Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-19 / 278. szám

VHág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Ranlo XXX, évfolyam, 278. szám 1973, október 19., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A kollektíva részeseként A szervezeti szabályzatban is rögzített alapelv, hogy pártunk minden tagjának azonosak a jogai és a kötelességei. így a lenini elveknek megfelelően — minden párttagnak kötelessége, résztvenni alapszervezetének munkájában, beosztásától, tár­sadalmi rangjától • függetlenül. Bár formailag azonosak a köte­lezettségeik, az állami, gazdasá­gi, társadalmi élet kommunista vezetőivel szemben mégis na­gyobbak a követelmények és az igények. Nem ellentétes ez a szervezeti szabályzattal, sőt, logikusan kö­vetkezik abból, hogf ezek a ve­zetők '— éppen beosztásuknál és tisztségüknél fogva — bizonyos területeken több ismerettel, na­gyobb áttekintési lehetőséggel rendelkeznek, mint alapszerveze­tük tagsága általában. S na­gyon fontos kérdés, hogyan hasznosítják ezt a „többletet” az alapszervezet munkájának fejlesztése, politikai befolyásá­nak növelése, más szóval a párt vezető szerepének fokozottabb helyi érvényesülése érdekében. Különösen fontos e kérdés vizsgálata a párttaggyűlések munkájával kapcsolatosan, hi­szen a taggyűlés az alapszer­vezet legmagasabb fóruma, s. a párttagság intézményesen e fó­rum révén kapcsolódik a párt politikájának alakításához és megvalósításához.. A párttagok egyenlőségének elvéből követ­kezően a taggyűlés részvevőiként is egyenlőek a párttagok jogai. Az ismeretekben, felkészültség­ben mutatkozó különbözőségek sem változtatnak ezen: a na­gyobb tudás nem jár több jog­gal, mint ahogy a sarzsi hiánya sem kárhoztathat senkit arra, hogy puszta szemlélője és hall­gatója legyen egy-egy téma vi­tájának. S hogy a helyi vezetők ezeket az elveket helyesen vagy helytelenül értelmezik-e a gya­korlatban, az a legkevésbé sem mellékes: nagyon sokat segít­hetnek — vagy árthatnak — ezzel az olapszervezetük párt­életének. Az első fontos követelmény e vonatkozásban a taggyűléseken és egyéb pártrendezvényeken való rendszeres, példamutató megjelenésük és részvételük. Az a tapasztalat, hogy e tekintet­ben is sokat javult a pártfegye­lem, a kommunista vezetők dön­tő többsége alapszervezetében is becsülettel és példamutatóan teljesíti párttagságából fakadó kötelezettségeit. Éppen e ked­vező fejlődés alapján lehetsé­ges és kívánatos, hogy a nem így cselekvőktől a pártolapszer- vezetek — a minden párttagra nézve azonos mérte alapján — még következetesebben igényel­jék ezt, s az irányító pártszervek is adjanak ehhez megfelelő se­gítséget. Az előbbinél összetettebb kér­dés, milyen legyen a pártcso- port-üléseken és a taggyűlése­ken, általában az alapszervezet életében való részvételük, ho­gyan nyilvánítsanak véleményt, milyen formában adják tovább ismereteiket, gondolataikat. Azok járnak el helyesen, akik e vonatkozásban is tartózkodnak a szélsőségektől. Ennek hangsúlyo­zása azért fontos, mert — ha kis számban is — vannak, akik lebecsülik pártcsoportjukat vagy alapszervezetüket, míg mások, éppen fordítva, szinte „rátelep­szenek" azokra. Velük szemben az olyan vezetők sokaságát állít­hatjuk követendő példaként, akikben él és hat a szándék, készség és képesség a kommu­nista kollektíva munkájában való aktív részvételre. Az ismert tapasztalatok szerint célravezető, ha a vezetők min­dig a tárgyalt