Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-21 / 250. szám
/ 1973. szeptmber 21. DUNANTOtl NAPtO Megkezdődött a Vili. magyar békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról) véleményét meggyőzte ezeknek a céloknak a Helyességéről, A mai világhelyzet ismeretében meggyőződéssel mondhatjuk, hogy múlhatatlan érdemeik vannak azoknak a szellemi nagyságoknak, akik 25 évvel ezelőtt, a wroclawi értelmiségi világ- kongresszuson — a szocializmusért, a haladásért küzdő erőkre támaszkodva — elindították az emberiség legnagyobb mozgalmát. A továbbiakban rámutatott: az elmúlt hónapok eseményei arra figyelmeztetnek, hogy vannak méq befolyásos csoportok Washingtontól Bonnig, amelyek torlaszokat emelnek az európai kibontakozás, a csúcsdiplomá- *ia, a kelet—nyugati kapcsolatok, a nemzeti felszabadító mozgalmak érvényesülése, a vezető tőkés államok és a fejlődő országok kapcsolatai normalizálása elé. Ezt jelzik a drámai chilei események is. A fasiszta katonai junta és a nemzetközi imperializmus szövetsége — úqy tűnik — átmenetileg hatalomra jutott Chilében. A chilei haladó rendszer megdöntése, a belső és külső imperialista erők támadása nemcsak a chilei nép, hanem az enyhülés politikája, o békés egymás mellett élés ellen is irányult, A chilei ellenforradalmi puccs azonban nem gátolhatja egy világfolyamat érvényesülését. A kongresszust előkészítő hazai eseménysorozaton is megnyilvánult politikai aktivitást. cselekvő békeakaratot méltatta ezután a főtitkári referátum. Majd o békemozgalmi munka két kongresszus közötti eredményeiről szólt. Kiemelte, hogy népünk szolidaritása a Vietnam melletti akciókban kamatozott a leggazdagabban. A vietnami szolidaritási mozgalom a legékesebb szónál is többet mond népünk proletárinterna- cionatizmusóről. A „Veled vagyunk Vietnam!" — jelszó egész népünk jelszava lett, s a mozgalom résztvevőinek áldozatkészségét bizonyítja az a csaknem 250 millió forintnyi támogatás, amely az indokínai népek megsegítésére gyűlt ösz- sze. — A magyar békemozgalom döntően és alapvetően két ok miatt válhatott az egész népet átfogó tömegmozgalommá. Az egyik az, hogy a párt és a kormány külpolitikája az egész nép a béke érdekeit fejezi ki; a békemozgalom a nemzetközi munkában sikeresen épített a párt és a kormány békepolitikájára. A másik, hogy belpolitikai mozgalomként is vállalta a reá háruló feladatokat. Ez a két ok szoros kölcsönhatásban áll egymással. Mindez azt a felismerést támasztja alá, hogy a béke ügye hazánkban is elválaszthatatlan a szocializmus iránti hűségtől és odaadó munkától. Éoitőmunkónk kimagasló eredményei, életszínvonalunk biztos ütemű emelkedése, szocialista I nemzeti egységünk megszilárdulása módot nyújt hazánknak arra, hogy még cselekvőbben vehessen részt a pozitív világfolyamatok előmozdításában. — Kormányunk eqyértelmű békeoolitikóia, állásfoglalásai növekvő tekintélyt biztosítanak hazánknak a nemzetközi békemozgalomban is. E politikára támaszkodva hazánk határain túl, nemzetközi tanácskozásokon és baráti találkozók alkalmával népünk véleményének, akaratának következetes képviseletével. hű tolmácsolásával bizonyítottuk, hogy támogatunk minden igazságos törekvést. A békemozgalmunk előtt álló új feladatokról szólva az OBT főtitkára a többi között hangsúlyozta : — A békés egymás mellett élés politikája valóravóltásával némileg módosulnak a békemozgalom feladatai. Előtérbe kerülnek a nemzetközi együttműködést elősegítő társadalmi akciók. Az új helyzetben az eddiginél szélesebb lehetőséq nví- lik a békemozqalmi tevékenység kibontakoztatásához is. — A nemzetközi agitációban árnyaltabb, rugalmasabb és „bátrabb" formák alkalmazása válik lehetővé, sőt, kötelezővé bel- és külpolitikai munkánkban egyaránt. Továbbra is leg fontosabb tudatosítani, hogy a I jelenlegi