Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-29 / 258. szám
DUNÁNTÚLI NAPlö 1973. szeptember 29. (848 szeptembere Baranyában A baranyai Dráva-vonal Jellasics hon/ót bán Magyar ország elleni ,had.i készülődésével szemben 1848 nyarán a magyar kormány egységes drávai védelmi vonal szervezését rendelte el. Az egész Dél-Dunán- túIt Varasdtól Da dáig, vagyis Zala, Somogy, Baranya és Tolna vármegyéket Csányi László teljhatalmú országos biztos alá rendelte, hogy ezeken a részeken a szükséges védelmi intézkedéseket tegye meg. A kormánynak erről az intézkedéséről a belügyminiszter Baranya megyét is értesítette, s felhívta 3000 nemzetőr kiállítására és felszerelésére. Ez a létszám a kimozduló nemzetőrök megszervezésére vonatkozott, hi szén Barcnya megye közgyűlése már korábban 6000 főnyi nemzetőrség felállítását határozta e| és a nemzetőrök összeírása folyamatban volt. Csányi országos biztos először Csáktornyáról írt levelében tájékoztatta a megyét a védelmi feladatokról, majd pedig személyesen is megjelent a megyei állandó bizottmányi ülésen. A levelében és személyes felszólalásában is azt fejtette ki, hogy a kormány csak kevés létszámú, mindössze 4—5000 főnyi sorkatonaságot tud a Dráva-vonal védelméhez adni, így a még szükséges 35—36 000 főnyi fegyveres erőt a megyék mozgó nemzetőrségéből kell pótolni. Csányitól értesült a megyei közgyűlés arról is, hogy az Al- fö'd déli részén a hazai szerbek fellázadtak és rabló csapataik Zenta környékét is elárasztották. Veszprém/ nemzetőrök a Drávánál A súlyos helyzetre mutat, hogy Csányi László a fegyveres nemzetőrök közeli napokban való I felvonulásának szükségességét j hangoztatta. Ugyanakkor a j hadügvminiszter az újvidéki zendülésről értesítette a megyét, sürgette a nemzetőrség összeírásának befejezését és felfegyverzését. Rövid idő múlva pedig a minisztérium a Baranya megyei mozgó nemzetőrséget, amely 4500 embert foglalt magában, Dél-Bócskába rendelte, a baranyai Dráva-vonal véde1- mét pedig Veszprém megye nemzetőreire bízta. Veszprém megye Csányi felhívására határozta el, hogy ősz- . szes nemzetőreinek egyharma- dát, 4000 embert a Dráván túl lázongó horvátok elleni védekezés céljából az országos biztos rendelkezésére bocsátja. Ménpedig három csoportban küldi o baranyai Drávo-vonal- hoz. Egy-eqy csoport szolgálati ideje egy hónapig tart. A csoportok pontosan váltják egymást. Három hónap múlva a harmadik csoportot ismét az első váltja fel és ez folytatódik mindaddig, amíg nemzetőrökre szükség lesz a Dráva vonalának védelménél. A Veszprémből Baranyába irányított első nemzetőr csoport mintegy 1700 főből állott és kilenc századra tanolcdott. Eqv- egv századba 180—190 ember tartozott. A menetkész sereg 1848. július 7-én hajnalban indult útnak és Keszthely. Marcali, Kaposvár. Somogyhórsógy, Szigetvár, Magyartelek útvonalon haladva, július 18-án érkezett Vajszlóra. Vajszló lett a főhadiszállás. Itt székelt Havranek Lajos őrnagy, a Drávánál állomásozó veszprémi őrsereg parancsnoka Innen történt a századok elszáL lásolása az előre kijelölt falvakba. Az egyes nemzetőr századok július 24-re elfoglalták végleges állomáshelyeiket. Vajszlón, a parancsnoki székhelyen maradt az 5. és 6. század, Vejtibe ment a 9., Hiricsbe a 7., Nagy- csányba a 8., Kisszentmártonba a 4., Cunba és Szaporcára c3., Tésenfára a 2„ Hidvégre és Sámodra az 1. század. Ezenkívül Piskibe, Kémesre, Csepely- re, Kóvácshidára és Szerdahelyre is vezényeltek kilebb osztagokat. Július utolsó napjaiban maga Csányi országos biztos is szemlét tartott a Baranyába vezényelt veszprémi nemzetőröknél és mind külső magatartós, mind rend, mind . gyakorlottság tekintetében elismerését fejezte ki a