napirendhez kap­csolódva hasznosítják ismeretei­ket, s nem külön napirendi pont­ként tájékoztatják a pártalop- szervezet tagságát. (Más kérdés és teljesen rendjén lévő dolog, hogy rendszeresen vannak külön tájékoztató jellegű napirendek is.) Azt a gyakorlatot lehet tehát ajánlani, hogy a napirenden szereplő téma kapcsán segítsék a helyi viszonyoknak megfelelő­en megszabni a párthatároza­tokból adódó tennivalókat. Ezen túlmenően valóban csak a leg­szükségesebb esetben — a párt- vezetőségqel előzetesen egyez­tetve,-illetve a párttagság igé­nyének megfelelően — célszerű a napirendtől fügqetlen külön tájékoztatást adni. Sokszor aprónak látszó formai dolgok is lényegesek. így példá­ul általában hasznosabb, ha egy-egy témáról elsőként nem a vezető beosztásban dolgozó párttag fejti ki a véleményét. Nem könnyű, de fontos megfe­lelően érzékelni, hogy mikor a legeredményesebb és a leghe­lyesebb a vitába való bekapcso­lódása. Formainak tűnő, ám na­gyon is fontos kérdés, hozzászó­lásának időtartama és közérthe­tősége is. Ez többek közt azt is jelenti, hogy nem szükséges a vezetőnek minden témához, vagy egy témához többször is hozzá­szólnia. Ez természetesen egy­általán nem jelenthet igazolást vagy felmentést azok számára, akiknek taggyűlések sorozatán át nincs1 érdemi véleményük, mondanivalójuk. A párt vezető szerepének helyi érvényesülése, tekintélyének és politikai befolyásának növekedé­se nagyon sok tényezőtől függ. Ezek egyike a kommunista veze­tők magatartása, alapszerveze­tükben végzett tevékenysége, példamutató pártszerűsége. Lukács Gyula, az MSZMP KB munkatársa A TARTALOMBÓL Festékv'’!1"*^' Pécsett Megérdemeijük-e a számítógépeket! Szentlörinc építtetöket keres Végképp itt az ősz Erb János felvétel« Jelentés a magyar VIT-delegáció Nemie,k5ii tevékenységéről Határozat a falusi KISZ-szervezetek feladatairól Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Hortensia Allende, a chilei elnök özvegye szólalt fel azon a szo­lidaritási nagygyűlésen, amelyet a Szakszervezeti Világkongresz- uus résztvevői tartottak a Dimitrov Hajógyárban, Várnában. Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Jakab Sándor és dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, valamint más állami és társa­dalmi szervek több képviselője — elemezték a X. berlini Világ­ifjúsági és Diáktalálkozón részt vett magyar küldöttség tevé­kenységét. Dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tájékoztatójában egye­bek között hangsúlyozta: o fesztivál előkészítését kedvező körülmények segítették: a Szov­jetunió Kommunista Pártjának 24. kongresszusán meghirdetett békeprogram sikeres megvaló­sítása, a Vietnamban folytatott amerikai agresszió befejezését jelentő párizsi megállapodás megkötése, az NDK nemzetközi jogi'elismerése, az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia első szakaszának ered­ményei, a közép-európoi fegy­verzet és haderő csökkentéséről Bécsben megkezdődött tárgya­lások, a nemzetközi haladó if­júsági mozgalom sikerei voltak a főbb motívumai az enyhülés, az együttműködési szellem erő­sítésének. A X. VIT-re 140 ország 1700 ifjúsági és diákszervezete, to­vábbá 4o nemzetközi szervezet küldte el képviselőit. A küldöt­tek száma meghaladta a 25 ez­ret. A résztvevők több mint fele kommunista szervezetet képvi­selt, első alkalommal vett részt o világtalálkozón jelentős szá­mú szociáldemokroto fiatal, sok fejlődő országból antiimpéria- lista