Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-21 / 280. szám
A szén- és gázkitörésveszély elemzése mikroszeizmikus jelek alapján ' A POLD HELYE NEM ADJA EGYKÖNNYEN KINCSEIT. A VÁRATLAN VESZ, MELYEKET OLYAN SOKAT EMLEGETNEK. SZAMOS FORMÁBAN JELENIK MEG A MECSEKI SZÉNBÁNYÁKBAN. DE EZEK KOZOL IS KIEMELKEDIK EGY VALÓBAN VÁRATLAN VESZÉLY. A SZÉN- ÉS GÁZKITÖRÉS. MELY LEGTÖBBSZÖR VALÓBAN TRAGIKUS HIRTELENSÉGGEL LEPI MEG A DOLGOZÓ- KAI ES SOKSZOR ELETOKET KÖVETELJ. Tízből OérMtSrésnelr art ° jelenséget nevezzük, amelynél a szénben térolt nagymennyiségű gáz hirtelen szabadul fel és több száz tonna szenet ragadva magával, áramlik a bányaterekbe. A szörnyű erővel kitörő gáz- és széntömeg tönkretesz) ez áramlását akadályozó bá- rryabiztosítást, jelentős hosszban megtölti a bányatereket, maga alá temeti az ott tartózkodókat és olyon gázkeverékkel tölti meg az elvonuló légáramat, amely gyújtás esetében a teljes bányára kiterjedő, mindent elpusztító sújtólégrob- bonásba mehet ót. E veszély leküzdésére oz utóbbi két évtizedben sokat tettünk. Ennek köszönhető, hogy ma már a 20 év előtti helyzethez viszonyítva a termelésre vonatkoztatott kitörések száma több mint 90%-kal csökkent - A veszély azonban nem szűnt meg. További erőfeszítések szükségesek. Ezek közül az utóbbi időben kiemelkedik a mikroszeizmikus jelek alapján végzett feszültségótrendezódési folyamat megfigyelése, amely a veszély további csökkentését teszi lehetővé. A következőkben erről szólunk, különös tekintettel oz akna mélyítésekre. Megbomlik az egyensúly Amikor a bányász a föld kérgébe hatol, hogy onnan a hasznothozó ásványokat a felszínre hozza, az ott kialakult ősi egyensúlyi állapotot megbontja, és a kőzeteket új egyensúly felvételére kényszeríti. Ez a folyamat a bányában nap nap utón megismétlődik. A kiképzett üregek környezete, amennyiben a megtámasztásukat vesztett kőzetek az eddig hordott terhet felvenni nem képesek, tönkremegy. Annak ellenére, hogy ez a folyamat állandó, érzékszerveinkkel nem észlelhető sebességgel és intenzitással megy végbe. Hogy az olvasó ennek lényegét jobban megértse, néhány ábrán bemutatjuk egy akna- mélyítés kőzetekre gyakorolt hatását. Az t. ábrán az akna-környéki kőzetek fellazulása látható. A fellazulás üteme, kiterjedése a kőzetek szilárdságától, a mélységtől, az akna mélyítés sebességétől és számos más tényezőtől függ. A 2. ábrán art a helyzetet mutatjuk be, amikor az aknamélyítés aktív védelem nélkül, egy gázkitörés-veszélyes széntelephez közeledik. A fellazulás következtében a fellazult zóna egyre jobban gyengíti a széntelep előtti kőzetrétegeket, és omikor azok a széntelepben uralkodó feszültségeknek már nem tudnak ellenállni, átszo- kadnak és utat engednek a szén- és gázkitörésnek. A gázkitörések feltétele azonban az, hogy az utolsó kőzetelőtét igen rövid idő alatt menjen tönkre, azaz időegységre eső felszabadult energiamennyisége nagy legyen. Ellenkező esetben a jelenség káros következmények nélkül megy végbe. Ez utóbbi az Ott dolgozó bányászok érdeke. Ennek megvalósítása a védekezés elsőrendű feladata. A 3. ábrán egy ilyen lehetőséget mutatunk be, amikor az aknotolp olyan távolságra kerül a széntelephez, hogy az előtte lévő kőzetelőtét még kellő biztonságot nyújt, nagy átmérőjű (100—200 mm) fúrólyukakkal feltárjuk a széntelepet, és ezen keresztül vízsugár segítségével a leendő aknaszelvényből és art körülvevő 3 m- es sávból a széntelep jelentős részét (több mint 4°/o-át) kijö- vesztjük. Ennek hatására a szomszédos kőzetek fellazulnál« és a bennük táróit energiák jelentős része felstábodul, A kőzetek tönkremenetele és fellazulása folyamán érzékszerveinkkel nem észlelhető rezgések keletkeznek. egy... regisztrálás’ Az utóbbi 10—15 évben világszerte kutatják e rezgések felvételére alkalmas műszereket és a rezgések értelmezésének módjait E törekvésnek egyik terméke a jelenleg István II. akna mélyítésénél alkalmazott mikroszeizmikus jelek regisztrálása, melyhez szükséges műszert a Mecseki Ércbánya Vállalat Kísérleti és Automatizálási Ozeme állította elő. Ez a műszer, a kőzet tönkremenetelénél jelentkező impulzusok számán túlmenően azok energiájára is információt ad. Említettük, hogy a repedésképződést mindig szeizmikus rezgések kísérik. A mikro-rez- gések geofonokkal észlelhetők. Ezek olyan permanens mágneses térben elmozduló, többmenetes tekercsből állnak, melyek a rezgések hatására elmozdulnak és ezáltal feszültség indukálódik, melyeket erősítés utón a mikroszeizmikus műszer regisztrál. A rezgéseket észlelő geofo- nokat a munkahelyen, vagy az előtt elhelyezkedő kőzetben helyezzük el. Ezeken keresztül kapunk közvetlen információt az akna körüli kőzet tönkremenetelének, fellazulásának folyamatáról. Mikroszeizmikus jelek A kőzetek tönkremenetele folyamán keletkezett zörejek regisztrálásával az a feladatunk, hogy a nyert információt gázkitörés-veszély szempontjából értékeljük. Itt két feladatunk van: a) A bányaterek létesítésével járó feszültség-átrendeződésről helyzetkép kialakítása; b) A gázkitörés bekövetkezésére utaló feszültség-átrendeződési sebességnél a dolgozók riasztása. A beérkezett impulzusok (zörejek) értékelése a következő gondolatmenettel történik. Normális körülmények között, oroz zavartalan földtani helyzetben oz aknamélyítés egy- egy fogás mélységéhez a kőzetnemtől függően egy meghatározott zörejszóm tartozik. Ennek időbeli eloszlása oz egyes munkafázisoktól függ. Több zörej érkezik be azoknál a munkafázisoknál, amelyek a kőzetek megbontásával, és új, szabad felületek képzésével járnak, mint pl. a jővesztés, és kevesebb a rakodásnál és falazásnál. Az aktív védekezés megvalósításánál ugyancsak egy meghatározott impulzus beérkezésére számíthatunk. Amennyiben a várt impulzusok nem érkeznek be, úgy az arra utal. hogy a feszültség-átrendeződésben zavar állt elő. Ilyenkor az aknatalp környezetének egy részében a feszültségek halmozódnak. Ez a jelenség a veszélyes helyzet korai előjelének tekinthető. A feszültséghalmozódás gócában a kőzetek az egyre nagyobb igénybevételn'ek ellenállni nem tudnak és egyre gyorsuló ütemben mennek tönkre. Ez a folyamat kitörés-veszélyes széntelepek jelenlétében gázkitöréshez vezet. A gázkitörés előkészületi fázisában (a kitörés előtt l/^—V2 órával) az időegységben beérkező impulzusok (zörejek) száma rendkívül megnő. Ez a riasztás, illetve a menekülés szükségességére figyelmeztet. Aktív védekezés Természetesen ezt nem várjuk meg, mert a korai előjelek észlelésénél, azaz a várt impulzusok elmaradásánál valamelyik aktív védekezési módszer segítségével befolyásoljuk a feszültség-átrendeződést és gondoskodunk a veszélyes helyzet megszüntetéséről. így lesz a mikroszeizmikus zörejek regisztrálása a váratlan szén- és gázkitörés elleni küzdelem eszköze és az aknatalpon folyó zavartalan és biztonságos munka elősegítője. Dr. Szirtes Lajos, a műszaki tudományok kandidátusa Röviden EURÓPAI ŰRKUTATÁS * Hét európai ország tanulmányozza a Spacelab-tervet, amelyet az amerikaiakkal közösen hajtanak végre. A Spocelob egy többszemélyes űr-laborotórium, ahol tudományos kutatók, technikusok dolgozhatnának. A laboratórium személyzete nem igényelne olyan hosszú felkészítést, mint amelyben az űrhajósok részesülnek. A Space lobot az amerikai űrsikló szállítaná 0 világűrbe. A Spacelab személyzete az űrsikló speciális helyiségében „lakna" és csak kutatómunkáját végezné a Spacelab belsejében. A kutatók különféle biológiai, orvosi, technológiai stb. méréseket végeznének a laboratóriumban a súlytalanság állapotában, 8—30 napos