Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-26 / 255. szám

1973, szeptember 26. DUNANTOH N APIO Nem lehel eléggé korért kezdeni.,, Tudományos felmérés óvodákban A napokban fejeződött be annak a felmérésnek az értéke­lése, amelyet a Magyar Tudo­mányos Akadémia pedagógiai kutatócsoportja végzett csak­nem ötszáz mohácsi óvodással. Az országban egyedülálló kí­sérlet keretében többek között kiszámolási, utánmondási és be­szédtechnikai feladatokat vé­geztettek, hogy megállapítsák mindazon tulajdonságok fejlett­ségi fokát, melyek az általános iskola első osztályának elvég­zéséhez szükségesek. A felmérés alapján ötvenöt gyereknél tapasztaltak fejlett­ségi hiányosságokat. Számukra úgynevezett iskolaelőkészítő óvodai foglalkozásokat szer­veztek megfelelően képzett óvónők vezetésével. Ezeken a speciális foglalkozásokon szá" molás, íráselőkészítés, testneve­lés, nyelvlogika, ének és ábrá­zolás. olvasás előkészítés, vala­mint szabadjáték keretében igyekeznek behozatni az óvodá­sokkal hiányosságaikat. így jzt érik el, hogy nem hátránnyal, hanem némi előnnyel kezdik meg általános iskolai tanulmá­nyaikat. Megállapították továbbá, hogy az átlag gyerek, aki m- - elérte az iskola fejlettségi l 15—18-ig képes elszá­molni, a mennyiségek közül tízből 5—6 tárqyat felismer. Az életkori sa játosságainak meg­felelő szövegből pedig 7 szót megismétel utánmondással, amely mintegy 14 szótagot je­lent. A beszédtechnikái felmé­résnél bebizonyosodott az is, hogy csaknem 20 mássalhang­zót eitenek helyesen. Az adatok alapján az ötszáz gyerek közül tíz beszédhibásat szűrtek ki és ezekkel idejekorán megkezdik I a beszédtechnikái gyakorlato- i kát. A viszonvfopalmak vizsgá­latánál 33-at határozozták meg jól a megadott negvvenből, az íráselemek közül pedig 18—19- et használtak megfelelően. A számadatokból az is ki­tűnt, hogy a cigány és nem ciaány óvodások között szinte alig van különbség, de kimu­tatták azt is, hogy a lakásvi­szonyok nem olyan mértékben befolyásolják a ayerek fejlett­régét, illetve fejletlenségét, mint az' ezidáig gondolták. A komputerek által feldolgo­zott adatok további elemzésé- j f 51 azt várják, hogy még pon- j tosabban és biztosabban lehes­sen megállapítani azokat g h'á" nvosságokat, amelyek a későb­biek során a gyerek egy-egy ‘ontárqybeli sikertelenségét okozzák. — Bárdos Lajos zeneszerző előadása. Október 6-án 19 óra­kor Pécsett, a Nevelők Házá- j ban a kamarakórus baráti kö­rében tart előadást Bárdos La­jos zeneszerző. Ugyanitt ven- ' dégszerepel 13-án az Ifjú Zene­barátok Kórusa Ugrin Gábor vezényletével. Ez alkalommal a Neve'ők Háza kamarakórusa is fellép. Felveszünk két jól képzett ' i szerszám­lakatost- NAGY SZAKMAI GYAKORLATTAL - Német nyelvtudással ?lőnyben. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS Ktsz munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45, ,És az én Pistikém miért kapott egyest!?