Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-30 / 259. szám
I T973, szeptember JO. \ \ DUNÄNTOLI NAPLÖ 3 A Széchenyi téri pincék r- közműalagút szerepben Távfűtés a belvárosban Mi lesz Pécs lakásépítési programjával? Pécs központjában számos olyan Intézmény van, amelyok hőeflótósót helyi - többnyire széntüzelésű - kazánok biztosit jak. A város tervbe vette e levegőszennyező gócok megszüntetését azáltal, hogy a Széchenyi térre is behoznak egy távfűtő gerincvezetéket A távhó- ellátásra természetesen a Hőerőmű hőtérmeló-kapacitásbő- Wtó beruházásának befejezése után kerülhet sor. Hőeflátést kell biztosítani a Postaigazgatóságnak, a Citrom Utcában építendő házaknak, o Konzum Aruháznak, a két klinikának, a városi és- a megyei tanácsháznak. oz Asztalos János kollégiumnak... Ez a felsorolás nagyjából meghatározza az útvonalat Is. A Jókai utcai HK-2 hőközponttól új, nagy átmérőjű vezetéket kell kiépíteni, s őzt átvinni a Rákóczi út alatt, majd a Bem utcán, a Kossuth téren. Ezek is sok bonyodalommal járnak majd, de mindnél több gondot okoznának a Széchenyi téri munkák, ha azokat a hagyományos módon végeznék. Ezért támadt az az ötlet, hogy a tér alatti pincerendszert kellene közműalagútként hasznosítani. E célra műszaki állapotuknál fogva megfelelnek, a pincék, egyik ismert vége a Zsol- nay-kút alatt van, s a Jókai tér és a Perczel utca között ágaznak el a Városi Tanács épülete és az Elefántos-tömb alá. A vezetékrendszer elhelyezésének tervezésére most kapott megbízást a MÉLYÉPTERV, amely a Pécsi Tervező Vállalat legfrissebb pincekutatási eredményeinek felhasználásával kezdi el ezt a munkát, megvizsgálva annak lehetőségét is, hogy a kijelölt nyomvonalon vannak-e még e célra hasznosítható pincék. A dolog tanulmányozása azért is érdemes, mert a belváros területén egy méternyi távfűtővezeték-csatorna építési költsége — q bonyolult közmű- hálózat miatt — megközelítené az 5 ezer forintot, nem számítva a közlekedési problémák gazdasági kihatását. A pincék hasznosítása ennél mindenképpen olcsóbb. Az új vezetékrendszer kiépítése 1975-76-ra várható. Célszerű lenne, ha a környéken működő intézmények már ennek figyelembevételével terveznék saját hőellátásuk korszerűsítését Elavult szabályozók hátráltatják a szanálások gyors, rugalmas lebonyolítását Ha Pécs az ezredfordulóig 25 ezer lakást meg akar építeni (a város fejlődéséhez annyira minimálison szükség van), a korszerű városszerkezet kialakítása érdekében óvatoson számítva is 11 000 régi, felújításra semmiképpen sem alkalmas lakást kell megszüntetni. Ez azt jelenti, hogy tervidőszakonként kétezernél több régi lakást kellene felszámolni és pótolni az újból. A jelen tervidőszakban 1300-ra kapott keretet Pécs, de a csökkentett lakásépítés következtében kérdéses ennek a teljesítése. Két dolog között fehet választani időszaki programnak csaknem a fele. Ebből is látható, hogy nehéz két esztendő előtt áll a város. Pedig ezt a tervet teljesíteni kell, mert a lakásmegszüntetésekhez olyan városfejlesztési beruházások folytatása, illetve—megkezdése kötődik, amelyeknek hátráltatása a következő tervidőszak célkitűzéseit veszélyeztetheti. i 1. Lakást építeni tömegméretekben úgy, hogy a régit hagyjuk: ennek következményeként az elavult „óváros” kiáltó ellentétként áll a köréje épülő modern város gyűrűjében, 2. Vállalni kell a költségesebb, de a város érdekeinek jobban megfelelő megoldás terhét és módszeresen felszámolni, rekonstrukcióba vonni az elavult városrészeket. Pécs az utóbbit választotta, ezért a tömeges szanálások évek óta a tömeges lakásépítés feltételeinek megteremtését szolgálják. Olyan városrészek helyén kell újat építeni, amelyeknek állapota minden más megoldást kizár. Hiába költené a város súlyos milliókat pl. a Budai városrész közműhálózatának felújítására, ettől a rendkívül rossz állagú lakásállomány minősége mit sem változna, mert nem ösztönözne senkit a roppant költséges lakóház-felújításra. I legfőbb akadály Hogyan áll Pécs jelenleg a szanálással? Mielőtt erre válaszolnánk, szögezzük le: az ötödik ötéves lakásépítési terv jó indításának egyik záloga az, hogy tud-e a város 1975 végéig építési területeket biztosítani, azaz a lakásépítés folyamatossága törésmentes lesz-e 1975-től 1976-ra „virradóan”. Ezután a válasz: a tervidőszak 30 százalékos keretét az eddigi éves ütemezésekben nem sikerült tartani. 