Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-06 / 235. szám

1973, szeptember 6. DUNÁMTÓL! NAPLÓ 3 A pécsi cirfandli „szülőatyja4 fl kandidátus szilész Új szőlőfajta. Tőkéje erős növekedésű, jól terméke­nyülő, egyenletesen bőter- mő. Fürtje nagy, közepes mustcukor hozamú. Ezek a fontosabb tulajdonságai az Országos Fajtaminősitö Ta­nács által a közelmúltban minősített borszőlő-fajtánck, melyet Németh Márton, pé­csi szőlönemesitő nemesitett. (Dunántúli Napló 1973. jú­nius 29-i száma.) Ismeri a Mathiász-muskotálytí Ha megkérdeznék, bizonyára sokan néznének tanácstalanul egymásra: hát ilyen is van? Szerencsére, most már igen. A kipusztulástól mentette meg e nemes, jó tulajdonságokkal ren­delkező szőlőt — a híres szőló- kutató, Mathiász János kineme­sített fajtáját — Németh Mar­ton pécsi szőlész szakember. Németh Márton 1941 őszén került Pécsre. A Szőlészeti Ku­tató Intézet telepén ekkor kez­dődött meg nemes harca a jobb, bőven termő, fagynak, be­tegségnek ellenállóbb szőlőfaj­ták kinemésítéséért. — Hat fajtával — a furmint, olaszrizling, hárslevelű, cirfandli, chardonnay és kadarka — kezd­tem meg kísérleteimet. Szeret­tem volna olyan típust megte­remteni, amely jó tulajdonsá­gaival legyőzi az eddigi fajtá­kat. A kiválasztottak közül csak a chardonnay nemesítése vég­ződött sikertelenül, mivel a ha­zai állomány nagyon leromlott volt, s a francia származású sző­lőfajta nem bírta az itteni kö­rülményeket. 16 évi munka eredménye a klónszelekciós módszer részle­tesebb kidolgozása volt. Ma már ennek tapasztalatai az irányadók a szőlőnemesítések­nél Magyarországon mindenütt. S ami Európa-hírűvé alapozta Németh Márton nevét és tudá­sát: a világon elsőként neki si­került ennyi idő alatt új, neme­sebb tulajdonságokkal bíró faj­tákat kiválogatnia. Minden ed­digi fajtanemesítési kísérlet ugyanis legalább 20—25 évet vett igénybe. Tudását és szorgalmát dtcsé- d az általa kinemesített három klón: a fűszeres kadarka, a hárslevelű Pécs 41 és a kedves, ősi magyar nevet viselő vigályos furmint országos termesztése. 5 ami nekünk, pécsieknek talán különösen kedvest az ő nevéhez fűződik a pécsi cirfandli kine­mesítése is. Három külföldi fajtát hono­sított meg itthon, s négy, ki­váló tulajdonságokkal rendel­kező — köztük a Mathiász-mus- kotályt — elfelejtett szőlőfajtát hozott vissza a szakemberek és a bor értékét ismerők örömére. A szőlőkutatás hivatása. Hob­byja viszont a különleges virá- gok qyűjtése. Otthonának ab­lakaiban, a virágállványokon 180 féle Bromélia nyitja szét csodálatos, ritkán táruló virá­gát. Nem egy olyan található ezek között, mely egyedüli pél­dány az országban. Az ő aján­dékai gyarapítják a vácrátóti, a szarvasi, a gyulai arborétum növényházának ritkaságait. S eközben fáradhatatlanul járja a mezőket, erdőket, kutatja a madarak, a gombák rejtett tit­kait is, melyeket azután az amatőrt meghazudtoló alapos­sággal dolgoz fel, a későbbi nemzedékekre hagyva tapasz­talatait. Ez év tavasza óta nyugdíjas. A pihenés korszaka számára eddig két tanulmány megírását jelentette, s most készül kandi­dátusi értekezésének megvédé­sére. Könyvei közül 1°66 ban je­lent meg a Borszőlőfaiták ha­tározókulcsa című munkája, ez 16 évi munka összefoglalása. A szőlő összes földfeletti szervé­nek elvi és képmagyarázatát adja a hatalmas, többezer ada- tos kötet. Mérföldkő a hazai szakemberképzésben ez a kor­szerű munka. A könyv megje­lenése után egy évvel azonban Megkezdődött a VI. mikrobiológiai