helyzetben a béke- I harc legeredményesebb formó- i ja a szocializmus teljes felépi- I téséért kifejtett gazdasági, tór- i sadalmi, politikai és kulturális tevékenység, amely szocialista építömunkánkat távolról sem szűkíti le annak gazdasági ve- tületére. — Békemozgalmunknak az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítania a politikailag még nem aktív tömegek, rétegek mozgósítására és a fiatalok megnyerésére. E békemozgalomnak éppen ezért rendkívül fontos feladata, hogy kerülje el a kényelmes megoldásokat, s új módszerek, formák alkalmazásával erősítse a fiatalságban a hazaszeretetet, az internacionalizmus érzését, a békeszeretetet. Az ifjúságot az igazság szeretetére, az ember megbecsülésére, az elnyomás és az agresszió gyűlöletére, o világ közkincse, kulturális, szellemi, gazdasági javai védelmére nevelni: a pedagógia általános feladata. A továbbiakban a szónok rámutatott: — A napi feladataink mellett az eddiginél rendszeresebben és következetesebben kell kimunkálnunk azt a hosz- szútávú békeprogramot, amely az európai biztonsági és együttműködési, illetve a nemzetközi biztonsági rendszer előmozdítását célozza. E mozgalom feladatai sorában az eddiginél fontosabb helyet kell biztosítani az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a fegyverzet csökkentéséért, o nukleáris kísérletek betiltásáért, a különböző válsággócok megszüntetéséért folyó küzdelemnek. A cél a béke, a biztonság, és az együttműködés Európájának létrehozása. E feladatok megvalósításához kérjük a kongresszus, az egész magyar békemozgalom támogatását. Legyen jelszavunk — es értessük meg minden emberrel, hogy legfőbb dolgunk — tettekkel szolgálni szocialista hazánk felvirágoztatását, az emberiség békéjét! Sebestyén Nándorné nagy tapssal fogadott szavai után megkezdődtek a hozzászólások. Takács Péter Komárom megyei, Végh Lajosné Veszprém megyei, dr. • Bognár József budapesti küldöttek felszólalása után Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének adta meg a szót az elnöklő Boldizsár Iván. A békemozgalom erejét a tömegek cselekvő erőfeszítései jelentik Kállai Gyula felszólalása Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság kormánya és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében szeretettel üdvözölte hazánk békemozgalmának képviselőit, a kongresszus küldötteit, vendégeit, majd egyetértését fejezte ki azzal a megállapítással, hogy a mozgalom ereje megnövekedett, hangja, befolyása mind messzebbre hatol, és tekintélye , a nemzetközi porondon ugyancsak örvendetesen gyarapodik. Aláhúzta azt az elvi-politikai következetességet, amely a békemozgalom tevékenységét jellemzi. Munkája jelentős segítséget nyújtott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány nemzetközi politikája megértetéséhez, ami egyben azt is jelentette, hogy ez a külpolitika mindenkor a legszélesebb néptömegek támogatására számíthatott. A tömegek helyeslése, egyetértése nagy segítséget jelentett mind a pártnak, mind a kormánynak külpolitikai tevékenységében. Ez a támogatás nem csupán helyeslésben és egyetértésben nyilvánult meg, hanem jelentős tettekben is — fűzte hozzá. A magyar békemozgalom mindig éberen és gyorsan reagált az imperializmus agresszív lépéseire és határozotton szállt síkra a népek, az emberi haladás ügye mellett. Tevékenyen járult hozzá az imperialista agresszióval és elnyomással szembeni szolidaritás kibontakoztatásához, a világ békére vágyó millióinak összefogásához, a népek közötti barátság erősítéséhez és ápolásához. Nem túlzás, ha azt mondom: azok a sikerek, amelyeket a szocialista tábor kontinensünk és a világ békéje és biztonsága érdekében folytatott erőfeszítéseivel elért, a széles tömegek ilyen cselekvő támogatása nélkül nem lehettek volna olyan jelentősek és nagyszabásúak. — Mindezért, amit a magyar békemozgalom, a benne egyesült társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak tíz- és százezernyi aktivistája tett és tesz népünk, s az emberiség legnagyobb kincséért — a békéért, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében, további sikereket kívánva, őszinte köszönetét mondok. — A mogyar békemozgalom annak a világméretű mozgalomnak szülötte és része, amelynek most ünnepeljük negyed- százados évfordulóját. 