Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-26 / 255. szám
aj? Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ngpio XXX. évfolyam, 255, szám 1973. szeptember 26., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mai érdekek, holnapi célok S okféle érdek metszőpontja o vállalati tevékenység. Az érdekek bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással, egyezhetnek és szembekerülhetnek. Vajon mi az az erő. mely a kuszaságban rendet teremt? Mondhatnák, természetesen az össztársadalmi érdek. Ez elvben igaz, A gyakorlati fölismerés s még inkább az érvényesítés már nehezebb, hiszen nem laboratóriumi modellről, hanem egy szüntelenül mozgó, azaz változó szervezetről van szó. S nem is kevésről, mert az iparban tavaly 1040 állami vállalat működött. Jól, rosszul, kisebb vagy nagyobb nyereséggel, következetes termelésfejlesztéssel, a holnapi célokra is figyelmet szentelve, vagy csak a mai érdekekre ügyelve. Ahány vállalat, annyiféle jellemző? Nem egészen. A társadalmi érdekek és a vállalatiak — átmenetileg — szembekerülhetnek. Társadalmi érdek például az építőipar gyorsabb műszaki fejlesztése, ugyanakkor a termelésnövekedés túlnyomó része 1971-ben és tavaly is a foglalkoztatottak számának emelkedéséből származott. Azért, mert a vállalati érdek a „drága" gép, berendezés ellenében az „olcsó" munkaerő mellett szavazott. Ez a mai érdek azonban konfliktus*! teremt, mert holnap - a munkaerő utánpótlás elapadása miatt — mégiscsak rá kei! térni az intenzív útra, a gyors technikai korszerűsödésre. A harmadik ötéves tervben — a mondandónkat megvilágító esetek sorolását folytatva — a teljes fejlesztési kiadásokon belül 84,5 százalék volt a termelő beruházások aránya. A negyedik ötéves tervben ez 80— 81 százalékra csökken, azaz hatékony munkával, viszonylag kisebb beruházási hányaddal kell előteremteni a termelés állóalapjait. Ez éppúgy össztársadalmi érdek, mint vállalati. Igenám, de az érdekcsoporton belül már nem minden részlet egyezik. A vállalatnak például kifizetődő — mert sem eszközlekötési járulék, sem amortizáció nem terheli — az újonnan épült gyártócsarnokba öreg, úgynevezett nullára leírt gépeket, berendezéseket telepíteni. (Ezek aránya ma a teljes gépállományon belül 18 százalék!) Mai érdekei oltárán tehát föJáldozza ezzel a vállalat a holnapi célokat, hiszen az elavult eszközök fékezik o műszaki fejlődést, elfoglalják a termelékenyebbek elöl a helyet, konzerválják a technológiát, o munkaerő szakképzettségi színvonalát, stb. A holnapi vállalati célok — műszaki fejlesztés, minőség növelés, hatékonyság — távolabbra kerülése összegeződve már kihat a társadalmi érdekekre is .. . a láncot egyetlen gyengébb szemnél elszakíthatjuk! Azaz a munka társadalmi termelékenységét úgy kell növelni, hogy az minél inkább összhangban álljon az általános és vállalati érdekekkel, a mai célokkal, s a holnapi ten nivalókkal. Könnyű ez? Az irányítási rendszer a legnehezebb, legbonyolultabb, mert a legtöbb tényező kölcsönhatásával kényszerül számolni. A gyártmányszerkezet változása lényeges tényező a .nemzeti jövedelem növekedésében, de sűrűn szembekerül a vállalatok bizonyos csoportjainak mai érdekeivel. Az úgynevezett központi fejlesztési programok — így az, hogy az energiahordozókon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 42 százalékról 1980-ra 65 százalékra emelkedjék — nagy hatást gyakorolnak az ipar egészére, a vállalatok „egyéni" jövendőjére, mégis, ma nem mindenkor találnak teljes megértésre, tá mogatásra. Bátran leírhatjuk tehát, hogy a vállalatokon belül a napi és a távlati érdekek között sűrűn konfliktusok teremtődnek, s ez nemhogy hiba lenne, hanem egyenesen a haladás lendítője. Akkor, ha ... Ha a vállalatok meglelik az érdekek egyeztetésének elvi alapját, ha megkeresik azokat a módszereket, amelyek a tényleges hatékonyság forrásai. Ilyen módszer egyebek között a