kongresszus Szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tanácstermében dr. Ivánovics György Kossuth- díjas akadémikus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem mikro­biológiai tanszékének vezetője, a Magyar Mikrobiológiai Társa­ság elnöke nyitotta meg a VI. Magyar Mikrobiológiai Kong­resszust. A professzor a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a Magyar Mikrobiolóaiai Társaság nevé­ben üdvözölte a kongresszus 20 külföldi és csaknem 200 hazai résztvevőjét majd ezt követően o tudományág képviselői —; külön szimpózium keretében — a sejtbiológia legtöbbet vita­tott kutatási területének, az úgynevezett bakteriocinek vizs­gálatának legújabb eredményei­ről tárgyaltak. A délelőtti szimpózium után a szakemberek párhuzamos szek­cióüléseken számoltak be a bakteriológiai és virológiái ku­tatások legújabb eredményeiről. A kongresszus bakteriológiai szekciója csütörtökön baktérium biokémiai és immunológiai elő­adásokkal folytatja munkáját, a virológiái szekció ülésén pedig a daganatkeltő- és a hosszabb laooangási idővel rendelkező vírusokról tartanak előadásokat. | már az Ampeiográfial Album első kötetét láthattuk a köny­vesboltok kirakataiban, ezt há­rom év múlva követte a máso­dik kötet, jelenleg pedig a so­rozat utolsó, befejező részén dolgozik, A háromrészes tanul­mány a magyarországi összes szőlőfajtákat felöleli és képet ad a külföldön honos szőlőkről is. A könyv ritka értéke az a 7800 hasonnpv, mely az egyes szőlőfajtáknak a világon előfor­duló összes elnevezését kata­logizálja. Németh Márton könyveit az újabb és újabb szőlőszakembe­rek gonddal tanulmányozzák, hiszen munkájukhoz kimondha­tatlanul nagy segítséget jelen­tenek. S hogy e munkák híre a határon is túljutott, azt jelzi, hogy a világ legrangosabb sző­lész-szervezete, a Nemzetközi Szőlész-Borász Hivatal munkáit nívódíjra terjesztette fel. A ma­gyar szőlőkutatók közül Németh Márton dtapja meg először e kitüntető címet . .. Riechel Éva Több mint százezer forintos kár Hatalmas tűz Duna földváron (Tudósítónktól.) Tegnap, szerdán délelőtt 10 óráig tartott annak a tűznek ol­tása, amely kedden este há­romnegyed 10-kor keletkezett a Dunaföldvóri Kendergyár 240 négyzetméter alapterületű, 4000 métermázsa pozdorját tartalma­zó raktárában. Az oltást az üze­mi önkéntes tűzoltók kezdték. Példás gyorsasággal siettek se­gítségükre a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet ala­kulatok egyikének katonái, a helybeli és a bölcskei önkénte­sek, továbbá a szekszárdi,' ba­jai, dunaújvárosi, kalocsai és székesfehérvári állami tűzoltók. Több tucat sugár órákon át on- j tóttá a vizet. A munka épp oly nagyszerű fegyelmezettséggel, és csaknem olyan nehéz körül­mények között folyt, mint nem­régiben a Tolnanémedi Kender­gyár tüzének oltásakor. Az utó­munkálatokat tegnap késő dél­után fejezték be az üzemi ön­kéntesek. A Tolna megyei Tűzoltópa­rancsnokság szóvivője megyei tudósítónk kérdésére elmondot­ta, hogy a kár lényegesen meg­haladja a 100 ezer forintot. A vizsgálat megállapítása szerint a tűz egy 500 wattos izzólámpa sugárzó hőjétől keletkezett. Lapzártakor annak tisztázása érdekében még tartott a vizs­gálat, hogy személy szerint ki­nek a mulasztása okozta a tár­sadalmi tulajdon jelentékeny károsodását. (Borváró) Tulajdonos kontra bérlő Az öregeknek régi, még a fiatalkorukból származó bútoruk volt. A tulaj által felajánlott la­kás viszont az új lakótelep egyik épületében, ahol a bútorszállí­tók csak az ajtóig jutották — a hatalmas darabok nem fértek be. Az ítélet: az új bútort a tu­lajdonos fizette. Lakásperek. Egyezkedések, melyek a szobákban kezdődnek, ajtók előtti gyűlölködéssé sűrű­södnek, majd a bíróságon harc­cá robbannak — a lakásért. 