seregnek. A veszprémi mozgó nemzetőrség lelkesedéssel vállalta a Dráva mellettj szolgálatot, a hónap végére azonban ez a lelkesedés jelentős mértékben alábbhagyott. Egyre türelmetlenebbül várták, hogy a megyéjük felváltásukról gondoskodjék. De otthon Veszprémben a megye állandó bizottmányának ülésén is voltak olyan hangok, hogy t Dráva mellett a veszprémieket olyan megye nemzetőreivel kel- I lene felváltani, amely a házé- j nők még nem tett ilyen szolgá- ' latot. Csányi László Vajszlóról I keltezett augusztus 6-i levelé- [ ben maga is sürgette Veszprém j megyét o felváltó csapatok út- J nak indítására. így a váltó csa- * patok cseréje augusztus köze- I pére meg is történt. A harmadik nemzetőri csoportot azonban, amelynek 1848. j szeptember elején kellett volna felváltania a Dráva mellett őrködő második csoportot, mar nem küldte el Veszprém. A kormány ebben az időben rendelte el a megyei nemzetőrségek átszervezését. Önkéntes nemzetőr csapatok megteremtésére volt szükség, hogy egy állandó haderő álljon rendelkezésre, mert az eredetileg rendészeti célokat szolgáló rendes megyei nemzetőrök mozgóvá tétele nem felelt meg a honvédelmi céloknak. Kormányrendeletre Veszprém megye is elhatározta az önkén- I tes nemzeti őrsereg megszerve- j zését a megyei mozgó nemzet- I őrség helyett és ez az átszerve- : zés egybeesett a Dráva mellett | levők felváltási idejével. ; Védtelenül marad a Dráva-vonal Veszprém megye állandó bi- | zottmánya ezért kérdést intézett a kormányhoz, hogy ho az önkéntes nemzetőrség ö megadott határidőre nem lenne kiállítható, a megyei mozgó nemzetőrök utolsó harmada szeptember 7- én elinduljoo-é a Dráva mellett levők felváltására, vagy pedig üresen maradhat az őrhely addig, amíg az új önkéntes nemzetőrség foglalhatja el. A kormány válasza szerint amelyet Szemere belügyminiszter írt alá, az önkéntes nemzetőrség szervezése szeptember 15. előtt nem fejeződik be. Ezért vagy a Dráva mellett levők várják meg, amíg odaérkeznek az önkéntesek, vagy a megye Csá- nyit kérje fel a hiányzó nemzetőröknek más módon való pótlására. Veszprém megye az utóbbi, könnyebb megoldást választotta és nemzetőreit a Dráva mellől hazarendelte. Csányit pedig felkérte, hogy a Dráva-vonal őrzéséről szeptember 12. után más módon gondoskodjék. Jellasics bán Murán át betört horvát seregeinek egyik oszlopa ezekben a napokban már épben Veszprém felé közeledett, a baranyai Dráva-vonal pedig teljesen védtelenül maradt. Boronya megye állandó bizottmányának közgyűlése szorult helyzetében gvors ütemben intézkedett a védelem megszervezéséről. Hirtelen 800 nemzetőrt vontak össze és Pécs város maga is kiállított 100 nemzetőrt. Végül elrendelték a hazafi- ságukról ismert Dráva menti lakosok általános felfegyverzését. A bácskai táborból hazatért Batthyány Kázmérra, a megye főispánjára bízták, hogy az általános ellenállást szervezze meg. Baranyával szemben a Dráván túl 10 000 fős horvát sereg gyülekezett, amely Roth és Fili- povics tábornokok vezetésével szeptember 20-án a sztárai rév felett kelt ót a Dráván és 23-án vonult át Pécsen anélkül, hogy ellenállásba ütközött volna. Gerillaharc a\tizszeres túlerő ellen A Baranya megyei védősereg ekkor csupán 1000 főnyi gyakorlatlan önkéntes nemzetőrből ellőtt. A tízszeresen nagyobb ellenséggel szemben Batthyány Kázmér megszervezte a megye egész területén a gerillaharcot. Amikor szeptember 27-én arról értesült, hogy az ellenség 16 szekere lőszert szállít a fősereg után, önkénteseivel — Perczel Antal őrnaggyal az élen — Oroszló községben a szállítmányt elfogatta. A zsákmány 32 hordó lőszer és 680 puska volt. Roth tábornok ozorai veresége után pedig a szétszórt sereget, amely Baranyán