Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-07 / 236. szám
Í973. szeptember 7. DUN AN !ULI NAPLÓ 3 Az integráció hétköznapjai A CEMENT Valamennyi KGST-tagországban javában folynak a következő ötéves tervek összeállításának előkészületei. Ezek már nagy mértékben a gazdasági integrálódás, a gazdasági összekapcsolódás gondolatának jegyében zajlanak. Ebből a szempontból jelentős az a munka is, amellyel a közelmúltban készültek el a KGST-tag- országok épitöanyaggyártó szakemberei: több vaskos tanulmányt tettek le a KGST-tagországok gépiparának asztalára, az NDK, a bolgár, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar építő- anyaggyártó ágazat egyeztetett és összesített gyár- és gépmegrendelését az 1975 utáni időszakra. 500 ember — 1 millió tonna A gépek felhasználói ültek fössze és vizsgálták meg: milyen új gyárakra, berendezésekre lesz szükség 1980-ig, hogy a növekvő építőipari szükségletekkel az építőanyagipar lépést tarthasson. Korszerű, új formája ez az együttműködésnek. Meghatározták a jövőbeli gyárak kapacitását is. így például szükség lesz - Közép-Európa területén egy naponta 1800 és egy naponta 3000 tonnát adó cementgyárra; egy gázszilikát (hőszigetelő elem) üzemre; egy ásványgyapot gyárra és egy évente 30 illetve 60 millió darab téglát készítő gyártó vonalra és még soksok gépre, gépsorra, berendezésre. A megrendelők mértéktartóan bántak az igényekkel, nem kívántak lehetetlent a gépgyártóktól: nem a legdrágább és a még egyedülálló színvonalat kérik. (Pl. ma már létezik olyan cementgyár a világon, amelyben évente 500 ezer tonna cementet 50 ember állít elő.) Az 1975. utánra szóló közös megrendelés oz „egymillió tonna — 500 ember" technikai színvonalat kéri a gyártóberendezések előállítóitól. Nem kell tehát tapogatódz- nia a gépiparnak, egyetlen őr- szánban sem: a gépeket használó anyaggyártók egyeztetett és egyesített megrendelésében hat ország kapacitás-szükségletét ismerhetik meg. A pontosan és együttesen kimunkált szükségletek alapján most szoko- sodhatnak a gépgyártók is. Kitűnő, komplex terv ez, két ágazat szakosodott együttműködéséhez. A békére érzékeny A cement a szocialista országok többségében hiánycikk, a szükségesnél kevesebb van belőle. Ezért valamennyi KGST- országban tekintélyes a nyugati import. Pedig a cement egyre drágább, hiszen szerte Európában nagy az építési kedv. A cement a tőzsdéken, a békére érzékeny cikk: fél év alatt 12 dollárról 20 dollárra nőtt egy 'ónná cement ára — a nemzetközi légkör érezhető enyhülése következtében. Ezért, a nyugati import csökkentése is cél volt, amikor az anyaggyártók kidolgozták a következő ötéves tervre szóló cementipari szakosítási és összehangolt fejlesztési javaslataikat. Különösen az ún. speciális cementek — fehércement, tamponcement (a metró építéséhez), a tűzállócement és a bauxitcement nyártását érdemes szakosítani: egy-egy cementfajta gyártására üzemet csak egy-egv helyen építeni. A cementipar fejlesztéséhez is ösz- szeállították a gépszükségleti fejezetet a gépipar számára, de itt még külön kimunkálták azt is, hogy a közeljövőben ki, miiven licencet akar esetleg venni, hogy a továbbiakban ebben is elkerülhessük a párhuzamosságot. A foszló kőzet A hat ország épitőanyaggyár- tó szakemberei által összeállított tervtanulmányok bármelyikét is üti fel az ember, valóban a legkorszerűbb, a gazdasági integráció felé mutató megoldásokat találja a javaslatok között. Az egyesitett kapaci- tás-feilesztési terv, a nemzetközi méretű géprendelési tanulmány, egy-egy építőanyag gyártására készült szakosítási javas lat — ezek mindegyike az együttműködés minőségi változását hozza majd a nyolcvanas évekre: intearálódást ,az építő- cnvaggyártásban. Hasonlóan o legkorszerűbb közös gazdaságfejlesztési meg oldás - a közös beruházás. Erre is van példa hat ország anyaggyártóinak egyesített fejlesztési tanulmányaiban. Nevezetesen az azbeszt-kitermelési együttműködés. Ezt a vékony, szálakra bontható, foszló, tűzálló kőzetet, az azbesztet — szerte a világon keresik. Lelőhely csak Kanadában, Dél-Af- rikában és a Szovjetunióban létezik. Az azbeszt szerte a világon a korszerű építőipar, a könnyű- szerkezetes építési mód egyik kulcsanyaga: ebből készül (cementtel, homokkal keverve) az eternit hullámlemez, a síkpala, az eternitcső - válaszfalakhoz, tetőfedéshez, borításhoz, burkoláshoz, lefolyók, nyomócsövek, csatornák készítéséhez. Hazánkban a selypi eternit csőgyár tavaly kezdett dolgozni; a 70 esztendős nyergesújfalui azbesztlemezgyár rekonstrukciója pedig — hat új, részben automata gyártósor telepítése — jövőre fejeződik be. Ezzel a negyedik ötéves terv végére 1300 kilométer eternitcső és 22 millió négyzetméter lemezgyártó kapacitás szolgálja majd az építőipart és a hazai könnyűszerkezetes program végrehajtását. így, a hetvenes évek elejéhez képest például a palatermelés és a csőgyártás kétszeres, a lemeztermelés pedig négyszeres lesz 1975-ben. Megelő egezetL fizetség A KGST-tagországok mindegyikében növekvő eternittermeléshez az azbesztet a Szovjetunió szállítja. Nagy mennyiségekről van szó, különösen ha a következő évek szükségleteit tekintjük. Ezekkel kell a szovjet azbesztbányáknak lépést tarta- niok — no, de ez a lépés-tartás közös érdek, tehát az új bányák nyitásának terheit is illik közösen vállalni. A beruházások költségeit — akár késztermékelőállító, akár nyersanyag-kiter- melő beruházásról van szó — a termelő az árban mindig megfizetteti a vevővel. Itt, ennek a fizetségnek megelőlegezéséről van szó, aminek eredményeként hamarabb nyílik a bánya, és kezd működni mellette a feldolgozó üzem. Ezzel — hogy több KGST-tagország, velünk együtt - közösen vállalja az új bánya és a feldolgozó üzem beruházási költségeit, hamarabb léphetnek be az azbeszt anyaggyártó kapacitások az érintett országokban, teljes erővel szolgálva az építőipart — pl. a lakásépítkezésekben. S ebben időt nyerni, a korábban tervezettnél többet építeni — mert nincs anyaghiány — valamennyi ország számára nagy nyereség. Gerencsér Ferenc Pécsiek a párizsi bőrhéten A párizsi bőrhét a világ bőszakmájának legrangosabb eseménye, az üzletemberek, a bőr előállítóinak és felhasználóinak legfontosabb találkozóhelye és iránytűje. Az idén szeptember 8—11 -e között rendezik, tehát inkább „bőrfélhétről" beszélhetünk. Ezen az eseményen a magyar külkereskedelmi vállalatok — elsősorban is a TANNIMPEX — mellett a hazai bőrgyárak és bőrfelhasználók is rendre képviseltetik magukat, hogy információkat szerezzenek a piacról, a termelés, a technikai fejlesztés és — lévén divatcikkről szó — a divat irányzatairól. A párizsi bőrhéten a legújabb termékekből és modellekből összeállított mintakollekcióival és személyes jelenlétével ezúttal is ott van a baranyai bőrszakma. A börhétre utazott Csendes László és Bajomi László, a Pécsi Bőrgyár igazgatója és főmérnöke, Gulyás József és Szabó Józséf, a Pécsi Kesztyűgyár igazgatója és műszaki fejlesztési osztályvezetője, és Stetner Jenő, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet elnöke. Az eseménytől elsősorban a Pécsi Bőrgyár vár sokat, hiszen a párizsi bőrhét adhat csak végleges választ, mi lesz az utóbb lanyhuló