkor a következő éviből vonják le. K. J.-né, Pécs: Mivel o vállalat szá­molási hiba miatt tévesen fizette k? munkabérét és annak visszafizetésérő* 30 napon belül írásban értesítette, az összeget vissza kell adnia. Leveleink nyomában Elbaiikádozva a külvilágtól Iskolánkat közel 20 éven át csak egy drótkerítés választotta el a szom­szédos betonipari üzemtől, s ennek megfelelően a viszonyunk is jószomszédi volt. Olyannyira, hogy az iskolának nyújtott kisebb-nagyobb segítségen, fi­gyelmességen kívül, még o sóját telkükön átvezető utat is megosztották velünk. Ez utóbbi persze létkérdés is volt a számunkra, mert lehetővé tette iskolánk téli tüzelőjének, s egyéb célfuvarjainak lebonyolítását, másrészt ez volt az 59 gyerek viszonylag biztonságos kijárata is, mert így elkerülhették a tőszomszédságunkban lévő balesetveszélyes hirdi vasútállomást. így volt ez egészen tavaly őszig, amikor egy napon nem kis megdöbbe­nésünkre elbarikádoztak bennünket a „külvilágtól". A drótkerítés helyén be- tonfol zárta el előlünk az utat, csupán egy keskeny ösvényt hagyva o már említett vasútállomáshoz. Természetesen mindezt látni is kellene ahhoz, hogy megértsék kétségbeejtő helyzetünket, melyet puszta megfogalmazással, panaszos szavakkal legfeljebb csak érzékeltetni tudunk. Amrein János o hirdi általános iskola vezetője Flo csalt a levélre hagyat­koznánk, némiképpen már ab­ból is kitűnt, hogy hova nem szabadna iskolát telepíteni, de a személyes meggyőződés még ennek is a legszélsőségesebb példáját mutatta. Az iskolát va­lóban elbarikádozták a külvi­lágtól. Nyugatról a vosútállo- más, keletről az ugyancsak for­galmas iparvágány, északról a betonipari üzem betonkerítése von fojtogató gyűrűt köréje, mindössze egy „libasornyi" ki­járati rést hagyvo a tanulók­nak. De ez csak az első benyomás, amiről kiderült, hogy kissé „fe­lületes" is, mert Amrein János, az iskola vezetője más megle­petéssel is szolgált. Megmutat- j ta, hogy az udvar keleti részén j mégis csak kaptak „szajbad ki­járást", Igen ám, de merre? A már említett iparvógá irányá­ba. amely mindössze két méter­nyire van az udvar szegélyétől. Igaz, tilalomfának meghagyták ugyan a kerítés betonoszlopait, de csupaszon, mert a drótfona­tát réges-rég leszaggatták, be­letaposták a földbe. S mint mondotta, ezt sem a gyerekek, hanem a felnőttek tették tönk­re, akik az üzemből hazafelé menet ezt a „kijárást” találták a legrövidebbnek a buszmegál­lóhoz, — Az még csak súlyosbítja a helyzetünket, hogy alsó tago­zatos iskola lévén, fokozott már-már idegtépő éberséggel kell ügyelnünk a vigyázatlan­ságra omúgyis hajló 6—10 éves gyerekekre, akiket szinte csábít az ilymódon kínálkozó mozgási lehetőség. Visszatérve az iskola idetele­pítéséről alkotott véleményünk­re, annyit azért helyesbítenünk kell, hogy ez nem valamiféle tervezői melléfogás eredménye, és a tanácsnak is csak annyi köze van hozzá, hogy annak idején készen és „ingyen" kap­ta meg or épületet e honvéd­ségtől. Nyilvánvaló hót, hogy kapva-kapott rajta, mert Így csak a berendezésről kellett gondoskodnia. Persze, ami a mentő körülményeket illeti, mást i nem is igen hozhatnának fel, | mert az iskola környezete már 20 évvel ezelőtt is hasonló ve­szélyeket rejtegetett. De igazán súlyossá csak a múlt év novem­bere óta vált a helyzetük, ami­kor a szomszéd „fészkelődéi" kezdett. — Annak idején személyesen felkeresett bennünket a Beton és Vasbetonipari Művek Pécsi Gyárának vezetője, és csábító ajánlatot tett. Hatszázezer fo­rintot ajánlott fel az iskolánkért, amit szociális épület céljaira szerettek volna átalokítoni. Csak j én tortottam csábítónak az ajánlatot, mert amikor ezt a Megyei Tanácson is előadtam, hamar lehűtöttek azzal, hogy egy valamirevaló új iskola épí­tése legalább 3 millió forint be­ruházást igényelne. Na, ha a visszautasításból nem is lett ha­rag, de attól a naptól kezdve megszűnt a régebbi értelemben vett jószomszédság. Ennek első jeleként bekerítettek bennün­ket. s egyúttal az említett kijá­ratot is elzárták előlünk. A folytatás? — A lehető legígéretesebb volt, mindaddig, amíg o pé­csieknél reklamálhattunk — mondotta. — A személyes, de a levélbeli kérelmünkre is szin­te azonmód reagáltak. Aztán időközben gazdát cserélt a hir­di üzem. Igazgatóságát Duna­újvárosba helyezték át. Ezután már velük is felvettük a kap­csolatot, de választ mind a mai napig nem kaptunk a sürgető levelünkre . . . A fenti beszélgetés egy hete történt, s időközben mi is fel­vettük a kapcsolatot a BVM- mel. Igaz, nem a dunaújváro­siakkal, hanem Molvay Kálmán­nal, a pécsi gyárrészleg vezető­jével, akitől biztató választ kap­tunk. — Ha nem is tartozik már közvetlenül hozzánk a hirdi üzem, azért nem feledkeztünk meg a korábban vállalt kötele­zettségünkről. A tereprendezés­sel járó munkákat meggyorsít­juk és előreláthatóan már ok­tóber közepére utót nyitunk az iskolához. Na persze, sokkal vigaszta­lóbb lett volna, ha ezt a választ nem most, szeptember végén, hanem még a nyár derekán közvetíthetjük, mert félő, hogy az említett terminusba még be­leszólhat az időjárás is. f. Gr I

Next

/
Thumbnails
Contents