Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-18 / 247. szám
DUN ANTOll NAPIO 5 1973. szeptember 18. Tanévnyitó a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetének pécsi tagozatán tegnap délelőtt kilenc órakor tartották az ünnepélyes tanévnyitót a Liszt Ferenc Hangversenyteremben, Antal György tagozatvezető, főiskolai tanár köszöntötte a tanárokat, a hallgatókat, köztük a 29 elsőévest. Beszédében többek között említette, hogy mit jelent zenepedagógusnak' lenni Bartók es Kodály országában, ahol „a zene mindenkié" és ahol a Ko- dály-eszmék megvalósítása a legkorszerűbb formában, a lehető legnagyobb állami támogatás segítségével történik. Nagyon fontos a lexikális tudás elsajátítása is, de a legfontosabb az, hogy a rengeteg ismeretanyagban eligazodjanak, az összefüggéseket alkotó módon értsék meg. S természetesen a dolgokat át is éljék, ne csupán megtanulják. Majd az 1973/74- es tanév újdonságaival foglalkozott. Az intézet továbbra is főleg zenepedagógusokat, zeneiskolai tanárokat nevel. Ezt bizonyítja a névváltozás is, amely szerint az intézet neve: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetének pécsi tagozata. A hangszeres képzés mellett az új tanévtől bevezetik a zenekari képzést is. Az elsősök részére az első évfolyam ,,próba-év" lesz. Koródi Gábor felvétele Vagyis év végén, a vizsgákén dő| el véglegesen, hogy ki maradhat munkája, tanulmányai alapján az intézet hallgatója továbbra is. A tagozatvezető ünnepi beszéde után az elsőéves hallgatók eskütétele következett. V Szép időben, jó kedvvel... Vidám táncot járnak a népitóncosok a szekszárdi felvonuláson. — Szokolai felv. — Sétatéri vasárnap délelőtt Szekszárdi szüreti napok Szüretre invitálta az országot Szekszárd szombaton, vasárnap: ezen a hétvégen rendezték meg a vörösbor táplálta fesztelen kedvű őszi ünnepet, a szüreti napokat. A rendezők igazán elégedettek lehetnek, mert a szüreti napok történetében most először a rendezvény időpontjában megkezdődött az „igazi szüret” is Szekszárdon. így a tízezerre becsült vendégsereg többet is kopott, mint amennyit várt: a programon felül hamisítatlan, derűs szüreti hangulatot. . . A rendezvénysorozat mór szombaton délután megkezdődött. Bár ebben az időpontban több kiállítást is nyitottak, a legnagyobb látványosság a gimnázium udvarán karóba húzott ökör volt, amelyet máglya- halálra ítélt a jól számító vendéglátóipar. Ugyanezen a délutánon jókora tömeg szurkolt a díszes, kétfogatú és négyfogatú kocsik hojtóinak, akik a Siócsárda előtti réten bizonyították, hogy erősen tartják kezükben a gyeplőt. A vörösborfesztivál, — bizonyára igazi fesztivál-hangulatban — az alföldi borok teljes sikerével zárult, a híres „hegyvidéki vörösök" hátrább kerültek a sorban .,. A szüreti napok alkalmából országos tanácskozás keretében találkoztak a fotó-szakkörveze- tők, a népművészeti és iparművészeti szakkörök vezetői, a néptánc oktatók és a szőlész-borász szakemberek. Nyolc helyen nyílt kiállítás, nem számítva az „alkalmi tárlatokat”, bemutatókat. Kiállították a leqszebb szüreti témájú felvételeket, a Sárközi Néoművészeti és Háziipari Szövetkezet reorezentatív termékeit, e népművészet mestereinek alkotásait, bemutatták Gemenc élővilágát, az egzotikus madarak. s a vadászkutyák nemesebbjeit ... A legtöbb vendég vasárnap délután érkezett Szekszárdra, hogy lássa a non fénypontját, a gigászi méretű, színpompás szüreti felvonulást. A város fő útvonalán végigvonuló menetet közel tízezer ember nézte véaia, este pedig „hét országra szóló” szüreti bál zárta a szekszárdi szüreti napokat. — Vízmű Kétújfalun. A község vízellátási gondjait kívánják megoldani a vízművel, amelyet az előzetes tervek szerint jövő fcben kezdenek kivitelezni. Van , valami meghitt, kedves hangulata a vasárnap délelőtti fúvószenének. Messze- hangzó dallamait