keresletű ruházati sertésvelúr bőrök jövője. Magyar kormányküldöttség utazott az algíri nemzetközi vásárra Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter vezetésével csütörtökön magyar kormány- delegáció utazott Algériába, az algíri nemzetközi vásár megtekintésére. Algíri tartózkodása alatt dr. Horgos Gyula tárgyalásokat folytat a kereskedelmi, az ipari és a postaügyi miniszterrel az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Fiatalok, szerezzetek szakmunkás-bizonyítványt! A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára 1973. szeptember hónapbon szerkezetlakatos szakképesítés megszerzéséhez egyéves tanfolyamot indít Jelentkezési feltételek: 7.0. ÉLETÉV BETÖLTÉSE 1974, SZEPTEMBERIG, VI. ALTALANOS ISKOLA. A képzés a gyár területén történik, a folyamatos részvétel kötelező. A tanfolyam költségeit gyárunk fedezi, vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN VAGY LEVÉLBEN A GYÁR MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, KECSKEMÉT, IZSÁKI UT 6. Határidő: szeptember 15, A fém-fröccsöntőgép százszorosán kicsinyített makettje. Ugrás a sötétbe? Tervezőasztalon az első hazai fröccsöntőgép A Pécsi Vasas Szövetkezet fennállása óta páratlan műszaki fejlesztési téma megoldása előtt áll: megkezdték az első hazai fém-fröccsöntő gép tervezését. A prototípus tervdokumentációjának egyes részei már elkészültek, s várhatóan a jövő év derekára készen lesz a berendezés, amelyet a szövetkezet pellérdi színesfém-öntödéjében helyeznek üzembe. A szövetkezet nevét hosszú éveken át a kézi fűnyírógépek fémjelezték, de egy éve kiléptek a megszokottságból, azóta gyártják ugyanis a, nagy precizitást követelő hidraulikus tápegységeket: a Danuviától kapott első megrendelés tehát egyben azt is jelentette, hogy a szövetkezet gyártmányválasztéka bővült. Ennyi tehát a hidraulikus tápegységek rövid története. Most a Pécsi Vasas Szövetkezet ismét hallat magáról, mégpedig a fém-fröccsöntő géppel. Rosszindulatú vélemények természetesen e téma kapcsán is elhangzottak: no de minden újnak meg kell vívni a harcot, s ez különösen igaz akkor, ha egy szövetkezet kísérleti műhelye és főkonstruktőre kezd olyan munkához, amelynél hiányzik a hazai tapasztalat. Hiányzik, mert egyetlen kutató- intézet, egyetlen gépgyár tervezőcsoportja sem foglalkozott még a témával. Látszatra tehát úgy néz ki, hogy a szövetkezet a fém-fröccsöntő gép kísérleteivel a sötétbe ugrik, de csak látszatra, mert már rajzolódnak az VEGYÉPSZER SZERELÉSI IGAZGATÓSÁGA PETFÜRDON LÉVŐ kormány-kiemelt munkahelyére felvételre keres HEGESZTŐ, CSŐSZERELŐ, LAKATOS, BÁDOGOS, ÁLLVÁNYOZÓ, SZIGETELŐ, MÁZOLÖ szak-, betanított és segédmunkásokat Hegesztők részére képzési lehetőséget, minősítési vizsga megszerzését birtosítjuk. Jelentkezés: VEGYÉPSZER kirendeltsége, Pétfürdő, Péti Nitrogénmüvek telepén, vogy Budapest, XV , Mogyoród u. 47, új gép kontúrjai. A berendezés gépészeti terveit Kalocsai Ernő főkonstruktőr készíti, a villamos automatika tervezését és legyártását a Mecseki Ércbányászati Vállalat kísérleti-kutatási és automatizálási üzeme vállalta. A fröccsöntőgép előállításával egy jelentős műszaki probléma oldódik meg, s ami egyáltalán nem elhanyagolható, ha beválik, a későbbiek folyamán megszűnhet az import. A gép horgany- és alumíniumöntvények előállítására használható majd . Teljesítményét tekintve egy műszak alatt, 300— 5000 precíziós öntvény előállítására alkalmas. A félautomata géppel várhatóan a légrugóhó- zak szorítócsészéit állítják elő, de szinte korlátlan a különböző öntvények gyártási lehetősége: mindez csak szerszám kérdése. Hallatlan nagy előnye. hogy negyed annyi idő szükséges egy alkatrész kilövéséhez, mint pl. kokilaöntéssel. A várható anyagmegtakarítás sem elhanyagolható, hiszen 25 százalékkal kevesebb fém szükséges egy-egy termék előállításához. A folyékony fémet 18 tonnás erővel préselik az öntőformába, ennek következtében a profil felülete sima lesz. A téma megoldásában a Kohó- és Gépipari Minisztérium is látott fantáziát, ezért adta beleegyezését a szövetkezetnél megkezdett kísérletekhez, a költségekhez pedig’' hárommillió forinttal járult hozzá. Korai Jenoelelőre inni a mgdr ve bőrére, hiszen a gép tegyezése még folyik: de a szövetke,. zet vezetői már most azon gondolkoznak, ha beválik a berendezés, megkezdik annak sorozatgyártását. Ehhez a feltételek természetesen még nem értek meg, de szükség esetén bővítik kísérleti műhelyüket. S. Gy. A mohácsi VV fejlesztései Megvan a sínen a síncsatorna Amit annyira óhajtott, amiért annyit talpalt, most sikerült megszereznie a Mohácsi Vegyesipari Vállalatnak. A nyugatnémet Klöckner—Moeller cég licensze alapján a jövő év derekán megkezdik a villamos síncsatornák gyártását. A villamos síncsatorna magasházak, üzemcsarnokok és főként a könnyűszerkezetes épületek belső elektromos fővezetékeinek vitelére szolgál, feleslegessé téve a hagyományos és nehézkes villanyszerelést, o falak kivése- sét, mivel belőle bárhol egyszerűen leágaztatható a vezeték. A fejlesztés építést úgyszólván nem igényel, a mohácsi W időközben két új modern üzemcsarnokot épített, a villamos síncsatornákat tehát a már meglévő termékkel, a villamos kapcsolóberendezésekkel együtt, itt gyártják. Ezzel a vállalat előtt jelentős exportlehetőségek nyílnak, elláthatják az egész szocialista piacot. Az előzményekről talán csak annyit, a mohácsi ,VV sok helyen kilincselt támogatásért, mire végre a Külkereskedelmi Minisztérium is áldását adta □ licensz megvásárlására, A mohácsiak ragaszkodtak a témához, hiszen végül is olyan céggel kötöttek ügyletet, amellyel már korábban üzleti kapcsolatban álltak. Most tehát minden rendben, „sínen a smcsa- torna”, kezdődhet a fejlesztés. Igaz ugyan, hogy nem egy lépcsőben, ahogy eredetileg szerették volna, hanem háromban, de ez is valami. Úgy számítják, 1976-ban valamennyi gép o helyén lesz, s felfuthat a termelés. A mohácsiak még ebben a hónapban összeállítják az első ütemben beszerzendő gépek listáját és természetesen meg is rendelik. Négy-ötmillió forint értékű gépről van szó, fele-fele hazai és külföldi gyártmányú. A gépek érkezésével párhuzamosan megkezdődhet a munkások kiképzése. Az elképzelések szerint többen a nyugatnémet cégnél a helyszínen tanulmányozzák és sajátítják el a gyártás- technológiát. A fejlesztés támogatására a Megyei Tanács 200 ezer forintot szavazott meg, de ezenfelül a vállalót megkeresi támogatásért az érdékélt tárcákat, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumot és a Kohó- és Gépipari Minisztériumot. Az elkövetkezendő három évben összesen 10—12 millió forintot szeretnének beruházni. Nemcsak gépek kellenek, de új központi raktárt is kell építeni, s bővíteni a szociális létesítményeket. Ha minden jól megy, jövőre mór 2000-3000, végkifejletben pedig évi 25 ezer méter villamos síncsatornát gyárt- . hatnak. Ebből bőven jut majd exportra, elsősorban a szocialista külpiacokra. A felfutás évei után a mohácsi VV jelenlegi évi 70—75 millió forintnyi,' termelési értékét több mint megduplázhatja. Mindemellett Mohács értékes iparral és néhány száz - jó kereseti lehetőséggel kecsegtető — új munkahellyel gyo- ropod ik.
