Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-22 / 251. szám

2 1973. szeptember 22. DUNANTOLf NAPI© űm 24 óra a nagyvilágban Chilében folytatódtak a letartóztatások Brezsnyev Szófiából Taskentba érkezett Pénteken délelőtt hazautazott Szófiából Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, aki a BKP KB meghívására tett baráti lá­togatást a Bolgár Népköztársa­ságban. A szófiai repülőtéren az SZKP főtitkárát fodor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az ál­lamtanács elnöke, Georgi Traj- kov, a Hazafias Front elnöke, Sztanko Todorov miniszterelnök, a bolgár párt és állam magas­rangú személyiségei és a szó­fiai lakosok ezrei búcsúztatták. Brezsnyev a repülőgép fedél­zetéről üdvözlő táviratot küldött a bolgár vezetőkhöz. A távirat­ban Brezsnyev meleg köszöne­tét mond azért a testvéri fogad­tatásért, amelyet látogatása idején kifejezésre juttattak az SZKP és o szovjet nép iránt és azért a meleg vendégszerete­tért, amellyel őt és kíséretének tagjait körülvették Bulgáriában. Leonyid Brezsnyev pénteken Szófiából Taskentba, Üzbegisz­tán fővárosába érkezett. ♦ LONDON: Óriási kavaro­dást okozott egy londoni utcán csütörtökön egy fiatal angol nő, aki a bankból kilépve 160 da­rab tízfontos bankjegyet szórt szét „a világ szegényeinek” fel­kiáltással. Úgy tűnik, abban a pillanatban sok szegény tartóz­kodhatott a helyszínen, mert — a rendőrséq szerint — a járó­kelők csak 20 bankjegyet juttat­tak vissza a nagylelkű adako; zónák. A rendőrséq szerint a fiatal nő nem követett el sem­miféle büntetendő cselekményt. „Ha bolond, az az ő dolga" — jelentette ki a rendőrség képviselője. 4 PÁRIZS: Abból az alkalom­ból, hogy Franciaországban szeptember 23-án és 30-án já­rási választásokat tartanak, a Francia Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága szeptember 21- én közzétett nyilatkozatában rámutat: a választók számára lehetővé válik, hogy fokozzák a harcot a társadalmi haladásért, a nemzeti füqgetlenségért, a békéért. 4- STOCKHOLM: Közzétették a múlt vasárnapi parlamenti választások hivatalos végered­ményét. A baloldali pártokra a szavazatok 48.87 százalékát adták, mandátumainak száma 175, A polgári pártok a szava­zatok 48.80 százalékát szerez­ték meg, mandátumaik száma ugyancsak 175. + PÁRIZS: Pénteken aláírták a Vietnami Demokratikus Köz- táraság és Japán közötti dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­ről szóló okmányt. 4 WASHINGTON; Nixon el­nök és Agnewalelnök csütörtö­kön este ismét találkozott és újabb eqyórás eszmecserét foly­tatott. Általános az a feltevés, hogy Oz újabb belpolitikai „csúcstalálkozó” Agnew alelnök állítólagos lemondási szándéká­val volt kapcsolatban. EBK — második szakasz Az albizottságok nem hoztak döntést Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik szakasza pénteken hét albizottság ülésével befejezte első, rövid munkahetét Genf- ben. A vita a korábbi napok­hoz hasonlóan a bizottsági munka megszervezéséről folyt és nem hozott lényeges előre­haladást. A nyugati országok különböző munkaterveikkel, na­pirendi javasltaikkal hosszú időre puszta vitára próbálják kárhoztatni az albizottságokat, * 4- MOSZKVA: A szovjet fő­város egyik központi fekvésű kerületében, a Moszkva folyó partján építik fel a nemzetközi kereskedelmi központot, amely­nek létrehozásáról hosszas elő­készítő tárgyalások után szerző­dést írtak alá Washingtonban a szovjet kereskedelni-ipari kama­ra vezetői Armand Ramerrel, az Occidental Petroleum Corp. cég elnökével. I