1948. szeptemberében a szinte földig lerombolt lengyelországi városban: Wroclawban gyűlt össze 45 ország ötszáz kiemelkedő személyisége, korunk legmesz- szebbre látó tudósai, írói, politikusai és kiáltványban Jelentették ki: a népek nem akarnak hóborút, s elég erejük van ahhoz, hogy o békét, a kultúrát megvédjék. 1949. áprilisában az első béke-világkongresszus delegátusainak egy részétől a francia hatóságok megtagadták a vízumot, s azok a párizsi tanácskozással párhuzamoson Prágában üléseztek. Ez a ketté- osztottság már fenyegetően érzékeltette a hidegháború légkörét. Ennek ellenére, mi, , akik ott voltunk, nagyszerű történelmi folyamat kiteljesedésének lehettünk tanúi: a népek, a világ lelkiismeretének és felelősségének a honqja szólalt meg, sok nyelven, de közös akarattal, eay célért — a béke megőrzéséért — Ezzel egyidőben új erők jelentek meg a világpolitika frontján: a fasizmus felett győzedelmeskedő Szovjetunió és az akkor születő és viharos gyorsasággal fejlődő szocialista országok képében. A szocialista tábor ereje és az induló tömeg- mozgalom elválaszthatatlan egységbe kovácsolódott. Ahogy a szocialista világrendszer erősödött, úgy terebélyesedett a nemzetközi békemozgalom is. Európa volt a mozgalom bölcsője; a két világrendszer fő erővonalai itt húzódtak, az imperializmus itt kezdte a hidegháborút, ami mögött egy új, minden eddiginél pusztítóbb vi- I lágégés kirobbantásón mesterkedett. Kontinensünk fennmara- | dósának szükséglete hívta életre, s innen indult el a mozga- j lom azon az úton, amely ma már az egész földet átfogja. Benne egységben küzdenek Afrika, Amerika, Asztrólia, Ázs:a és Európa dolgozó, alkotó néA béke erőinek előretörése változtatta meg a nemzetközi politika irányát Ezután arról beszélt, hogy a világhelyzetben az elmúlt négy esztendő során döntő változások történtek. Ma a nemzetközi békemozgalom is más körülmények között dolgozhat, mint akárcsak néhány évvel ezelőtt. Az emberiség előtt megnyílt a lehetősége annak, hogy a vitás kérdések megoldásának eszköztárából véglegesen kiiktathatjuk a háborút. Nyilván nem orról van rtt szó, hogy megvótto1 zott az imperializmus természe- I te. A Szovjetunió, a szocialista | világrendszer megszilárdulása, gazdasági, katonai, politikai erejének, befolyásának és tekintélyének erőteljes növekedése: a gyarmatbirodalmak szétesésé, a nemzeti függetlenségért vívott harc sikerei, a béke- szerető, antiimperialista erők világméretű előretörése váloz- tatta meg a nemzetközi politika alakulásának Irányát és mére[ teit. A burzsoázia politikusai a | felsorolt megmásíthatatlan té- I nyekkel és realitásokkal számolva kezdik elfogadni a két rendszer békés egymás mellett élése alapján álló kapcsolatokat. Ez segíti a nemzetközi feszü't- ség csökkenését, jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi légkör javításához, elősegíti a békeszerető erők harcát és nehezíti a reakciós erők provokációs kísérleteit a nemzetközi helyzet élezésére. A nukleáris háború megakadályozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött egyezménvt joggal- tekinthetjük történelmi jelentőségű eseménynek. A megsokszorozódott, szüntelenül gyaraDodó és a Szovjetunióra támaszkodó erőnek köszönhető, hogy nem lebeg a fejünk felett a termonukleáris háború közvetlen veszélye, s mindazok, akik ezt az egységet