1971. július 1. óta a Pécsi Já­rás- és Megyei Bíróságon meg­sokasodtak az ilyen tárgyalások. Ekkor lépett ugyanis hatályba az egész lakásrendszerünket megreformáló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet és annak végrehajtási utasításai. De mi­lyen változásokat is hozott az új rendelkezés? Melyek a tárgyaló­teremben lezajló legtipikusabb esetek? Erről beszélgettünk dr. Lábadi Tamás polgári peres bí­róval. — A korábbi lakásügyi jog szabályok teljesen kötött rend­szerűek voltak, vagyis elvileg minden lakás felett a tanács rendelkezett. Ténylegesen vi­szont a lakások több mint 70 százaléka volt magánkézen — iszonyúan elhanyagolt állapot­ban. A tulajdonosnak az esetek többségében nem volt érdeké­ben a helyreállítás, mivel rend­szerint — több tulajdon eseté­ben — nem ő. hanem o bérlő lakott ingatlanában. Az új jog szabály, majd annak módosítá­sai meghatározták a tulajdoni maximumot. Ezzel a lakásállo­mány relatív növekedését segí­tették elő, hiszen megindult a lakások közötti bórlőmozgás. De ezzel a bíróságnak is „több dol­ga" lett — a lakásperek is meg­sokasodtak. — A lakásügyi jogszabály egyik nem titkolt kívánatos ha­tása. hogy a tulajdonosok nagy részben visszakerüljenek ingat­lanukba. Ott viszont általában bérlő van. Hogyan kerülnek ezek az ügyek a bíró elé? — Ezek az úgynevezett csere- takósos felmondásos perek. A tulajdonosnak kötelessége cse­relakást biztosítani bérlője szá­mára. Ha nem tudnak meg­egyezni ebben, kerülnek elénk az ügyek. A bíróság a cserela­kás milyenséaének elbírálásánál a megfelelőségi szempontok alapján dönt. Ezek a körülmé­nyek azok, melyek meghatároz­zák, o bérlő milyen jogokat ér­vényesíthet, illetve a tulajdonos mit köteles teljesíteni, összeha­sonlításul Csak két példa: a volt és a felkínált lakás szobaszá­mainak és komfort fokozatának is egyeznie kell. A konkrét ese­tek: az egyik perben a bérlőnö egyedül élt egy kétszobás la­kásban. A bérbeadó cserela­kásként egyszobásat ajánlott fel neki. Nem fogadta el — s a bíróság neki adott igazat. De fontos lehet a lakás fekvése is: a felmondott lakás a belváros­ban a Zöldfa italbolt alatt volt. A felajánlott, a zagytavaknál, az I. kerületben. Bár a két la­kás komfortfokozata, nagysága is egyezett, a bíróság a bérlő javára ítélt, mivel az új lakás hoz — noha az is belterületen volt — 150 méteres földút veze tett. — Ügy tűnik, az esetek több ségébgn foggal, körömmel megy a harc a lakásért, illetve mind­egyik fél a maga valódi vagy vélt igazáért. Megegyezés? — Ilyen szinte alig van. Újabb és újabb bizonyítások, esküdő zések, heroikus küzdelem jelle­mez minden pert. Ez a helyzet teháta bM előtt. ! Ott a felek rendszerint ponto­san tudják, meddig mehetnek el követeléseikkel, mégis többet akarnak. „Kint”, a mindennapi életben a viták viszont sokszor fakadnak abból, hogy az embe­rek nem tudják, milyen határok között „önbíráskodhatnak’’. Ha­vonta ismétlődő esetek: a bérlő nem fizet lakbért, a tulajdonos bírósághoz fordul. Az ok szinte minden esetben azonos: a tu­lajdonos rendszerint vonakodik elvégezni valamilyen sürgős munkát, ezért a bérlő megcsi­náltatja - aztán a költségeket a lakbérből akarja levonni. A bírónak minden ilyen perben fel kell