jóllehet ezek munkaterve már í benne foglaltatik a helsinki ajánlásokban. Egyelőre nem született megoldás a különböző dokumentumtervezetek megvita­tásának sorrendjéről és miként­jéről sem. A konferencia köreiben nem tartják kizártnak, hogy az eljá­rási vita a jövő héten is folyta­tódik és esetleg csak a koor­dinációs bizottság október 1-i ülésén hoznak döntést. •f PEKING: Pénteken négy­napos hivatalos látogatásra Pe- kingbe érkezett Husszein £/- Safei egyiptomi alelnök. Az általa vezetett delegáció Kína előtt a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban tett lá­togatást. A politikust Csou En- laj kínai miniszterelnök baráti beszélgetésen fogadta. 4- TOKIO: Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tízna­pos látogatás után hazautazott Japánból. 4 KOPPENHÁGA: A magyar parlamenti küldöttség, amely Varga Gábornénak, az ország- gyűlés alelnökének vezetésével hétfőn érkezett hivatalos láto­gatásra Koppenhágába, láto­gatást tett a dón folkitengben (parlament), ahol a dón parla­ment elnökével, alelnökeivel, a pártfrakciók vezetőivel eszme­cserét folytatott a két ország j parlamentjének törvényalkotó tevékenységéről. + LIMA: Ceausescu román államfő csütörtökön befejezte \ hat országra kiterjedő latin- i amerikai körútját és hazaindult I Bukarestbe. 4 WASHINGTON: A szená- I tus pénteken túlnyomó többség­gel, 78 szavazattal 7 ellenében megerősítette tisztségében dr. Henry Kissinger külügyimnisz- tert. Hétfőn az ENSZ-közgyűlés általános vitájának megnyitása napján második felszólalóként mór ő fejti ki kormányának fel fogását a nemzetközi helyzetről és a világszervezet napirendjén szereplő kérdésekről. 101 napirend kerül az ENSZ-közgyűlés elé Bhuttó pakisztáni miniszterelnök soron kívül szólalt fel Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága csütörtök délutáni ülésén befejezte az ENSZ-közgyűlés 28. ülésszaka előzetes napirendjének megvi­tatását, több mint 100 napiren­di pontot hagyott jóvá és osz­tott fel az egyes bizottságok kö­zött. Az előzetes napirenden Ko­reával kapcsolatban két napi­rendi pont szerepéit. Az egyik azoknak a feltételeknek a megteremtésére vonatkozik, amelyek elősegítik Korea mi­előbbi független és békés új­raegyesítését. Ehhez a napi­rendi ponthoz a szocialista és a fejlődő országoknak egy nagy csoportja együttes hatá­rozati javaslatot nyújtott be. A másik, a Korea egyesítésére és újjáépítésére alakult ENSZ-bi- zottság jelentése, melyet az Egyesült Államok és más nyu­gati hatalmak terjesztettek elő. A határozati javaslat szerzői azt indítványozzák, szüntessék meg a Korea egyesítésére és újjáépítésére alakult ENSZ-bi- zottságot, tiltsák meg a Dél- Koreában állomásozó külföldi csapatoknak, hogy az ENSZ zászlaját használják, oszlassák fel az ENSZ-parancsnokságot és ismerjék el: valamennyi Dél- Koreában állomásozó külföldi csapatot ki kell vonni, hogy to­vábbi lépéseket lehessen tenni Korea független, békés újra­egyesítésének meggyorsítása ér­dekében. Az általános ügyrendi bizott­ság úgy határozott, hogy oz előzetes napirendnek ezt a két pontját egy kérdésként tárgyal­ják, két alponttal. Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni minsrterelnök csütörtökön so- ronkívül, elsőnek mondott be­szédet az ENSZ-közgyűlés je­lenlegi, 28. ülésszakán. A köz­gyűlés általános politikai vitája a tervek szerint hétfőn kezdődik. A pakisztáni miniszterelnök felszólalásában - leszögezte, hogy kormánya mindaddig elle­nezni fogja a Pakisztántól 1971. | decemberében elszakadt Bang­lades ENSZ-tagfelvételi kérel- | mét, amíg vissza nem térhet hazájába az összes hadifogoly, köztük az a 195 pakisztáni ka­tona is, akit háborús bűntettek miatt Bangladesben bíróság elé akarnak állítani. Bhutto elmondta, hogy India és Pakisztán képviselői augusz­tus 28-án Üj-Delhiben megálla­podást kötöttek a polgári és kc- tonai személyek hazatelepitésé- nek kérdéséről, a Banglades­ben fogvatartott 195 katona ügyét azonban nem oldották meg. Emlékezetes, hogy a Bizton­sági Tanács egyszer már tár­gyalta Banglades felvételi ké­relmét, akkor azonban Kína vé­tóval megakadályozta Bangla­des felvételét a világszervezet­be. Felveszünk két jól képzett szerszám­lakatost — NAGY SZAKMAI GYAKORLATTAL — I Német nyelvtudóssal : előnyben. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS Ktsz munkaügyi osztályán. Budapest IX,, Viola u. 45 Pablo Neruda házi őrizetben — A brazil kormány is részt vett a puccsban Közvetett formában újabb hí- nek érkeztek a chilei fegyveres ellenállási mozgalomról. A jun­ta hadügyminisztériumnak sajtó- titkára Federico Willowbie be­jelentette, hogy Valdivia tarto­mányban, Panguipullinál 17 partizánt fogtak el a csoport vezetőjével, Jósé Gregorio Lien- doval egyetemben, akit a kör­nyéken „Pepe parancsnok­ként ismernek. Satiagói diplo­máciai körökben egyúttal kitu­dódott, hogy a katonai hatósá­gok az elmúlt 10 napban hat amerikait is letartóztattak, to­vábbá spanyolokat, svájciakat, franciákat és osztrákokat, illet­ve nicaraguaiakat és para- guyiakat. Chilében pénteken is érvény­ben volt az éjszakai kijárási ti­lalom. Az ország hotárait to­vábbra sem nyitották meg, ha­bár néhány határállomáson már megindult a szorosan ellenőr­zött forgalom. A légitásaságok- kal közölték, hogy tevékenysé­gük felújítása esetén minden repülés előtt 24 órával le kell odni. a hatóságoknak az utas­listát. A junta így akarja meg­akadályozni, hogy az általa ke­resett személyek kijussanak az országból. Santiagobon — jelenti a Reuter — a fegyveres erők to­vábbra is 24 órás járőrszolgá­latot teljesítenek. A katonai osztagok rajtaütésszerű táma­dásokat hajtanak végre a fő­város munkáskerületeiben, fegy- . ver és a körözési listákon sze­replő személyek után kutatva. A katonai kormányzat egyik szóvivője bejelentette, hogy a rézbányászotban visszatérnek a magánbefek­tetések rendszeréhez és vár­ják a vállalkozók jelentkezé­sét. Mint emlékezetes, az eredetileg amerikai tulajdo­nú rézbányákat a népi egy­ség kormánya államosította. A junta bejelentése egyenér­tékű az államosítási intéz­kedések visszavonásával. Egyidejűleg a santiagói ér­téktőzsdén 500-ról 2 225 000- re emelkedett az ügyletköté­sek száma, s a magánrész­vényesek óra átlagosan 200 százalékkal növekedett. Újabb menekült csoport ér­kezett csütörtökön Santiagoból Mexikóvárosba. A menekültek között 50 chilei, 20 cexikói és 26 más állampolgárságú sze­mély van, többségükben kolum­biaiak, brazilok és svédek. Mexikó santiogói nagykövetsé­gén még mindig 150-en vára­koznak arra, hogy a junta sza­bad elvonulást biztosítson ne­kik. A csütörtökön Mexikóvárosba érkezett menekült csoportban volt Jorge Francisco Caravan- tés Willanine, a chilei textilipa­ri szakszervezet egyik vezetője. Ö elmondta, hogy a rendelke­zésére álló becslések szerint körülbelül 20 000-en vesztették életüket a tábornokok szeptem­ber 11-i puccsában és azt kö­vetően. Pabló Nerudót, Chile vi­lághírű Nobel-cfijas költőjét a katonai kormányzat házi- örizet alá helyezte — jelenti o mexikói Ultimas Noticias című lap. Neruda házát csendörök őrzik, a költő csak a junta külön engedé­lyével rendelkező látogató­kat fogadhat, telefonja nem működik, postáját cenzúráz­zák. Mint a New York Times je­lenti, az egyik santiagói sta­dionban 15 000 embert tartanak fogva embertelen körülmények között. A foglyokat megkínoz- zók. A szélsőjobboldali El Mer- curio című lap azt közölte, hogy a valparaisói katonai hatóságok a népi egység helyi hatalmi szerveinek sok megbízottját a Maipu nevű hajón „biztos hely­re szállították”. A Brazil Kommunista Párt ex ország különböző tarto­mányaiban dokumentumot tett közzé, amely azzal vá­dolja Emilio Garrastazu Me­dici tábornok rendszerét, hogy közreműködött a chilei népi egység kormányának megdöntésében. „A brazil rezsim fegyvert, pénzt és ta­nácsadókat küldött a fa­siszta felkelés előkészítésére, ugyanúgy mint a bolíviai és uruguayi katonai puccsok- nál” — hangzik a nyilatko­zat. A dokumentum felhívja Brazília népét, hogy fejezze ki a chilei nép iránti szo­lidaritását és akadályozza meg, hogy Garrastazu Me­dici folytathassa a puccsis­ták támogatását. Pinochet tábornak, a chilei katonai junta vezetője nyilatko­zatot adott unokafivérének, aki történetesen bolíviai újságíró. Nyilatkozatában „a legutóbbi események" halálos áldozatai­nak számát immár 223-ban ad­ta meg, és hozáfűzte, hogy ed- dik 5000 embert börtönöztek be. Tiltakozott az ellen, hogy a juntát és kormányát a nemzet­közi közvélemény fasisztának te­kinti. Azt mondta, hogy ők „nemzetiek" és „a nemzet új­jáépítésén” munkálkodnak. Hozzáfűzte, hogy kívánatosnak tartja a többpárt rendszert és a sajtószabadságot. Ezeket az intézményeket Chilében a junta semmisítette meg, és elnöke most nem nyilatkozott arról, hogy mikor állítják helyre őket. A Szovjetunió megszakította diplomáciai kapcsolatait Chilével Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány az alábbi nyilatkoza­tot hozta nyilvánosságra: „Az elmúlt napok folyamán Chilében — miután a katonai junta magához ragadta a ha­talmat és megdöntötte a Salva­dor Allende elnök vezetése alatt álló törvényes kormányt — rendkívül feszült helyzet alakult ki. A kotonai lázadók erőszakos cselekményeinek áldozatául esett Allende elnök, feloszlatták a nemzeti kongresszust, érvényét vesztette az elemi demokra­tikus polgárjogok alkotmányos biztosítéka, letartóztatják, meg­kínozzák, sőt, fizikailag meg­semmisítik a népi egység kor­mányának vezető személyisé­geit. A katonai junta a véres terror hullámát zúdította az or­szágra. A terror az ország ha­ladó erőt és az egész chilei nép ellen irányul. A chilei ha­zafiakkal szemben alkalmazott terror kommunistaellenes hisz­tériával párosul. A kommunista­ellenes hisztériát a jobboldali erők valamennyi propaganda- eszköze terjeszti. A katonai junta uralomra ju­tását követően, az új chilei ha­tóságok szemet hunytak a szov­jet intézményekkel és polgárok­kal szembeni tűrhetetlen bá­násmód felett. Ezek államközi, vagy intézmények közötti szer­ződések, illetve megállapodá­sok alapján működnek és dol­goznak Chilében. Az országban provokációs kampány folyik a Szovjetunió ellen, szovjetellenes hangulatot szítanak, önkényes- kednek és erőszakot alkalmaz­nak Chilében levő szovjet intéz­ményekkel és ott élő szovjet jol- gárokkal szemben. Szeptember 11-én foglyul ej­tették, durván szidalmazták és erőszakos bánásmódban része­sítették az Ekliptika szovjet ha­jó személyzetét. Bár a szovjet nagykövetség erélyesen fellé­pett