Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-09 / 238. szám
1973. szeptember 9. DUNANTOLI NAPLÓ 3 A lassújelzések után Ismét nagy a fejlesztési kedv a mezőgazdaságban Elcsitultak a hangok, melyektől a magyar gazdaság túlfűtöttsége idején visszhangzott az ország. A kormány intézkedései normális mederbe terelték a beruházásokat. Sőt, egyeseket mintha túlságosan is lehűtötték volna a beruházási lassújelzések, elkedvetlenedtek, s most nehezen akarnak hozzáfogni az újabb, hosz- szabb távú fejlesztési elképzelések kikovácsolásához. És Baranyában? Nos, az ipar nem olyan léptékben izmosodik, ahogyan szeretnénk, olykor már az is eseményszámba megy, ha egy új kazánt szerelnek be. Nem igy az élelmiszergazdaság, amely nagy aktivitást mutat, sokasodnak beruházási hitelkérelmei a Magyar Nemzeti Bank fiókjainál. Az év derekán túljutottunk, egy kicsit vissza-, egy kicsit előrenézünk. Hitelekért kopogtatnak Vegyük tehát az élelmiszergazdaságot, közte is a mező- gazdasági nagyüzemeket Ismét ragy a fejlesztési kedv. Ismeretes, az a beruházási láz, amelynek eredményeként a megyében c nagyüzemi gazdaságok az országos átlagot jóval meghaladó mértékben kezdtek hozzá a szakosított állattenyésztő telepek építéséhez, 1970-ben tetőzött A következő évet az óvatosság jellemezte, majd ismét élénkülni kezdett a beruházási kedv, s most ott tartunk, hogy a jövő esztendőben a beruházások jelentős felfutásával számolhatunk, ami mindenképpen örvendetes. Minderről, tú| a hitelké- t ;lmek sokasodásának tényén, érdekes képet festenek az MNB megyei igazgatóságának munkatársai. A szakosított átlattenyésztö telepek most mór állanak, legnagyobb gond a benépesítésük. A sertéstelepeket ugyan az idén előreláthatóan benépesítik, de a hízókibocsátás jövőre még rém éri el a férőhely adta lehetőségeket. A szarvasmarhatelepek viszont csak 1975-re népesedhetnek be. Mindehhez a bank jócskán hozzájárul hitelekkel. Közben a fő figyelem egy- 13 inkább a kapcsolódó beruházások felé fordul. A megnövekedett állatállománynak több takarmány kell. A gazdaságok most és a következő években térnek ót a zárt termesztési rendszerekre, ehhez pedig gépek, főként külföldi gépek kellenek, továbbá takarmánykeverőket és -szárítókat is kell építeni. Ez tehát a legújabb fejlesztési program, amely két-há- rom évig eltart, s ehhez kellenek a hitelek. Az élelmiszeripar is felzárkózik Kétségtelen, a nagyüzemi gazdaságok most némileg fellélegezhettek, nem kell számolni olyasfajta feszültségekkel, mint amilyenek a komplex telepek építésénél adódtak. Kisebb fejlesztési összegekről van szó, de kedvezőbb feltételek mellett ad hitelt a bank is. Hogy két-há- rom év múlva most már véglegesen „egyenesbe” jönnek a nagyüzemi gazdaságok? Szó sincs róla. Hiszen az állattenyésztő telepeket komplettirozni kell. Egyes termelőszövetkezetek már el is kezdték, például hízómarha-istállót építenek szakosított telepük mellé. Es a zárt ta- karmánytermesztő rendszerek gépei is elhasználódnak négyöt év alatt, újabb rendszerek jönnek, lehet elölről kezdeni. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődéséhez a baranyai élelmiszeripari vállalatok is fokozatosan felzárkóznak, igyekeznek nagyobbat lépni. Folyik a pécsi vágóhíd rekonstrukciója, a húsipar előtérbe helyezte, a hús mellett egyre több töltelékárut kell gyártani. Több lesz a tej, s a tejipari vállalatunk most a tejporgyártásra is be akar rendezkedni, gépeket vásárol és állít be. A sütőipar Pécsett új kenyérgyárat épít, s jövőre ugyanezt tervezi Vajszlón. Jelentős élelmiszeripari beruházás lesz a pécsi baromfifeldolgozó. A jelek szerint alaposan előkészítik indítását. A bankemberek ezzel kapcsolatban megjegyzik, remélhetően most már megfordul a kocka, valamely beruhe- j a|apján a VOLÁN tehergépko- zóst három év alatt előkészítjük, i csijai szállítják ki a megrendeaztán egy-két év alatt felépítjük. S nem fordítva. Az ipar iépkedése Ami a baranyai ipar beruházásait illeti, nagyjából a tavalyi szinten mozognak. Új indítás úgyszólván nincs. Bár a vállalatok fejlesztési alapja az idén várhatóan nagyobb lesz a tavalyinál, nem tudnak vele mit kezdeni, ezek az alapok — a korábbi fejlesztések következményeként — eléggé leterheltek. A forgóeszközöket is a fejlesztési alapból kellett biztosítani, s amennyiben ezt a bank megelőlegezte, most vissza kell fizetni. A vállalatoknak juttatott állami támogatás tavalyhoz képest jelentősen csökkent, minimális az alapátadás is. Talán a DE- DASZ-t említhetnénk, amelynek trösztje nagyobb összegeket csoportosított át hálózatfejlesztésre. A beruházások anyagiműszaki összetétele megfelel az országos elképzeléseknek, az építési rész csökkent, a gépi beruházás tavalyhoz képest megnövekedett Ezen belül a vállalatok sokkal több hazai gépet vásároltak, csökkent a tőkés gépimport, míg a szocialista a tavalyival azonos szinten alakult. Mivel gyarapodik hát Baranya ipara? Két jelentősebb hiteligény merült föl, a Pécsi Bőrgyáré és a Szikra Nyomdáé. Ezek a fejlesztések most kezdődnek. Ami már javában folyik: a pécsi műszergyár és a Mohácsi Farostlemezgyár bővítése (ez utóbbiban technikai akadályok adódlak), s ami felvillant: egy majdani vákuumtechnikai gépgyár Pécsett a Sopia- na Gépgyár utódjaként Ez minden, legfeljebb ehhez még hor- závehetjük a kereskedelem beruházásait Pécsett két áruház is épül, a fogyasztási szövetkezetek KONSUM, és a BARANYÁKÉI? Otthon Áruháza. Némi vigasz: a vállalatok most sokkal inkább a beruházások gyors befejezésére összpontosítják erejüket s nem igen panaszkodhatnak építőipari kapacitáshiányra. Elképzeléseket legalább A hitelpolitika legfőbb vonósa most az, hogy a bank lakosNegyvenmillió forint JAVUL A KERESKEDELEM TECHNIKAI ELLATASA Belkereskedelmi kormányzatunk pályázati rendszerben nagy összegekkel segíti azokat o vállalatokat, szövetkezeteket, amelyek saját pénzügyi forrósaikat felhasználva javítják hálózatuk, üzleteik technikai színvonalát. A belkereskedelmi minisztérium — amely az év első felében 40 millió forintot adott erre o célra — most újabb pénzügyi lehetőséget nyújt a korábban kielégítetlen fejlesztések megvalósításához, elsősorban a szocialista importból származó berendezések beszerzéséhez. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesítik a fővárosi és a nagyvárosi üzletek technikai körülményeinek javítását, az idegenforgalmi területek és a nagyobb ipari települések ellátásának fejlesztését szolgáló beruházásokat Az év végéig újabb 40 millió forint állami támogatás áll a vállalatok rendelkezésére. Az összeg felét a kereskedelem és a vendéglátóipar hűtésgépesítésére, — főleg a tej- és a tejtermékek, a baromfi, a mélyhűtött áruk hűtését szolgáló berendezések vásárlására — fordítják. Ugyancsak 50 százalékos támogatást kapnak a vállalatok és a szövetkezetek a gasrtrofol és mirelité ételek széleskörű elterjesztését segítő ételmelegítők tőkés piacról való beszerzésére. Hasonlóan a minisztérium viseli a beruházási költség felét a grill-sütők vásárlásánál. Budapesten és néhány nagyvárosban szintén 50 százalékos állami támogatást kapnak azok a vendéglátó vállalatok, amelyek a szállítás és a kimérés korszerűsítésére — a hordó- mozgatás és a csapolás megszüntetésére sörtankokat állítanak üzembe. j sági szolgáltatások fejlesztésére j i és az export árualapokat növelő j j kapacitásbővítésekre ad elsősorban kedvezményes feltételek I mellett hitelt, de természetesen nem zárkózik el bármely, a népgazdaság számára hasznos fejlesztések támogatósától. Egyelőre azonban nem ostromolják ilyen hitelkérelmekkel a bankot. Sajnos. Pedig legalábbis azt elvárhatnánk, hogy újabb fejlesztési elképzeléseiket felvázolják a vállalatok. (—mz—) A Szovjetszkaia Rosszija helyettes főszerkesztőd Pécsett V. I. Szelivanov, a Szovjetszka- ja Rosszija helyettes főszerkesztője, aki a Népszabadság vendégeként hazánkban tartózkodik a hét végét megyénkben töltötte. A szovjet vendéget Pécsett, a Megyei Pártbizottság épületében fogadta, dr. lerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és tájékoztatót adott megyénk ipari, mezőgazdasági szerkezetéről, kulturális, tudományos és művészeti életünk helyzetéről. Szelivanov elvtárs megismerkedett Pécs nevezetességeivel, megtekintette a Misina-tetőn lévő tv-tornyot és a villányi szoborparkot. | Tolna megye hagyományos dohánytermő vidékén, Nagydorogon dohánykombájnnal törik a dohányt. Képünkön: munkában a do* V hánykombájn. Untig a hallgatóból a magyar gazdaság kovásza lesz Hat hét vállalati levegő Három év pergett le, s a gólyákból immár öregdiákok lettek. Fiatal felsőoktatási intézményünk, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatának elsőként beiratkozott hallgatói utolsó tanévüket tapossák. A jövőre esedékes diplomához vezető út most terebélyesedett ki: a harmadéves hallgatók az idei nyarat már nem a strandok medencéiben hűsöl- ték végig, hanem „vállalati levegőt" szívtak. Az egyetem padjaiban eltöltött három esztendő után a közgazdász hallgatók, a Mecsek vidéki Vendéglátó Vállalattól a szentlőrinci termelő- szövetkezeten át a győri Graboplast gyárig, az ország legkülönbözőbb — mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi — vállalatainál hathetes szakmai gyakorlatot töltöttek, hogy elméleti tudásukhoz qyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, megírják első, a majdani diploma- munka alapját képező dolgozatukat. A gyakorlati munka fontos része az egyetemi oktatásnak, hiszen Pécsett kimondottan vállalati szintű közgazdászokat képeznek. Hogyan is néz ez ki? A hallgatók mindjárt az első év utón szakosodnak, marketingesek vagy tervező-elemző szakosok lesznek. A második év végén mindkét társaság a szakágazatoknak (ipar, mezögazda- pasztalatokat szerezzenek, megfelelően tovább szakosodik. A harmadik év második felében alakul ki a szakszemináriumi réndszer. Ekkor a hallgatók tetszés szerint, vagy inkább érdeklődésüknek megfelelően témát választanak, amelyet aztán a legalaposabban igyekszenek megismerni. A szakszeminárium célja — az üzemi gyakorlatokkal egységes rendszert alkotva — „az egyetemi