Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-24 / 283. szám

I DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1973. október 2«. % lOZGAZDASSa ELET | KŐVÁRI JÁNOS Hot hét szakmai gyakorlat a vállalatoknál • így látták a fiatal közgazdász JhaJjgaíók Az idén nyáron hat hét „vál­lalati levegőt” szívtak a pécsi közgazdász hallgatók: a har­madévesek kötelező szakmai gyakorlatukat töltötték a vál­lalatoknál és szövetkezeteknél. A tapasztalatok alapján, sza­kuknak, érdeklődésüknek meg­felelő, maguk választotta té­mában dolgozatokat írtak. A dolgozatokat a Közgazdaság­tudományi Egyetem kihelyezett nappali tagozata volt szives rendelkezésünkre bocsátani, Közgazdasági élet rovatunkat most teljes egészében a fia­talok munkáinak szenteljük. A legjobb dolgozatok közül vá­logattunk. Szűkre szabott terjedelmünk mellett a dolgozatok még váz­latos ismertetésére sem vállal­kozhatunk, csupán részleteket ragadtunk ki belőlük. De ezekből a részletekből is kitű­nik: hogyan szembesültek az egyetemen tanultak a minden­napok gazdasági gyakorlatá­val, hogyan látták a fiatal köz­gazdász hallgatók. Hogy oly­kor melléfogtak, egyes meg­állapítósark nem kellően alá­támasztottak, esetleg nincs még kellő áttekintésük a té­mában, a megfogalmazás itt- ett megbicsaklik — ezektől most teljességgel eltekinthe­tünk. Ezek az első szárnypró­bálgatások, a tévedés jogát miért is vitatnánk el. Mindez persze mitsem von le a dolgo­zatok értékéből. A lényeg az, hogy a fiatal közgazdász hall­gatók „akarnak valamit”, ön­álló véleményük van a dolgok­ról. Reméljük, a fiatalok meg­nyilatkozásainak közreadását a vállalatok, ahol a dolgozatok megszülettek, sem fogják belső ügyeikbe való beavatkozásnak tekinteni. A nyári gyakorlatról készült dolgozatok fontos állomását képezik annak az erőgyűjtés­nek, amely az egyetem sike­res elvégzéséig elvezet. A dol­gozatokból, további kutatás, elméleti elmélyülés és három- hónapos ismételt szakmai gya­korlat után diplomamunka tesz, amely később doktori értekezéssé is kikerekedhet. És kamatozik. majd a vállala­toknál és a szövetkezeteknél, ahol az egyetemről kirajzott fiatal közgazdászok munkába állanak. Miklósvári Zoltán BOTOS MÁRTA Á Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, mint rendszer Botos Márta dolgozata végen kritikai .észrevételeket és javas­latokat találunk a munka meg­javítására. íme: . . . Talán egy eléggé rosszul álló üggyel, a vállalati szerve­zés kérdésével kezdhetjük. A néhány fős szervezési csoport, melyet ide-oda tologatnak, egyik osztály a másiknak adja át, nem tud érdemi munkát vé­gezni. A szervezés — kijelent­hetjük — van olyan fontosságú, hogy egy ekkora, vállalatnál na­gyobb figyelmet szenteljenek neki. A szervezeti séma némi módosításával megvalósítható lenne egy közvetlenül az igaz­gató alá rendelt önálló szer­vezési osztály. Ha itt helyezzük et, biztosított a szervezés és a vállalat felső vezetése közötti élénk kapcsolat. A munka a jelenleginél lé­nyegesen nagyobb létszámot igényelne. Az osztály tagjai — megfelelő képzettségű szerve­zési szakemberek — egy-egy szakterületre specializálódná­nak (pl. munkaszervezés, üzem- szervezés). A rendszert az egyes osztályokon elhelyezett szervezők egészítenék ki, akik az adott osztály problémáit közvetlen közelről kísérnék fi­gyelemmel, így a szervezési osz­tály érdemleges munkájához sok segítséget nyújthatnának. (A szervezési osztály vezetőjé­nek irányítása alá tartoznának, de helyileg az adott osztályon működnének.) Célszerű lenne