a katonai junta mégis egy héten át indokolatlanul akadá­lyokat gördített az elé, hogy a szovjet személyzetet a Sztanyu- kovics nevű szovjet vontatóhajó .fedélkeztére szállítsák. Ezáltal komolyan veszélyeztették a szovjet tengerészek életét és egészségét. önkényesen és törvényellene­sen léptek fel a Chilében tar­tózkodó szovjet művészek egy csoportjával szemben. A No- vosztyi szovjet sajtóügynökség irodahelyiségeibe betörtek, és házkutatást végeztek, amelynek során az intézménynek anyagi károkat okoztak. Hasonlóan lép­tek fel a TASZSZ chilei képvise­lőjével szemben is. Letartóztat­ták azokat a szovjet munkáso­kat, akik a házgyár építkezé­sénél dolgoznak. A házgyárat a szovjet kormány ajándékozta a chilei népnek. Törvényellenes házkutatásokat rendeztek a szovjet állampolgároknál, és ezek során durva magatartást tanúsítottak. A chilei militaristák e cselek­ményei, önkényeskedései, tör­vénysértései és sértő fellépései a szovjet intézményekkel, illetve állampolgárokkal szemben, amelyek, illetve akik a népi egység kormányának kérésére tartózkodnak Chilében, hogy baráti segítséget nyújtsanak a chilei népnek — durván meg­sértik a nemzetközi jog általá­nosan elfogadott szabályait, megfosztják a chilei szovjet nagykövetséget a feladatainak teljesítéséhez szükséges feltéte­lektől, veszélyeztetik a szovjet állampolgárok biztonságát, és aláaknázzák a Szovjetunió és Chile közötti normális kapcso­latok alapjait. A kialakult helyzetben a szovjet kormány lehetetlennek tartja a chilei szovjet nagykö­vetség további működését, s ki­jelenti, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Chilé­vel. Egyidejűleg visszahívja Chiléből a Szovjetunió nagykö­vetét és a szovjet nagykövetség személyzetét. A szovjet kormány követeli, hogy a chilei hatóságok sem­miképp se akadályozzák a szovjet állampolgárok elutazá­sát, szavatolják teljes biztonsá­gukat. Kijelenti, hogy hasonló feltételeket biztosit a moszkvai chilei nagykövetség személyzete számára". Perón elnöki céljai A szeptember 23-i argentínai | elnökválasztások legfőbb jelölt­je: Juan Domingo Perón tábor­nok, a juszticialista párt veze­tője. Mint Vagyim Lisrtov, o Prav­da tudósítója rámutat, Perón nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy amennyiben győzelmet arat a választásokon, valameny- nyi politikai párt részvételével „nemzetmentő kormányt” alakít. Szavai szerint ennek a kormány­nak legfőbb feladata: megol­dani az ország súlyos gazdasági problémáit. A juszticialista párt megala­pítójának és vezetőjének nyilat­kozatai, állásfoglalásai egy „nemzeti újjáépítési program” megvalósítása, az ország gaz­daságának fejlesztése mellett megértésre és támogatósra ta­lál Argentína haladó demokra­tikus köreinél. Ezek c körök 8 hétesztendős katonai rezsim következtében kialakult helyzet­ből abban látják a kiutat, ha minden nemzeti erő egyesül és ezt oz egységet megtöltik de­mokratikus, oligarchia-ellenes és antiimperialista tartalommal - írja Lisztov. A tudósító emlékeztet ara, hogy az Argentin Kommuni;to Pórt kongresszusa támogatta Perón jelölését. A kongresszus azért hozott ilyen döntést, hogy elősegítse annak a kormány- programnak a megvalósítását, amely.a perónisták és szövetsé­geseik választási programba volt az ez év március 11-i vá­lasztásokon. „A jelenlegi vá­lasztásokhoz a néptömegek azt a reményt fűzik, hogy a Perónt támogató népi erők képesek lesznek megvalósítani a szük­séges változásokat" - mutat rá Vagyim Lisztov. 4 A

Next

/
Thumbnails
Contents