Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-16 / 275. szám
W7X. október t6. DUNANTOl! NAPtO 3 Árut ad a megye legnagyobb fafeldolgozó üzeme Manchesteri magyar napok Modern munkásszálló és parkettaszárító üzem is épül Hosszúhetényben « A hét «égén sikerrel zárultok a magyar kultúrát és kereskedelmet bemutató napok az angliai Manchesterben. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének és a Hungeipónak közSs rendezvénye több oldalról világította meg hazánk életét a szigetország harmadik legnagyobb városában. A rendezvények sok látogatója jegyezte meg újságíróknak és a magyar küldötteknek, hogy alaposan megváltoztatta véleményét a „puszta, cigányzene, paprika országának” Angliában még mindig egyoldalú képéről. A magyar napok a magyar képzőművészet, színházművészet és zene területeit felölelő kulturális eseményekkel kezdődtek, nyitányuk a századforduló számos magyar képzőművészeti remekét bemutató kiállítás volt. Gulácsy, Rippl-Rónai, Kems- tock, Csók István vásznai és 80 műtárgy vallottak az európai rangú magyar képzőművészetnek erről a korszakáról. Nyírágsepríítől a korszerű gépekig Mozaik a 75 éves pécsi köztisztaság történetéből A Péesi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat új telephelyének avatásával és a Köztisztasági i Egyesülés igazgató tanácsának kétnapos ülésszakával emlékeznek'meg arról, hogy 75 esztendeje kezdődött meg Pécsett az intézményes köztisztaság. Nogy építkezésbe kezdett Hosszúhetényben, a szénosztályozó szomszédságában a Mecseki Erdő- és Fagazdaság. A bányától átvett régi épületeket lebontották s helyükbe 15 millió forintos beruházással felépítették Baranya legnagyobb és legkorszerűbb fafeldolgozó üzemét. Az új üzemben évente 15—20 ozer köbméter tölgyet, fenyőt és cserfát dolgoznak fel, igen sokféle termékké. Az építőipar részére porkettát, a bányának bányató alapanyagot, bányolécet, exportra tölgy bútorlécet, ezenkívül különféle fűrészárut, szőlőkorát stb. állítanak elő. A próbaüzem fél évvel ezelőtt történt meg * ezóta folyamatosan ad árut az új üzem. A hosszúhetényf foteldolgozó megépítésével a Mecseki Erdő- gazdaság nagyot lépett előre a feldolgozás korszerűsítésében. Ez a kapacitás lehetővé tette egy sor korszerűtlen kisüzem felszámolását, máris leállították a karászi kisfafeldolgozót, és ugyanez o sors vár a saüye— vítézpusztoi kisüzemre is. Az ú] fafeldolgozó kiegésrfté- ceként 1974-ben modem par- ikettoszáritó üzemet is épít az erdőgazdaság. Ebben évente " 500 köbméter porketta lécet fognak megszárftani és az építőiparnak átadni. Ez igen örvendetes hív o leendő lakás- tulajdonosoknak, okikét sok bosszúságtól kímél meg, hogy lakásukba nem nyers, deformálódó, vetemedő, hanem száraz, jó minőségű parkettát építenek be. Az 1500 köbméter parketta évj 120—150 lakás leparkettá- zásóra elegendő. ' Hosszúhetényben oz új fafeldolgozó üzem mellé egy modern szociális objektumot is épít az erdőgazdaság. Ehhez egy 100 személyes munkásszálló, fürdő, öltöző, századagos üzemi konyha és étterem tartozik majd. A szociális objektum építése befejező stádiumban van s méq ez év december 31-ig átadják rendeltetésének. Sajtótájékoztató az őszi-téli ruházaticikk- ellátásról Hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban Lauthán Ferenc főosztályvezető sajtótájékoztatót tartott az 1973. első félévi ruházati ellátásról és a ruha zati kereskedelem második fél évi felkészüléséről. Elmondta, hogy a ruházati áruforgalom az első félévben 5 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél, de a tervezettnél valamivel alacsonyabb volt. A júliusi forgalomnövekedés a második félévben a kereslet fokozódását jelzi, amelynek kielégítésére a legtöbb árucsoportban — különösen a tömegruházati Cikkekből jól felkészült