igyekezett hazafelé, lefegyverezte és csak ünnepélyes eskü letétele után bocsátotta szabadon. Ezután az Országos Honvédelmi Bizottmánytól Batthyány Kázmér többek között olyan feladatot kapott, hogy' foglalja el Eszék várát és építse be a d 'á- vai védelmi vonalba. Batthyány Kázmér október 22-én vonult be megnövekedett seregével Eszék váró ba. Kossuth nagy jelentőséget tulajdonított ennek, hasonló stratégiai szerepet szánt Eszéknek, mint amilyent Komárom vára töl- ! tött be a szabadságharcban. Eszék vára azonban gyengének j bizonyult és miközben Batthyány i Kázmér a debreceni kormánynál tartózkodott. 1849. február 13-án a támadó osztrák csapatok elfoglalták. % Dr. Kopasz Gábor főlevéltáros 184-8. szeptember 27. Márványtábla hirdeti mostantól az oroszlói templom falán az 1848/1849. évi baranyai gerillaháború első sikeres akciójának, az oroszlói rajtaütésnek az emlékét. 1848. szeptemberében teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenforradalom inváziója küszöbén áll. Felvonulási területük a Dunántúl déli megyéi, mindenekelőtt Somogy és Baranya. A szeptember közepén kibontakozó intervencióval szemben Baranya is fegyvertelenül állt. Majthényi alispán szeptember 11-i jelentése drámai helyzetet mutat. Eszerint a veszprémi nemzetőrök elhagyják baranyai őrhelyeiket, a várva várt tolnai önkénteseket menetközben visz- szavezényelték, Baranya megye felfegyverzett 3500 nemzetőre Bácskában állomásozott. A Pécsett összesereglett 800 nemzetőr semmilyen fegyverrel nem rendelkezett. A naponta ismétlődő jelentések megdöbbentő erővel mutatták a helyzet tragikus alakulását. Szeptember 16-án a kormánybiztos kiáltványt intézett Pécs polgárságához. E felhívás nem hagyott kétséget afelől, hogy Baranya és Pécs, ha nem tudja magát megvédeni saját erejével, akkor a betörő ellenség martaléka lesz. 18-án pécsi főbíró kísérlete is hiábavalónak bizonyult, a központi kormány nem tudott csapatokat küldeni. Ugyanezen a napon érkezett a miniszterelnökségre Batthyány Kázmér futára jelentve: „... 3000 jól felfegyverzett határőr lépi át a Drávát. . . velők szem. ben ellent nem állhatunk, katonaságunk nincs, pusztán állunk, mintha rólunk gondoskodni sem kellenek, holott végsó veszélyben csak mi valónk, és talán előbb pusztittatunk el, mint ezen levél Budán olvasta- tik..:Az ellenséges horvát és szerb fősereg akadálytalanul foglalta el Pécset és vonult a Mecseken keresztül, csatlakozni kívánva a fősereghez. Batthyány Kázm -r kénytelen rosszul felfegyverzett és csekély seregével kitérni. Mohácsról jelentette szeptember 25-én, hogy „ . . . a kis háborút — gerilla — kedvező sikerei megnyitottam ... az ellenséget hátuljában s oldalairól . . nyugtalanítom . , ." Jelentéktelen akciók mellett már feljegyzésre méltó a drávai folyami eszközök gyors lefoglalása, az ellenséges csopatmozdulatok rendszeres követése. Ennek ellenére azonban nagy csüggedés Védelmi vonal — csak papíron Páratlan dokumentum az 1848~as drávai átkelésről Női kalapok — sapkák és egyéb kiegészítő cik kék kaphatók a BUDAPEST A'4‘J0É'(50LTBAN h*CS. KOSSUTH L. U. 35. « 1848. szeptemberének baranyai eseményei szoros kapcsolatban vannak az országos eseményekkel. A horvát szervezkedés megyénket súlyosan veszélyeztette. A támadás elhárításának megszervezésében Baranyának és Pécsnek kulcsszerepet szántak, a délvidéki kormánybiztosok (Csányi László és Batthyány Kázmér) is innen irányították a védelmi vonalat. Jellasics támadásával egy- időben a horvát csapatok Baranyában is átlépték o Drávát és Pécs irányába előrenyomulva átvonultak o megye területén. Ennek a seregnek az útjáról mindmáig keveset tudtunk. Az elmúlt időszakban páratlan dokumentum került elő a