Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-19 / 248. szám
/ t9T9. szeptember 19. DUNÁMTÓL! NAPLÓ Nemzetközi összefogással a gázkitörések ellen! A bányászokat fenyegető természeti veszélyek közül kiemelkednek a váratlan szén- és gázkitörések, amelyek tragikus hirtelenséggel lepik meg a dolgozókat és sokszor életüket követelik. Gázkitörésnek azt a jelenséget nevezzük, amelynél a szénben tárolt nagymennyiségű gáz hirtelen szabadul fel es többszáz tonna szenet ragadva magával áramlik a bányaterekbe. A szörnyű erővel kitörő gáz- és széntömeg tönkreteszi az áramlását akadályozó bányabiztosítást, jelentős hosszban megtölti a bányatereket, maga alá temeti az ott tartózkodókat és olyan gázkeverékkel tölti meg az elvonuló légáramot, amely gyújtás esetében a teljes bányára kiterjedő, mindent elpusztító sujtólégrobbanásba mehet át. A mecseki szénbányákban közel nyolcvan éve fordulnak elő gázkitörések. Ezek sok bányász halálát okozták. A felszabadulást követő években a termelés növekedésével a kitörések száma aggasztóan megnővekedett. Kormányzatunk a veszély csökkentésére rendelte el, hogy a Mecseki Szénbányák kebelében működő kutatási osztály keresse a veszély csökkentésének lehetőségeit. Az erre vonatkozó kutatások nagy nemzetközi elismerést váltottak ki, mivel ezek során kifejlesztett védekezési eljárásokkal a kitörések túlnyomó részét megszüntették. Ma már a húsz év előtti helyzethez viszonyítva a termelésre vonatkoztatott kitörési gyakoriság 90 százalékkal csökkent. Ennek világszintű elismerése volt az, hogy 1969-ben Harkányban rendezte meq az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a szénás gázkitörésekkel foglalkozó szimpozionát. Az eredményekhez jelentős mértékben járult hozzá az a több mint 10 éve folyó nemzetközi együttműködés, amelyet a magyar, német és lengyel kutatók alakítottak ki. Ennek az együttműködésnek a keretében az egyes kutatóhelyek szakértői rendszeresen táiékoztatiók eqy- mást terveikről, kutatási célkitűzéseikről és eredményeikről. Több esetben közös kutatásokat is végeztek. Mindhárom ország az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a kitörés- "eszéiv csökkentésében és ez a bánvászok biztonságának növekedéséhez, az üzemmenet kitörésekből eredő zavarainak megszüntetéséhez vezetett. Az eavüttműködés ielentős állomásának színtere lesz a szeptember 19-20-án, a Pécsi Akadémiai Bizottsáq székhazában megrendezésre kerülő VII. kollokvium. Itt a lengyel, német és maavar kutatók nvolc előadás keretében ismertetik elmúlt két- é”i eredményeiket. A mecseki bánvászok naav várakozással tekintenek e találkozás felé abban a reménvben, hogy er további lépés lesz a váratlan szén- és gázkitörések megszüntetésében. Dr. Szirtes Lajos Áktívaülés a Hegyei Pártbizottságon FELVÉTELRE KERESÜNK HEGESZTŐ és CSŐSZERELŐ szakmunkásokat vidéki munkahelyeinkre MINŐSÍTETT HEGESZTŐK és csőszerelők esetében külföldi kiküldetés is lehetséges. Szállást biztosítunk. Jelentkezés: ORSZÁGOS BANYAGÉPGYARTO VALL Budapest IV. kér, Baross u 91—95. Munkaerőgazdálkodás (Folytatás az 1. oldalról.) sait, s mindezekkel összefüggésben, komolyan tanulmányozzák a munkaverseny, illetve szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésében rejlő lehetőségeket. A mezőgazdaság területén szerzett tapasztalatokról szólva Koós László leszögezte: néhány állami gazdaságban és termelő- szövetkezetben — például a bi- kali, a pécsi, a bólyi állami gazdaságokban, valamint az új- petrei és boksái termelőszövetkezetekben —, tudományos igényű munkaszervezési tervek készültek, az ágazat egészére azonban a lemaradás a jellemző. Vannak gazdaságok, ahol még a legelemibb hatásköri kérdések sem tisztázottak. A jó példák ugyanakkor rendkívül előremutatóak. Általános törekvés a termelés szerkezetének