akármilyen oldalról gyengítik, végsősoron a háborúellenes, az emberi haladás élvonalában küzdő erők ellen lépnek fel, s önmaguknak, népüknek is ártanak vele. — Sajnálatos: vannak ilyen erők azok között is, akik magukat a népek szabadsága, s a haladás bajnokainak tüntetik fel. A kínai vezetés szakadár tevékenysége már eddig is súlyos károkat okozott minden háboj rúellenes mozgalomnak, antiimperialista erőnek. Meggyőződésünk, hoqy a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok — a szakadár akciók ellenére is — teljesítik történelmi küldetésüket. — Óriási jelentőségű történelmi tettnek voltunk szemtanúi és részesei, amikor a hosszú és ]• kegyetlen vietnami háború befejeződött. Egy kis ' nép fényes diadalt aratott a világ leghatalmasabb, legjobban felfegyverzett, leggazdagabb imperialista hatalma felett. E csodálatos győzelem titkát mindany- nyian jól ismerjük. A hős vietnami nép közvetlenül a saját szabadságáért, földiének függetlenségéért harcolt, s ugyanakkor az eaész haladó emberiségért. Ezt ismerték fel a haladás, a béke és a szabadság hívei világszerte. Ezért támogatták a hazájukat yédő hős néoet szóval, tettel, munkával, s ha kellett, feayverrel is. Kimozdult a holtpontról és komolyan előrehaladt az európai béke, biztonság, a gazdasági, tudományos, művelődési, kulturális együttműködés ügye. Aláírták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szer. ződéseket. Elismerték az önálló, szuverén Német Demokratikus Köztársaság állami létét. A négy nagyhatalom megállapodott Nyugat-Berlin kérdésében. Ezzel elhárultak a legfőbb akadályok az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó tanácskozások elől. Bár a visszahúzó erők méq hátráltatják a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal való végleges megegyezést, Európa biztonságáért a harc eredményesen folyik tovább. A Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi pozíciója jelentősen megerősödött, bekövetkezett világméretű elismerése. A két német államot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A békés egymás mellett élés korunk egyik fő jellegzetességévé kezd válni pei. Ezért lehetett és lehet a jelenkor legátfogóbb, leghatásosabb tömegmozgalma. A világ népei, a dolgozó, alkotó emberek mindig irtóztak a hódító, rabló háborútól és arra törekedtek, hogy elkerüljék azt, mert nekik okozták a legtöbb szenvedést, közülük szedték áldozataikat. Az emberiség legnagyobb gondolkodói — Marx, Engels, Lenin — világosan látták és tudományosan be is bizonyították, hogy a háború az osztólytársadalmak korában a kapitalizmus szükségszerű velejárója. E rendszer osztatlan világuralma idején csupán elérhetetlen ábránd maradt a tartós béke. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével pz emberiség történetében először jött létre olyan társadalmi rendszer, amelynek lételeme a béke. Ennek az államnak a vezetője, Lenin fogalmazta meg elsőként a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét, s kezdte meg a harcot gyakorlati valóraváltásc- ] ért. A szónok ezután méltatta a j Szovjetunió Kommunista, Pártja I XXIV. kongresszusának kidolgo- j zott békeproqramot, amely vi- J lágosan megfogalmazta a Szovjetunió terveit, törekvéseit, amelyek egyben a földkerekseg minden békére vágyó, jószár- dékú emberének a vágyait is kifejezik. — A békés egymás mellett élés politikája korunk egyik fő jellegzetességévé kezd válni. A békés eqymás mellett élés normái, amelyekre a nemzetközi kapcsolatoknak épülniök kell, csak akkor érvényesülhetnek, ha mindkét oldalon tiszteletben tartják azokat. — A békés egymás mellett élésért állhatatosan küzdve ma még erőteljesebben hangsúlyozzuk, hogy oz ideológiában nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés. Az ideológiai harc, a vita és a párbeszéd azonban soha nem lehet