Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-08 / 237. szám

1973, szeptember 8. DUNÁMTÓL! NAPLÓ 3 Egyetértésben fejlődik Szalánta Rangot jelent tsz-tagnak lenni — ~— A szalóntai horvótok ** első csoportja 1508- ban érkezett Stiljanovics István vezetésével, akinek II. Ulászló a siklósi várat is odaadta. A mohácsi csa­ta, majd Pécs elfoglalása után a siklósi és pécsi tö­rök parancsnok 1050 dél- szlávot telepitett a körzet­be. A török kiűzése után négy családot találtak Sza- lántán. Az újabb telepítés- bevándorlás az 1700-as évek elején kezdődött. 1715-ben Szalántán 79, Né­metiben 72, majd 1830-ban 400, illetve 224 a bosnyó- kok, horvátok száma. ..Szalánta Horvát falu Bara­nyában, nyílt, dombos helyen, postahivatallal, lóváltással Pécs —Siklós között. Határa 2504 k. hold. Földje jól terem búzát, kétszerest, kukoricát, rozsot és sok káposztát” — jellemzi egy feljegyzés az 1851-ó1-es éve­ket. Lakosainak szórna ekkor 4Ó0. 1920-ban Szalánta lakos­sága 518, Németié 344, tíz év múlva 521, illetve 340. Jelenleg Szalántán és Németiben 1000 a lakosság száma. 80—90 százalé­kuk horvát. A körzethez tartozó, a termelőszövetkezet egységé­hez tartozó Bostán 160, Szilvá­son 200 magyar él. Németinek nem volt német nyelvű lakossága. Nem egy, Né­meti, Nemetpti nevekkel fordul elő az 1333—35-ös pápai adó­íveken. Nagy falu lehetett, mert két papja is volt. 1582-ben 10 házzal szerepel a török össze­írásban, 1696-ben 58 házat adóztatnak. Nevezetes esemény, hogy 1770-ben II., József, 1847-ben István nádor utazott ót Szótárt­tá n. — Mindegy, hogy horvát vagy magyar. Jól megértjük egymást — Olyan magyar is van, aki Jobban beszél horvátul, mint a srületett horvát, — Mit jelent most nemzetisé­ginek lenni? Azt, amit magyar­nak. Többet is. Két nyelven ér­tünk. Válogatunk a magyar és a jugoszláv rádió és televízió műsoraiban. — Fiam horvát, felesége magyar. A rokonnál fordítva. — Az utóbbi húsz évben let­tem igazán ember. Hatvan fe­lé közelítek. Sajátos helyi valóság: kell még a történelem egy része, hogy megfelelő értéken álljon az összehasonlítás. Ezt a politi­zálást nem szabad kifogásolni. — A régi dolgokat már ritkán emlegetjük. A fiatalok pedig az újban nőttek fel, — összegez Dugálía István. Tény: a horvátok életében a döntő fordulatot a termelőszö­vetkezet megalakítása, alig több mint tíz esztendős fejlődé­se hozta. A jó gazdálkodás, a tagság kiemelkedő jövedelme (117 Ft/10 órás munka), a nagy­üzem és a háztáji ésszerű ösz- szekapcsolása az anyagi alap, amire ráépülhetett a helyi po­litika. ami egyben nemzetiségi is. A tsz első évében gondot okozott, hogy mindenki csak a saját földjén akart dolgozni. Később a jugoszláviai rokonok­kal, ismerősökkel folytatott be­szélgetések nyomán az egyéni gazdálkodás gondolata erősö­dött azZal, hogy „átvesszük a jugoszláv gazdasági modellt” Az egyiket megoldotta annak megértése, hogy az elzárkózás nem vezet jóra, valamint a gé­pesítés. A másikat, hogy kielé­gítették az egyéni gazdálkodás nosztalgiáját. Az ügyes, a helyi adottságokat mérlegelve szer­vezeti intézkedéssel fellendítet­ték a háztáji gazdálkodást, s most évente tízmillió forint ér­tékben értékesítenek élő állatot a háztáji gazdaságok a terme­lőszövetkezeten keresztül, ami­ért kb. 10 000 munkanapot ír­nak jóvá számukra. 