a gépészeti osztály 100 fős létszámának és kapacitásának csökkentébe. Meg kellene állapítani, hogy mi az a feladatkör (melyek azok a javítások, szerelések), amelyet ez az osztály gazdaságosabban lát el, mintha külső szerelőre bíznák, figyelembe véve az igénybe vett munkaerőt, és azt, hogy ugyanez a befektetés az építési munkában mit hozna. ' A feltétlenül szükségesnek ítélt javítások szükségletének megfelelő létszámot tartanánk meg. a többieket az egyébként is munkaerőgondokkal küszkö­dő közvetlenül termelő terüle­tekre csoportosítanánk át A gépjavító üzem részére évi terhelési tervet készítenénk, amellyel biztosítható lenne a közel azonos évi átlagterheiés. • A tervezési rendszer fejleszté­se érdekében korszerűsíteni kel­lene az információs rendszert. A szocialista brigádverseny hatékonyságának növelésére a csoportos versenyben elérhető jutalm'akat az egyéni verseny­mód jutalomösszegehez képest növelni kellene, mivel egyelőre az erkölcsi elismerés még. nem megfelelő mozgatóerő, és a 25 forint/fós keret senkit sem buz­díthat kiemelkedő munkára. Nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani a beruházási cso­portnak. Megfelelő szakember- gárdával ellátva, megfelelő in­formációs rendszert kiépítve (közeli kapcsolat a bankkal, piaccal), elvárható lenne, hogy ne csupán a mások által már eldöntött beruházások fedezet- biztosítói és aktiválói legyenek, hanem aktívan járuljanak hoz­zá annak megvizsgálásához, hogy szükséges-e egyáltalán a beruházás, gazdaságosan meg­valósítható-e, vagyis a döntés­ben nyújtsanak segítséget.' Érdemes lenne gyökeresen átalakítani az anyaggazdálko­dás folyamatát. Először is meg kellene vizsgálni, hogy mekko­ra terhet jelent a vállalat szá­mára egy központi anyagtelep kialakítása. (Lehetővé teszi-e a fejlesztési alap?) Miután ez lét­rejött, a jelenlegi anyaggazdái- I kodási osztály létszámának egy ' részét ide kellene átcsoportosí­tani. (Kiegészítve kellően lel­készített szakemberekkel, akik a korszerű raktár- és készlet­gazdálkodás kialakítói lenné­nek.) Kedvező lenne, ha az anyag­osztály szorosabb kapcsolatban állna a műszaki osztállyal, ko­rábban megkapná az anyagbe­szerzésekhez szükséges műszaki tájékoztatásokat. Célszerűbb lenne, ha a műszaki osztály nem foglalkozna a létesítmé­nyek megvalósításához szüksé­ges anyagok minőségének és mennyiségének meghatározá­sával, hanem ez az anyagosz­tály hatáskörébe tartozna. a forgóeszköz-gazdálkodás a Pécsi Kesztyűgyárban Kővári János nehéz témát vá­lasztott, amikor a szezonális terméket gyártó Pécsi Kesztyű­gyár forgóeszközgazdálkodását vizsgálta meg, összefüggésben a közgazdasági szabályozó rendszerrel. A szakdolgozat „Kö­vetkeztetések és a változások szükségessége” című fejezeté­ben elképzeléseit ismerteti: ... Az eddigieket összegezve, véleményem szerint a finanszíro­zási problémák csak pillanatnyi megoldást nyertek. Szükség van a helyzet alapos vizsgálatára, valamint gyökeres változtatások­ra, úgy a közgazdasági sza­BRUCKMANN EDIT A rugalmas munkaidő bevezetésének lehetőségei . . . Ezután az általános átte­kintés után most már konkrétan megvizsgálnám, hogy a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat központjában a rugalmas mun­kaidő bevezetésének milyen fel­tételei adottak, és mely feltéte­lei hiányoznak. A szervezeti és működési szabályzatból ismer- ( kedtem meg először a vállalat szervezeti felépítésével, amit ké­sőbb a gyakorlatban is meg­vizsgálhattam ... A következő feladat az, hogy meghallgas­suk az érintett dolgozók véle­ményét, hiszen egy ilyen szer­vezési feladat végrehajtásának sikere, vagy sikertelensége raj­tuk múlik. E célból gépelt kér­dőíveket osztottam ki a közgaz­dasági osztály, a bérelszámolá­si csoport és az elszámoltatási csoport dolgozói között. A teszt tcrtalma az alábbi volt: 1. Jelent-e problémát a családban, hogy önnek minden nap 8 órakor kezdődik a mun­kaideje? 