1971-ben 23, 1972-ben 22, idén várhatóan 28 százalék az épülő lakásszámhoz viszonyítva. Ez azt jelenti tehát, hogy 1974-ben és 75-ben kell „ráhajtani”. Egyébként pedig az 1972-es adósság még ezen belül is 36 lakás volt, idén pedig augusztus közepéig a tervezett 187 megszüntetésre szánt lakásból mindösz- sze kettőnek a szanálását sikerült lebonyolítani. A százalékos lemaradás indoka: a város a lakásigények hallatlan mértékű növekedése miatt kénytelen volt az önmaga által megszabott programot csökkenteni. A számszerűséqben mutatkozó lemaradás közvetlen indoka, hogy a magánszemélyekkel szemben lefolytatott kártalanítási eljárások szinte a végtelenségig elhúzódnak. A Szigeti várni közlekedési csomópont szanálása 1972-es téma volt, de idén augusztusban lehetett csak hozzáfogni a pereskedések miatt. Még szerencse, hogy az útépítést nem erre az évre tervezték. Nem lehet azonban ilyen könnyedén elintézni a Szigeti városrész dolgát. Itt 109 lakás elhúzódó szanálása hátráltatja a lakáséDités soron következő ütemének indításét. Feltételezhető, hoqy az idei program jórésze 1974-re húzódik át, ez pedig a jövő évi 39 százalékos arány teljesítését teszi feszitettebbé. Pedig a város célia egyébként is oz, hogy az eddigi lemaradásokat a következő két évben behozza, így aztán a tervidőszak szanálási tervének súlya 1975-öt nyomja majd, amikor 462 lakást kellene lebontani. A Városi Tanács tervosztálya által kidolgozott ütemezés a következő két évben összesen 683 lakás megszüntetésével számol, ez pedig a teljes tervHol szanálnak? 1974-ben a Szigeti városrészben 63 lakás szűnik meg, a Bajcsy-Zsilinszky utca nyugati oldalán 42 lakást bontanak le. A Szabadság út és a Rét utca közötti tömbben 25, a Budai városrészben 12' lakást szanálnak. 1975-ben 126 lakással első helyre kerül a Budai városrész a Zsolnay utca és az Ady Endre utca közötti sávon, hogy mielőbb elkezdődjék az új közműrendszer elhelyezése, majd ennek nyomán legkésőbb 1977-ben a lakásépítés is. A Szigeti városrészben 110 lakás szűnik meg, s felszámolják a Landler Jenő és Sánc utca közötti tömböt 70 lakással, l\z Aradi vértanúk útjának déli oldalán 1974-ben és 1975-ben összesen 58 lakás lebontásával a Hunyadi útig szabaddá teszik a terepet a nagyszabású közműrekonstrukció és az Északi körút építése céljára. Tovább kell lépni az új városközpont építésében is, 1975-ben a Bajcsy-Zsilinszky út Rákóczi út és Szalai András utca közötti szakaszán 51 lakást bontanak le, helyükön pedig középmagas, vagy magashózak épülnek. Az utóbbi lenne a célszerűbb, mért az hozná a nagyobb lakásnyereséget A szanálásra kiszemelt területeken — csakúgy, mint az eddigieken — a személyi tulajdonú kis házacskák vannak túlsúlyban, és az igen hátráltatja az eljárások gyors, rugalmas lebonyolítását, mert az elavult szabályozók miatt szinte minden esetben pereskedni kell. Hársfai István Akik a hírekben szerepelnek Csanádi Béla A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság élére a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Csanádi Bélát, a Pécsi Erdőrendezőség volt igazgatóját nevezte ki 1973. szeptember 16-i hatállyal. Az Erdőgazdaság modem Rét utcai székháza esztétikusán illeszkedik a városképbe s egyik legszebb mai középületünk. Csupa üveg és beton falai kört az új igazgató mégsem érzi kifejezetten jól magát: hiányzik belőle a fa, ez az ősi és még ma is utolérhetetlenül szép éDÍtő- anyag, ami egy ilyen erdészeti székház igazi stílusát megadhatná. A gazdaságnak 61 ezer hektár erdeje van Baranya területén és 2100 dolgozója, akik ezt az erdőt ültetik, művelik, kitermelik és feldolgozzák. E termelés értéke éves szinten megközelíti a 300 millió forintot. Az ezzel járó gondok már az új iqazqató. Csanádi Béla vállát nyomják. Fiatal, 41 éves. Bács menvei, tompái születésű, és ebbe a megyébe került vissza a karaoancsai erdészethez, amikor 1957-ben a Soproni Erdőmérnö- ki Főiskolát elvéaezte. Az ő évfolyama volt az első, amely már öt év alatt végezte el az egyetemet.