Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-28 / 257. szám
1973. szeptember 28. DUNÁNTÚLI NAPLÖ 5 Megyei bemutató a Bólyi Állami Gazdaságban Huszonnyolc új kukoricafajta Jövő év tavaszán döntő fordulat áll be megyénk kukorica termesztésében. Hét állami gazdaság és 27 termelőszövetkezet 32 ezer hektár területen kezdi meg a kukorica zártrendszerben történő termesztését. Ez azt jelenti, hogy 1974-ben a kukorica 48 százalékát Baranyában már a szekszárdi, a CPS, illetve a bajai rendszerben állítják elő, s ez fokozott igényt támaszt a nagytermőképességű új fajták, a minden tekintetben kifogástalan vetőmag iránt. Milyen új kukorica-fajtákat és mennyi vetőmagot állít elő és kínál fel beszerzésre a Bólyi Állami Gazdaság? Főként ez az érdeklődés vonzotta a tegnapi bólyi bemutatóra a termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakembereket a megye minden részéből. A 27 ezer holdas Bólyi Állami Gazdaság területének közel 60 százalékán állít elő különféle nemesített vetőmagvakat, többek között 3 ezer hektáron hibridkukoricát. Vagyis ez az ország egyik legnagyobb vetőmagszaporító üzeme. Hibridüzemében évi 600 vagon kukorica vetőmagot dolgoz fel és készít ki hozai és külföldi piacokra. Bollyal termeltetett kukorica-vetőmagot az NSZK, az NDK, Jugoszlávia, hogy csak a legnagyobb megrendelőket említsük. Az ez év augusztusában befejeződött 58 millió forintos hibridüzemi rekonstrukcióval, a gazdaság vetőmagfeldolgozó kapacitása mintegy megduplázódott. Ez lehetővé teszi, hogy Baranya összes vetőmag igényét kielégítse, A jövőben egyszerűbb lesz Bolytól megvenni a vetőmagot a kisebb gazdaságoknak, mint előállításával, tisztításával fáradozni. A bólyi hibridüzemben olyan tökéletes — amerikai, kanadai, angol — gépek dolgoznak, hogy az ott előállított vetőmag minőségével úgysem vehetik fel másutt a versenyt. Érthető, ha a tegnapi bemutató központjában — bár a programban a törökdombi abraktakarmány központ —, a kukorica tarlóperzselésének megtekintése is szerepelt. Az új vetőmagkikészítő üzem, mely az ország legnagyobb vetőmag feldolgozója, éj a fajtakísérletek megtekintése all. A pillanatnyilag' is egyszerű két vonalon dolgozó, napi 20 tonna kapacitású hibridüzemen Gábris Zoltán, a qazdaság vetőmagtermesztési szakmérnöke kalauzolta végig a résztvevőket. Elmondta, hogy ebben a szezonban 10 kukoricafajtát készítenek ki: a mór lefutóban lévő német korai fajtákat, ezek nem kerülnek hazai forgalomba, három eszéki hibridet az OSSK 218-ast, 212-est és 366-ost, továbbá három martonvásári hibridet az MV 602-est, az igen keresett 530-ast és az 587-est. A vetőmag jó csírázóképességének biztosítására a feldolgozást már a táblán megkezdik azzal, hogy a kukoricát 30—40 százalékos víztartalommal takarítják be és mesterségesen szárítják. A károlymajori fajtakísérleteket Zeitfógel János, kukoricatermesztési szakmérnök mutatta be a résztvevőknek. Itt 28 fajtát tekintettek meg, köztük a legújabb martonvásári, szegedi, szarvasi és Georgikon fajtákat, tehát a hazai kutató intézetek nemesítették. Továbbá a még nagy szerepet játszó jugoszláv fajtákat, a zágrábi és korai érésű eszéki hibrideket, Az elmúlt hat évben 41 hazai és 60 külföldi, összesen 101 új hibridkukorica fajtát próbált ki a gazdaság. E kísérletekből válogatták ki a nálunk legjobbakat. A kisporcellá^ és nagytáblás kísérletek egyaránt azt jelzik, hogy a hazai fajtákkal aztán nincs mit szégyenkeznünk. Hat év átlaaában 73,9 mázsás hektáronkénti termést ad*ak a hazai hibridek 1.6 mázsával többet, mint a külföldiek. A hazai fajtákkal kapcsolatban egyetlen komoly problémát Ülést tartott az SZMT A tagság igényli a folyamatos tájékoztatást Napirenden a szakszervezetek kulturális, agitációs és propaganda-nevelő munkája A résztvevők megtekintették vetettek fel a bólyi szakemberek, hiányosak a hozai fajtaskálák. Vannak már jó kései és lesznek jó korai magyar hibridek, de nincsenek középkorai