egyszerűsítése, a szakosodási folyamat gyorsítása, az élőmunka arányának csökkentése, s az önálló ágazati rendszer kifejlesztése. A Megyei Pártbizottság helyzetelemzése azzal a következtetéssel zárul, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, s az építőiparban dolgozó kommunistáknak továbbra is kiemelt feladatnak kell tekinteniük a határozat végrehajtásának segítését. A közeljövő legfontosabb feladata a jó vállalati tervek maradéktalan megvalósítása, illetve a legjobb tapasztalatok és módszerek hatékony adaptálása. Koós László előadását követően a meghívottak vették át a szót: az aktívaülés szervezői ugyanis a rendezvény egyik alapvető céljának a közvetlen tapasztalatcsere segítését tekintették. Nos törekvéseikben nem csalódtak, élénk vita követte az előadást, amelyet találóan foglalt össze a tanácskozás végeztével Czégény József: voltak, akik pontosan beletaláltak a témába, s voltak olyanok is, akik mellékfogtak. Végső eredményét tekintve azonban valamennyi résztvevőnek hasznos, tanulságos volt a rendezvény, egyértelműen bebizonyosodott, hogy Baranya gazdasági fejlődésének — országos érvényű igazság is — nincs más lehetősége, mint a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel szervezetten gazdálkodni. Baranya gazdasági életének számos vezető állású munkása néhány mondatban illusztrálta, hogy az irányítása alatt álló eaységben mit sikerült megva'ó- sítani a párt- és kormányhatározatból, ugyanakkor ezek az apró referátumok ezt is elárulták, hogy bizony sok helyen még ma sem tudnak mit kezdeni a munka- és üzemszervezéssel, annak szellemét, törekvéseit nem értették meg. Az elmondottakból a határozat számos béklyójára is fény derült. A Szigetvári Konzervgyár igazgatója például arról beszélt, hogy a gyár termékeinek 80 százaléka exportra kerül, a piacok ismerete nélkül a munka- és üzemszervezés fabatkát sem ér. Szemléletes példát mondott arról, hogy kezdetben a munka- és üzemszervezéstől remélték valamennyi problémájuk megoldását, olyannyira a részletekbe mentek, hogy azt is számolni kezdték, hogy egy munkósnőnek hányszor kell a kezét műszakonként felemelnie. Ugyanakkor minden kiló anyagot tízszer kell megmozgatniuk — ennek megoldása sokkal égetőbb feladat. Bácskai Frigyes, az Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat igazgatója találóan jegyezte meg: igaz, hogy a munka- és üzemszervezés hosszú esztendők programja kell, hogy legyen, nem lehet kampányfeladat, de óva intett attól, hogy ez amolyan, hát akkor ráérünk szemléletet eredményezzen. Szikszói Tibor, a BCM igazgatója elmondotta, hogy ők nem vártak az ágazati és nagyvállalati irányelvek megérkezésére, sokkal korábban hozzákezdtek a munkához. Ezt az öntevékenységet azonban nem fogadták egyértelmű lelkesedéssel. Felvetette, hogy az üzem- szervezéssel megbízott öt fős csoport, melyben három közgazdász dolgozik, náluk közvetlenül a gyár legfelső irányítása alá tartozik. Magyarázatában egyben a szervezet fontosságáról is véleményt nyilvánított: „ . .. ha erről lemondunk - mondotta — lemondunk arról is, hogy a vállalat munkáját hatékonyan irányítsuk. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat képviselője gyakori hiányosságokra hívta fel a résztvevők figyelmét, amikor a saját vállalatuk problémáiról szólt: ők is várták, hogy gombnyomásra, felsőbb utasításra, csalhatatlan módszerek alapján megindul a munka- és üzem- szervezés. Ez késett, így természetesen ők is késtek. Ennek ellenére azonban tettek néhány olyan szervezési intézkedést, amely nélkül a mostani rekonstrukciós gondjaik: közepette a vállalat a teljes zűrzavar középette, működne. Sokszor szóltunk mór az új- petrei termelőszövetkezet nagyszerű eredményéről, a tegnapi tanácskozáson az elnök javaslatot tett a mezőgazdasági üzemek közötti együttműködések