tananyag egy kiemelt részének mélyebb elsajátítása, e témakör alaposabb megismerése, önálló kutatása, elméleti összefüggéseinek és a gyakorlati alkalmazás problémáinak tanulmányozása". A hathetes nyári gyakorlat aztán az az alkalom, amikor az elméleti ismeretek mintegy megütköznek a gyakorlattal. Mit hoztak a tarsolyban a közgazdász hallgatók? A nyári gyakorlatról ugyan mór elkészültek és beérkeztek o dolgozatok, de a kiértékelés még csak ezután kezdődik. Legfeljebb első benyomásokról, beszélhetünk. Dr. László Gyula, az egyetem oktatója néhány szakdolgozatot már átnézett, ennek alapján vélekedik: a hallgatók lelkiismeretesen és szépen dolgoztak, legfeljebb az érződik a dolgozatokból, hogy egy kicsit „leragadtak" az íróasztalnál, hiányoznak a személyes beszélgetések, túlságosan elmerültek a vállalatoktól kapott adathalmazba. Többet mondhatnak az instruktorok. Az egyetem, amikor megkereste a vállalatokat, instruktorok kijelölését kérte, A vállalatok rendkívül készségesek voltak, a hallgatókat a hathetes gyakorlatukon magas közgazdasági képzettségű — többnyire, üzemgazdászok, osztályvezetők, igazgatóhelyettesek — vállalati szakemberek irányították. Az instruktorok szabad kezet kaptak, az adott témaSzenesembert ne keress* Előszezon, szénhegyekkel Harminc fok árnyékban, de itt a végeken, a pécsi nagy TUZÉP-telep közelében nincs árnyék. A 'kapubejárat előtt vagy tucatnyi férfi ücsörög, — megjelenésünk szemmel látható érdeklődést vált ki a körükben. — Fuvar lesz? — Nem, köszönjük ... Két lépéssel odébb. — Fuvar lesz? — Nem ... — Fuvar lesz? Lesz fuvar? Fuvar... A bejáratot elzáró sorompó közelében megadjuk magunkat. — Lesz fuvar. — Mi az áru? — Szén. — Azt nem viszek. Az piszkos. A szenet, a — TUZEP és a VOLÁN Vállalat szerződése löknek. Valahogy úgy szól ez az okmány, hogy a naponta munkába állított kocsik számát a forgalomnak megfelelően növeli vagy csökkenti a VOLÁN. Csakhogy a papírforma nem mindig azonos a valósággal. Ebben az esetben sem: a szállító cég körülbelül ezer tonnányi szénfuvarral tartozik a megrendelőknek, — pillanatnyilag ennyi a hátralék. És a kedves vevő reklamál, még ebben a harmincfokos, homlokgyöngyöző melegben is. Nem bíznának az időjárásban??? Az idén szeptemberben sehogy sem akar indulni a szénszezon. Ezt a TUZEP szakemberei nem a tűző nap hatásának tudják be, hanem a kedvezményes tavaszi akciónak. Olyan sikere volt ennek a jutányos tavaszi szénszerzésnek, hogy áprilisban többet adtak el ebből a fűtőanyagból, mint tavaly a hideg hónapokban, negyedik negyedévben, A pécsi telepen egyébként a tavaszi roham „negatívban" látszik. Tavaly, így szeptember elején alig ezer tonna szén volt a kerítésen belül, most hétezer tonnányi fekete fűtőanyag áll kupacokban... Csökken a TUZÉP-ek forgalma, már harmadik éve, hogy mind kevesebb szén fogy. A tél nem nagyon akar segíteni nekik, alig-alig van hideg ... Igen, a telet okolják elsősorban, mert számításaik szerint az olajfűtés nem sok vásárlót visz el tőlük, — összességében legalábbis jelentéktelen a kiesés: valahol egy olajkályhát beállítanak, valahol pedig egy helyiséggel többet fűtenek, — szénnel — mint eddig, és helyreáll az egyensúly. Már pedig a számok azt mutatják, hogy most már télen is az egész lakásban élnek az emberek, nem a fűtésen spórolnak... A pécsi szénnek, — pontosabban a Pécsett vásárolt szénnek