érésűek, pedig a termelők érdeklődése most ezek iránt a 300—400 fao-számú középérésű fajták iránt a legnagyobb. Érthető, hogy inkább lemondanak a kései fajták 4—5 mázsával nagyobb hozamáról, mert időben és jó minőségben kívánják a kukoricát betakarítani. A hazai fajtaskálának ezt o hiányát ma még eszéki hibridek töltik ki. A gazdaság mint vetőmagszaporító üzem a vevők igényét már jelezte az összes hazai kutató intézetnél, ahol kukorica faita-előállítással csak foglalkoznak. Az állami gazdaság a szekszárdi zárt rendszerben termeszti az áru kukoricát — 4 ezer hektáron, özemi átlagtermése — és ez jó reklám egy vetőmagszaporító gazdaságnak — hat év átlagában 61.9 mázsa hektáronként. — Rné — a gazdaság vetőmagüzemét. — Szokolai felv. — Tegnap történt Jan Petrykowskinak, a Varsó Területi Termelőszövetkezetek Szövetsége titkárának vezetésével — megyénkben tartózkodó lengyel szövetkezeti delegáció tagjait tegnap délelőtt dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese fogadta. A Mecsek és Dráva-menti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének vendégei délután Bíró Sándor titkár kíséretében a baksai közösgazdaságba látogattak. A lengyel delegáció vezetőjét és a LEMP Varsó megyei Bizottságának osztályvezetőjét, Andrzej Wojetakot délután fogadta Czégény .József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A szakszervezetek kulturális, agitációs és propaganda-nevelő munkájáról tárgyalt tegnapi ülésén a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa. Az ülésen megjelent Gál László, a SZOT titkára és Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa Beck Ferenc elnök javaslatára megemlékezett elhunyt tagjáról, Biró Sándorról, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg. A kulturális, agitációs és propaganda-nevelő munkáról szóló jelentés egyebek között megállapítja: az agitáció és propaganda értelmezésében szemléletbeli változás tapasztalható, s a szakszervezeti tagság egyie inkább igényli a megfelelő szintű és folyamatos tájékoztatást. Nem kielégítő azonban a szocialista munkaverseny melletti agitáció és propaganda. Általában mindenütt érdeklődés tapasztalható a szakszervezeti politikai oktatás tanfolyamai iránt, amelyek tartalmilag elérték céljukat. Lassúbb ütemű fejlődés tapasztalható a kulturális nevelő munkában, s ezt elsősorban a közművelődés anyagi feltételei nem kielégítő voltának kell tulajdonítani. A szakszervezetek erőfeszítéseket tesznek a munkás-gyerekek pályairányítására, előkészítő tanfolyamok szervezésére. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a szakmunkásképzésnek, a felnőttoktatásGál László gratulál Beck Ferencnek magas kitüntetése alkalmából. Hét sikeres bemutató Feszített program, lüktetés, egymás után pergő bemutatók. Az első nap vége felé ez a néhány legjellemzőbb vonása a bábfesztiválnak. Élénk, mozgalmas ritmussal, szinte megszakítás nélkül követik egymást az események, délelőtt 11 órától éjfélig, sőt azután is. Program szerint a napi 6—7 bemutató előadást este szakmai vita követi, kb. 23 óráig. S akkor még nincs vége a napnak. Éjszakai stúdió-bemutatókkal folytatódik a műsor, s azokat is — bizonyára ma éjszako is — hosszas baráti véleménycsere követi. A szakmai vitáról, amely első alkalommal tegnap, késő este még lapzárta után is tartott, később számolunk be. Fesztiválhangulat. Kellemes jó légkörben zajlik a hivatalos program valamennyi eseménye. A bemutatók három helyszínen kerülnek a szakmai és érdeklődő közönség elé: délelőtt a Fegyveres Erők Klubjában, délután a Kamaraszínházban illetve ma már a Doktor Sándor Művelődési Központban is. Este a Kamaraszínházban 8 órakor megismétlik a délutáni előadásokat. (Ma délután 4 órakor egyébként a József Attila Művelődési Házban is bemutatkozik az eszéki, a moszkvai és a konstancai bábszínház.) A külföldi és hazai együttesek jelentős része 15-20 tagú, így a bemutató színhelyek háromszögében jólesően látjuk a nap szinte minden órájában a fesztivál- emblémás fiatalokat, a pécsi ötnapos rendezvénysorozat több mint 500 résztvevőjének csoportjait, A műsorok. Jól startolt az idei bábfesztivál, s ennek az indulásnak az igazáp kellemes, jó alaphangját a pécsi Bóbita Bábegyüttes szerda esti nagysikerű ünnepi megnyitó előadása pendítette meg. Kritikánkban később még visszatérünk erre, most mindössze annyit, hogy a legtárgyilagosabban is: méltán arattak forró sikert Muszorgszkij Egy kiállítás képei című szvitjének pop-zenei feldolgozásával, ennek a bábszínpadi megjelenítésével. Az együttes útkereső, törekvéseinek alighanem eddigi legsikeresebb produkcióját tekinthették meg a bemutató nézői. Ezt követően a bochumi Bábfesztivál Pécsett (NSZK) Marionetten duó szerepelt, szakmai azaz bábtechnikai bemutatóval. Vezetőjük Wolfgang Kurock úr igazi német alapossággal, jó két órán át ecsetelte Heirich von Kleist nézeteit a marionettbábozásról. Kétségtelenül érdekes illusztrációkkal, de ez az előadás egy kisebb szakmai tanfolyamnak is beillett volna. A tegnapi bemutatók is - ösz- szesen hét előadás követte egymást - fesztiválhoz méltó színvonalat tükröztek. Népművészet és „fekete színház". Ez a két formai és tartalmi elem uralta a tegnapi előadásokat. Népművészetünk meg- kapóan szép gyöngyszemei peregtek elénk a délelőtti bemutatókon, más-más formai sajátosságokkal. A tiszakécskei Fehér Anna balladája az eredetiség varázsával ragadott meg: Bartók bihari gyűjtésű dallamaival, a rusztikus furkósbot-bá- bokkal és a nagyszerű befejező képpel: a betyórtörténet szomorú végét jelző lélekharanggal — az akasztófán ... A szövegmondás, a népi énekmód azonban nem érte el a vizuális élmény magas színvonalát. A salgótarjáni fiatalok a Kádár Katát állították színpadra feketeszínháztechnikával. Itt a sötét színpadon megvilágított bábfigurák és tárgyak: pávák, rokka, hulló levelű fák kelnek életre, csodaszép, élénk stilizált színekben és igényes, szép kamarakórus kísérettel. Hasonló élményt jelentett a miskolciak A halálra táncoltatott lány balladája is. Itt is jobbára sötét színpadon, a fények és árnyak váltakozásával játszódik az ismert népballadai történet, úri. botos-táblás játék formájában, ahol időnként a bábok mozaatói is megjelennek. Nagyszerűen megkomponált, zeneileg feltűnően igényes előadásuk átütő sikert aratott, Shów-műsor és balett. Délután a népszerű szórakoztató műfaj, a bábjáték-show két műsorát láttuk. A besztercebányai bábszínház (Csehszlovákia) a pantomim és a fekete színház ötvözetének sziporkázó ötletkavalkádját mutatta be. Igényes, nívós műsoruk fanyar humorú, groteszkbe hajló játékosságával és a látvány erejével hatott A nap igazi s talán legnagyobb meglepetése a Moszkvai Esrt- ródszínpod művésze: Marta Cif- rinovics Mi mire hasonlít? című produkciója. Ragyogó humorú sorozata kirobbanó sikert aratott. A nap további eseményei az olasz bábopera különös érdeklődéssel fogadott balettje (Monteverdi Tankréd és Klorin- da viadala) és az eszéki bábszínház Ő és Ö című, ugyancsak feketeszínház-technikával nyújtott produkciója. Valamennyi műsort a tévékamerák is „figyelemmel kísérték”. Feldolgozásuk után hat adásban láthatjuk a IV. pécsi felnőtt-bábfesztivál eseményeit a képernyőn. W. E. nak. A kulturális, agitációs és propagandamunka minden területén eredményes együttműködés alakult ki más szervekkel. A jelentést Rameisl Ferenc- né, az SZMT titkára terjesztette elő, s szóbeli kiegészítésében felhívta a figyelmet arra, hogy a nevelőmunkándk át kell hatnia a szakszervezeti munka egészét. Kiemelte a felnőttoktatás jelentőségét, ami — mint mondotta — egyenértékű, sőt magasabb megtérülésű lehet a tárgyi beruházásoknál. Külön szólt a nők szakmai képzésének fontosságáról, s arról, hogy az ifjúság- politikának a szakszervezetek munkájában a munkásosztály utánpótlása szempontjából kell érvényesülnie. A nőpolitikáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezeteknek magasabb szintre kell emelniök az anyaság társadalmi megbecsülését. A jelentés vitájában felszó- lat Gál László, a SZOT titká'a, Kinczli József, a Vasutas Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára, Mohos Antal, a Nevelők Háza igazgatója, Mérei József, a komlói körzeti bányász-könyvtár vezetője, Bárány József, a Mecseki Szénbányák szocialista brigádvezetője, Nagy Sándorné, a Szak- szervezeti Iskolaközpont vezetője, Bodó László, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára, Jávor Antalné, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára, Bálint Gyuláné, a Pécsi Porcelángyár dolgozója é* Tárnái János, a Mecseki Szénbányák nyugdíjasa. A vita Rameisl Ferencné zárszavával ért véget. Ezt követően Gál László, a SZOT titkára a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízásából a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtotta ót melég szavak kíséretében Beck Ferencnek, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa elnökének 70. születésnapja alkalmából. A kitüntetettet a tanácsülés hosz- szantartó tapssal ünnepelte. Végezetül személyi kérdésekben döntöttek. A más munkakörbe került dr. Berkes Györgyöt és Kovácsevics Márkot felmentették eddigi megbizatásukból, dr. Sziráki Ferencet, a Közalkol- mazottak Szakszervezete meg /ei bizottságának titkárát és Tóth Lászlót az SZMT tagjai közé kooptálták, egyben dr. Sziráki Ferencet megválasztották az elnökség tagjává, Tóth Lászlót pedig megerősítették a szervezési és káder munkabizottság vezetői tisztségében. — Űj szerelőcsarnok. Befejezéshez közeledik az Ércbányászati Vállalat Ércdúsító üzemében 2 millió forintos költséggel épülő új tmk-szerelőcsarnok kivitelezése. Ugyanitt 700 ezer forintos költséggel új hőközpontot építenek. Kétnapos országos közlekedéstudományi konferencia Pécsett Évente ezer halott az országutakon Az autót a legnagyszerűbb közlekedési eszköznek tartja a ma embere: a másoktól látszólag független helyváltoztatás, az oly nagy kincs, az idő feletti uralom egyre népszerűbb eszköze. De hogy az autózás menynyire nem individuális, mennyire a szó legszorosabb értelmében közösségi tevékenység, bizonyítja az a szomorú tény, hogy Magyarországon évente több, mint ezren halnak meg a közutakon, s a közúti balesetet szenvdftett sérültek száma egy 25 ezres lélekszámú, kisebb város lakosságának számával ér fel. Az anyagi kár milliárdos nagyságrendű, de a motorizáció negatívumai között nem utolsó helyen említendő a környezet- szennyezés. Hogy a rohamléptekkel fejlődő hazai motorizáció rriinél kevesebb áldozatot szedjen, elsősorban a közlekedő emberiől függ. A gépjármű feletti uralom elsajátításától, az elméleti felkészültségtől, a közlekedő emberek egymás közötti viszonyától, a moráltól. Mindezek a tényezők egyre nagyobb feladatot rónak a gépjárművezetéssel foglalkozó szakemberekre, oktatókra. Ezért is szerepel állandóan napirenden az oktatás korszerűsítése, a leghatékonyabb módszerek elsajátítása és olkalmazása. E célból rendezte meg a TIT Baranya megyei Szervezetének közlekedéstudományi szakosztálya azt a kétnapos országos közlekedéstudományi konferenciát, mely tegnap délután kezdődött Pécsett, a Bartók klubban, s melyre eljöttek a minisztériumok szakemberei, az ország valamennyi megyéjéből az autóközlekedési tanintézetek oktatói, az MHSZ, az Autóklub, az oktatói munka- közösségek képviselői. A konferenciát dr. Veroszta Imre, a KPM autóközlekedési főosztályának helyettes vezetője nyitotta meg, majd dr. Gerhard Munsch professzor, a müncheni Bajorországi Pszichológiai Intézet vezetője tartott nagy érdeklődéssel várt előadást a gépjármű feletti uralom elsajátításának lehetőségeiről. Munsch professzor a közlekedéstudomány Európa-hírű tudósa — magyarul is megjelent „A gépkocsivezető-képzés új útjai” című könyve — módszereit sok országban, — nálunk is — sikerrel alkalmazzák az oktatásban. Panics György A I