- Karapancsán lakást kaptam, s mint nős embernek nekem ez nagyon fontos volt. Másfél év múlva Mohácsra helyeztek munkavezetőnek. Mohács a Bajai ErdőaazdasághoZ tartozott. Eqy év múlva erdészeti vezető lettem, gyökeret .vertem. Beválasztottak a Járási Tanácsba. majd a véqrehajtó bizottságba. Aztán 1968-ban, amikor megalakultak az állami erdőrendezőségek, a minisztérium kinevezett a Pécsi Erdőrendezőség vezetőjévé. Két megye tartozott hozzám — Tolna, Baranya sőt Bács megyéből a bajai és kalocsai járás, s ilyen minőségben elláttam a Mecseki Erdő- gazdaság felügyeletét is. — Milyennek ismerte meg azt az üzemet, amit most átvett? — Jó adottságú, jól szervezett gazdaságot vettem át. Egy többszörös élüzemet átvenni hálás és hálátlan feladat is, mert az ember telve ambíciókkal, produkálni akar, pedig itt megtartani is nehéz az elért színvonalat. A legfontosabb terület, amiben előreléphetünk, a műszaki fejlesztés. Gépesíteni kell, mert fogy a munkáskéz, nehéz fizikai munkáról van szó, s nagy a kon- kurrencia. Nekünk a bányával, a jó tsz-ek és állami gazdaságok kedvezőbb bérével, egyre javuló szociális helyzetével kell versenyeznünk az emberekért. Ma már nemcsak a munkabér számit, az embereket autóbusz- szol kell az erdőbe is kivinni és onnan haza. Ez korkövetelmény. Az elmúlt 25- évben o Mecseki Erdőgazdaság 120 kilométer hosszú kövesútrendszert épített ki üzemi célokra, ezek feltáró utak, de ma már jó részük közforgalmi út lett. — Miben látja az elkövetkező évek legfőbb teendőit? — Hangsúlyozom, jó gazdaságot vettem át, mégis tele vagyunk problémákkal. Fejlesztési lehetőségeink igen behatároltak. Jó természeti adottságaink miatt magas, évi 50 milliós ősz- szeget fizetünk be erdőfenntartás címén a közös kasszába, s ebből csak 20 milliót kapunk vissza — a többit a gyengébb adottságú nyírségi, kecskeméti stb. erdőgazdaságok támogatására fordítják —, ami az egyszerű újratermelést teszi csak lehetővé. A műszaki fejlesztés viszont pénzigényes. Egyetlen nemrég vásárolt kanadai kikö- zelitő gép 2,5 millió forintba került. A jövőben a jóval olcsóbb csehszlovák kiközelítőket fogjuk megvásárolni, amelyek most már kaphatók. Tovább kell lépnünk c| fafeldolgozásban. Jövőre adjuk át a most 15 milliós beruházással épülő, évi 20 ezer köbméter kapacitású hosszúhetényi faüzemiinket, amely mellé parketta-szárítót és üzemi konyhát, fürdőt építünk. Le kell cserélni rrunkásszállitó autóbuszainkat, korszerűsíteni a munkásszállásokat. Néhány társgazdasággal közösen szeretnénk egy növényvédő helikoptert vásárolni. Évi eqymillió forinttal járulunk hozzá a Mohácsi Farostlemezgyár most folyó, 460 millió forintos bővítéséhez. Egyetlen előnyünk ebből, hogy a gyár soronkívül veszi át alapanyagunkat. A pénzt csak 1985 után kapjuk vissza a gyártól. Nem hoznak a vállalatnak egy fillér hasznot sem az úgynevezett közjóléti fásítások, a parkerdő kialakítása, a rossz erdők átalakítása. Mégis mindez kötelességünk. — Annál is inkább, mert az erdő közjóléti szerepe fontosabb mindennét. — így van. Az erdő természetes környezetünk része, az erdő üdít, regenerál. Meggyőződésem, hogy a természetes környezetben élő ember iával edzettebb, s jobban viseli a változásokat, meooróbáltatásokat, szervezete alkalmazkodóbb, mint a sivár, elgépiesedett városi környezetben élő ember. Fontos terveim közé tartozik, hogy hetente legalább két napot a jövőben is az erdőben töltsék. A múlt héten erre nem volt időm, most azonban máris indulok. Első igazgatói látogatásom színhelye az árpádtetői erdészet. — Rné — Egy helyben topogunk? Talán nem. P* mind*n'-----------— keppen lassan haladunk a párt és kormány munka- és üzemszervezésről szóló : határozatának végrehajtásával. Valahányszor erről beszélgetünk, felrémlik egy tíz esztendővel korábbi esemény: akkoriban meg néhány helyen lóval bonyolították a szállítást a bányában. Az egyik vágatban két ló dolgozott — az egyik oz üres csilléket vontatta a munkahelyekre, a másik a telit húzta oz aknához. ! Félúton volt egy kitérő, néhány perces késéssel ott szoktak találkozni, kerülni egymást. A munkahelyeken azonban mindig kevés volt az üres csille, az aknán viszont már-már a teli csillék kiadását veszélyeztettek a váltókon veszteglő vonatok. A bányamester nap mint nap „fejét vette" a szállítási felvigyázónak — eredmény nélkül. Egyszer aztán saját maga vette kézbe a vak-aknai szállítás irányítását: még két lovat hozatott, újabb szállítási felvigyázót állított be, az egyik a munkahelyeken, a másik az aknánál, ó maga pedig a kitérőnél noszogatta a „lovasokat". Szervezett. A műszak felénél megbénult a szállítás. A teli csillékkel a munkahelyeken akadtak, az üres csillék az aknánál tornyosultak. Hiába volt kétszeres szállítási kapacitás, a kerülőben egyszerre csak két vonat tudott kitérni, a következők már egymásba szaladtak. Nincs Baranyában egyetlen ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi egység sem, ahol ne lennének tervek, elképzelések, ne történtek volna látványos intézkedések tucatjai, s ne tudnának kilónyi aktacsomagot előszedni: íme a mi üzem- és munkaszervezésünk. Az eredményekről azonban a statisztikai adatok könyörtelenül negatív képet festenek: Baranyában — az iparban — az év első felében a termelékenység csak egészen minimálisan javult az, elmúlt esztendőhöz viszonyítva. A munka- és üzemszervezés hatékonyságának egyik fontos mérőszáma pedig éppen ez lehetne. A másik, még a termelékenységi mutatónál is fontosabb, — bár számszerűen ennek jó és rossz oldalai is a termelékenységi és eredményességi rovatokban mutathatók ki —, hogy az emberek jól érezzék magukat munkahelyeiken, egyetlen munkás se érezze magát feleslegesnek. A munkapadok mellett, a földeken minden mozdulatnál tudatában legyenek: ezt így a legkönnyebb, legész- szerűbb, a leggyorsabb megcsinálni. Melyik vezető merné egyértelmű határozottsággal kijelenteni; hogy akár a legkisebb kollektívánál is sikerült ezt megvalósítani? Mégsem az elmondottak miatt kell a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatban egy kissé drámaian fogalmazni. Nagyobb baj, hogy sokan még ma sem tudják, mit kezdjenek a párt- és kormányhatározattal. Nemrégiben az egyik tanácskozást követő összefoglalóban találóan jegyezte' meg a témát jól ismerő, felelős pártvezető: van, aki beletalólt, de sajnos sokan vannak, akik melléfogtak ... Nagyon sokan. Az elmúlt hetekben jónéhány vezetőt hallottam megnyilatkozni eredményeikről, elképzeléseikről... Oj gépek kellenének — mondja egyikük — akár száz munkást is megtakaríthatnánk. Ugyanebben a gyárban talán az anyag- mozgatás ésszerűsítésével is kezdhetnénk a szervezést: egyetlen munkafolyamat közben tucatszor is átrak iák az anyagot. Kérdem: a pártszervezet milyen segítséget od önöknél, miként ösztönri az üzem- és munkaszervezést? Béla, állj már neki — mondotta a titkár o minap is — mert a Járásnál állandóan molesztálnak .. . Egy másik vállalatnál a munka- és üzemszervezés egyik fontos lépéseként nyolcvanmilliós beruházást szeretnének megvalósítani. Termékeik értékesítését csak így látják biztosítottnak. Megint mások a szocialista munkaverseny szervezését tévesztik össze a munka- és üzemszervezéssel: ....... végr e nálunk is megszűnt az a szemlélet — mondta a közelmúltban a vállalat igazgatója, amikor