Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-30 / 259. szám
Á legkisebb terufetígénnye! a legjobb műszaki megoldások Útépítés négy szakaszban „Ki kell építeni o 6. sz. országos főközlekedési út városi átkelési szakaszát az általános rendezési terv szerint. Az építéssel párhuzamosan folyamatosan biztosítani kell a 6. sz. fő- közlekedési út jelenlegi átkelési szakasza belvárosi részeinek kiváltását" — olvashatjuk a Városi Tanács és az építésügyi és városfejlesztési miniszter határozatában, amely jóváhagyta Pécs megyei város általános rendezési tervét. A határozat 1971 januárjában kelt, s az idézett passzus a már akkor is súlyos gond megoldását helyezte kilátásba. Azóta jelentékenyen növekedett a forgalom, az áthaladó gépkocsifolyam megrekedése mindennapos jelenség. A 6-os út jelenlegi átkelési szakasza teljesítőképességének határához közeledik, ha ugyan el nem érte már azt. 5 miközben aggódva gondolunk arra, miként felelhet meg feladatának ez az út mondjuk az évtized végéig, nem feledkezhetünk meg arról sem, mi lenne, ha a nagy megterhelés miatt a belvárosi szakaszon valahol leszakadna az út. Pillanatnyilag szinte megoldhatatlan lenne a járműáradatot bármerre is terelőútra vinni. Egyszerűen azért, mert ilyen út nincs Pécsett. A város ugyan igyekszik a saját véges erőforrásaiból két ilyen utat — a déli ipari utat és az északi körutat — építeni, de ha elkészülnek is, közlekedési nehézségeinken csak enyhíthetnek — az alap- probléma megoldása nélkül. A 6-os út új átkelési szakaszának építése egyre kevésbé halasztható. Ebben az évtizedben T A közeli megvalósulás ígérete a Városi Tanács és a Közúti Igazgatóság által kiírt tervpályázat, amelynek eredményéről a közelmúltban beszámoltunk. A pályázat előzményeként az UVATERV már korábban elkészítette a város úthálózat-fejlesztésének tizenötéves — 1985- ig szóló — intézkedési és ütemezési tervét Pécs jelenlegi és várható közlekedési viszonyainak elemzése alapján. A terv 170 ezer lakossal számol, a személygépkocsi-ellátottság meghaladja az országos átlagot és az évtized végéig a budapestinél is nagyobb lesz, emelkednek az utazási igények. A városi forgalom tekintélyes hányadát a kelet—nyugati irányú forgalom teszi ki, ennek zavartalan lebonyolítására a jelenlegi főforgalmi út már nem lesz alkalmas. Ez a terv az új út megépítésével tényként számol, kijelölve annak nyomvonalát. A helybiztosítási tanulmány- terv figyelembe vette, hogy a :elenlegi beépítettség sok mindent meghatároz. Az új utat nem lehet műemléki területen átvezetni, az új városközpontot viszont mindenképpen át kell szelnie. A bogádi és a kővágó- szöllósi elágazás közötti szakaszra konkrét megoldási javaslatokat adott a terv, a sűrű beépítésű belterületi — a külvárosi pályaudvar és a Tüzér utca közötti — szakasz további finomítására született a tervpályázat. A pályázók feladata az volt, hogy a legkisebb területigénnyel a legjobb műszaki megoldá'-okat ajánlják, tehát a megvalósításnál felhasználható ötleteket szolgáltassanak. Az útépítést négy fázisban kívánatos lebonyolítani. Az elsőben két, a másodikban töváb- '»i két nyomsáv megépítése szükséges, a harmadikban kell megépíteni a külvárosi pályaudvar feletti felüljárót az. innen a bogádi elágazásig terjedő szakasszal együtt, s a negyedikre marad a Páfrány úti csomópont és a pellérdi elágazás közötti szakasz. — Ha ki akarjuk elégíteni a rohamosan növekvő forgalmi igényeket, ebben az évtizedben el kell kezdeni az építkezést — mondja Varga Kornél, a