politikát folytató szerveze­tek küldöttei érkeztek. Képvisel­tette magát a találkozón vala­mennyi jelentős nemzeti felsza­badító mozgalom, ott voltak az egyes országokban betiltott il­legális haladó szervezetek kép­viselői. A X. VIT az utóbbi évek legnagyobb szabású, legjelen­tősebb és egyik legsikeresebb nemzetközi ifjúsági rendezvé­nye volt. A magyar küldöttség minden tagja eleget tett megbízatásá­nak, fogadalomban is vállalt kötelezettségének. Küldötteink politikailag és emberileg egy­aránt helytálltak a X. VIT poli­tikai fórumain, kulturális és sportrendezvényein, felkészülten képviselték hazánkat, a Magyar Népköztársaságot és ifjúságát. A 70 tagú küldöttség tevéke­nyen hozzájárult a találkozó sikeréhez, oz antiimperiaiista szolidaritás, a béke és barát­ság eszméinek további erősíté­séhez. Dr. Maróthy László előter­jesztését vita követte, majd « KISZ Központi Bizottsága hatá­rozatot fogadott el a világifjú­sági találkozó eredményeinek feldolgozására, hasznosítására. A testület ezután állásfogla­lásban rögzítette a KISZ idő­szerű feladatait az élelmiszer­es fagazdaságban, a vízgaz­dálkodásban, az ÁFÉSZ-ekben dolgozó, a falun élő fiatalok körében, ///is z László, a KISZ Központi Bizottságának titkára egyebek között elmondotta: — a falusj ifjúság foglalkozás sze­rinti rétegződése -jól tükrözi a szocialista falu, a szocialista mezőgazdaság fejlődését. Nap­jainkban falun 1 200 000 KISZ- korú fiatal — a magyar ifjúság 54 százaléka — él. Közülük mintegy 200 ezren dolgoznak az élelmiszer-, a fagazdaság, valamint a vízgazdálkodás te­rületén, illetve az AFÉSZ-ekben. 553 ezer ifjúmunkás, 312 ezer középiskolai és szakmunkás­tanuló fiatal lakik a községek­ben, falvakban és tanyákon. A KISZ-élet ezeken a területeken az elmúlt két évben szervezeti­leg dinamikusan fejlődött, a tsz-ekben dolgozó fiatalok szá­ma tízezerrel nőtt, szembeötlő az előrehaladás a falusi lakó- területi KISZ-szervezetek szá­mának növekedésében is. Saj­nos a fiatalok szervezettsége az élelmiszergazdaságban, a víz- gazdálkodásban és a fogyasz­tási szövetkezetekben az ered­mények ellenére sem kielégítő. A KISZ Központi Bizottsága a KISZ-szervezetek legfontosabb feladatai közé sorolta: fordít­sanak nagyobb figyelmet az alapszervezetek szervezeti éle­tének javítására, tömegbefolyá­sának növelésére. A következő két esztendőben az egyesült termelőszövetkezetek székhelyén önálló téesz KISZ-szervezeteket kell alakítani, s minden üzem­egységben legalább KISZ-cso- portot kell szervezni. Ahol ma még nem alakítható önálló téesz alapszervezet, ott o falu­si • lakóterületi KISZ-en belül kell megszervezni a téesz fia­talok csoportjqit. A KlSZ-bízott- ságok és szervezetek vállalja­nak nagyobb részt a fiatalok szövetkezeti taggá neveléséből, s következetesebben munkál­kodjanak azért, hogy a KISZ, az ifjúság az üzemek, szövet­kezetek különböző testüle­téiben, vezető szerveiben, s a folu közéletében társadalmi sú­lyának és jelentőségének meg­felelő képviselethez jusson. együttműködés a gépiparban Az utóbbi években jelentősen nőtt a nemzetközi kooperációs megállapodások száma. Az ed­dig megkötött együttműködési szerződének nagyrésze, csak­nem 75 százaléka a gépipert érinti. A már közismert legje­lentősebb kooperációkat a szo­cialista országbeli partnerekkel kötöttük meg, (pl. Zsiguli-prog- ram), de emellett bővül a tőkés partnerekkel is a gyártási együttműködés. Különösen a mezőgazdasági