a kereskedeltem. Bizonyára volt máz korábban is valami, de furcsa módon csak 1898-ból maradt fenn hitelt érdemlő feljegyzés arról, hogy Pécs utcáin utcaseprők dolgoztak. Nagyon mellékes dolog lehetett a város tisztántartása abban az időben, ha senkinek nem vott azzal kapcsolatban feljegyező iva lója. ★ Néhány fontosabb évszám az elmúlt háromnegyed századból: 1900 — Köztisztasági szabály- rendelet alapján megalakul az első hatósági sremétszállító fuvartelep; 1927 — A köztisztaságot a Városi Vízműre bízzák, a cég új neve: Városi Vízvezetéki, Csatorna és Körtisztasági Özem: 1941 — új átszervezés, megalakul a Pécsi Városi Közüzemek, ennek egyik üzeme a körtisztasági üzem: 1949 — a nyolc éve működő üzem megszűnik, új „községi" vállalatok veszik ót a feladatokat, többek között a Pécsi Köztisztasági Községi Vállalat; 1951 — új profilok; beolvad a Pécsi Takarító és Féregirtó V., majd a Megyei Útkarbantartó Városi Részlege: 1955 — még egy névváltozás, most már — legalábbis eddig — az utolsó: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat. A mai dolgokról sokat és sokszor írunk, akkor is, amikor elmondjuk, hogy elégedetlenek vagyunk Pécs tisztaságával... Most pillantsunk egy kicsit a múltba, omikor megjelentek az első utcaseprők. Hogy nagyon régen mi volt arra csak következtethetünk abból, ami a század végén volt Pécsett Egyet s mást próbált tenni a város akkori vezetése, de kevés foganattal. Egy 1887-ben kelt sznbály- rendeiet pl. arra kötelezte a ház- tulajdonosokat hogy télen hótól, jégtől tisztán tartsák a járdákat 1894-ben egy újabb szabályrendelet azt írta elő, hogy „tisztó- talanságot tartalmazó tárgyakat oz utcára kiszórni, kiönteni tilos” és még azt is megtiltotta, hogy a boltok szemétjét kiseperjék az utcákra. Elképzelhetjük, mi lehetett a pécsi utcákon, ha ilyesmiket — amik ma már (bár kellő gráciával tudunk még szemetelni) eszünkbe sem jutnak — kellett megtiltani. * 1900 utolsó napjai valami fordulatfélét hoztak. Új szabályrendeletet alkotott a város tanácsa „a közegészség és a köztisztaság fenntartásáról”, omi alapállásában a kor .szellemét tükrözte, de hisz* urak alkották uraknak. Itt már szó volt az intézményes szemétszállításról, de ez csak a belvárosra és a jómódú polgárság városnegyedeire korlátozódott, a munkáslakta külterületekről nem esett szó. Az első háború utón némileg változtok a viszonyok. Akkoriban került a mai vállalat jogelődje a városmajornak nevezett helyre, amit mosit hagy el. A szemétgyűjtést kiterjesztették a város újabb területeire. de ez még mindig esetleges volt, a fuvortelep megrendelésre szállított. Kicsit több szó esett a város körtisztasága ürügyén a lakóházakról, a szemétszállításról, de ez nem véletlen. A legfontosabb volt — és ez a munka évtizedekig tartott —, hogy megteremtsék a lakóházak tisztaságát, hiszen az egészségre káros szemét túlnyomó többsége ott keletkezik. Az utcák pedig? A két háború közt, amikor a Vízmű volt a városi kőrtisztasóg gazdája, 80 utcaseprő sepregette az akkor még jóval kisebb város bizonyára jóval szemetesebb utcáit Akkoriban az igaerő volt a közlekedés alapja, az pedig valahogy másképp szennyezte a környezetet, mint a mai. Ez a fajta útszennyezés egyre inkább visszaszorult a felszabadulás utáni években, ennek megfelelően oz úttisztításban is más módszereket lehetett alkalmazni. Még a 40-es évek végén is a nyírágseprű és a lapát volt az elsőszámú köztisztasági segédeszköz, de 30 esztendeje volt már utcoseprögép is, Krupp- gyártmányú,’ oldaltterelő-lapos, ami mór sejdített valamit a jövőből.) Ma pedig öntözőautók mossák a forgalmas utcákat, az ember munka iát pedig egyre, nagyobb területeken korszerű seprőgépek végzik. * Még valamit a szemétszállításról. Ki tudja pl. hogy 1971- ben szűnt meg Pécsett a lófogatú szemétszállítás? Észrevétlenül történt ez, s ma már a 45 ezer pécsi lakás körül negyvenezerből rendszeresen, másnaponként szállítják el a szemetet, pormentes módszerrel — Kuka* és BOBR-rendszerrel — 76 százalékból, a többiből félpormentesen, teherautóval. 