188 tehén, 260—300 hízómarha, 1000 sertés és háztáji állomány, amelynek takarmányozásához a tsz ad se­gítséget. Az állattartási törekvés felhasználása a munkakedvben is politikailag kedvezően hat. A közösből és a háztájiból szár­mazó jövedelmet, a közös mun­ka eredményeit büszkén mutat­ják jugoszláviai rokonaiknak, is­merőseiknek. A mintagazdaságként műkö­dő Hunyadi Tsz eredményei nagyrészt közismertek. Olyan apróságok azonban kevésbé, hogy a körzetből Pécs karnyúj­tásnyi közelsége ellenére sem volt számottevő elköltözés. Többen Pécsett vásároltak szőlőt, lakást, de Szalántán él­nek, Pécsre pedig bejárnak al­kalomadtán. A lakosság 80 szá­zaléka a termelőszövetkezetben dolgozik, illetve a tsz nyugdíja­sa. De 121 -en járnak Pécsre dolgozni főleg azért, mert a tsz szükségletén felül nem tud szakmunkásokat alkalmazni. A termelőszövetkezetben 145 szak­munkás dolgozik. Sokan a tsz- ben tanulták szakmájukat, de a középszintű vezetők (mérnökök, technikusok, brigádvezetők) többsége is „saját nevelés”. Ennek jelentősége akkor érthe­tő, ha tudjuk, hogy nem olyan régen kovács, cipész, borbély, bognár, szobafestő, kádár, női szabó volt a helység szakem­berállománya, — Itt majdnem mindenki csak a földdel foglalkozott, meg a jószágokkal, kinek mennyi volt. Ebben éltük le az életünket. Közöljük, hogy szeptember 19-től szeptember 30-ig leltározunk T (SMF0S4-ÜVÉRT AMFORA-UYÍRT Y. PÉCSI LERAKATA 1972-ben Szalántón és Né­metiben 32 magángépkocsi, 52 motorkerékpár volt, idén már több, 137 tv, 182 rádióelöfizetőt tartanak nyilván és 165 az új­ságelőfizetők számq. Ott, ahova csak egy újság „járt", az is csak vasárnap, sokat mondanak ezek a számok. Szalántát-Németit régen, de 10 évvel ezelőtt sem sorolták a módos faluk közé. Szegénynek számított, a közelmúltig számos szalmatetós, roskatag házzal. Okai évszázadokra nyúlnak vissza. A kisparcellát nem lehe­tett kinyújtani. Amikor megérett a helyzet, amikor ók is megér­tették, hogy mi a kiemelkedés, a fejlődés útja, rövid idő alatt bizonyítottak: egy évtized alatt akkorát fejlődtek, hogy számos vonatkozásban példát mutat­nak. Egy ideszórmazott és két törzsökös helybéli három kü­lönböző nézőpontból mondta el a helyi élet változását. Az ide­származott — Kerner Ádám, a tsz elnöke, aki született német. Az a csoda már elmúlott, hogy „miként lehet egy sváb a bos- nyák tsz elnöke?”, inkább az az érdekes, hogy Kerner Adóm­ban hogyan szűrődtek le a fá­radságos tíz év tapasztalatai.- Gondolkodásom mindig gazdaság-centrikus volt, ebből indulok ki. A termelőszövetke­zet, összesen 3500 kh hold, a háztáji gazdálkodási kedv sike­res fenntartása az alapja annak a gazdasági politikai, társadal­mi változásnak, ami itt az utób­bi néhány év alatt végbement. Időseket, középkorúakat és fia­talokat egyaránt megnyertünk a termelőszövetkezetnek. Nálunk együtt él három generáció, min­den családra 2,7 tsz-tag jut. Kevés olyan hely található a megyében, ahol a termelőszö­vetkezeti gazda új háza mögé új istállót is épít és nemcsak garázst. Itt ugyanúgy napiren­den van az istállóépités, mint a lakóház felújítása, vagy új épí­tése.- Két esztendőbe telt, amire valóban befogadtak a tagok. Azóta elmondhatom, hogy ennyi őszinteséget sehol azelőtt nem kaptam. Megismertem a horvá­tok életét, lelki világát. Na­gyon nyílt, őszinte, szókimondó emberek és szemtől szembe be­szélnek, bármiről is legyen szó. Hallatlanul erős bennük a gaz­dálkodás szeretete és most már eltéphetetlen szálakkal kötőd­nek a termelőszövetkezethez, amelyet mindenki a legtermé­szetesebb módon sajátjárak tart. Nem túlzás, nálunk ran­got jelent tsz-tagnak lenni, „öregem te csak iparos vagy, én pedig tsz-tag".