a határozat végrehajtásáról érdeklődtem —, hogy csak szervezzük a szocialista brigádokat, a srámszerű eredményeket tartjuk fontosnak, ugyanakkor a tartalmi munkát cihowy góljuk.” (?) Más. Az egyik Ifjúsági vezető a KISZ üzem- és munkaszervezéssel foglalkozó akciójaként — több más, a témát csak szintén periférikusán érintő elképzel mellett - megemlítette, hogy a fiatal szakembereket kötetlen beszélgetés keretében összeismertetik a KISZ-vezetőkkel. (?) Bizonyára emlékeznek azokra az időkre, amikor o társadalmi munkák összegezésekor a szocialista brigádok, a szakszervezet, a KISZ, a Nőtanács a .. „ egyszóval valamennyi kollektíva 100 óra társadalmi munkaórát dolgozott a köz javára. A szervezők boldogan adták országvilág tudtára, hogy náluk ezer óra ... Mert való igaz, hogy. a lányok, fiatalasszonyok egyaránt tagjai voltak az ifjúsági szervezetnek, a Vöröskeresztnek, a Nőtanácsnak, s hát a társadalmi tevékenységük nyilvántartását valamennyi szervezet jogosan vallotta magáénak, csakhát a 200 órát igénylő parkositás- nak mindössze fele készült el.. . Valahogy az üzem- és murv ka szervezéssel is így vagyunk: felelősök, új beosztások, szervezési csoportok ezrei, tervek tonnái születtek. A munka- és üzemszervezéssel foglalkozik az óvónő, a társadalmi aktíva, a tudományos munkatárs, az új-' ságíró. Tervek, elképzelések, — jók és rosszak — szervezkedések ... Az elmúlt esztendő nyarán — “fél esztendővel a párthatározatot követően — a munkaügyi miniszterhelyettes tartott tájékoztatást az országos helyzetről. Nos az akkori helyzet- felmérés, az „eredmények" kísértetiesen hasonlítanak mindahhoz, amit most egy esztendővel később mondunk, jelentünk. Baranya termelési, terme- lékenységi gazdálkodásra vonatkozó adatait már rég félretettem — olcsó módszer lenne topogásunk, nagyon lassú haladásunk bizonyítására. Sokkal inkább érdemes felidézni a zalaegerszegi példát: néhány svájci szakember Irányításával egy esztendő alatt, kizárólag szervezéssel 30 százalékkal növelték a termelést. A zalaegerszegi ruhagyárban a munkásnők elég nagy ellenérzéssel fogadták, hogy tőkés ország képviselői a tőkés termelési viszonyok módszereit is alkalmazva racionalizálják a termelést. A szalagok mellett dolgozó asszonyok minden mozdulatát a legésszerűbb keretek közé szorították. Az ellenérzést az váltotta ki, hogy a régi munkaszervezésben mintegy harminc százalékban meddő mozdulatok, az asszonyok szerint pihenést jelentettek, megakadályozták ez elgépiesedést, a munkától való elidegenedést. A debreceni ruhagyárban magyar szakemberek szervezték át a termelést, alkalmazták a svájci kollegáik valamennyi jól bevált módszerét^ hasonló eredményt Is értek el, s a munkásnők között járva nem ébresztettek olyan ellenérzéseket, hogy: kapitalista mintára gépekké tesznek bennünket. Az előbbi példákat nem .....................kizárólag annak illusztrálására mondtam el, hogy Baranyában mennyire keveset tettünké mert különösen ezt kell mondanunk, ha a társadalmi igényekhez, a szervezéssel feltárható tartalékaink lehetőségeihez mérjük. Ma nagyon sokan még úgy gondolják: pénz kell, gépeket kell vennünk, utakat kell építenünk, a régi körülmények között nem ésszerű szervezni. Ezt mór tíz esztendeje a bányamester is kipróbálta, de hát a meglevő pályákhoz kell a szervezésünket alakítani. 5 még egy: napjainkban sajnos csak a párt- és gazdasági vezetők, valamint a szervezéssel megbízott szakemberek körében forog o munka- és üzemszervezés. Pedig a műhelyekben, raktárakban, istállókban, munkacsarnokokban . .. kellene megkezdeni: a fejekben és a tettekben. A munkások akarata nélkül uqyanis a legszebb elképzelések is csak maga-magát mutogató tanulmányok maradnak, legfeljebb dicséretet lehet kapni a szakszerű jelentések határidőre történt felterjesztésre, tetszetős külcsíne miatt, de qazdasági mutatóinkon egy századnyit sem leszünk képesek változtatni. lom bos! Jenő \