140 ezer köbméter szemetet „termel” Pécs évente, s ebben nincs megállás. Új, meg új módszerekre van szükség a gyűjtésben, komoly szervezőmunkára a szállításban. 1990-ben a pécsi lakások 98 százalékából szállítják el o szemetet, o pormentes gyűjtés aránya 90 százalékra emelkedik, s a ma ismert módszerek mellett 30 százalékos arányt szánnak a még korszerűbb módszereknek. Hársfai István Kétkéses magyar gyártmányú vágóberendezéssel tövig vágják o kombájn által hátrahagyott kukoricacsutát és aprítva terítik el a táblán. Ezzel megkönnyítik a szántást, valamint elősegítik az aprított szarok bomlását a talajban. Fotő: irt> János Gazdaságpolitikai jegyzet Ach illés-sarok „Nekünk ° , lakossági ~------------------ szolgáltatás ne m bolt.” Nincs nap és nincs az a szolgáltatásokra létrehozott vállalat, amikor, és ahol el ne hangoznék a fenti mondat Az ember kiszolgáltatott, amikor gépkocsiját akarja javíttatni, ha ruhát akar csináltatni, ha folyik a csap, ha cipőjéről leesik a vas. Az egykor szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok pedig sorban alakulnak át árutermelőkké — a folyamatot alig-alig lehetséges megállítani. A Pécsi Vegyesipari Vállalqttal kapcsolatban rövid idő alatt három esetben is hallottam: kitérőén dolgoznak, nagyszerűen fejlődik a cég, esakhát a szolgáltatásokkal mitsem törődnek. Általában a szolgáltatásokkal kapcsolatos rossz tapasztalataimmal, s a vállalat tevékenységével kapcsolatos néhány adattal kellőképpen felfegyvererve állítottam be oz igazgatóhoz. önök miért állítják le szolgáltató részlegeiket? A Vegyesipari Vállalót nemrégiben ünnepelte 20 esztendős jubileumát — 1953-ban asztalos, ' kárpitos, varrá, javító, festő, könyvkötő és srövő részleggel rendelkezett. Az évek folyamán hol bővült, hol szűkült a tevékenységi kör: szíjgyártó, szerelő, fénymásoló és sokszorosító, fafüré-r szelő, éra-, rádió, finommechanikai, cipő-, töltőtoll-, or- vosi mű szer- javítással foglalkoztak időközben, galvanizáló, horgarryzé és méretes szabó részlegeket hoztak létre — és szüntettek meg. Legutóbb — október 1 -én — a cipő javító részleget számolták fel, s adtak át a szövetkezetnek. Jelenleg mindössze a férfi és női méretes szabóságok, órajavító és finommechanikai javító részleggel rendelkeznek. Könyvkötést, sokszorosítás*, fénymásolást, töltőtolljovítást most is vállalnak — néhány embert ezzel foglalkoztatnak. Az utolsó esztendőkben — 1968-tól — 11,3 százalékról 8,8 százalékra csökkent az össztermelésből a közvetlenül a lakosság szóméra végzett munka, amely önmagában inkább stagnálás, mint visszaesés. Közben ugyanis oz össztermelés 63 millió forintról közel 73 millióra emelkedett, így természetesen a szolgáltatás valóságban! csökkenése nélkül is a számaránya visszaesett Tulajdonképpeni reklámé-, dónk nem is a számok miatt van: ma már egyetlen ofyan részlege sincs a Vegyesipari Vállalatnak, amely kiemelt szolgáltatást végez, s tevékenységük alig-alig befolyásolja a pécsi szolgáltatás minőségét Éppen ez a baj — támadhat fel az ember vitatkozó kedve. Egy ilyen vegyesprofilú vállalattól várnánk, hogy konkurenciát teremtsen olyan szolgáltatásokban, amelyek elterjedtek, megoldottak Pécsett, s betöltse az űröket amelyekben nincs elegendő kapacitás. Ma például egy fazonért ezer forintnál többet kell letenni a maszek szabóknál, és sok esetben két hónapig is várakozni kell. Ugyanezt például a Vegyesipari Vállalat 710 forintért 3—4 hét várakozás utón megcsinálja. Itt azonban