időközökben. Ennek 0 rendszernek az automata űr-laboratóriumokkal szemben az az előnye, hogy a műszereket a helyszínen maga az ember kezeli és értékeli. Lázadás az ember ellen? Az elektronika, kibernetika, általában a technikai fejlődés jóvoltából napjainkban elérkez- * tünk oda, hogy bizonyos műveRobotok zsinatja SS? hSUrÄjXSi Csak a nyomtatott betűket ismerik fel • •• nak elvégezni. A robotokról mégis jóval többet hallunk a sci-fi irodalom hasábjain, mint a tudományos sajtóban. A tu- dományos-fantpsztikus irodalom robotjai nemcsak bizonyos műveletek elvégzésére képesek, tehát megfognak bizonyos tárgyakat, esetleg sakkoznak, vagy kártyáznak, hanem tökéletes változataik túlszárnyalják az A környezeti ártalmak sorában a zaj is sok gondot okoz a 20. század emberének. A munkahelyeken éppúgy egyre erősödő formában van jelen, mint az utcákon, sőt még a lakásokban is. Talán az utóbbi a legveszélyesebb, hiszen még a pihenés óráiban sem engedi, hogy a zajhatások kényszerű elviselése után kipihenje magát az ember. Nyugatnémet kutatók most olyan ablaküveget kísérleteztek ki, ami hőszigetelő, nem párásodik és a felére embert, sőt „fellázadnak az emberiség ellen” ... Maradjunk azonban a jelenben. Mit tudnak ma a robotok, mire lehet felhasználni ezeket, általában hol tart a robot-technika napjainkban? Erre vonatkozóan bizonyos fokú ízelítőt nyújtott a mesterséges intelligenciával kapcsolatban tartott nemzetközi kongresszus. tompítja a zajt. A különleges ablaküveg réteges szerkezetű, összesen 37 milliméter vastag, ennek ellenére bármely ablakkeretbe beilleszthető. A közúti közlekedés zajözönében is kipróbálták az újfajta üvegből készült fülkét, és bebizonyosodott, hogy a orr»-!mú utcák — trombitaszóval is „megtoldott*’ — 80 fonos hangerejű zaját 40 fonra csökkenti. Az már viszont más kérdés, hogy a 40 fonos hangerő mellett lehet-e aludni .., A nagyszabású nemzetközi összejövetelen számos előadás, vita hangzott el. Érdekes volt a japán Hitachi konszern kutató- mérnökének beszámolója, aki a HIVIP típusú robotgépet ismertette. Ez a gép kisebb tárgyakat felismer és össze is rak. A HIVIP televíziós szemek segítségével „lát”, egy Hitac 7250 típusú digitális számítógéppel „gondolkodik" és 7 fokozatú csuklós kar-szerkezetével markol meg kisebb elemeket, amelyeket úgy rak össze, mint a gyermek az építőkockákat. A HIVIP-hez oz ember Fort- ran-nyelven szól. A robot memóriatára 400 szó tárolására képes, ennyi mindössze a szókincse, de ez elegendő a korlátozott feladatkör ellátására. A HIVIP lényegében felismer geometriai formákat, szelektál, majd ezután rogodjo meg manipulátor karjai segítségével az elemeket. Egy másik érdekes expozén Hewitt és Vinograd amerikai mérnökök ismertették saját konstruciójukob A két mérnök ez esetben nem egy manipulációs robotgéppel rukkolt ki, hanem egy olyan elektro-mecha- nikus szerkezettel, amely egy számítógéppel összekötött tv- képernyő segítségével szimulálja a robotgép feladatait. A két amerikai mérnök „Software— Planner” nevű szimulátora, a robot-fejlesztési kísérlet célját szolgálja. A londoni összejövetelen egyébként sok szó esett a robotok felismerő képességéről. Hogyan ismeri fel a robot azt a tárgyat, amelyet meg kell fognia? Hogyan osztályozza ezeket a tárgyakat a robotba épített szűrőberendezés? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban néhány tanulmány „trükkös” megoldást ismertetett Az egyik ilyen megoldás szerint a tárgyat, tehát a robotgép célpontját különböző erősségű és színű fénysugarakkal világítják meg. A fény természetét színét, hullómhosz- szót beesési szögét a robotgépbe épített számítógép felismeri. Egy speciális szűrőberendezés lokalizálja a tárgyak élidomait és analizálja a tárgyakról visszaverődött fénysugarakat Egyébként a londoni konferencia visszatérő témája volt a formák felismerésének problémaköre. Hogyan olvas a robotgép? Nem könnyű kérdés ez technikai szempontból. A nyomtatott írást könnyebben felismeri a gép, a kézírás felismerésével azonban ma még komoly nehézségekkel kell számolni. A robotok tehát ha lassan is, de azért tovább fejlődnek. Bizonyos egyszerűbb feladatok megoldására már alkalmasak. A robotok lázadásától azonban egyelőre nem kell tartanunk. H. M. — a nagyvilágból A VAKBÉIGYULLADÁS ÉS A SZÁMÍTÓGÉP Egy angol statisztika szerint a szigetországban minden indokolt vakbélműtét közül három felesleges. Ez részint abból adódik, Hogy na ismételt vizsgálatokkal sem tudják biztonságÍ pol kizárni a heveny vakbélgyulladás ennforgásának a veszélyét, inkább elvégzik a viszonylag egyszerű műtétet. Érdekes módon a vakbélgyulladás diagnózisának felállításában évtizedek óta semmi haladás nincsen, még ma ís döntő mértékben az orvos szubjektív megítélésén múlik a diagnózis. Angol kutatók egy nagy tapasztala- tű sebésznek a megállapításait, komputerbe táplálták be, s ugyanakkor a számítógépet diagnosztizáló programmal látták eL Ezt kővetően 85 vakbeles diagnózist feldolgoztak az utó' tagos tapasztalatok alapján, és azt tapasztalták, hogy az orvosok 36 szükségtelenül végzett műtétével szemben a komputer csak 9 esetben tévedett volna. JELEZTÉK AZ ETNA ÜJ KITÖRÉSÉT Az Etnát már régóta figyelő kutatók ez év májusában hírül adták, hogy hamarosan várható a ma is működő olasz tűzhányó újabb kitörése. A hőmérséklet-változások alapján« megjósolták, hagy a tűzhányó északkeleti krátere „lép üzembe”. A tűzhányó legutoljára még 1971-ben tőrt ki, de lényegében 1911 óta állandóan aktiv. A kutatók előrejelzései helyesnek bizonyultak, az Etna Július elején ismét kitört. SZUPERNOVA-ROBBANÁS Szupernóva-robbanáskor a csillag fényessége néhány sxázmilliószor akkorára nő, mint amekkora a felvillanás előtt volt; a robbanás után pedig egy táguló köd marad vissza. A köd rendszerint erős rádióforrás. Magának a fellobbaná csillagnak a rádiósugárzását a robbanás közben eddig még nem sikerült észlelni. 1970 júliusában az M 101 jelű extra- galaxisban egy II-ed rendű szuper novát találtak- A Green Bank-i rádiótávcsővel a 3,7 cm és a 11,1 cm hullámhosszon vizsgálták ezt, s egy pontszerű rádióforrást találtak, amely 1-^ pontossággal a fellobbanó szupernóva irányába esik. A forrás rohamosan «yenoült, s 1972-ben el is tunt. Ez a viselkedés a látható fény hullámhossz-tartományában is lellemző « szupernóvákra. A MOSOM feDVE NEMKÍVÁNATOS ELEM A mosómedve prémje kedvelt a kereskedelemben, ezért 1934- ben Európában megtelepitet- ték. Számuk a két világháború között Németországban egyre emelkedett. Napjainkban az NSZK-bon 40 000 mosómedvét tartanak nyilván. A kezdet! védelem után Jelenleg, mint nemkívánatos vadfaj, korlátozás nélkül vadászható. Az NSZK-ban 1969-ben mindössze 3461 mosómedvét sikerült puskavégre kapni. Ebben az országban egyébként a mosómedve a borz élőhelyét foglalta el, igy a bor- 'zok száma alaposan megcsökkent. Az opróvod-állományra a mosómedve igen nagy veszélyt ielent. A szárnyasok fészekaljának elfogyasztása mellett a nyúlfiókákat. sőt a fiatal őzgidákat Is széttépl. SZÁMÍTÓGÉPPEL MŰKÖDTETETT BENZINKÚT Elsőként a világon o kiszolgálást Is számítógépre birto egy amerikai olajvállalat. Kalifornia legforgalmasabb autóútjg mellett, Lavondole-ben a 18 töltőhellyel működő benzinkút készpénzfizetés ellenében, de hitelcsekkre is automatikusan kiszolgálja az autósokat. A helyszínen az IBM System/7 irányítja a gyors és pontos kiszolgálást összeköttetésben az Atlantában levő IBM/370-es számítóközponttel. A kezdeti sikerek árra indították a vállalatot, Hogy a teljes gépi kiszolgálást újabb bertzinkutakra is kiterjessze. É É * k