megszervezésére, a termelöszö vetkezetek önfinanszírozási le hetőségeinek kidolgozására, a szakosított telepek komplettíra- zására. Figyelemreméltó volt a megállapítása, miszerint az új telepék beindításakor sokkal nagyobb türelmet kellene tanú sítani, hiszen az iparban 1-2 esztendő is elmúlik, mire a gé pezet tökéletesen működik, az állattenyésztési telepektől meg már „holnapután" várják az eredményt. A Kesztyűgyár kép viselője elmondotta, hogy a piac és a munkaerőhiány kény szerítő hatása közepette kezdtek hozzá a munkaszervezéshez és az ezzel foglalkozó hatékony szervezet létrehozásához, munka- és üzemszervezés azonban nem kizárólag az ő feladatuk, valamennyi gazdasági vezető kötelessége. Az MSZMP Szigetvári járási Bizottságának képviselője párt koordináló és ellenőző munkájáról beszélt. Végezetül Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára ismertette a szénbányászok munka- és üzemszervezésről alkotott véleményét, tevékenységét.- Nem lehet a munka- és üzemszervezés cél — mondotta —, csak eszköz, módszer a vá lalati hatékonyság növelésére. Természetesen megyei, vagy népgazdasági szinten ez némi képpen másként van, azonban általános érvényű igazság, hogy a gazdaságpolitikai munka szerves része, hatékony eszköze. A Mecseki Szénbányák törekvé se, hogy széleskörű szervezéssel ésszerűsíti a munkafolyamatokat, munka- és üzemszervezéssel segíti a tervfeladatok mennyisé gi és minőségi mutatóinak tel jesítését, a termelő kapacitások jobb kihasználását, a gazdaságos termelést a nehéz fizikai munka megszüntetését. Ugyancsak szervezési intézkedésektől várják a vállalati irányító szervezet tökéletesítését, az üresjáratok, a párhuzamosság kiküszöbölését, a vállalat óriási szellemi kapacitásának hatékony kihasználását. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a munka- és üzemszervezés rangját az adja meg igazán, amit a munkások közvetlen környezetükben vég- hezvisznek, a párt- és kormányhatározatot ugyanis, a középszintű vezetők és munkások aktív közreműködése nélkül, még csak nagy vonalaiban sem lehetséges végrehajtani, s az igazán hatékony szervezés náluk is csak a bányában, a fejtésekben, vagy a munkapadok mellett oldható meg. Békés Sándor Lombosi Jenő Megkezdődött a SZOT országos nőkonferenciája Több mint 250 dolgozó nő, szocialista brigádvezető, munkásasszony és a szakszervezeti nőmozgalom vezetői részvételével kedden megkezdődött a SZOT titkárságának országos nőkonferenciája a szaktanács székházában. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB pórt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is. A konferenciát Gól László 5ZOT-titkár nyitotta meg. A kétnapos tanácskozás céljáról szólva hangsúlyozta, hogy egyetlen központi kérdés — a munka- vállalás és az anyai hivatás — köré csoportosítva lényegében a nőpolitikái határozatokkal kapcsolatos feladatok eqészét áttekintik, s megvizsgálják, miként lehetne a szakszervezetek erejét méq céltudatosabban felhasználni a nömunka feltételei- nek további javítására, a nőpolitikái határozatok végrehaj fásának gyorsítására. A konferencia egyik feladata, hoqy a tapasztalatok alapján további javaslatokat, még kedvezőbb megoldásokat keressen és alakítson ki. A megnyitó után Crerván Mártonná dr., a SZOT nőbizott ságának elnöke tartott vitaindító előadást a munkavállalás és az. anyai hivatás egyeztetésének időszerű kérdéseiről. A nőbizottsáq elnöke részletesen összegezte a dolgozó nők, az anyák érdekében hozott központi és helyi intézkedéseket, hangsúlyozta: a dolgozó nő számára kulcskérdés a biztonságos, örömet nyújtó munka. A legjobb szociális intézkedés is csak mérsékelheti a gondokat, ha a nők munkafeltételei nem javulnak, ha feladatait csak nehézségek árán tudja elvégezni. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az anyákat védő rendelkezések jók, végrehajtásuk, ellenőrzésük a munkavédelmi gyakorlatban azonban méq nem eléq következetes. Még sokféle fizikai, erkölcsi és pszichikai sérelem éri, érheti az anyát a munkahelyén. A kollektíváknak megértőén és felelősen támogatniuk kell a gyermeket váró, nevelő anyákat. Az elmúlt tíz év alatt 250 | ezer fővel nőtt a férfi és csak I 34 ezerrel a női szakmunkások száma, ugyanakkor 47 ezerrel emelkedett a férfi, és 139 ezer fővel a női betanított mUnkáso ké. Ez art mutatja, hogy a segédmunka terhe lassan átkerül a nők vállára. A munkahelyet kereső nők — ha dolgozni akarnak — kapnak munkaalkalmat, de ezt a fejlődést nem követte a nők megfelelő szintű szakmai képzése. Változtatni kell az ifjúkori képzésen is. Nagy gond, hogy m lánygyermeket a csalód, sőt az iskola is csak részben vagy sehogyan sem tájékoztatja az ipari pólyákról, viszont befolyásolják a munkát vállalókat a hagyományok, s jelen van a mielőbbi pénzkeresés szándéka is. Úgy ítéljük meg — hangsúlyozta a beszámoló, hogy a nők szakképzésének helyzete ma az a terület, ahol újratermelődhet, megcsontosodhat a nemek közötti egyenlőtlenség. A szakszervezetek számára a munkásnők képzésének, továbbképzésének segítése politikai kérdés. A konferencián ezenkívül három korreferátum hangzott el a női munkavállalás jelenlegi helyzetéről és problémáiról, a mai család problémáiról, és a dolgozó nő társadalmi, politikai tevékenységéről, majd ezeknek megfelelően három szekcióban a vitával folytatta munkáját a SZOT nökonferenciója, ★ A Szakszervezetek Országos Tanácsa országos nőkonferenciáján Rameisl Ferencné, a Szakszervezetek Baranya me gyei Tanácsának titkára, Nagy Sándorné, a Szakszervezeti Oktatási Központ vezetője, és Kiszeli Béláné, az SZMT nőbizott- ságónak tagja képviseli megyénket, A tegnap kezdődött kétnapos konferencián a munkavállalás és az anyai hivatás időszerű kérdéseiről tanácskoznak « réjztvevőfc. Vályi Péter 1919 -1973 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Vályi Pé- tér elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese baleset során szenvedett súlyos sérülés következtében, szeptember 18-án elhunyt. Vályi Péter elvtárs temetése szeptember 24-én (hétfőn) 15 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Vályi Péter elvtárs munkatársai, elvtársai és barátai 14 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA Vályi Péter Szombathelyen született 1919. december 25- én. Szülei és testvérei 1945 óta tagjai voltak a pártnak. Szombathelyen kitüntetéssel érettségizett, majd 1942-ben ti o Budapesti Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1944. őszéig o si- montornyai bőrgyárban lo- boratóriumve- zetö volt — ezt követően a szekszárdi munko- szolgálatos századhoz hívták be. 1945 januárjában letartóztatták, azzal a váddal, hogy kommunista propagandát folytat. Szüleit a nyilasok internálták. Nyomban a felszabadulás után, 1945. áprilisában Szombathelyen lépett a Kommunista Párt tagjai közé. Korábbi munkahelyén, a simontornyai bőrgyárban bekapcsolódott a termelés megindításának munkájába s részt vett a helyi kommunista pártszervezet megalakításában. Hamarosan o párt- szervezet vezetőségének és a gyár üzemi bizottságának tagjaként is aktív politikai tevékenységet folytatott. 1947-ben vállalatvezetővé nevezték ki, 1948 januárjában pedig az Országos Tervhivatalba került előadóként. Itt később osztályvezetővé nevezték ki, a Tervhivatal pártszervezetének vezetőségi tagja lett. Más társadalmi megbízatásoknak is eleget tett: tagja lett a vállalati szakszervezeti bizottságnak, továbbá a Bőripari Munkások Szakszervezete Központi Vezetőségének. 