Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-23 / 282. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l Dunántúlt ngpio XXX. évfolyam, 282. sióm t9?3. október 23., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Könyörtelen dimenzió Kevés az időnk — mind sietősebben élünk. A kor, amelyben léteznünk, tevékenykednünk megadatott, egyre szűkmarkúbban bánik az idővel: többet és többet próbálunk préselni a napok tágithatatlan huszonnégy órában rögzített kereteibe. Hovatovább reménytelen rendet— arányt tartanunk napi elinté- zendőink s a rendelkezésre álló idő ellentmondásában, és mindezek kifejezéseként: ijesztően emelkedik az időzavarból, korunk e sajátos társadalmi oxigénhiányából származó civilizációs betegségek grafikongörbéje.... Lám, hétköznapjainkban is mindegyre jobban érzékeljük a jelenséget, amit az ezredfordulóhoz közelítő világ filozofikus ábrázolásában az idő gyorsulásaként jellemeznek. Erőteljesebben érzékelhető ez a gyorsulás országok, nemzetek versenypályáján. A növekedés esztendőkben számított üteme, a gyarapodás időegységekben meghatározott mértéke és a feladatok halmaza között bizony nem könnyű összhangot teremteni. S itt már témánk lényegéhez közelítünk, ahhoz a sajátosan ellentmondásos viszonyhoz, amely bepnünket, hazai állapotainkat az időhöz, ehhez a könyörtelen dimenzióhoz fűz. Egyfelől kétségtelen, hogy a világban először a szocialista országok láttak hozzá az idő tervszerű hasznosításához, hiszen az ötéves tervek rendszere nem egyéb, mint céltudatos törekvés az idő és a feladatok bizonyos összhangjának, úgy is mondhatnánk: összebékítésének megteremtésére. Másfelől: aligha tagadható, hogy az időt, mint a gazdasági-társadalmi fejlődés mellőzhetetlen tényezőjét csak mostanában kezdjük teljes jelentőségében tisztelni, értékelni. Szemléltetésül hadd utaljunk a gazdasági nézőpontból olyannyira fontos időtényező talán leglátványosabb jelentkezési módjára: a gyártmányok újdonságértékéből vagy avultságából származó haszonra, veszteségre. Köztudomású, hogy korunk gazdálkodásában nemcsak az hozhat hasznot, ha valamilyen jól értékesíthető termék előállítására képeseknek bizonyulunk, de rendkívül nagy mértékben az is, ha elsőként vagy az elsők között bocsátjuk ki az újdonságot. Nem árt néhány tény tükrében is. megismernünk, mekkora értékekről, milyen arányú nemzeti haszonról vagy veszteségről van itt szó. A tavaly rendezett ipargazdasági tudományos konferencián ismertettek egy figyelemre méltó vizsqálatot, amely ezt az önmagában is sokatmondó címet viselte: Az időtényező szerepe a beruházások gazdaságosságában. Nos, . az elemzés számokat közölt az építéssel összefüggő, kivitelezés alatt álló beruházások várható megvalósulási idejéről, s ezekből kitűnt, hogy — például — a 100—200 millió forint közötti összeggel kivitelezett beruházások átlagos ideje 1969-ben 49 esztendő volt, 1971-ben pedig 5,9; ugyanez az időérték a 200 -500 milliós beruházásoknál az 1969-beli 4,5 évről 1971-ben 6,3 évre; az 500 millió feletti beruházásoknál pedig 6,9 évről 3,4 évre emelkedett Elegendő ezekre a számokra pillantanunk, hogy elképzeljük, mit jelent a jól hasznosított vagy az elfecsérelt idő, mekkora értéktől fosztja meg a népgazdaságunkat átlagadótokban szereplő sok-sok többlet-esztendő. Ám a gazdálkodás köznapi folyamatában jobbára nem is ennyire látványos formában, ilyen mérhető módon Van jelen az idő. Gondoljunk arra, hogy például a munka- és üzemszervezés esetében, noha ez önmagában is fontos, vajon mennyire lényeges az is: mikorra érnék be egy-egy vállalatnál a szervezési intézkedések, «mennyi idő alatt jönnek létre a hatékonyabb termelés feltételei. Ismeretes az is, hogy központi határozatok, társadalmi erőfeszítések célpontja a gyártmányszerkezet korszerűsítése, az új, a haladást képviselő termékek meghonosítása és a régiek, az elavultak kiszorítása. A gopd jobbára az utóbbi cél megvalósítása körül sűrűsödik. Túl lassan, a kelleténél több időt felhasználva szűnik meg a régebbi gyártmányok előállítása; főleg a gépiparban jelzik a statisztikák a termékcserélődés figyelmeztetően vontatott ütemet. Márpedig minden nap, hét, ameddiq az elavult, a gazdaságtalan termék életét meghosszabbítjuk, nemzeti javainkat csökkenti, vagy legalábbis gyarapodásának lehetséges ütemét korlátozza. Az idő — amely a személyes lét és a népgazdasági fejlődés egyetemes kerete- —, gyorsulásával voltaképpen életvitelünk alapvető átrendezését feltételezi. Arra