“ ü szülei értekezletek tartalma A szülői értekezlet tortaimát, módszereit általában nem sza­bályozzák központi rendelkezések. Meg kell tartani őket, negyed­évenként, az iskola vagy az osztály szempontjából akkor éppen valamiért időszerű, fontos nevelési témával a középpontban. S ez rendben is volna. Meg is tartják, el is mondják, mégis a szülői értekezletek szorgalmas látogatójaként egyértelműen rossz benyomásokat szereztem: hiányérzettel jöttem el, és tele kérdő­jelekkel: miért van ez Így, ahogyan; miért nem lehet másképp, jobban, értelmesebben eltölteni azt a másfél-két órát. Azaz miért nem válhat az iskola és a szülői ház kapcsolatának tevékeny, közösségi és közérdekű nevelési fórumává a szülői értekezlet? Passzivitás Tapasztalataimat összesen négy általános iskolában sze­reztem az utóbbi öt-hat évben. ..Pechem" volt? A szülők álta­lában összevetik véleményüket, gondjaikat más szülőkkel. Ma­gam is ezt tettem, így alakultKi bennem az a kép, hogy bizony sokhelyütt fennállnak ezek a problémák, tehát nemcsak ne­kem támadnak hiányérzeteim egy-egy összejövetel után. Re­ménykedem persze, hogy nem minden iskola nem minden osz­tályára jellemző ez. Az alapveiő probléma úgy gondolom, a szülőkkel van; a mi szemléletünkből-igényeink- ből ered, amit viszont a peda­gógusok — osztályvezetők, osz­tályfőnökök - fásult beletörő­déssel tudomásul vesznek, telje­sítenek. S ahelyett, hogy formál­nák szemléletünket, igényeinket, vagy megpróbálnák alakítari, utána kullognak. Mert hogyun zajlik le egy szabvány általános iskolai szülői értekezlet? A pedagógiai témát - ha van — néhány perc alatt el­mondja, felolvassa az osztáh'- főnök. Megkérdezi: kinek von kérdése, hozzászólása. Mély csönd . . . Ha mégis, akkor rend­szerint a felszólaló saját gyere­kének esete, sérelme, ilyen vagy olyan nevelési problémája áh a háttérben. Ami nem lenne baj, ha sikerülne közérdekűvé tenni. Következik még néhány bejelen­tés, egyebek között a közelgő rendezvényről - klubdélután, ki­rándulás, Télapó-ünnepség, jel­mezbál - ilyesmiről. S mint egy varázsütésre, megélénkül az ér­tekezlet. Pezsgő légkört kavar az imént még teljesen passzív gyülekezet, szikrák villognak a polémia hevében, amikor lel­kesülten küszködik egymás né­zetével a bájos fiatalasszony és az ősz nagyapó: sós stánqlikat süssenek-e otthon a szülők az osztály-,,buli"-ra vagy X forin­tért vásárolják meq a gyere­kek . . . S miután eldöntik, jöhet minden idők szülő- értekezletei­nek klasszikus műsorszáma, a bűvös osztályzónapló a még bű­vösebb jegyekkel. Steinmann-onyukák. S S elkezdődik, padsorok sze­rint a felolvasás, a gyerekek egyéni értékelése: ami engem mindig valamilyen szekta nyi* 1 * S- vános gyóntatásaira emlékeztet. Ki, miért hogyan kapta az ér­demjegyek véget nem érő hal­mazát. ,,lgen anyuka, , a Szilvi rontott, sajnos . . . Péter maga­tartása tűrhetetlen, bárhogy is nem hiszi, apuka, de a múltkor is . . . — »És az én Pistikém mi­ért kapott egyest?« ... - Ta­máskával meg vagyok elégedve Anyuka, szépen gyűjti az ötösö­ket . . És így tovább, és így tovább, ülnek a szülők a pa­dokban - némelyik tűkön — es várják, hogy sorra kerüljenek. Ki szorongva, ki a fölény biz­tonságával. És ez külön szóm. Mert igaz: ugyan melyik anyu­ka, apuka ne lenne boldog, ha nyilvánosan dicsérik a gyerekét. De nem tehetek róla, bizonyos szülői arcokról eszembe jut Ka­rinthy halhatatlan Steinmannja, „a iótanuló", aki „szerényen és illedelmesen ül, miközben rop­pant érdeklődéssel figyeli a kö­vetkező felelő szánalmas dado­gását; eay szónál diszkréten el­mosolyodik és a tanár tekinte­tét keresi lopva, hogy mégegy- szer