gépgyártásban fokozódott a kooperáció. A NIKEX 1973 első félévi összforgalmának 51 százaléka kooperációs szállítás volt. A Közúti Gépeilátó Vállalat és több más hazai gyár a svéd Volvo céggel közösen gyártja a különböző útépítő gépeket, el­sősorban rakodókat, a kanaiat, a hidraulikát, valamint o kéri-* ténert a magyar vállalatok, ál­lítják elő. A Gépipari Beruházó Vállalat dán partnerekkel kö­zösen gyárt úthengereket, ame­lyekből harmadik piacra is szál­lítanak. A TECHNOIMPEX és több iparvállalat nemzetközi koope­rációval részt vállal a textilipar rekonstrukciójában is. A TECH­NOIMPEX jelenleg 15—20 szer­számgépipari kooeprációs meg­állapodási lehetőséggel foglal­kozik NSZK, svájci, angol, ju­goszláv vállalatokkal. Heves harcok a sínai és goiani fronton Előtérben a közel-keleti konfliktus békés rendezése Folytatódtak a megoldást kereső szovjet-amerikai tárgyalások Rövidesen összeül a Biztonsági Tanács? Csütörtökön, a 13, napjába lépett arab—izraeli háború leg­nagyobb tankcsatájának kibon­takozásáról érkező hírek ellené­re Washingtonban — amerikai, kormányforrások hivatalos és nemhivatalos sugalmazásaira építve — a diplomáciai látó­határ lassú felderengését vélik megfigyelni. Nyomatékosan alá­húzzák, hogy Kissinger külügy­miniszter és Dobrin.yin washing­toni szovjet nagykövet naponta „sűrű érintkezésben” van egy­mással. Ebben a vonatkozásban különös jelentőséget tulajdoní­tanak McCIoskey külügyi szóvivő bizonyos „haladást” érzékeltető szerdai kijelentésének, amely szerint a szovjet—amerikai dip­lomáciai eszmecsere során „el­gondolásokat” vetettek össze az ellenségeskedések beszünteté­séről a Biztonsági Tanácsban előterjesztendő határozati javas, lat „természetéről”. . Ez a rendkívülien óvatos meg­fogalmazás nemhivatalos hát­térmagyarázatok szerint arra utal, hog*í a közel-keleti konflik­tus tárgyalások útján történő rendezésének szükségszerűségé­ben való egyetértésen túlmenő­en, a két nagyhatalom igyek­szik a csatatereken szembenálló felek maximális célkitűzései és minimális követelményei között fellelhető érintkezési pontokat felderíteni és már a „hogyan"- ról — a tűzszünet és az átfogó békerendezés összekapcsolásá­nak kölcsönösen elfogadható formulájáról folytat eszmecserét. Diplomáciai megfigyelők ab­ból a tételből kiindulva, hogy a tárgyalóasztalnál általában nem lehet többet elérni, mint a csatamezőn, úgy válik: az arab országok, ha a tárgyalások elő­feltételeként nem is érhetik el maximális céljukat, haderőik ki­tűnő teljesítménye és helytállása alapján új önbizalommal, lé­nyegesen erősebb helyzetben ülhetnek tárgyalóasztalhoz, mint eddig bármikor, Másfelől hang­súlyozzák, hogy Izrael „katonai akciója” az október 5-i status quo helyreállítására egyre két­ségesebbé válik és ha a most folyamatban lévő izraeli offen- zíva sem hozza meq az általa remélt „katonai döntést" akkor aligha lesz más választása, mint az új helyzet alapján elfogadni a megszállási status quo meg­változtatását feltételező béke­rendezés kiindulópontjául szol­gáló tűzszünetet. Az egyiptomi haderő csütörtö­kön tizenkét izraeli repülőgépet semmisített meg és négy ellen­séges pilótát ejtett foglyul —, közölte az egyiptomi hadvezetés a csütörtökön kiadott 46. számú hadi jelentésében. A közlemény szerint az egyip­tomi haderők szerda reggel óta heves ütközeteket vívnak az el­lenséggel a Sinai arc&naj kö­(Folytatás a 2. oldalon) V.

Next

/
Thumbnails
Contents