- A nemzetiségről, politikai helyzetéről sokszor volt szó. E téren lényeges probléma nincs. De a dolog másik oldalát rit­kán vesszük figyelembe, amit tudok, mert tapasztaltam: az itteni horvátok legalább olyan jó magyarok, mint a magyarok. Ez a hazájuk, a szülőföldjük, ezt szeretik, ehhez ragaszkod­nak, talán iohban, mint mások. Nem szabad misztifikálni a nemzetiségi politikát még olyan viszonylag homogén, eléggé zárt községben sem. mint Sza­lánta. Sokkal természetesebb, egyszerűbb nemzetiségnek len­ni, élni, mint néhányon hisz'k, akik csak kívülről próbálnak bekukucskálni az itteni való­ságba. Standovár Jánossal, aki trak­toros a termelőszövetkezetben, arról beszélgettem, hogy miben látja a nemzetiségi politika va­lóságát. íme a felsorolás. — Egyetértés á magyarokkal. A németekkel is, akik az utóbbi időben lőttek ide. A kétnyelvű­ségben, mindkettőt szabadon használhatjuk. Tanácstag va­gyok már hat éve. Van délsz'áv nyelvű könyvtárunk, öcsém lá­nya délszláv gimnáziumot vég­zett. Van helyi rádióműsorunk, csak sajnos rövid a műsora. Fő­leg télen kellene, hogy hosz- szabb legyen. Válogatunk a rá­dió- és televízió-műsorokban, azt hallgatjuk, nézzük, ame'yik jobban tetszik. Ápolhatjuk kul­túránkat. van művelődési há­zunk. Kétnyehűek a feliratok, de mi mind a kettőt értjük. A vegyesházassáfaok természete­sek. Dugália István, a tsz raktáro­sa sokat látott, tapasztalt em­ber. Elmondta, hogy életének felét a múlt rendszerben élte és tud összehasonlítani. Gyermekei magasabb fokról kezdik az éle­tet, mint amennyit ő eddig el­ért. Tanultak, biztonságos anya­gi alap áll hátuk mögött. Veje szintén tsz-tagként kezdte. Az­óta elvégezte a mezőgazdasági technikumot jelenleg a Tanár­képző Főiskola levelező hallga­tója. Ezután arról kérdeztem, mi az oka annak, hogy Szalántán viszonylag kevés az új ház, in­kább felújítják a régit. — Több oka van ennek, bár épülnek szép számmal új házak is. Nemcsak az utcasoron be­lül. A régi ház mögé is be kell nézni. Sokan felújítják vagy bő­vítik a régi házat, hogy na­gyobb legyen, elférjen benne a család: öregek, a szülők és a fiatalok. Nálunk tradíció, hogy együtt marad a család, együtt él, dolgozik, gyarapszik három generáció. Inkább hozzátoldunk a házhoz, mintsem külön épít­sünk, hogy együtt maradjon a család. Vagy ha már nincs más lehetőség és külön kell épiteni, akkor közel, szembe vagy mel­léje a szülői háznak. Nagy ér­ték a családi összetartozás, összetartja a falut, a terme'ő- szövetkezetet is. így hat pozitív irányba a ré­gi, bezárkózott összetartás, így fordult meg a világ Szalántán. Kászon József West Side Story Vandálok Ismeretlen . tettesek------------------ összetörtek eg y ping-pong asztalt a csü­törtökre virradó éjszakán, a Móré Fülöp utca 2. és a Me­zőszél utca 3-as számú pa­nelépületek közötti játszóté-, ren. A történet látszólag nem több, mint egy azon szomo­rú események közül, melyek nap mint nap tucatszám for­dulnak elő a városokban: részegek, huligánok, felelőt­len gyerekek, bosszúálló van­dálok parkokat tesznek tönkre, gépkocsikat rongál­nak, szemetes edényeket bo­rítanak ' fel. .. A rendőrség többségében — előbb-utóbb — elfogja a garázdálkodó- kat, s a felelősségrevonás seht marad el. A csütörtök éjszakai ese­mény azonban egy kissé kü­lönbözik a többitől, a beton­ból készült játékasztal lehajló lapja, a precízen lesimított, lecsiszolt, s most ezernyi re­pedéssel tarkított beton szin­te jelképe annak, hogy ösz- szetört valami, amit gondos munkával felépítettek, amiért néhány tucat gyereknek, fia­talembernek a munka, az is­kola után sietős volt az útja hazafele, mert értelmes el­foglaltság várta otthon. A történet kísértetiesen ha­sonlít — szerencsére még nem történtek benne olyan tragikus események — a vi­lágsikert arató West Syde Story-ra, ahol a nagyváros kőrengetegébe zárt fiatalok élet—halál harcot vívnak a házak közé szorult tenyérnyi grundokért, egy kosárlabda­palánkért, egy tornaszerért, egy teniszpályáért. De ameny- nyire a Móré Fülöp utcai harc célja hasonlít, annyira külön­böznek a szereplők. Az itteni fiatalok — munkásgyerekek és diákok — saját pénzükért, s az esti különmunkák béré­ből építenek maguknak ping­pong asztalt, klubot rendez­nek be az épületek alagso­rában (az idősebbekre is gondoltak: játéktermet, be­szélgető szobát is szeretnének berendezni, ahol a magnó nem zavarja a vendégeket), a házak környékét parkosíta­ni szeretnék, saját pénzért vásárolt facsemeték elülteté­sét tervezik, s szeretnének egy élő fenyőt is, amely ka­rácsonykor mindenki kará­csonyfája lenne. Természetesen az esti asz­talitenisz-csaták, a fejelő bajnokságok, s tereferék nem síri csendben zajlanak, mint ahogy a házak között játszó több tucatnyi apróság sem sajnálja a hangszálait. Ugyan­úgy nem, mint a lakók több­sége a televíziós készülékek hangerejét. Tegnapelőtt késó este másfél órát eltöltöttem a házak között f— a gyerekek és fiatalok egyáltalán nem ütöttek nagyobb zajt, mint amekkora a lakásokból kiszű­rődött. Hiába: lakótelepein­ken másként kell élni— a vi­lág valamennyi lakótelepén, legyen az Londonban vagy Moszkvában — mint egy me­cseki kertes villában. Itt meg kell barátkozni a gondolat­tal, hogy a szomszéd lakások­ból, az utcáról, a szomszédos házcsoportból is áthallanak a zajok, mint ahogy a saját életünk neszeit is felfogják néhány emelettel feljebb, vagy a házak előtt. S azzal is: a betonmonstrumokba zárt gyerekek, a házak közé szorult tenyérnyi helyeken nem mindig képesek úgy vi­selkedni, mint nagyszüleik a tánc- és illemórákon. Ked­ves dohogó lakótelepi embe­rek: emlékezzünk egy kissé fiatal korunkra ... Örülni kell, ha környezetünkben nem ga­lerikba szerveződnek a fiata­lok, ho lányainkat, felesé­geinket sötétedés után nem kell félve kiengedni a házból, vagy a főútvonalra elébük menni, amikor hazavárjuk őket. Ennél még az is jobb, ha ne adj isten, évenként egyszer a labda célt téveszt­ve betöri az ablakunkat... Ezt a kis kitérőt ozért------------------------------ tet­tem, mert a Mezőszél utcai fiatalokban, lerombolt ping­pong asztaluk láttán, össze­tört o hit: attól félnek, az a gyanújuk, hogy a szerda esti hangosabb játék miatt tette valaki tönkre az asztalukat Gyanú — remélhetően alap­talon. Talán sikerül a beje­lentés nyomán a rendőrség­nek kinyomoznia a tettese­ket, talán megtudja Gida Ti­bor és 18 barátja, hogy ré­szeg vandálok törték össze játékasztalukat, s újból fel­építik. Mint ahogy felépítik majd a klubot, a parkot, fel­díszítik a mindenki kará­csonyfáját, melyet majd kö- rülállanak a tenyérnyi grund- ért harcoló fiatalok, a te­nyérnyi lakásokban élő, pihe­nésre vágyó, s gyakran ide­ges felnőttekkel, s egymásra kacsintanak: csak békesség­ben érdemes élni ... L ombosi Jenő Pécsett, a Balokany-ligetben befejeződött a tó körüli támfal épí­tése. A Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói ezután kezdik meg a terület rendezését, hogy tavaszra már újabb, virágokkal és díszcserjékkel teleültetett pihenőparkkal gyarapodjon a város zöldterület«. Fotó; Iris János Új szakvezetők A PÉCSI ÚTTÖRŐ FÚVÓSZENEKAR ÉLEN Az idei tanévtől módosított szervezeti és oktatási formában folytatja munkáját a Gyárváro­si Iskola Úttörő Fúvószenekara. Az eddigi jól bevált zenetan­folyami oktatással, a zenekari játékkal párhuzamosan, a ze­nekar tagjainak mintegy fele folytat zeneiskolai tanulmányo­kat a Liszt Ferenc Zeneiskola kihelyezett fúvóstanszakain. «Bornemissza Géza zeneisko­lai tanár mint függetlenített karnagy szervezi, irányítja a ze­nekar munkáját. Ellátja az elő­képzés csoport és a magas réz­fúvók hangszeres képzését, az egész tagság elméleti oktatá­sát. Morvay Bálint zeneiskolai tanár a fafúvósok, Mára- marosi József zeneiskolai ta­nár a mélyrézfúvók hangsze­res oktatását végzi. Feladatuk: az egyéni hangszeres órákon olyan alapos zenei ismeretek nyújtása, amely az általános is­kolából* kilépve lehetőséget biz­tosít a zenei továbbtanulásra, felnőtt zenekarokban 'roló sze­replésre. I A i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents