Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-27 / 256. szám

1973. szeptember 27, DUN ANTOll NAPIO Az újmecsekaljai ABC mélyhűtőterme Foto: Erb János Hideg már, de még nem jéghideg Lánc, lánc,hűtőlánc Megnőtt a baranyai élelmiszerboltokban a hűtőbútorok száma Hűtés dotációval — Nemcsak gép- hanem szervizkérdés is... A háziasszonyok ma már be­vásárló kosarukból varázsolják elő a szílvásgombócol; egyre több a hűtőbútor, egyre több a hűtött élelmiszer az üzletekben. Kétségtelen, a baranyai élelmi­szerkereskedelem az elmúlt két- három esztendőben e téren na­gyot lépett előre, az eszményi helyzettől azonban még messze vagyunk. A hűtőlónc — arról most nem is beszélve, hogy az iparnak és a kereskedelemnek ma sincs elegendő hűtőbútora — megszakad egyrészt az ipar és a kereskedelem között a hű­tőkamionok hiánya miatt, más­részt a lánc végén, a fogyasz­tónál, mivel a háztartások több mint felében még nincs hűtő- szekrény. A LÉPÉSTARTÁS KÉNYSZER IS A fejlődés, mint említettük, az utóbbi két-három évben szembetűnő és számottevő. Te­gyük mindjárt hozzá, az élelmi­szeripar bizonyos mértékben lé­péstartásra is kényszeríti a ke­reskedelmet. Egyre több a mire­lit áru, megjelent a mélyhűtött csirke és a hal, a gyümölcs és o zöldség, a székelykáposzta és a bélszínroló. Elsöprő sikert arat­tak a legújabb üdítőitalok (a Pepsi, a Coca Cola, a Traubi- soda, az Oázis, stb.), forgalmuk óriási tempóban fellendült. Már­pedig ezek csakis jéghidegen élvezhetők. Mindig jön valami új. Pécsett megkezdik a gasrt- rofol ételek gyártását, ezt fo­gadni kell tudni, ehhez újabb hűtőbútorok kellenek. Utolérni talán sohasem fogjuk magun­kat. Egy megyei tanácsi kereske­delmi szakember megítélése sze. rint a baranyai élelmiszerkeres­kedelem hűtőkapacitását tekint­ve országos viszonylatban elő­kelő helyen áll, s ezt a Bara­nya megyei Élelmiszerkereske­delmi Vállalatnál is megerősí­tik. Különösen a városokban jó a helyzet, Pécsett eqyes ABC áruházakban már hűtőkamrá­ban tárolják a zöldséget és a gyümölcsöt is, ilyesmivel pedig az országban nem sok élelmi­szerüzlet dicsekedhet. Javult a helyzet a falusi, szövetkezeti bolthálózatban is, különösen azt követően, hogy a hűtőgépgyár­nak sikerült ötezer forint alá szorítania a hűtőgépek órát, így a beszerzés nem a fejlesztési alapokat apasztja, a hűtőgép vételárát költséqként számolhat­ják el. Ma már úqyszólván min­den kis falusi boltnak van hűtő­szekrénye. Segített maga az ipar is: a sörgyártás és a tejipar a tej, tejtermékek és a Pepsi Cola foayasztását előmozdítandó, hű­tőszekrényeket adott ki a bol­tokba. Losonczi Pál és dr. Tímár Mátyás fogadta a belga parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó beíco parlamenti küldöttséget, ame­lyet Hervé Brouhon, a Belga Szocialista Párt képviselőházi csoportjának vezetője az inter­parlamentáris unió belga—ma­gyar tagozatának elnöke vezet. Dr, Timár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese ugyan­csak szerdán hivatalában fo­gadta a belga parlamenti de­legációt. A találkozón részt vett Dar­vas: István, az interparlamentá­ris unió magyar csoportja ma­gyar—belga tagozatának elnö­ke, dr. Réczei László hazánk brüsszeli és André Bayot, a Bel­ga Királyság budapesti nagy­követe. Lányok a forgácsolóüzemben Á fúrógépgyártás profilgazdáia Komlón I Huszonkétmillió forintos ler- j melési érték, kétszázhúsz fős I munkáslétszám, harmincöt szer­számgép: ezek a számok önma­gukban nem sokat mutatnak, de mögöttük rengeteg erőfeszí­tés húzódik meg,' amit az Cti- j szagos Földtani Kutató és Fúró Vállalat komlói gépüzeme tesz annak érdekében, hogy kapaci- | fásukat teljes mértékben kihasz- í nálják. | A mecseki üzemvezetőséghez { végsősoron 1968-ban került a 1 szerszám- és gépgyártás. Akkor még egy irányítás alatt műkö- | dött a fúrási üzemegység és a laboratórium. A fúrási részleg két éve tartozik a vállalat vár­palotai üzemegységéhez. Ettől az időponttól számítható a kü­lönválás. Az üzem profilja ak­kor alakult ki, amikor a buda­pesti részleg felszámolásra ke­rült: a teljes átállás 1971-ben A gépüzem tulajdonképp*# profilgazda Magyarországon a magcsövek, fúrókoronók és szi­vattyúk felújítása és gyártása terén. Ennek ellenére a legna­gyobb gondot az okozza, hogy az új forgácsoló üzem eszterga­padjai két műszakban dolgoz­nak. Kora tavasszal bevezetlek a három műszakot, de két hó­nap után kénytelenek voltak le­állítani az éjszakai termelést]:’ ez idő alatt egy műszaknyi em­ber (tizenketten) mondott fel, hagyta ott az üzemet, a MOM komlói gyárában és másutt ke­restek munkaalkalmat. Az éj-* szakai munka ezek szerint vörös posztó, anáak ellenére, hogy legalább háromszáz forinttal keres többet az az esztergályos, aki vállalja az éjszakai műsza­kot. Köztudott, hogy kevés at esztergályos. Ezen úgy kívántak segíteni, hogy több mint húsz leányt és asszonyt vettek fel két következett be, amikor felépült eve a forgácsoló uzemreszoe. új forgácsolócsarnok. A Közülük tizenöten dolgoznak az komlói gépüzem azóta gyártja a vállalat részére a fúrási szer­számokat és eszközöket. A for­gácsoló-kapacitást a vállalat azonban mindössze ötven szá- j zalékban köti le, a fennmaradó | szabad „erő" a külső megren 1 delőket elégíti ki. NEM PUSZTÁN ELHATÁROZÁS KÉRDÉSE Mondanunk sem kell, a hűtő- kapacitás növelésének gátat szab a fejlesztési alapok szű­kössége, soha nincs elég pénz, mégis mindenre kell, hogy jus­son. A hűtóalkalmatossógok drágák, használatuk és karban­tartásuk költséges, a többlet költségeket viszont nem lehet érvényesíteni az élelmiszerek árában, a foqyasztó végül is dotációval kapja a hűtött élel­miszereket. Igaz, az állam ese­tenként ötvenszázalékos támo­gatást folyósít hűtőbútorok be­szerzésére, ezzel a lehetőséggel Figyelem! A BARANYAMEK AZ AI-ABBI TELEPEKEN VÁSÁROL FEL NYULAT. Rácváros 3. és Kódé dűld (Pellérdi elágazó) 6. Október havi felvásárlási napok: 2., 16., 30. Időpont: 6—7 óra közötti időpont, láp és mindenféle termény korlátlanul kapható. élt is c baranyai élelmiszer- kereskedelem, o keretek azon­ban itt is csak keretek, az állami támogatás véges. Látni kell azt is, a hűtőtér bővítése sokszor nem pusztán elhatározás kérdése. Sok még a korszerűtlen, szűk üzlethelyiség, ahol esetleq még hely sincs a hűtőszekrény beállítására, ma­gát az üzletet kell először tel­jesen felújítani. Fontos előfelté­tel a megfelelő villamos háló­zat és szolgáltatás, nem egyszer ennek elégtelensége is qátja a hűtőtér bővítésének. Hadd utal­junk itt csak Harkány és Siklós energiaellátási qondjaira, ebben a térségben főként emiatt nem tudott elérni lényeges változá­sokat az élelmiszerkereskede­lem. Sajnos, a hűtőtér bővülésével nem tartott lépést a hűtőszerviz. Ez a körülmény is sok gond és bosszúsáq forrása. Megesett már,' több héten át tucatszám­ra álltak hűtőgépek, mert el­szökött belőlük a gáz, vagy ép­pen valamilyen alkatrész hiány? zott. Az üzemeltetés és a rend­szeres karbantartás mellett a javítás is költséges és sokszor körülményes. Végezetül pedig van még egy másik oldala is a dolognak, ami meggondolásra készteti az élel­miszerkereskedelmet, amjkor újabb hűtőterek kialakításáról van szó. Egyelőre a hűtőipar sem tud annyit szállítani, ameny. nyit a kereskedelem rendel, így megesik, hűtőbútor van, de időnként nem kerül bele áru, a hűtőtér tehát kihasználatlan. TOVÁBBRA IS NAPIRENDEN Mindent egybevetve, bár még messze vagyunk az eszményi állapotoktól — fogalmazhatnánk így: hideg már, de még nem jéghideq — a hűtőtér utóbbi nagyobb léptékű bővülését örömmel kell nyugtáznunk. — Amint azt az élelmiszerkereske­delmi vállalatnál és a fogyasz­tási szövetkezetek megyei szö­vetségénél elmondották, az el­következendőkben a legfonto­sabb feladat a mór meglevő, de elavult, kis terű és teljesít­ményű hűtőbútorok lecserélése korszerűbb, elsősorban mélyhű­tők, a falusi boltokban nagyobb terű hűtőszekrények beállítása. A Baranya megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat ehhez to­vábbra is számít állami támo­gatásra, s érdeklődéssel fogad­ta azt a hírt, amely szerint ál­lítólag kiterjesztik az állami tá­mogatások körét a külföldi hű- tóbútorokro, sőt, más kereske­delmi technikai gépekre is. A MÉSZÖV pedig épp most készül felmérni a helyzetet és a szük­ségleteket a fogyasztási szövet­kezetek boltjaiban, hogy aztán a SZÖVOSZ-szal együtt meg­keresse a módját újabb hűtő- alkalmatosságok beszerzésének, Miklósvári Zoltán Szoborleitár készül Pécsett i Sok? Kevés? Ki a gazda? Az Aranyos kút kedves szobor­alakja Ki tudná megmondani: sok, avagy kevés-e a szobor és dísz- kut Pécsett? A tanács sem ren­delkezik pontos adatokkal. Pe­dig szükség volna rá. Ezért most megbízást adott a szobrok, em­lékművek, obeliszkek és dísz- kutak lajstromozására. Sétáljunk végig az utcákon, csak néhány képben felvillant­va a szobrok „életét"! Káptalan utca 2. Évszázadok viharait élte át a ház, amely ma múzeum. Méteres falai, mé­lyen ülő ablakai, kapu alatti hangulatos ülőfülkéi mellett is szenzáció a XVIII. századi fél­dombormű, amely a kapubejá­ratot ékesíti. Ismeretlen mester műve. Akárcsak a karcsú kis Flórián-szobor a Sallai utca 21- es házon vagy szent Domonkos a Kossuth Lajos utcában levő ház homlokzatának mélyén. A szobrok jellegzetessége, hogy káptalani társaikkal - Péténél és Pállal — együtt, akik a 6. számú épület bejáratát őrzik — kis fülkékbe rejtette őket ké­szítőjük. Darukötözőt felveszünk. Jelentkezés a gépkocsi- előadónál. MEZŐGÉP, CSERKÚT, A Belváros büszkesége a Széchenyi térre „felügyelő” ha­talmas Hunyadi-lovasszobor — Pótzay Pál alkotása. Szomszéd­ságában a sóskúti mészkőtől emelt Szentháromság-szobor. Ez utóbbi 1908 óta díszíti a fő­teret. A Kossuth- és Petőfi-szobor- hoz, immár szép hagyomány­ként, minden tavasszal fáklyák­kal vonulnak el a diákok, ily- módon tisztelegve a költő-forra­dalmár és az államférfi előtt. Mint, ahogy a tisztelet jele az is, hogy a tudomány nagyjai­nak arcmását mellszobruk őrzi: Heim Pál a Gyermekklinika előtt, a költő Radnóti a Kolozs­vár utcában, vagy a nagy or­vos, Semmelweis Ignác szobra a Szülészeti Klinika tanterme előtt. Vajon ki gondoskodik a szob­rok, kutak rendben tartósáról? Hivatalosan van gazdájuk, a kerületi tanácsok, illetve azek által megbízott vállalatok, még­is sok helyen úgy tűnik, senki nem vigyázza őket. Ez jut eszé­be annak, aki a Körösi Csorna Sándor vagy a Hajnóczy utcá­ban jár: Laborcz Ferenc légies, finom ritmusú szobra, a Játszó gyerekek alatt szárazon tátong a kis medence. Csak a föléhajló fák levele, pár kő, papírdobo­zok tarkítják az üres medencét — már évek óta. Hasonló sors jutott a két utca közé ékelt te- recske sarkán elhelyezett nő­alakhoz épített medencének. Egy fiatalasszony az ottlakok közül elpanaszolta, hogy néhány hónapig volt benne víz, aztán homokkal töltöttét fel. Merthogy — mondván — gyerekek tele­szórták szeméttel. A Jókai téren öt éve avatták fel a pirogránit Zsolnay-kulat. Akkor csörgőiből víz folyt, ma hiába próbálná szomját oltani az arrajáró. A lyukak eltömőd- ve, az eozinos négyszögdíszíté­sek viliódzó színeit szürkévé öre­gítette a rárakódó vízkő. A tér sivár, semmi zöld, sehol eqy vi­rág — csak parkoló autók tö­mege. . Az új kútnál szebb látványt nyújt oz „öreg": A Széchenyi tér alján meghúzódó régi disz­két, amelynek négy oldalán fel­irat hirdeti Zsolnay Vilmos em­lékét. Ugorjunk egyet, mégpedig a Tettyére! Itt a kút Zsolnay-pi- roqránitbóL' Víz van, de a szö­kőkút medencéje gyakran pos- ványos, békanyál borítja a víz­felszínt. Gyakrabban kéne tisz­títani. Leonardo da Vinci mellszobrát elárasztja a rárakodó korom Akárcsak a szobrokat, ame­lyek nagy része több év időjá­rását és egyéb nyomokat visel mogán. Talán a legszembe­tűnőbb a Sétatér kockaköveiből kiemelkedő posztamensen álló Szepessy-szobor. A két és fél­méteres alkotást — Pécs egyik legszebb köztéri szobrát - szin­te elborítják a galambok oda nem kívánatos „termékei". Fekete csíkokkal festette tele a füstös levegő, az eső, a Nagy Lajos Gimnázium előtti Leonar­do da Vinci-szobrof is. A pél­dák folytathatók: az Olymoia előtti Borsos-szobor: a Napba- néző, a Flórián-szobor, a Szent­háromság-szobor, mind-mind magukon viselik a koromkö­penyt. Párizsban a hatalmas pa­lotákat, de a lakóházakat is le­mosták, nálunk a szobrok „mos- datása" ts ilyen nehéz volnr. ? S ha már a hibáknál tartunk, nem hagyhatjuk szó nélkül a ta­lán magyar betegségnek nevez­hető jelenséget:/szinte egyetlen szobron sem látható az alkotó neve. Némelyikről még az sem derül ki, kit is ábrázol tulajdon­képpen. Vajon hányán tudják, Hogy a 39-es dandár úti hét­emeletesek tövében levő szobor a jakon lovoaló Körösi Csorna Sándort ábrázolja? * Napjainkban a régmúlt ko­rok embereinek „üzeneteit”, a művészeti alkotásokat a föld alól is kimentik. Gondos kezek illesztik össze a századok alatt szétvált darabokat, hogy azok ismét eredeti díszükben hirdes­sék alkotóik tehetségét. Az újabbaknak legalább eny- nyi megbecsülés járna! Rieche! íra esztergagépeken, mint betaní­tott munkások. Az üzem kétszáz- órás tanfolyamot szervezett ré­szükre annak érdekében, hogy o gépek mellé óllhassanak. Akik itt maradtak, jól dolgoz­nak: a szorgalomban nincs hi­ány, megbízhatók és stabilabb munkásoknak tekinthetők, mint a férfi szakemberek. Az üzem vezetése nem mondott le orról, hogy véglegesen bevezesse a háromműszakos termelést, de ehhez hiányoznak azok az esz­közök, amelyek vonzóvá tennék az éjszakai termelést. A jövő feladata: ennek megoldása. A felsorolt gondok ellenére természetesen az üzem műszak: kollektívája tevékenyen részt vesz a gyártmányfejlesztésben is. A IV. Pécsi Ipari Vásáron mutatták be elsőként a triplex- szivattyút, ami a gyémóntfúrósi technológiánál ma már nélkü­lözhetetlen. Ezt a berendezést hazánkban eddig még nem gyártották: idén négyet készí­tenek a triplexből. S ha a piaci igények úgy kívánják, sorozat- gyártását jövőre megkezdik. A fúrási technológia őskorában is használták már az ütve-forgot- va működő fúróberendezést. Ér­dekesmód ismét előtérbe került ez a technológia manapság. A korszerű vízkutató és fúróbe­rendezések ugyanis elképzelhe­tetlenek enélküt. A komlói gép­üzem tervezőcsoportja most azon dolgozik, hogy egy olyan gépet szerkesszenek, ami 150 méter mélységig alkalmas lesz kózetpodok átlyukasztására, vagy éppen nagy átmérőjű ku­tak fúrására. A műszaki fejlesz­tési tervből még egy téma méltó említésre. A vállalat fúrótornyai­nak zöme kiöregedett, ezek pót­lásáról gondoskodni kell. Jövőre kívánják megoldani a nyolcszáz méterre fúró gépekhez tartózó rácsos szerkezetű tornyok gyár­tását. Salamon Gyula flzonnai felveszünk két gyakorlott karusszel­esztergályost Idegen nyelvtudással rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS K7SZ munkaügyi osztályán Budapest, IX., Viola u, 45.

Next

/
Thumbnails
Contents