van egy jellegzetes tulajdonsága: kétszer „fűti" a tulajt Először akkor, amikor meghozzák, mert a szállító csak a kapuig szállít, — onnan mindenki maga viheti vagy vitetheti — ha talál alkalmi vállalkozót — a pincébe, kamrába. Pécsett nincsenek „hivatásos szenes-emberek”, ebben a városban a „fekete izzadtságú”, érszorítós, párnás-kosaras szenes legfeljebb kuriózum, fővárosi specialitás... Próbálkozott a VOLÁN, próbálkozott a TUZEP is, brigádszervezéssel — ezzel a feketeporos, ínszaggató mesterséggel viszont alig-alig próbálkoztak az erős emberek, s ők is csak nagyon kérészéletű elhatározással. — Ahol annyira szűkében vagyunk a munkaerőnek, mint Pécsett, senki sem jön ilyen munkára, — mondták a tü- ZÉP-nél. Keresni persze lehetne vele, — de most már ott tartunk: az sem mindegy hogyan jön a pénz... — d. k. j. — vázlaton belül eltérhettek, más irányt adhattak. Végül pedig el is bírálták a szakdolgozatokat, minősítve, elfogadható-e, avagy sem. Hallgassuk talán meg néhány vállalati instruktor véleményét. Dr. Keszthelyi József, a pécsi Sopiano Gépgyár osztály- vezetője: — Akik nálunk voltak fiatalok, nem idegenként jöttek, hiszen tanév közben, az úgynevezett koncentrálások idején gyakorlati jellegű feladatokat oldottak meg, s ehhez az egyetem minket, vállalati embereket is felkér közreműködésre. Ismerték tehát a Sopianát. Mi olyan kérdések felé irányítottuk a hallgatókat, amelyek nálunk is problémát jelentenek, így például foglalkoztak szervezési kérdésekkel, a rendelések szervezésével. összességében elé- , ] gedett voltam velük. Göttlínger Lajos, a pécsi Pannónia Sörgyár főosztály- vezetője : — Hatan voltak nálunk szakmai gyakorlaton. Tehetségesek, van fantáziájuk, hogy meglássák a vállalati problémákat. A gazdaságosság érdekében olyan megállapításokat tettek, amelyeket mi is megszívlelünk feladatul tűzzük ki a további vizsgálódást A fiatalok végezték a IV. negyedévi áruforgalmi terv lebontását, de a napi irányításban, például a túratervek összeállításában is részt vettek. — Visszavárnak valakit? — Nem nyilatkoztak, de van, akit viszont szeretnénk látni a gyárban. Hasonlóan elégedetten nyilatkozott Tóth István, aki a Mecsek vidéki Vendéglátó Vállalatnál három közgazdász lány instruktora volt. A szakmai gya- gorlat mindkét részről haszon-- nal járt. Olykor azonban kézzelfoghatóan. Az egyik közgazdász lány éppen a nyári gyakorlat idején kötött társadalmi ösztöndíj szerződést a győri Graboplast gyárral. A szakmai gyakorlat erre is jó alkalom. A munka ezzel természetesen nem ért véget, A dolgozatokat most a szakszemináriumokon alaposan kiértékelik, ki-ki milyen irányban haladjon tovább. Á negyedik év mindkét félévében folyik tovább az elméleti munka és a kutatás, a felkészülés a diplomamunka megírására. A negyedik év elvégzését követően ismét nyári szakmai gyakorlat következik, ezúttal már 12 hetes. Ismét megütközik az elmélet a gyakorlattal. Ezekután már minden feltétel adva van a sikeres diplomamunka megírásához, amelyet aztán az államvizsgán meg is kell védeni, s amelyből később akár doktori disszertáció is lehet. íme, a közgazdászok tantervében és tanulmányi munkájában így jelennek meg a konkrét vállalati feladatok, az egyetem így neveli gyakorlati munkára hallgatóit. Hogy aztán kirajzva az egyetemről,' kovászai legyenek a magyar gazdaságnak. Miklősvári ZoitM i t