gondolunk, hogy valahol a folyamatok mélyében nem választható ketté a magánelet és a köztevékenység szokás- rendszere, valahol találkozik a vállalati-népgazdasági méretű időpazarlás, életrendünk olykor régies időfecsérlő módszereivel. Valóban, mintha még nem tanultuk volna meg eléggé — mm- dennnapos életmódunkban — milyen nagy bűn az időt, és mindig mások idejét pazarolni. Mintha jelképes jelentőségű lenne a szűkre méretezett lift, amely csak két utassal indulhat — mert sehol senki nem számította ki, mekkora tékozlás ez a látszat-takarékosság, mennyi elfolyó perc következik ügye'nk intézésekor a liftajtó előtti tömeges ácsorgásokból. Folytathatnék a sort a hivatali előszobák várakozóival, a pult előtt sorakozókkal, a sok-sok elveszített perccel, amely nemzeti méretekben hatalmas értéket képviselő időmennyiséggé összege- ződik. Igaz, azt'mondhatnák: ugyan milyen jogon számoljuk országos keretekben az elparazolt magánidőket, a nullára redukált ácsorgás-órákat? Nos, azon a jogon, hogy az időnek, mint pótolhatatlan nemzeti értéknek egyetemesen kell elismerést nyernie vállalati kalkulációban és szemléletben, beruházási számításban és életvitelben. Ha emitt — történetesen a liftajtó előtt — nincs jelentőségük a perceknek, ha tágítva immár a lift-jelképet: az egész életrendszerünkben nem válik megbocsáthatatlan könnyelműséggé az idő tékozlása, akkor ez szükségképp hat a gyárkapun belüli időértelmezésre is! Tábori Andiét A Biztonsági Tanács határozata nyomán Tíízszünet a közel-keleti frontokon Azonnal tárgyalásokat kell kezdeni az 1967-es BT-határozat végrehajtására A fÁRTALOMBÓL Gazdaságunk kulcskérdése a szervezés (3. oldal) Magyar „széngyár" Törökországban (3. oldal) Megnyílt az Újságíró Stúdió (5. oldal) Rejtélyes rádiójelek a világűrbőt (5. oldal) Helesfai t>wcejárás (ó. oldal) KS/D. NAPLÓ, TEIEFOTO Kairó utcáin tízezrek köszöntötték a tűzszünet hírét. Kairóból és Tel Avivból szár- imazó egybehangzó jelentések szerint a Szuezi-csator- na központi szakaszán középeurópai idő szerint 18.12 órakor (helyi idő 19.12) életbe lépett a tűzszünet. A Biztonsági Tanács vasárnap éjszoKa szoviet—amerikai kezdeményezésre rendkívüli sürgősséggel összehívott ülése háromórás tanácskozás után, magyar idő szerint hétfőn reggel 5.50 órakor 14 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, elfogadta a Szovjetunió és az USA 3 pontos közös határozati javaslatát a közel-keleti béke- rendezésről. Kína képviselője nem vett részt a szavazásban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a következő határozati javaslatot terjesztette be vasárnap este az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé: a Biztonsági Tanács 1. Felszólítja a mostani harci cselekményekben résztvevő összes feleket, hogy haladéktalanul, nem később, mint a jelenlegi határozat elfogadásának pillanatától számított 12 órán belül szüntessék be a tüzet és az összes harci cselekményeket, a csapatok pedig maradjanak a jelenleg elfoglalt pozíciókon; 2. Felszólítja az érdekelt feleket, hogy a tűzszünet életbelépése után haladéktalanul kezdjék meg a Biztonsági Tanács 1967-es 242. számú ha- , tározata gyakorlati végrehajtását, annak minden részében; 3. Elrendeli, hogy az érdekelt felek a tűzszünettel egyidőben megfelelő égisz alatt haladéktalanul kezdjék meg az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtésére irányuló tárgyalásokat Az Egyiptomi Xrab Köztársaság bejelentette, hogy kész teljesíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tűz beszüntetésére vonatkozó felhívását. Anvar Szódat elnök, az EAK fegyveres erői főparancsnokaként kiadta a parancsot a harcnak a BT-határozat által megjelölt időpontban való beszüntetésére, azzal a fel-, tétellel, hogy az ellenség is teljesíti a tüzszüneti felhívást Az izraeli kormány a Tel Aviv- ban hétfőn tartott rendkívüli minisztertanácson bizonyos kikötésekkel fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsának vasárnap éjszaka hozott határozatát. E kikötések szerint Izrael az új BT-határozat 2. pontját az 1970. augusztus 4-én az ENSZ- ben előterjesztett amerikai tűz- szüneti javaslatban és Golda Meirnek ugyanaznap a parlamentben elhangzott beszédében szereplő definíció szerint értelmezi, továbbá ragaszkodik a teljes fogolycserékhez. Az izraeli kormány parancsot adott a sínai fronton tartózkodó fegyveres erőinek, hogy hétfőn közép-európai idő szerint 17.50 órakor szüntessenek meg minden ellenségeskedést. Jordánia