egy kissé megálljt kell parancsolni a szolgáltatást hiányoló közvélemény hangjának. Néhány érvvel ugyanis a szolgáltatás terheit hordozó vállalat is rendelkezik, s ezek vezetői valahol ugyanúgy hiányolják a vízvezetékszerelőt, festőt, megbízható autószerelőt, rádiójavítót, mint mi. A Pécsi Vegyesipari gondjainál maradva nézzük mindjárt a férfi méretes szabóságot. Igaz, hogy olcsóbbak, mint a maszek szabók, s gyorsabbak is, de . .. Fejlesztésre gondolni sem lehet, mert például az idén is csak négy tanulót tudtak beiskolázni, k^. zülük is egyetlen fiút. S hiába ügyesek a lányok, de hát például hogyan vegyenek méretet egy férfi nadrághoz? Vagy a cipészek? Hat esztendő alatt mindössze hét tanulót sikerült beiskolázni, az utolsó három évben azonban már egyet sem. így történhetett, hogy 1963-tól a 29 fős létszám oz idén már 13-ra apadt, az árbevétel 2,6 millió forintról fejére esett, a nyereség 407 ezer forintról 55 ezres veszteséggé zsugorodott. Tizenhárom cipész mellett 6 adminisztrátort, Illetve átvevőt kellett az üzletekben foglalkoztatni. 5 itt egy pillanatra meg kell állni, a szolgáltatási terhektől szabadulni akaró, vagy az árutermelést előtérbe helyező gazdasági vezetők igazát is mérlegelni kell. A Pécsi Vegyesipari Vállalat munkáját a felettes szervek ugyanis időről időre gazdasági eredményei alapján értékelik. Ugyanakkor a munkásai is megkövetelik munkájuk anyagi elismerését. A szolgáltatási részlegekben dolgozók különösen, hiszen ott a legkiválóbb szakembereket kell foglalkoztatni. De hogyan? Miből? Ha például a Vegyesipari Vállalat gazdasági eredményeit akarja növelni új, nagy nyereséget hozó termékeit megkísérli nagyobb kapacitással előállítani, vagy a ráfizetéses szolgáltató ágazatokat csökkenteni. Ha megpróbálja az árutermeléssel egyensúlyban a szolgáltató tevékenységből eredő ráfizetéseket fejlesztenie kell. De miből. Évente összesen egymillió forint fejlesztési alap képződik, ez fejlesztésre édeskevés. Különösen, ha a szolgáltatás előírásainak Is eleget akar tenni : egy új üzlet egymaga félmillió forint Említettem, hogy a Vegyesipari Vállalat nem tartozik a nagy pécsi szolgáltató egységek közé - a gondjaik azonban azonosak. A Patyolat számára éppúgy ráfizetéses az utca emberének néhány kiló ruháját tisztítani, mi/it például az Autójavító Szövetkezetnek autóink javítása. Mi legyen hót? örüljünk, ha hetekig tartó utánjárás és várakozás után kijavítják oz esőóztatta mennyezetet nyugodjunk bele, hogy nincs választásunk: árat és időt azok a vállalatok, szövetkezetek, maszekok diktálnak, akik vállalják a szolgáltatási tevékenység gondjait esetleg ráfizetését? Jobb megoldást Is hallottam: az egyik vállalat igazgatója szerint a szolgáltatással foglalkozó vállalatok kapjanak anyagi támogatást Nem a veszteségek miatt kieső személyi jövedelem pótlására gondol — olyan fejlesztési támogatóst, amellyel a szolgáltatási kötelezettségeit képes megoldani, másrészt fejleszteni képes azokat az árutermelő egységeit melyek nyereségéből a szolgáltatás veszteségeit is pótolni lehet Meggondolandó. Az azonban nem kft5*■------------------------- ges, hogy élet színvonalunk, jövedelmünk arányában intenzíven nő a szolgáltatások igénybevétele, ugyanakkor a szolgáltató szervezet fejlődése egyhelyben topog. így aztán minőségi munkáról, stabil árakról csak álmodozhatunk. A szolgáltatás-fejlesztés évek óta, az erről szóló 1038 1969. kormányhatározat megjelenésétől különösen sokat foglalkoztatja az ezzel foglalkozó és ezért felelős vezetőket — néhány kisebb intézkedés, hézagpótló preferenciákon kívül azonban semmi sem történt. Ez még akkor is szomorú, ha Pécs és Baranya ellátottsága némiképpen meghaladja az országos átlagot, mint azt o statisztikai adatok jelzik. Lombost Jenő I