2. Az ön életritmusa, milyen napi munkaidő-beosz­tást alakítana ki? 3. A csalód­dal összehangolva, melyik len­ne a legmegfelelőbb munkaidő kezdési és befejezési időpont napi 8 óra ledolgozása mel­lett? ... 5. Jelentene-e kgny- nyebbséget a családi elfoglalt­ság szempontjából, ha a déli órákban munkaidején kívül sza­badon rendelkezne munkaide­jével, s' nem lenne kötött az ebédszünet időtartama?... 8. A munka monoton jellegét megszüritetné-e a kötetlenebb munkarend? A kérdőívek értékelésénél ér­dekes módon azt tapasztaltam, hogy o dolgozók nem mutatták a várt érdeklődést a rugalmcs munkaidő iránt, és inkább a megszokott régi munkarendhez ragaszkodnak. Az első kérdés­re. hogy jelent-e problémát a 8 órai munkakezdés, a kérdezet­tek 50 százaléka nemmel vála­szolt. A legmegfelelőbb mun­kakezdési és befejezési idő­pontnak az érintettek 50 száza­léka a 8—16-ig tartó időszakot, a másik 50 százaléka a 7—15 óráig tartó időszakot jelölte meg. A negyedik kérdésre, ami arra adott volna felvilágosítást, hogy hogyan osztanák el a heti 48 óra munkaidőt az egyes na­pokon belül, a megkérdezettek egyharmada 8—16-ig dolgozna folyamatosan hétfőtől péntekig, és minden második szombatot szabad szombatként jelölték meg. Voltak olyan válaszok is, amelyek értelmében a hét első három napján ledolgoznának 10—10 órát, csütörtökön és pén­teken pedig 9—9 órát. . . Bruckmann Edit ezekután sze­mélyes kikérdezéssel próbálko­zott, úgy, hogy előtte röviden ismertette a rugalmas munka­idő lényegét. Arra a következ­tetésre jutott, hogy a családi körülményeket figyelembe véve a rugalmas munkaidő beveze­tése a fiatal lányok és a nyug­díj előtt álló, idősebb dolgozók számára lenne előnyösebb. Végső következtetése ez: A rugalmas munkaidő bevezetését a Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat egyes osztályain megvaló­síthatónak látom. Ezzel kapcso­latosan szükségesnek tartom a dolgozók oktatását és nevelé­sét, hiszen a munkaidő beosz­tásának ez-az új rendszere ma­gas színvonalon álló munkafe­gyelmet és öntudatot kíván. A vállalaton beiül a munkafegye­lem lazulásától pedig vélemé­nyem szerint nem kell tartani, megfelelő teljesítménymérés­sel, távozáskor blokkolásos rendszerrel, a dolgozók végzett munkájának figyelemmel kísé­résével megoldható az ellenőr­zés, munkájukat a megszokott ütemezéssel végezhetnék. bólyzók, mint a vállalat forgó­eszközgazdálkodása terén. Első lépésként meq kellene változtatni a nyereségfelosztás jelenlegi rendszerét, különös te­kintettel a könnyűipari, de min­denekelőtt a bőrkesztyűt termelő vállalatokra vonatkozóan. A fej­lesztési alap elégtelenségének oka a felosztás szempontjá­ból kedvezőtlen eszköz-bér­arány. A vállalat, álló- és for­góeszközeit tdk intve nem rendelkezik megfelelő pénzfor­rásokkal még a dinamikus szint­tartáshoz sem. A könnyűipari vállalatok esetében felül kell vizsgálni a kötelező minimum­szint realitását. Ezeknél a vál­lalatoknál a forgóeszközök ér­téke jóval meghaladja az álló­eszközök értékét és a termelés növekedésével is ezekben nyil­vánul meg a nagyobb változás. A Kesztyűgyárnál az előbbiek­kel kapcsolatban a forgóeszköz­gazdálkodás terén kettős prob­léma jelentkezik: 1. A termelés alapanyag ellátása terén. 