világosítania az embereket, hogy erre nincsen joguk. A jog­szabály szerint a bérlő akkor jár el helyesen, ha hiba esetén írásban szólítja fel a bérbeadót a megcsináltatásra. Ha a ha­táridő, amit megjelölt, ered­ménytelenül telik el, megcsinál­tathatja a hibás dolgot — kár­térítésért azonban a bírósághoz kell fordulnia. A határozatig vi­szont köteles a teljes lakbért fi­zetni. Ezt sajnos sokan nem tudják még ma. Apropos, lakbérek. Ez ügyben úgy látszik, kissé feledékenyek vagyunk. Erre utal az a hatal­mas aktatömeg, mely jelenleg is a bíró íróasztalán fekszik. Mind-mind elintézésre vár. A I fizetni elfelejtő, hanyag embe- | rek miatt az Ingatlankezelő Vál­lalat lakbérkintlevősége meg- j haladja a 300 ezer forintot. S bár a tárgyalásra — az „ártat­lanság” bizonyításaképpen — rendszerint a feleség jön el, le­hetőleg síró gyermekkel, hama rosan kiderül, hogy éppen olyan emberek késlekednek több hó­napja vagy éved), ahol, hogy aktívaértekezlet a Megyei Rendi /-tőka pitányságao Szerdán délelőtt a Baranya megyei Rendőrfökapitányságro lá­togatott Boci József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának í titkára, ahol dr. Nemes Alajos vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapi­tány, valamint a főkapitányság vezető munkatársai fogadták. Ezt követően Bocz József aktivaértekezleten vett részt, ahol az idősze­rű ideológiai és kultúrpolitikai témákról tájékoztatta a Baranya megyei Rsndőrfökapitányság és szervei vezetőit, parancsnokait, majd válaszolt a tájékoztatóval kapcsolatban feltett kérdésekre. Pécsi utcák — autós szemmel Minden pénzkérdés? A téma ismét a pécsi közle­kedés. Olvasóink telefonon és levélben hozzánk intézett észre­vételei alapján „magán közle­kedési őrjáratot” végeztünk Pé­csett— autós szemmel. Azt ta­pasztaltuk, hogy a város közle­kedési rendje, a közlekedési jel­zőtáblák elhelyezése és érthe­tősége — néhány kivételtől el­tekintve — jó. A felósott utcák­ról nem szólunk, hiszen ezek — természetes módon — bizonyos ideig fennakadásokat idéznek elő. Néhány apró, de annál bosszantóbb hiba láttán viszont megállapíthatjuk: nem minden pénzkérdés ... Kezdjük a város keleti ré­szén! A Tolbuhin útról a 6-os útra balra nagy ívben kanya­rodni szándékozók részére — mint annak idején közöltük — mini-gyorsítósávot alakítottak ki. A városból kivezető pályán egy rövid harmadik sáv segíti a besorolást. A forgalmat fi­gyelve azt tapasztaltuk, hogy nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, ugyanis nem tud­nak róla. Semmi nem jelzi a mini-gyorsítósávot. Célszerű lenne valamilyen formában egy j tájékoztató táblát elhelyezni a Tolbuhin út csatlakozása előtt, ilymódon felhívni a figyelmet a gyorsítósóvra. Nemrég a Sallai utca—Kór­ház tér torkolatában felállított Stop-tábláról írtuk: azért szük­séges, mert a gépkocsivezetők előtt a „sima” elsőbbségadás kötelező táblának nincs becsü­lete. Ha pedig így van, ugyan­csak „Állj! Elsőbbségadás kö­telező” táblát kellene elhelyez­ni a Landler utca alsó sarkán is. A csúcsóra állított hóromszö­úgy mondjam nincs éppen hiány anyagi javakban. Visszagondolva, önkéntelenül mosolyogtató az indok: pmikor a bíró megkérdezte, hogy leg­alább az üzemben megkapott lakbérhozzájárulást miért nem fizeti be, a fél felháborodottan tilta kozott: — De kérem, tisztelt bíróság, ez az a zsebpénzem, amiről végre a feleségem nem tud! 1971 — az új lakásügyi jog­szabályok életbelépése óta, majd a duplájára növekedtek a lakásperek. Míg 1970-ben 