összenézzen vele . . Nem tudom, az ilyen Steinmann-apu- kák. Steinmann-anyukák önelé­gült mosolya veszélyesebb-e pe­dagógiai szempontból vaoy pe- diq egy-egy valóban hátrányos helyzetű gyerek szüleinek nyil­vános széayenkezése, kétségbe­esett kérdései? az osztályzás, akái az oktale- nevelő munka más területen valóban együtt munkálkodó, kö­zösségi fórumhoz méltó kérdé­sekről esne szó ilyenkor? . Nem tagadom, szándékosan sarkítva, kiélezve? csoportosítot­tam a negatív jelenségeket. Ue meggyőződésem, hogy ezek do­minálnak a valóságos képben. Pedig másképp is lehetne . . Kétségtelen persze az is, hogy a szülő egyéni gondja is gond. A javából. Akár az osztályzatok, akár más okozza is. Erre azon­ban meg kellene végre talá'ri azt a jobb, értelmesebb es cél­ravezetőbb formát, ahol a szülő négyszem között, bizalommal és őszintén feltárhatja, megbeszel­heti nevelési problémáit a pe­dagógussal. a szaktanárral vagy az osztályfőnökkel. Nem úgy persze, ahogyan nem is egy pé­csi iskolában tapasztalhatni, hogy néhanapján „fogadóórát" tart a nevelőtestület, vaqvis m:n- den szaktanár, osztályfőnök - egy megadott időpontban, egy­szerre . . . Kulcsszereo Clj tanév kezdődött, a köz­ismert változások, új feladatok özönével. A napokban sorrake- rülő szülői értekezleteken nyil­ván szó esik majd tájékoztatá­sul az osztályzás, értékelés, a tananyagcsökkentés, az új rena- tartások feladatairól. Sok új fo­galmat meg kell ismernürk, meg kell értenünk, és sok régi fogalmat át kell értékelnünk, fe­lül kell vizsgálnunk. A nevelők­nek is, nekünk is. Vajon sikerülhet-e mindez a szülői értekezletek régi, szokvá­nyos, passzív és problémádon gyakorlata szerint? Aligha. Köz­oktatásunk változásai, a korsze­rűbb, jobb nevelő- és oktató­munkára serkentő új intézkedé­sek a szülői értekezletek meg­változott tartalmát is megköve­telik. Száműzve azok formaliz­musát, élettelenségét, kétolda'ú generális szorongásait, feszélve­zett légkörét. Soha ilyen szük­ség nem volt arra, hogy egy mindannyionkkal közös, jó ügy­ben az iskolai és a szülői ház szót értsen, együtt munkálkod­jon. S ebben most kulcsszerephez jutott a szülői értekezletek' tar­talma. Wallinger Endre Másképp is 'ehetne... Ilyesmin gondolkodom, mi­közben telik egyik negyedóra a másik után a jegyek felolvasá­sával. ami csak egyetlen szülőt érdekel, de végig kell hallgatni a másik 25—30-at is, mert ez a rendje, úgy látszik, illik kivárni. Közben, akik végeztek, lassan elszóllingóznak, végül a mara­dék nyolc-tíz szülő közrefogja a nevelőt és úgy folytatódik: „És az én Brigittám, és az én Tün­dém, Nórikám, stb. . . Jó ez így? Alkalmas hely és alkalmas idő volna tényleg a szülői értekezlet minderre? Ez a feladata? Nem kár a rengeteg időért, amely hasznos lehetne a többi szülőnek is akkor, ha akár Díszdoktor-avafás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Díszdoktorokat avató ünnepi közgyűlés zajlott le kedden az Eötvös Loránd Tudományegye­tem aulájában. Az egyetem ta­nácsa, a bölcsészettudományi és a természettudományi kar tanácsaival együttesen hozott határozata alapján A. N. Leon­tyev, A. N. Kolmogorov és N. Gy. Potapov szovjet professzoro­kat a tudomány művelése terén elért kimagasló érdemeik elis­meréseképpen a bölcsészet-, il­letve a természettudományok tiszteletbeli doktoraivá avatták. Az ünnepi aktuson megjelent dr. Bognár Géza, á Magyar Tu­1 dományos Akadémia alelnöke, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, s a szovjet nagykö­vetség képviseletében B. D. Se- vikin, követségi tanácsos és P. A. Csikoványi nagykövetségi tit­kár. Az ünnepségen dr. Adóm György mondott beszédet, majd Székely Györay professzor, a bölcsészettudományi kar dékán­ja, illetve Kátai Imre, a termé­szettudományi kar dékánja mél­tatta a kitüntetettek munkássá­gát. Ezt követően a jelölteknek át­adták a diplomát, majd nevük­ben Kolmogorov professzor mon­dott köszönetét az avatásért. A megszokott útvonal mégsem unalmas őszi vasórnap délelőttök me­legében, de a ködszerű egy­hangú esőben is látni őket. A városnézőket, pontosabbon a városszerető embereket. A törzs­gárda. 30—40 tagú. Van köztük idős, fiatal, van „tüke” és el­származott pécsi is. Van olyan is, aki saját emlékeit keresi, vagy éppen megrezdülő fejjel búcsúztatja. Vagy csak éppen séta ez másnak: csendes, meg­hitt „kocogás", harc az izmok lustasága ellen. S vannak 50— 60-an zömükben diákok és tu­risták, főleq elsősök, akik most érkeztek Pécsre, a városról hal­lottak, és felfedezni, megismer­ni akarják. Szívesen hallgatják a szakavatott csoportvezető szavait, amelyek a város törté­nelméről, művészi értékeiről, hangulati szépségeiről valla­nak, És a Mecseken . . Üjia felfedezik az épületek, az utak festői harmóniáját, a természet geológiai és biológiai formáit. Az alkalmi sétautakon, ahol egyébként régi barátok is ta­lálkoznak, a gondolatok vissza kanyarodnak a várostörténetbe, Pécs művészettörténeti múltjába, A régi várfal, a kopott épüle­tek egy hatalmas szabadtéri — múzeum-együttest alkotnak. Aztán az igazi múzeumokban a már csak leletekben létező haj­dani emlékeket csodálják. Ez már a régészet, a néprajz és a természetrajz, birodalma, A pécsi lokálpatrióták büsz­kék városukra. Ls minden ősz elején városnéző sétákra — összejönnek a kis csoportok. A megszokott útvonal mégsem unalmas, Az idén is a Doktor Sándor Művelődési Központ szervezi meg ezt az immár hagyomá­nyos, város-ismeretet és város- szeretetet elmélyítő ismeretter­jesztési formát, az őszi város­néző sétákat. Ezúttal most va­sárnap a román és reneszánsz- kori kőtárat keresik fel. Később októberben, a múzeumi hónap ban pedig változatos program keretében tekintik meg a város gazdag gyűjteményeit, kiállítá­sait. Új évsei s!5tt Mészöly Katalin a Don Carlos Eboli szerepére késiül Hirsch Bence karnagy irányításával Az új évad kezdetén valóságos nagyüzem van a Pécsi Nem­zeti Színházban. A képen- Garai Gábor: Lebegő Atlasz című darabja Nógrádi Róbert rendezésében kerül színre. A próbán: Vörös Eszter, Szegvári Menyhért. Dávid Kiss Ferenc, Bánffy György és Szabó Ottó. A Mezítláb című balett-est koreográfiáját Tóth Sándor készítette. A balett egyik du­ettjét Tamás Gyöngyi és Lovas Pál próbálja. A festőteremben Vincze Győ­ző vezetésével egyszerre 3 darab: a Ludas Matyi, a Le­begő Atlasz és a Szabad szél díszletei készülnek. A Kamara Színház előcsarnokában Lukács Lóránt zenekari próbál tort. Vörös László képriportja Mendelényi Vilmos és a kórus a Szabad szél című operett egy vidám jelenetét próbálja. Pécsi

Next

/
Thumbnails
Contents