fel-felkapja egy könnyű széláramlat, s beúszik velük a környező ódon utcák ódon házainak nyitott ablakain. Merj ilyen szép, derült vasárnap délelőtt csendesebb a város. Kitárulkoznak az ablakszemek, odakínálják magukat a bőséges fénynek, amely most lassan elönti az egész teret, Körülsimogatja a házakat, a parkoló autókat, a sétáló embereket, akik a zene hangjaira közelebb jönnek. A gyerekek futva, a hem mindennapi élmény izgalmával, a felnőttek lassú, kényelmes léptekkel, hiszen a térzene megvárja őket. Megvárja és ott is fogja őket. Eleinte úgy százan-száz- ötvenen? — azután eqyre többen sétálnak erre. Lehetünk tán félezren is itt, az öreg vadgesztenye-allé dús koronái alatt, Kellemes, bágyadt-meleg sugarak törnek át a lombokon. Még jólesik az árnyék is. de felettünk már erősen rozsdába hajlik a zizegő levelek zöldje, és az olykor lehalkuló muzsika szép, lágy pianóiba már bele-bele- puffan eqy lepottyanó qesztenye „dobszólamo" . .. Szép, lágy dallamok erősöd- nek-halkulnak. A hallgatók széles gyűrűjében két bányászzenekar muzsikál, az Ércbányász és a Szénbányász Fúvószenekar felváltva. Egymással szemben ülnek díszes formaruhájukban, rézhangszereiken csillanó fények vibrálnak, zenéjüket fel-felcsattanó hálás taps nyugtázza. Azután egy kis mozgás — a hallgatósáq közelebb húzódik a másik zenekarhoz, majd vissza ... Az emberek eqy kicsit elmélázva hallgatják ezt a muzsikát. Tekintetükön, g szemükben derűs a béke, q kedves, hangulatos vasárnap délelőtt nyugalma. Vannak itt minden korosztályból. A fiatalok otthonosan leülnek a lépcsőkre, de a többség sétálgató, botjára támaszkodó öregúr, Hallgatják a Magyar táiakat, a Rossini-nyitányt, meg Weiner magyar táncainak különös, itt-ott számukra idegenül csendülő modern hqngzatait, pontozott ritmusát. Egy kis nosztalgiával várják talán a nagyszülőinktől hallott „békebeli" térzenék Patzeller-kerlngőjét, Radeezky-indulóját... És lám —, kedvükre máris felcsendül q Császár keringő... Igaz, nem pavilonban ülő „kqtona- bando" hangszereiből, és naqyA mi t CÁRI ÉRDEMKERESZT É5 KOSSUTH-BANKÓK Régiség-börze Pécsett- A fejemet rá, hogy hamisítvány ez a Nagy Sándor ezüst tetradrachma. Tíz éve keresem, de még sehol sem akadtam rá. Kétezer forintot rizikó érte adni - fontolgatja egy vérbeli gyűjtő.- Ha török időkből való ez a veretes pisztoly, akkor kétszázötvenért elviszem. Ezt a szablyét pedig két és fél ezerért - mustrálgatja egy amatőr ..fegyverszakértő” a kirakott tárgyakat.- Van nekem Itt kérem három famozsaram, meg egy blonder keretű gobleinem, adia cserébe azt az ingaórát, nem jár rosszul. No vigye az ördöq, adok rá még két római bronzpénzt is - alkudozik oz egyik régiséggyűjtő. * Vasárnap délelőtt q Vasutas Könyvtárban tartották meg a Gyűjtők Klubjának hagyományos „Ki mit gyűjt” ■éoiség csereközvetítését. A hosszú asztalokon csaknem ezer eladásra kínólt régiség, ; ’’melyeket az árverés szabályai szerint értékesítettek.- Ezek katonai és polgári térképek az I. világháborúból, amott harctéri vázlatok \ 1943-ból, aztán különböző pénzkatalóqusok, eay múlt századi Egyiotomról szóló kötet, Mária Terézia kép, réz alaozatú öngyújtó „matuzsálem" - sorolja a ritkaságokat a börze vezetője. A kínált értékek között ‘öbbnvire fém- és papírpénzeket látni. Melyik a legértékesebb darab?- Talán az a bizonyos Nagy Sándor drachma, -!m”tvről a bizottság sem tudta megállapítani, hogy valódi-e. Aztán az ugyancsak ezüst Thasos, bár ennek eredete is vitás. Nagy az érdeklődés I. Sándor bolgár cár vörös zománc tiszti érdemkeresztiére, amelyet 1879-ben adtak ki, és már régen nem volt a börze- kgtológusban. * Elcsitul a gyűjtök izgatott moraja, a börze vezetője megkezdi oz árverést: , - 33 darab újság 1916\ bál, osztrák—magyar monarchia kiadása, kötve 150 forint! 