80 ilyen eljárás folyt, 1973-ban minden hónapra 30—35 lakás­per esik . . . R. É. VEGYÉPSZER SZERELÉSI IGAZGATÓSÁGA PETFÜRDON LEVŐ kormány-kiemelt munkahelyére felvételre keres HEGESZTŐ, CSŐSZERELŐ, LAKATOS, BÁDOGOS, ÁLLVÁNYOZÓ, SZIGETELŐ, MÁZOLÓ szak-, betanított és segédoiiiiikésokat Hegesztők részére képzési le­hetőséget, minősítési vizsga megszerzését biztosítjuk. Jelentkezés; VEGYÉPSZER kirendeltsége, Pétfürdö, Péti Nitrogénművek telepén, vagy Budapest, XV., Mogyoród u, 42. get ugyanis sokan észre sem veszik ... Ez persze a gépkocsi- vezetők „bűne”, de a „Stop” mindenképp jó szolgálatot ten­ne. Sokan szóvátették a belváros új közlekedési rendjének beve­zetése óta: miért nem korlátoz­ták a sebességet a Bem utcá­ban, amikor Pécs sokkal széle­sebb, biztonságosabb útvonalán igen? A Bem utca pedig közis­merten balesetveszélyes, a kes­keny járda miatt, s itt elvileg — von, aki meg is próbálja - 60- nal lehet menni. A kérdést is­mét feltesszük ... Érdemes szót ejteni a fák lombjától takart jelzőtáblákról is. Üjmecsekalján az Ybl Miklós utca és a Körösi Csorna Sándor utca sarkán az elsőbbségadás kötelező táblát olyannyira elta­karják a lombok, hogy csak egészen közelről lehet észreven­ni. Hasonló táblát találtunk a Kolozsvár utca és a Semmel­weis utca kereszteződésében is. A tábláknál maradva: a Mártí­rok útján, a Megyeri út keresz­teződése előtt elhelyezett, beso­rolást előjelző tábla túl ala­csonyra sikerült és a járda fölé lóg. S hadd szóljunk egy első pil­lantásra — pedig a közlekedés­ben a járművezetőnek csak első pillantásra van ideje — megle­hetősen zavaros tábláról, pon­tosabban táblákról. „Hogyan kell közlekedni az Aradi vérto- núk útja és a Székely Bertalan út kereszteződésében?” — kér­dezték többen is, köztük a téma avatott ismerője, egy igazság­ügyi műszaki szakértő is. Az egyirányú utcát jelző — de csu­pán egy járdasziget képezte „utcácskáról" van szó — és a kötelező haladási irányt jelző tábla így együtt — hangsúlyoz­zuk, első pillantásra — nem egyértelmű. Némi gondolkodás utón aztán rájön az ember: a néhány tábla tulajdonképpen egy terelőoszlopot hívatott he­lyettesíteni. De akkor miért nem azt állították oda? Szintén örökzöld téma az út­burkolatok állapota. Éppen az utóbbi Hétfői Dunántúli Napló­ban tettük szóvá az Alkotmány utca Sörgyár előtti szakaszának életveszélyes állapotát. Nyaktö­rő mutatványokra késztette az autósokat, motorosokat, s időn­ként halálfélelmet keltett a buszra várakozókban. Még a glossza megjelenésének napján kivonultak az útépítők, s most. az Alkotmány utca e szakaszát zsákutcává nyilvánítva, kijavít­ják az utat. Persze akad még Pécsett ehhez hasonló javítani való. Itt van például a Hunyadi út Káptalan utca és Széchenyi tér közötti szakasza. Különösen a buszmegálló környékén, de másutt is meglehetősen elhasz­nálódott, hepehupás az útbur­kolat, Ráférne már nagyon,a ja­vítás, Csak azt nem értjük, hogy a néhány napja itt dolgozó út- javítók miért nem végezték el? Hasonló állapotban van az Ist­ván tér az Úttörőhöz előtt, a Jókai utca a Rákóczi út és a Szalay András utca között és a Surányi Miklós út egyes szaka­szai. Ha ez utóbbiak, márminf az útjavítások, pénzbe is kerülnek, mindenképpen mielőbb szüksé gesek. „Népgazdasági szinten olcsóbb” — érvelünk hasonló esetben, s ez valóban így van, A tönkrement futóműveket, o táncoló autókkal járó napi bosz- szánkodást nem is lehet forint­ban kifejezni ,,, Panics György

Next

/
Thumbnails
Contents