2. A finanszírozás terén. Alapanyagellátás. Az onyag- készlet leszorítása az állandó áremelkedés mellett azt ered­ményezi, hogy értékben nőnek a készletek, de naturális mérték- egységben olyan alacsony szint­re csökkentek, hogy ez a foko­zódó termelési volumen növe­kedés mellett semmiképpen nem tartható állapot. Az alapanyag készletgazdálkodás mechaniz­musán is változtatni kell. A rendelésállomány ismereté­nek hiánya, valamint az alap­anyagok és termékek sokféle­sége olyan korlátokat jelent, amit véleményem szerint, egy­részt az egész anyagqazdálko- dás számítógépre vitele oldhat meg a jövőben; másrészt olvan termékszerkezet kialakítása, amellyel, kiaknázható a tőkés konjunktúra, de mégis bizton­ságos a vállalati gazdálkodás. Azt hiszem, mindkét tényező in­dokol ia a hatékonyabb piac­kutatást. a közgazdasági elem­ző munkát. Finanszírozási problémák. Ezt a magas forgóeszközállomány és az elégtelen forrásképződés okozza. A magas forgóeszköz­állomány fő okai: a termelés jelleqéből adódó magas forgó- eszközigény; a kesztyű idény­cikk jellegéből adódóan a kész­letek szezonális alakulása; a szezonális jelleg, valamint a tőkés valuta ellenértékének las­sú befolyása okbzza a vevő­állomány magas szintjét, E tényezők változtatására ki­sebbek a lehetőségek, de azért ezek sem jelentéktelenek. Gon­dolok itt az anyagtakarékosság­ra, a qyártmányprofil bővítésére, amellyel ellensúlyozni lehet a kesztyű iránti kereslet szezoná­lis jellegét, valamint a tőkés export árbevételének’ befolyásá­nál kedvezőbb feltételek kialakí­tására. A problémák megoldá­sa sürgető szükségszerűség. y FARKAS LÁSZLÓ — KOVÁCS TIBOR — TAKÁCS JÓZSEF — TÓTH ERVIN A Pannónia Sörgyár kereskedelmi tevékenysége A fiatalok o Pécsi Pannónia Sörgyár történetének és álta­lános szervezeti kérdések tár­gyalása után megjegyzéseket fűznek a kereskedelmi főosztály szervezeti felépítéséhez. ... Soknak találjuk a kereske­delmi főosztályvezető közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységeket, más szóval a hori­zontális tagolás túlzott mértékű. A hazai irodalom által elfoga­dott 5 alárendelt vezető helyett itt 8 alárendelt van. Ez minden, képpen elaprózottá teszi a veze­tést, vagy pedig egyes funk­ciók kiesnek a vezetés ható­köréből. Ilyen esetben a verti­kális tagozódás növelése a cél, tehát még szint, beiktatása a Vezető és az alárendeltek közé. Ezt itt mégsem javasolhatjuk ■fenntartások nélkül, egyszerűbb eszközökkel elérhetjük a vezetés hatékonyságának növekedését. A kereskedelmi főosztály alapvető funkciói az anyag és áruforgalom lebonyolítása és oz ehhez kapcsolódó szállítások. E három feladat jól elhatárolható, külön-külön szervezhető. Véle­ményünk szerint az értékesítési és marketing csoport, feladatai nem kívánják meg, hogy küiön szervezeti rendszerben kerülje­nek végrehajtásra. Az itt vég­zendő tevékenységek szoroson beilleszthetők o -—8iri értékesí­tés és az anyaggazdálkodási osztály szervezeti keretébe. Ami o marketinget illet', sa­játos kettősség áll fenn a sör és a Pepsi-Cola vonatkozásá­ban, A sörértékesítésre ható marketinq újonnan felmerülő igény, a sör piaca egészében nem érte el c telítettség álla­potát. Megoldásra vár az idő­beni ütemezés, c választék összetételének differenciálása. E feladatok megoldásának Haté­kony eszköze lehet a marke­ting. A Pepsi-Cola cég a vilá­gon talán a legnagyvona-' lubb marketing politikát folytat­ja, s