a fegyveres konfrontáció előkészítésének fedőszerve, sem pediq az ellen- forradalmi fasiszta erők 5. hadoszlopa. Eszméket nem fegyverrel, hanem csak az igazsáq erejével lehet terjeszteni és győzelemre vinni. Az imperializmus védelmezői az eszmék és információk szabad áramlásáról beszélnek. De a vitát csak addig vállalják, amíg le nem teple- ződik igazi arculatuk. A szép jelszavak mögött azonnal jelentkezik az ideológiai diverzió, az uszító propaganda. Vereség érzetükben pediq az ideológiai fegyvereket azonnal valóságos, csöretöltött fegyverekkel cserélik fel, felrúgják a demokráciát, a törvényességet, mint ahogy ezt tegnapelőtt Indonéziában, tegnap Görögországban tették, ma pedig Chilében teszik. A nemzetközi monopóliumok által támogatott chilei reakció sem merte vállalni az osztályküzdelmet, a törvényesség keretei között, hanem mindent félredobva, a fegyverek erejét vetette be — az ó szavaikat idézem: 4- „a marxista eszme kiirtásáról" A haladás és a demokrácia veszélybe került, a hazafiak százai és ezrei életüket vesztették. De bárhogy alakuljon is, a helyzet, az elmúlt három esztendő kitörölhetetlen nyomot hagyott Chile történelmében. — A nemzetközi politika pozitív változásai örömmel és bizakodással töltik el a világ népeit. A Szovjetunió, a szocialista országok most arra törekszenek, hoqy az elért sikereket megszilárdítsák. A magyar békemozgalom további feladatairól szólva hangoztatta : a maqyar békemozgalom kezdettől fogva arra törekedett, hoqy minél nagyobb tömegeket állítson céljai szolgálatába. Felismerte, hogy a diplomáciai tevékenyséa seqíté- sében döntő szerepet játszik a tömegek egységes véleménynyilvánítása és aktív tevékenysége. A tömegmozgalom ma már ismeri erejét. Az egyes ember az elmúlt negyedszázad alatt megízlelte a nemzetközt politika, a világ széles porondján aratott győzelem örömét és' nem kételkedik többé sem PrP- jében, sem ügye igazában, sem abban, hogy a történelem menetét nem tudja visszafordítani senki. — Tisztelt kongresszus! A Maqyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa olyan célokat tűzött a magyar nép elé, amelyen szívesen munkálkodik minden ember, hiszen szebb, kulturáltabb jövőjén dolgozik. Kérjük a magyar békeharcosoktól, mindenekelőtt azoktól, akiket most a mozgalom vezető testületébe megválasztanak, hogy továbbra is minden erejükkel és tehetségükkel segítsék valóra váltani a szocia-. lista építés programját, pártunk békeszerető politikáját. Erősítsék dolgozó népünkben a szocialista építés sikerei felett érzett jogos nemzeti büszkeség érzését. Ápolják és erősítsék a népek közötti barátság eszméit Sokoldalúan ismertessék a világ népei előtt a magyar dolgozóknak a gazdaság, a tudomány, a kultúra építésében, a népiólét emelésében, a szocialista Magyarország felvirágoztatásában elért sikereit. Kérjük a békeszerető erők moszkvai kongresszusán résztvevő magyar küldöttség tagjaitól, hogy tolmácsolják népünk őszinte békevágyát tenniaka- rását és harckészségét. Képviseljék a Vili. mogyar békekongresszuson kialakított programot — mondotta, majd befeiezésül sok sikprt kívánt az újonnan megválasztásra kerülő országos béketanácsnak, a békeprogram valóra váltásán dolgozó aktivistáknak, a békeharcosoknak, egész dolgozó népünknek. Kállai Gyula beszéde irtán Romesh Csandra, a Béke Világ- tanács főtitkára, a békeerök világkongresszusa nemzetközi előkészítő bizottságának elnöke üdvözölte a Vili. maayar béke- konaresszust, és szólt azokról a feladatokról, amelyek a békemozgalom előtt állnak. A további felszólalók között M. I. Kotov, a szoviet békebizottság főtitkára szólt a kongresszus küldötteihez, maid az ebédszünet után hat szekcióban folytatta munkáját a kongresz- szus. Pénteken reggel a Vili. magyar békekongresszus plenáris üléssel folytatja munkáját.