pécsi Közúti Igazgatóság műszaki osztályának vezetője. Az első két szakasznak legkésőbb 1985-ig el kell készülnie, s a következő kettőnek is forgalomba kell lépnie 1990-ig.' Szabályozott építés Tehát 1985-ig összesen négy forgalmi sávval meg kellene épülnie annak az útnak, amely a Somogyi Béla, Szalai András út, József Attila utca vonalon, majd a jelenleg még beépített területen és a Dózsa sportpályán át éri el a Tüzér utcát. Nincs még jóváhagyott terv, az sem dőlt még el, hogy a következő tervidőszakban megkezdődik-e az út építése (a vásorsra. A cél természetesen az, hogy minél kevesebb ilyen áldozatot kívánjon az új 6-os út. Gyalogos-aluljárók A 27 bírált pályamű közül az első négyet — a két második és a két harmadik díjazottat — néztük meg közelebbről: az első helyre került 16-os pályaművet (Kozma Csaba budapesti tervező munkáját), a másik második díjas 19-es sorszámút (Lu- kovich Póf. ugyancsak budapesti tervező munkáját), valamint a harmadik díjas 17-est ros érdeke a kezdést kívánja), ezen a nyomvonalon az építkezések már hosszú évek óta a majdani út igényeinek figyelem- bevételével folynak. A sorban a József Attila utca 2, 4 és 6 számú házak voltak az elsők, amelyek már beljebb kerültek. Ügy néz ki ózonban, hogy e házak egy része „áldozatul esik" majd az útépítésnek. A pályaművek egyike sem tudott olyan megoldást adni, ami ezeket az épületeket érintetlenül hagyná. Le lehetne ugyan szűkíteni az utót ezen a szakaszon, de volna e ennek értelme? Az út két oldalán lévő épüle tek egymástól való távolságát a Szalai András úton már meglévő házak helyzete határozza' meg, ez az új út szabályozási szélessége. Ebbe a vonalba vágnak a Megyeri útnál épült középmagas házak is. Ha e rövid szakaszokat összekötjük egy képzeletbeli vonallal, láthatjuk, hogy az út tervbevett nyomvonalán meglehetősen nagyarányú bontásnak kell megelőznie az építést, s a csákány sokszor jó állapotban lévő házakra sújt le. A Sopiana csarnoka, a Hullámfürdő egy része, a József Attila utcai óvoda kerül majd erre a (Dávidházy Péter és Tóth Lösz- Ióné, Miskolc) és a 20 ast (Berg Artúr, Berg Tamás és Leveleki László, Budapest). A legésszerűbb vonalvezetésen túl öt forgalmi csomópont kialakítását kellett megoldani. A Rózsa Ferenc úti a felüljáró és az új út kapcsolatára szolgál, a Bajcsy-Zsilinszky úti a régi városközpontba irányuló forgalmat veszi át, a Szabadság úti a főpályaudvar kapcsolatát rendezi, a Petőfi utcai az észa ki körút felé viszi a forgalmat, ja Tüzér utcai pedig Üjmecsek- alja előtt osztja el e városrész különböző területei felé a forgalmat Mind között az első a legfontosabb, a felüljáró építése során ezt a csomópontot már az új úttal összhangban kell kialakítani. A pályaművek mór az első ütemben igyekeznek a végleges kiépítésnek megfelelő megoldásokra törekedni. Ez elsősorban a csomópontok kialakításánál figyelhető meg. Ezeket természetesen nem is célszerű másként megcsinálni, hiszen a forgalmi igényeket kezdettől a legjobban kell kielégíteni, s az építés következő szakaszaiban csupán bővítésről lehet szó. Abban is megegyeznek, hogy a gyalogos közlekedés minél kevésbé zavarhatja az út forgalmát, ezért a jelentősebb pontokon aluljárókat javasolnak. Eltérés a „jelentős pontok” megítélésében van. A 16. pályamű például o Bajcsy-Zsilinszky út alatt a nagy budapesti aluljárókhoz hasonló megoldást javasol, s további alul járókat tervez a Rét utcánál és a Csend utca közelében. A 19- es csak a Rét és az Ungvár utcához javasol aluljárót, a 