1948—1952 között a Közgazdasági Egyetemen dolgozott: a tervgözdaságtani, illetve az ipargazdaságtani tanszéken adjunktusként, majd docensként tevékenykedett Vályi Péter halálával fájdalmas veszteség érte az országot az államférfi üzemi szerencsétlenségének híre őszintén megrendítette a magyar közvéleményt, százezrek figyelték aggódva az állapotáról kiadott újabb orvosi jelentéseket. A riasztó közlemények után most mégis nehéz tudomásul venni, hogy nincs többé. Ismert politikus volt, tiszteké, becsülte a közvéleményt. Gyakran talált alkalmat, hogy széles körben, a sajtó, a televízió eszközeivel tájékoztasson az ország, a világ dolgairól. Sokan már szinte személyes ismerősnek tekintették, mert úgy' érezték, hogy az őket izgató lényeges kérdésekre válaszol logikusan, szuggesztíven, kellemes humorral. A „kényes" kérdések éle nála megtört a szókimondó, szellemes válaszokon. Akik személyesen is találkoztak vele, kiváló előadói képességén túl arról is meggyőződhettek, hogy hallgatni, figyelni is tud. Őszintén akart és tudott tájékozódni, tanulni másoktól. Valamennyi ízében bktív, minden iránt érdeklődő szakember és a kis ügyek iránt is fogékony politikus volt. Ebből táplálkozott embersége, közvetlensége, intellektusa. Figyelmességgel és biralmá val tüntette ki mindazokat, akik vele együtt dolgoztak. Szerették 1950-től (t pártapparátusban, 1953-tól pedig az iparirányítás fontos állami posztjain fejtette ki tevékenységét, tilt 1954-ben lett az Országos Tervhivatal elnökhelyettese; 1967-ig a Tervhivatal első elnök-helyettesének tisztét töltötte be. Ezt követően pénzügyminiszterként, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai bizottságának tagjaként végzett eredményes, kiemelkedő munkát. 1971. májusában nevezték ki o Minisztertanács elnökhelyettesévé. Jelentős szerepe volt hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatainak elmélyítésében. Elnöke volt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának, s miniszterelnök-helyettesi kinevezésétől kezdve ellátta a Magyar Népköztársaság képviseletét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Elnöke volt a magyar—szovjet, a magyar—lengyel és a magyar—román kormányközi gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának. Az MSZMP X. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. Kiemelkedő munkásságának odaadó, fáradhatatlan tevékenységének elismeréseként számos magas kitüntetésben részesült Tulajdonosa volt a Népköztársasági Érdemrend arany fokozatának, két ízben tüntették ki a Munka Érdem, renddel, s megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát is. Munkásságával hazánk határain túl is őszinte elismerést és megbecsülést vívott ki; tulajdonosa volt több magas külföldi kitüntetésnek is. őt mint pártmunkást, mint gyárigazgatót, lelkesedtek érte mint előadóért a Közgazdasági Egyetem immár húsz éve végzett hallgatói. Egykori munkatársai az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, s azok, akik külföldi útjai és gyakori üzemi látogatásai során kerültek vele kapcsolatba, most mind-mind megrendülést, fájdalmat éreznek. Eltávozott közülünk egy kommunista politikus, egy hivatásának élő naqy- szerű ember. Legutóbbi beosztásában mint miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST képviselője volt. Kormányunk, orszáqunk gyászában osztoznak a Kölcsönös Gazdasági Segitséq Tanácsa tagállamai is. A tagországok képvise. lói — valamint a KGST-szérve- zet munkatársai a megmond; hatói, hogy Vályi Péter velük együttműködve elévülhetetlen érdemeket szerzett az integrációt hosszú távon szervező komplex program kidolgozásában és a végrehajtás kezdeti lépéseinek megszervezésében. Búcsúzni míndiq nagyon nehéz. Most különösen az. mert nagy feladatokra hivatott politikus életét, alkotó ereje teljében ragadta el a véletlen üzemi tragédia. Derűs, közvetlen lényét újra és újra felidézzük, emléke erőt, emberséget sugároz.