is bejelentette, hogy elfogadja a Biztonsági Tanács tűzszüneti felhívását és határozatát Nixon amerikdi elnök felkérésére Henry Kissinger külügyminiszter útban Moszkvából Washington felé rövid látogatást tett Izraelben, hogy a közel-keleti ellenségeskedések beszüntetésére irányuló erőfeszítések keretében hozzájáruljon a Biztonsági Tanács által hétfőn reggel elfogadott szovjet—amerikai határozati javaslat végrehajtásához. Kissinger hétfőn este (középeurópai idő szerint 16.50-kor) elutazott Izraelből. Az amerikai külügyminiszter távozását titokban tartották, s a sajtóval is csak a külügyminiszter qépének felszállása után közölték. Kádár János fogadta a Belga Szocialista Pár! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1973. október 15— 22. között hazánkban tartózkodott a Belga Szocialista Párt küldöttsége, Jós van Eynde-nek, a párt elnökének vezetésével. A küldöttséget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A két párt képviselői megvitatták a pártközi kapcsolatok helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A Belga Szocialista Párt küldöttsége belgiumi látogatásra hívta meg az MSZMP Központi Bizottságának delegá- dóját. Magyar—vietnami kulturális egyezmény Hétfőn dr.' Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Nguyen Manh Cam, a VDK nagykövete ° KKI-ban aláírta a Magyar Nép- köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság 1973— 1974-r© szóló kulturális együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási tervét. A magyar—VDK kulturális együttműködési munkaterv aláírásánál jelen volt társadalmi, politikai és kulturális életünk számos kiválósága. Megjelent Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Megkezdődött a magyar—szovjet együttműködési bizottság ülésszaka Hétfőn délután a Parlament delegációs termében megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság 13. ülésszaka. A két delegációt Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezeti. Lázár György, az MSZMP Központi Bizottsága és a Miniszter- tanács nevében üdvözölte a szovjet küldöttséget Hangsúlyozta, hogy országunk gazdasági fejlődésében kiemelkedő a magyar—szovjet kapcsolatok jelentősége, ezért a magyar párt és kormány az együttműködési bizottság munkáját is megkülönböztetett figyelemmel kíséri. Mihail Leszegsko válaszbeszédében ugyancsak hangsúlyozta a két ország együttműködésének fontosságát. Elmondotta, hogy a magyar—szovjet áruforgalom az idén már eléri a kétmilliárd rubelt, s a következő években további fejlődés várható. Számolni lehet azzal, hogy 1975-re a két ország árucsereforgalma eléri a 2,4—2,5 milliárd rubelt. Külkereskedelmünk nagyságrendjét érzékeltetve emlékeztetett arra, hogy a második világháború előtti években a Szovjetunió teljes külkereskedelmi forgalma egymilliárd rubel körül mozgott. 1980-ra pedig a magyar—szovjet külkereskedelmi forgalom elérheti, vagy legalábbis megközelítheti a négymilliárd rubelt. Rámutatott, hogy e gyors előrehaladás feltétlenül megkívánja a kooperációs, a szakosítás, az ágazatok közötti együttműködés fokozását. Mihail Leszecsko beszéde után megkezdték a napirendi pontok tárgyalását. Áttekintik az előző ülésszakon hozott határozatok teljesítésének menetét; a két ország tervező szervei beszámolnak a» 1976-80. évi népgazdasági tervek koordinációs munkáiról, majd a műszeripari, a vegyi és kőolajipa- ri-gépgyártósi, a vegyipari és c petrolkémiai munkacsoport számol be az együttműködés 1976 —30 közötti bővítését célzó munkákról. Megvitatják a műszeripari szakosítási egyezmény végrehajtásáról, a gumi- és mű- onyagfeldolgozó berendezések gyártásszakosításóról és gyártá- •sának kooperációjáról, az olefin-egyezmény végrehajtásáról szóló jelentést, a lakk- és festékipari berendezések gyártás- szakosítási és kooperációs megállapodás tervezetét, a műszaki gumiáruk g^ártásszakosítási egyezményének előkészületeit Áz állandó munkacsoportok és a műszaki-tudományos együttműködési állandó albizottság beszámolnak arról, hogyan halad a műszaki tudományos együttműködés a színesfém-kohászatban, a vaskohászatban, a könnyűiparban, a műszergyártásban, az automatikai eszközök és irányítási rendszerek területén, s megvizsgálják az együttműködés további tökéletesítésének, fejlesztésének lehetőségeit is. Külön napirendi pontként tárgyalják a két ország külkereskedelmi minisztériumának beszámolóját az 1973. évi órucsereforgalmí jegyzőkön',nrben foglaltak teljesítésének menetétől. i «