csak sejtett reklám • és propaganda költségei horribili­sek. A céq a gyárral kötött megállapodásában marketing politikáját is kiterjesztette a vállalatra. E téren tehát csak operatív feladatok maradnak, a gyár csak a végrehajtó szere­pét tölti be. Ezért kérdéses, hogy a gyermekcipőben járd sörmarketing és a Pepsi-mar- keting rutinfeladataira érde- mes-e létrehozni önálló marke­ting csoportot A kirendeltségek irányításá­nál Úgy látjuk, szükségtelen ° négy kirendeltséget közvetlenül o kereskedelmi főosrtóly vezeté­se aló rendelni. Itt lenne szük­ség a lépcsőzésre, c kirendejt­ségeket összefogó irányításra. Természetesen nem vehettük fi­gyelembe az általános szerve­zési alapelvek (az objektív té­nyezők) mellett meglévő szer­vezet egyedi tényezőit. Mint minden szervezetnek, a PSP-nek is megvannak a maga „hagyo­mányai”, az évek hosszú során kialakult megoldásai. Másrészt a meglévő munkaerő mennyisé­ge és minősége korlátokat'szab a lehetséges meg’oldásokra. A kialakult hierarchia és az egyéb nem hierarchikus kapcsolatok konzerválni igyekeznek önma­gukat, a változás ellenállást vált ki. Másrészt a dinamikusan fejlődő gyár, az értékesítés nö­vekedése szükségessé teszi a megváltozott körülményeknek, tartalomnak megfelelő forma kialakítását.. . A fiatalok dolgozatuk másik részében a szállítás szervezett­ségét és gazdaságosságát ja­vítandó, a túrajáratok optimális szervezésére tesznek javaslatot. Matematikai modellek felhasz­nálásával kidolgozták a pécsi járás túratervét és ugyanezt javasolják számítógép segítsé­gével « gyár egész ellátási területére elvégeztetni, ...és így az fgy látták a fiatal közgaz­dász hallgatók... és így az instruktorok. Az egyetem a nyári gyakorlat idejére orra kérttf az érintett vállalatokat és szövetkezeteket, jelöljenek ki a hallgatók mellé segítőket Ez megtörtént Az instruktorok figyelemmel kísérték és sok­sok tanáccsal látták el a fia­talokat. A dolgozatoknak te­hát egy kicsit ök is részesei. Fá­radozásukért köszönet jár. íme, egy — a dolgozatot útjára bo­csátó és véleményező — levél a többi hasonló közül, melyből kitűnik az instruktorok megkü­lönböztetett figyelme, amellyel o fiatolok ténykedését kisérték vállalatuknál. 1 „ ... Czékus Gabriella egye­temi tanulmányainak befejezése előtt egy évvel már alapos el­méleti ismeretekkel rendelkezik. Dolgozatának jelentős pozitívu­ma, hogy a gazdaságban fo­lyó gyakorlati munkát el­méleti ismereteivel igyekezett egybevetni és ebből önálló vé­leményt formált magának. Vé­leménye a témák többségében helytálló, ami azt mutatja, bogy g hallgató képes elméleti instruktorok ismeretei gyakorlati alkalmazó- sóra. Egy témában — a gazdaság belső érdekeltség! rendszerével kapcsolatosan — azonban foly­tatni kellene az általa megkez­dett vitát, ugyanis az egységnyi bérre vetített nyereségmutató nem fogható fel szimplán az élőmunka termelékenységet ki­fejező mutatóként. A mutató mögött ennél több van, ez komplex és a hatékonyság nö­velésére, a gazdálkodás inten- zifikálására ható mutató, omely egy termelő vállalatnál lehető­séget ad a műszaki és közgaz­dasági munka javításából szár- mczó legkisebb előny érvényesí­tésére is. Természetesen a dolgozat ér­tékéből et semmit sem von le, ellenkezőleg! és tanulmány- jellegű dolgozatának színvona­lát szeretném aláhúzni azzal a kéréssel, hoay dolgozata egy példányát közgazdasági kis­könyvtárunkban elhelyezhes­sük ... • Szabó József o Pécsi Állami Gazdaság közgazdasági igazgató-helyettes«

Next

/
Thumbnails
Contents