rekonstrukció, azaz új alapberuházás nélkül intenzív fejlesztés, az építésben, szerelésben az idényjelleg szerepének mérséklése, a gyártás- és gyárt mányfejlesztésben oz egészséges kockázat viselése, a túlzott ágazati berendezkedés föladása a szabad kapacitások hasznosítása érdekében. T ermészetesen a főnti felsorolás esetleges, hasonlókat nem nehéz lelni, ahogy hiba elfeledkezni a mai érdekek, holnapi célok konfliktusának, lélektani, beidegződésbeli okairól is. A gyárakban sokat emlegetett „verkli” nem pusziár, kiszólás. összegezője egy meghatározott szemléletnek és gyakorlatnak, a nagyon is kétes értékű elvnek, miszerint járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha ez így lenne, ha igaz lenne, az ipar nem volna ipar, mert valamikor a „mai” érdekek túlzott érvényesítése okán megragad a kézi reszelőnél, a gőzgépnél, az öskohóknál. M. O. Kádár János Finnországba utazóit A TARTALOMBÓL Megkezdődtek a tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége, Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének meghivására kedden délután baráti látogatásra Finnországba utazott. Kádár Jánost elkísérte Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, o KB osztályvezetője és Nagy János külügyminiszterhelyettes. A kísérethez Helsinkiben csatlakozik Rónai Rudolf, hazánk finnországi nagykövete. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisz- niszter, Púja Frigyes külügymi- nisztériumi államtitkár és Gye- nes András, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jelen volt Uila-Maria Tainio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Kedden délután, közép-európai idő szerint 6 árakor landolt Helsinki központi repülőterén a TU—134-es különgép, fedélzetén Kádár Jánossal, feleségével és kíséretének tagjaival. A finn főváros légikikötőjében Kádár Jánost és a többi magyar vendéget ünnepi külsőségek között fogadta Urho Kekkonen köztársasági elnök, Kalevi Sorsa miniszterelnök és több más magasrangú finn közéleti személyiség. Este, a vacsora után Kádár János és Urho Kekkonen megkezdte megbeszéléseit. Gromiko felszólalása az ENSZ-ben (2. old.) A szülői értekezletek tartalma (3. old.) 04-05-07 (4. old.) MSZBT tájértekezlet Szigetváron (5. old.) Békekölcsön' nyereménysorsolás (6. old.) KS/D. NAPlö, TELEFOTŰ Kádár János Biszku Bélától búcsúzik a Ferihegyi repülőtéren. Apró Hüía! fogadta a belga parlamenti küldő tségst Apió Antal, az országgyűlés elnöke kedden az Országházban fogadta a magyar ország- gyűlés meghívására hazánkba érkezett belga parlamenti küldöttséget, amelyet Híjrvé Brou- hon, a Belga Szocialista Párt képviselőházi csoportjának vezetője, az Interparlamentáris Unió belga—magyar tagozatának elnöke vezet. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón részt vettek az országgyűlés tisztségviselői. Apró Antal a belga vendégek tiszteletére kedden este a Parlament Vadász-termében vacsorát adott. * Felszabadulási emlékmű a Mecseken Megalakult a megyei Felszabadulási Emlékbizottság Tegnap Pécsett megalakult hazánk felszabadulása 30. évfordulója megünneplését előkészítő megyei Felszabadulási Emlékbizottság. A bizottság feladata, hogy irányítsa és összefogja Pécsett és a megyében a Moszkva, Taskent, Novoszibirszk Magyar gazdasági napok a Szovjetunióban A Magyar Kereskedelmi Kamara együttműködve a MTESZ- szel, valamint a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarájával és más szervekkel, októberben magyar gazdasági napokat rendez a Szovjetunió három városában. A gazdasági napok programjáról kedden tájékoztatta az újságírókat Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. Elmondotta, hogy a magyar gazdasági napok eseménysorozata a KGST-országok integrációs céljait segítve az együttműködés további lehetőségeit igyekszik feltárni. Moszkvában 23, Novoszibirszkben 16, Tas- kentben 26 előadást tartanak neves magyar szakemberek a magyar gazdasági életről, a kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok újabb lehetőségeiről. Moszkvában október 1. és 5., Novoszibirszkben 8. és 12., Tas- kentben pedig 15. és 19. között rendezik meg a magyar gazdasági napokat. EGYRE SZEBB A TENKES-HEGY OLDALÁBAN KIALAKULÓ VIKENDTELEP Erb János felvétele jubileumi évforduló rendezvényeit, ünnepségeit, arra törekedve, hogy e nagy nemzeti ünnepünk, a három évtizedes évforduló rendezvényei társadalmi jellegűek legyenek, bemutatva hqzánlc, megyénk fejlődését, méltóképpen emlékezve mindazokra, akik szabadságunkért küzdöttek, életüket áldozták. Kezdeményezi, javasolja a különböző rendezvényeket, ünnepségeket, melyeken a Szovjetunió, a szocialista országok szerepét mutatják be hazánk gazdasági és társadalmi fejlődésében. A bizottság feladata, hogy a már megalakult városi, járási emlékbizottság munkáját egybehangolja, terveik végrehajtását segítse és ellenőrizze, összefogja a párt, az állami szervek, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak, művészeti szövetségek és intézmények, a hírközlés részvételét hazánk felszabadulásának megünneplésében. A Felszabadulási Emlékbizottság elnöke: Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, titkára: Takács Gyula, Baranya megye Tanácsának elnök- helyettese, szervező titkárok: Bernics Ferenc, Baranya megye Tanácsa művelődési osztályának vezetője és Csorba Tivadar, Pécs megyei Város Tanácsa művelődési osztályának vezetője. Az emlékbizottsáq tagjai: Boez lózsel, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Pécs Városi Pártbizottság első titkára, Wieder Béla, Pécs megyei Város Tanácsának elnöke, Bogár József, az .SZMT vezető titkára, Petőházi Szilveszter, a KISZ meayei bizottságának első titkára. Sz.terqár János, a Hazafias Népfront msavei titkára. Právicz Laios, a TIT megyei titkára, Ybl Ernő, a FÉK Darancs- noka, Erdős János, a Képzőművészek Dél-dunántúli Területi Szervezetének szervező titkára, Pákolitz István, a Magyar írók Szövetsége Pécsi Csoportjának titkára, Antal György, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola •iqazoatóia, dr. Tiayi József, a POTE rektora, dr. Szotáczki Mihály, a Jogtudományi Egyetem dékánja, dr. Kálmánchey Zoltán, a Tanárképző Főiskola igazgatója, dr. Hoóz István, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatának vezetője, Szederkényi Ervin, a Jélenkor főszerkesztője, dr. Borsos József, a Pécsi Rádió vezetője, Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője. Az alakuló ülésen Horváth Lajos elvtárs ismertette a bizottság feladatait, majd Bernics Ferenc, a városi, járási emlékbizottságok eddig elkészített terv- javaslatai alapján ismertetett néhány elképzelést a jubileumhoz kapcsolódó rendezvényekről, eseményekről. Pécs város terveiben szerepel a felszabadulási emlékmű felépítése a Mecsek oldalában, a soronkö- vetkező ipari vásár megrendezése, felszabadulási dokumentumkiállítás. 1975-ben a megyei művészeti díjak odaítélését az évforduló jegyében hirdetik meg. A tervek között szerepel Pécsett egy állandó munkás- mozqalmi és helytörténeti kiállítás létrehozása. A felszabadulás 30. évfordulójára szeretnék.meg- jelentetni a Baranya-monográfia sorozat keretében a megye munkósmozqalma története kötetet. A Megyei Pártbizottság Oktatási Iqazaatóságának szervezésében tudományos ülésszakot terveznek. A meayei tervek közül kiemelkedik: Bereuenden eav jugoszláv hősi temető kialakítása. úi boloár emlékmúzeum létesítése Hcrkánvban, mely maaában fonlalnó a siklósi várban ie’enleq kiállított anyagot is. Komlón a város alapításának 25 évforHg'Arót is eo''bekap- rsol'ák n f-zl- .obnrl'iási iubi- le-jmmn!. Mohácson 1974-ben tervezik Vara a Imre szobrászművész Lenin-szobrának felavatását. A Felszabadulási Emlékbizottság a iövőben rendszeresen megvitatja az évforduló előkészítésének helvzetét, figyelemmel kíséri a vá-osi, járási tervek végrehajtását. M, E 1