17-es viszont a Légszeszgyár, a Jókai és a Tüzér utcához, a 20-as a Légszeszgyár és Jókai utcán kívül a Rét és a Vas Gereben utcánál. Az eltérő vélemények ellenére is világos: az új utat aluljárókkal együtt kell építeni. Érdekes az is, hogy a tervek egy része már az első szakaszban igénybe veszi az út nyomvonalát a teljes szabályozási szélességben. Az első ütemben a külső pályákat építik meg, a bővítés befelé történik. Eltér ettől a 19-es javaslata, amely az út déli oldalát csaknem végig végleges formájában építi ki, s a bővítéseket az északi oldalra helyezi, Helyik a legfontosabb? Eltérők a vélemények a forgalmi csomópontok fontosságának megítélésében. A 16-os a Bajcsy-Zsilinszky útit a Rózsa Ferenc útival egyenértékűként kezeli, felismerve azt, hogy a felüljárónak a történelmi város- központtal való kapcsolatában nagy szerepe lesz ennek a csomópontnak. Ezért az aluljáró- rendszer teljes megépítését már az első ütemben^ javasolja, a Czinderi utca és a Szalai András út közé nagy zöldterületet ajánl, a Rózsa Ferenc és a Bajcsy-Zsilinszky út között kisebb kapacitású kapcsolatként szerepelteti a Czinderi utcát. A 20-as már kisebb szerepet szán ennek a csomópontnak, s nagyobb hangsúlyt ad a Légszeszgyár utcai keresztezésnek, amihez a Somogyi Béla utcán át is kapcsolatot létesít Többnyire szintbeli keresztezéseket alkalmaznak jelzőlámpás forgalomirányítással. A külvárosi pályaudvar feletti felüljáró egyértelműen szükséges, de hol érjen le a felszínre? A 16-os a szélső sávpárokat a Légszeszgyár utcáig viszi az első ütemben, a középsők a végleges kiépítésnél a Bajcsy- Zsilinszky út előtt érnek le. A 19-es a Rózsa Ferenc utcát a végleges kiépítésben is szintben keresztezi, a 17-es az első ütemben szintben vezeti az utat, a végleges kiépítésnél magasvezetésű útként viszi át a Rózsa Ferenc, a Bajcsy-Zsilinszky út a Jókai utcáig. A 20-as úgy véli, hogy már az első ütemben is el kell kerülni a Rózsa Ferenc út szintbeni keresztezését, de ezt úgy oldja meg, hogy a külvárosi pályaudvar után lehozza az utat a talajszintre, majd a Rózsa Ferenc utcánál felemeli. A végleges kiépítésnél felüljáróval keresztezi a Szabadság út, a Petőfi és a Tüzér utca a főforgalmi utat. A legkevesebb bontással Milyen mértékű bontást tartanak indokoltnak a tervezők az útépítésnél? Lényeges szempont ez, hiszen a szanálás — miként a felüljáró építésénél is — a város dolga, s nem mindegy, hogy hány lakást, hány millió forintot visz el az építkezés előkészítése. E szempontból a legrokonszenvesebb a miskolci tervezők 17-es számú pályaműve. Ez mindössze 4830 négyzetméternyi alapterületű épület bontási igényével lép fel, s ebben 1530 a jóállagú épület. A másik végletet a 20-as képviseli, ez csaknem 20 ezer négyzetméternyi épület bontását találja szükségesnek, s a jóállagú épületek területének nagysága meghaladja az 5 ezer négyzet- métert. Az előzővel egyenértékűnek mondható a minden tekintetben legjobbnak ítélt 16-os pályamű, amely 6466 négyzet- méternyi épület bontásával számol, s a jóállagúak mindössze 1289 négyzetmétert tesznek ki. A tervpályázaton felvetett ötletek, javaslatok közül csupán néhány lényegesre hívtuk fel a figyelmet. A 6-os út pécsi átkelési szakaszának végleges terve ezeknek az ötleteknek a felhasználásával áll össze, a cél a legjobb elgondolások ötvözetének kialakítása. Hársfai István Pályaválasztási vetélkedő A Pajtásban szeptember 5-én pályázati felhívás jelent meg. A pályázatban Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Győr