levéltári rendezőmunka során. A Vajszlói Alapítványi Uradalom tiszttartója felettesét, a pécsváradi uradalmi főtisztet levélben értesítette az ese- ményékröl. Részletes jelentést küld az átkelésről, a horvát csapatok Sellyére történő bevonulásáról, felszerelésükről, a katonák hangulatáról. A jelentés az átvonulást követő napon készült, tehát még a friss élmények hatása alatt íródott. A későbbi feldolgozások a horvát csapatok kegyetlenkedéseiről, garázdálkodásairól írnak, Megdöbbentő azonban az, hogy ezt a források alig támasztják alá, és ez a forrás éppen az ellenkezőről beszél. | A népből verbuválódott horvát i katonák kedvetlenül, ellenséges | indulatok nélkül érkeztek Sely- lyére, ahol a lakosságot nem tekintették legyőzöttnek, hanem testvérnépnek. Ezeknek a forrósoknak a birtokában most már jobban érthető Perczel nemes gesztusa, aki az Oroszlónái elfogott horvát katonákat barátként kezelte és eqy-egy icce borral és zsemlével vendégelte meg. Az is érthető, hogy Oroszlán a horvátok nemcsak harc nélkül estek fogságba, de még ellenállást sem fejtettek ki. Nézzük a forróst: a Dráván való átkelés csaknem három napot vett igénybe, ami megint csak azt bizonyítja, hogy a Dráva menti védelmi vonal teljesen csődöt mondott, sőt csak papíron létezett. A tiszttartó számvetése szerint az ellenséges seregtest 4360 főből állott, valamint 20 lovasból és 12 ágyúból. Érdekes az észrevétele a sereg személyi állományáról, felszereléséről: ,.A katonaság nagyobb része éle- medett, beteges és tulajdon polgári ruhájukba burkolt és annálfogva a közelgő téli sanyargatásoknak elszenvedésére igen rosszul, ellenben rendes katonai fegyverekkel jól ellátott, 17 évestől, 60 éves egyénekből áll, nagyobb része botskor- ban és gatyában és különféle nagyobb kalapokkal, másik része sipkákkal, rongyos nadrágokkal jelent meg. Ezeken felül valami 20 lovast láttam, kiknek mind ruhájuk, mind fegyvereik, de lovaik is a leghitványabb és -így minden katonai szolgálatoknak viselésére alkalmatlanok. Feltűnt előttem leginkább, hogy eme tsapatnak oly kevés a tisztje, hogy igen kétlem, hogy 300 egyénre bátran lehetne is egyet számítani és ezek is amint magam láttam már éle- medett és nyugalomba vonult Kóroly-tisztekből állt. Ami viselkedésüket illeti: eile nük panaszt emelni nem lehet, mert a fegyelem nagy lehetett, legkisebb kihágás vagy követelés általuk nem tétetett, sőt barátságukkal és nyájasságukkal a lakossághoz simulván azzal, hogy élelmiszerüket készpénzzel megfizetni ajánlották. Már reggel 8-kor közülük egy tsapat 12 órakor pedig a másik tsapat városunkat ismét elhagyta, miután megtudták hogy Mohácsra katonosóq qyűlt ösz- sze, útjukat Dombóvár mezővárosnak vették. Eltávozásuk szívreható volt, mert szállásadójuktól, kiktől szomorú sorsukat elég keserves és sanyarú panaszolatu sírással búcsút vevőnek, a városon könnyes szemekkel, lesütött fővel a legnagyobb csendben keresztül vonulónak. — És ha talán tán mindezeket a tisztekről állítani nem is lehetne biztosan, ezeken az elsőtől az utolsóig at elége| detlenségnek nyilvános jelei láthatók • volánok", A jelentés utolsó része a mi szempontunkból igen érdekes. Itt ugyanis arról az egységről beszél, mely később Oroszlónál a baranyai nemzetőrök bravúros rajtaütése következtében letette a fegyvert. Ez az egység volt Roth és Filipovics seregtestének jól megerősített utánpótlása; „Ezeknek elmenetele után délután 2 órakor összesen 1500 főből álló tsapat több társzekérrel és mintegy 400 beteggel megjelent, de további tartózkodás nélkül tüstént elindulván a fentebb említettek után, útját folytatta, és ezzel jelenleg minden ellenséges katonaságtól röviden megszabadultunk . . .” Roth és