és Pécs minden úttörő őrse részt vehet a Pályázati Napló beküldésével, Ez a napló tartalmazza az őrsi munka eredményeit, a kijelölt pályázati témákra vonatkozó adatszerű tudás, ötlet, elképzelés vázlatait. Mivel mind a hat város egy-egy gazdaságitermelési jellegzetessége a helyi pályázók témája (Pécs esetében a városi és megyei építőipar), a Fályázatí Naplót ennek alapjan kel! összeállítani, A jelentkezők közül a legjobb naplóval bemutatkozó hat pécsi őrs vetélkedik a továbbjutásért az ősz folyamán. Az így továbbjutó szerencsés három őrsi csoportnak a Kossuth Rádió közvetítette versengésből csak egy csapat mehet tovább, amelyik aztán a debreceni és a szegedi hasonlóan nyertesekkel — szintén a rádió nyilvánossága előtt — mérkőzik a másik ág (a miskolciak. a győriek és a budapestiek) győztesével megvívó n- dó küzdelem jogáért. Ez utolsó, kétcsapatos vetélkedőt nagy műsoridőben közvetíti a televízió január körül. Októberi pécsi esték Színház Október 16-án a József Attila Művelődési Házban a Szovjet Hadsereg 100 tagú Ének- és táncegyüttese szerepel Pécsett. Ugyancsak itt 19 én o Mikroszkóp Színpad előadja a Tiszta vizet a fejekbe! című politikai kabarét. Konferál Komlós János. 22-én a SZOT Munkavédelmi Művészegyüttese vendégszerepei a MÉV Ságvári Endre Művelődési Házban. Az együttes egy kabarét játszik, amelynek címe: A merénylő köztünk van. Cs, } A Pécsi Nemzeti Színházban láthatjuk Garai Gábor nak A lebegő Atlasz című drámáját, Dunajevszkijtöl a Szabad szélt. Új műsorát mutatja be a Pécsi Balett, Műsoron szerepel még a felújított Carmen, a gyermekszínház pedig bemutatja a Lúdas Matyit. Film Október 8—13-lg a VII, Magyar Játékfilmszemlét ren- 1 dezik meg Pécsett. A versenyfilmek bemutatója a Petőfi Filmszínházban lesz. Üj magyar és külföldi filmeket vetítenek a Kossuth Filmszínházban, az új klubmoziban pedig a Fábri Zoltán életművét reprezentáló sorozatot indítják. Az Egy srác fehér lovon című magyar filmben olyan fiúval ismerkedünk meg, aki nem akar szürkén élni és álmait sem adja fel. A Nincs idő című színes új magyar film a húszas évek végére kalauzolja el a nézőt, bemutatva az. akkori Magyarország egyik börtönének életét. A mozilátogatók megtekinthetik A tojás című színes francia filmalkotást fs, amely Félicien Marceau nagy sikerű színművének filmváltozata. A tűz meghódítása című kétrészes színes szovjet film azokról szól, akik megvalósították Ciolkovszkij álmait: az űrkutatókról és az űrhajósokról. A Saturnus csapdájában című ugyancsak két részeg szélesvásznú filmben, amely a Saturnus nem válaszol című szovjet folytatása. Nyomon követhetjük benne a 11. világháborút követő időszak, a Gehlen-szervezet létrejöttének történetét. Zene Az Országos Filharmónia rendezésében a hónap második felétől kezdődnek az 1973/74. évi bérleti hangversenyek. Hétfő esténként fél nyolckor a Pécsi Nemzeti Színházban hallhatjuk a bérleti hangversenyeket. Október 15-én Mozart-műveket szólaltat meg a Pécsi Fii-' harmonikus Zenekar Breitner Tamás vezényletével. Közreműködik Kovács Dénes (hegedű). Október 14-én az Egyetemi bérlet első hangversenyén vehetünk részt a Liszt Ferenc hangversenyteremben. Szintén Mozart-al- kotásokot tolmácsol a Pécsi Filharmonikus Zenekar. 28- án pedig mai magyar zenei műveket ad elő o Liszt Ferenc Kamarazenekar. Vezényel Sándor Frigyes. A Liszt Ferenc teremben 16-án kerül sor az első középiskolai bérleti hangversenyre és a szintén első általános iskolai bérleti hangversenyre pedig 21-én. Rendezvények 1