Filipovics egységének útja súlyossá tehette volna a katonai Helyzetet, Az események ismertek, a tolnai nemzetőrök lendülete elsöpörte őket. Pécsett az ellenséq átvonulásának kézzel fogható eredménye a korábbi halogató, megalkuvó sokszor az ellenséggel szimpatizáló városi vezetés csődje és a jelentős balratolódás, Batthyány Kázmér befolyásának a meg- 1 erősödése, valamint az ismert sikeres katonai akciók (Oroszló, Pécs. Pécsvórad és o magyarszéki országút stb.) sorozata j volt Bezerédy Győző j levéltáros I és félelem jellemzi a falvak és i a városok népét. A félelemből, a levertségből I az Oroszló községben sikeresen 1 végrehajtott gerillaakció rázta j fel Baranyát. A megye kormány- biztoso maca is a legjelentő« sebb sikernek könyvelte el. Szeptember 28-án éjjel továbbított jelentésében a következőképpen számolt be a Honvédelmi Bizottmánynak a szeptember 27-én délben kezdődő akcióról: „ ... szeptember 27-én az ellenség 16 szekér lőszert szállított főhadserege után. 100 pécsi nemzetőr és néhány környékbeli önkéntes eredt nyomukba. Vezetőül Perczel Antal nemzetőr őrnagy bízatott meg. 27-én délütán Oroszló faluban ért 80 granicsárt és társszeke- I reiket minduntalan észrevétlenül követve szorosan körülfogták. Az este eljőve az őrségül állókat csendben elfogták s lefegyverezték. S az éjszaka múlván a továbbindulókat körül fogván elfogattak . .." Ugyanezen nap a miniszterelnökhöz küldött jelentésében a következő szemléletes leírást adja az eseményekről: . a szekereik mellett állá ellenséget, a derék bátor pécsi nemzetőrök hadnagya Popovícs előléptével, ki nyelvükön beszélni tudott, a megadásra lel- szólitá ... halál vagy baráti kéz között nékiek választást engedvén, mire látván nagyobb erőnket, de egyébként is magyar ellen nem csak ellenségnek nem, de mint álliták, régi kiirthatat- lan hajlammal viseltetvén egytől egyig letették a fegyvert ét megadták magukat..." A rajtaütést végrehajtó csapat roppant mennyiségű lőszert, jelentős fegyvert és 85 hadifoglyot ejtett Batthyány Kázmér már 28 I jelentésében a zsákmányolt ho- díszerek felsorolását követően rámutatott arra, hogy „ ... ezen hadiszerek nagyon fontosak, de még jelentékenyebbé válik azon hatás által, melyet a siker a népre gyakorolt.. . Minden falukban örömrrvalgások s bizalom fegyvereink s igaz ügyünk győzelméhez!" Valamivel ké- sőbb kelt újabb jelentésében Oroszló hatásának tulajdonította a mindenhol meginduló gerillamozgalmat. Oroszlói rajtaütés okozta lelkesedés végighullámzott Baranya falvain. „ .. .örömömre szolgál — irta később — hogy midőn az orosztól rajtaütésnek hire terjedt, továbbá, hogy az ellenség ezt megbosszulni kívánva, visszatérni szándékozik, 24 óra alatt Pécsett és Mohácson több mint 10 000 fegyveres felkelő nép sereglett egybe... az invasio óta a nép szelleme igen javult..." A Honvédelmi Bizottmány részére küldött összefoglaló jelentésben már világosan megfogalmazódott Oroszló faluban lezajlott események jelentősége. E példa lehetőséget adott és bebizonyította, hogy az ellenség legyőzhető, ha ellene megfelelő harci és morális eszközöket alkalmaznak. Oroszló bebizonyította, hogy sikerre vezethet, ha „ ... a nemzetőrség a néppel egyesülve állja el a Mecsek szorosait és o Dráva átkelőit..." A KÖZLÖNY, a forradalmi kormány hivatalos napilapja 1848. október 1-i számában méltatva az oroszlói rajtaütést, többek között azt írta, hogy „ . .. ezen sikerült expedíció újabb lelket öntött népünkbe ..." Szita László A Komlói Kórház felvételre keres LEGALÁBB 3 ÍVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ, KOMIOI LAKOSÚ festő szakmunkást. FIZETÉS: KULCSSZÁM SZERINT. Jelentkezés: o Gazdasági Hivatalban a személyzeti előadónál