151, 152, 153 .. . F. J. bajuszé, díszbotos „tambur- major" sincs itt, oki a kavicsokon sétálgató napernyős szépasszonyokkal szemezne lopva. Más a közönség, más a muzsika is. Bányászok zenélnek itt, ebben a városban, ezen o téren, ahol vén gesztenyék alatt évszázados hagyomány — tavasz- szol és napfényes szeptemberi vasárnapokon — a fúvószene. A bányászok Bartókot és Muszorgszkijt játszanak, és az emberek csendben, szinte áhítattal fogadják magukba a nemvórt, meglepő zeneműveket. Most szakasznyi kerekfejű szőke kiskatono sétál erre a dóm felől, ünneplő nyokkendő- sen, hajadonfőtt. Egyikük meq- torpan, társai utón szól: „Szlusajtye!. . Az Egy kiállítás képei-nek „kievi nagykapuja" cseng-bong a Séta téren. S az ünnepien horangzúgásos himnusz dallamába — milyen különös véletlen! — belekongat g közeli toronyóra. Most veri a 11-et. A messzehangzá muzsikát meg fölkapja egy széláramlat. Körül viszi a játszótéren, és beúszik vele o környező ódon utcák ódon házainak nyitott ablakain .., WoMínger Endre Huszonöt termelőszövetkezeti pályamunka egy kötetben A közelmúltban hagyta el az egri nyomdát 4200 példányban a 133 oldalas „A mi tapasztalataink" című könyv, amely a múlt évi üzem- és munkaszervezés tárgyú TOT pályázat 25 legjobb pályamunkáját tartalmazza, A szerzők valamennyien gyakorlati vezető emberek, termelőszövetkezeti elnökök, agronómu- sok, főkönyvelők, üzemgazdászok, sőt, a püspökladányi pályamunkát Huszti Balázs, a tsz párttitkára, a nagybaracskait pedig Nagy János, az Ellenőrző Bizottság elnöke küldte be. S noha a könyv nem lép fel irodalmi igénnyel, a szerzői még csak szakirodalmi babérokra sem pályáznak, éppen életszerűsége, dokumentális hitelessége, a gyakorlat próbáját kiállt példák ereje miatt első betűtől az utolsóig izgalmas olvasmány. Külön öröm, hogy a kötetben két pályadíjat nyert baranyai szerzőt is üdvözölhetünk, Boksái Antalt, a bqksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet elnökét, aki a háztáji üzemág szervezésének helyi tapasztalatait teszi közzé és Gergely László főogronómust, a bükkösdi Rákóczi Tsz szakemberét, aki a második kategóriában nyert pályadíjat. A könyvben Gergely László fejezetének címe: A kukorica lekerül a dombról .. . s szerzője a pályamunkában azt mutatja be, hogy a gyenge adottságú hegyvidéki termelőszövetkezet is képes fejlődni, ha termelésszerkezetét az üzem adottságaihoz alakítja. Figyelmet érdemelnek azok az írások, amelyek az önálló ágazati elszámolás ma még nem eléggé elterjedt, de igen értékes üzemszervezési módszerével foglalkoznak, A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a pályázat kiírásával és a könyv megjelentetésével igen gyorsan reagált a Központi Bizottság 1971 decemberi és a Kormány 1972 éveleji üzem- és munkaszervezés javításáról hozott határozatára. A könyv írásai annak bizonyítékai, hogy közös gazdaságaink jól tudnak élni a meqnöveke- dett önállósággal, vállalják a vele járó nagyobb felelősséget, szenvedélyesen kutatják azokat az új utakat, amelyek előbbre viszik a gazdálkodást, hatékonyabbá teszik a termelést, javítják a szövetkezet belső életét, vagyis, az üzemi mikromecha- nizmust. Mint azt Szabó Istvánnak, a TOT elnökének a könyvhöz írt előszavából megtudjuk, ez a könyv egy TOT által tervezett sorozat első kötete. A jövőben az elnökség minden évben kiír egy hasonló pályázatot a szövetkezeti mozgalom egy-egy aktuális kérdésével kapcsolatban s a legérdekesebb írásokat könyv alakban is megjelentetik. Díszítőművészeti kiállítás nyílt A kötéssel, horgolással, suba- szőnyeg-készítéssel, batikolos- sal, a kézimunkakészítés különböző módjaival ismerteti meg a környéken lakó asszonyokat a József Attila Művelődési Házban működő díszítőművészeti szakkör. Az ismeretanyag, ahiit elsajátítanak, a népi hímzés világából ered. Forrásviláguk a baranyai hímzésféleségek színes együttese: a bogádi és az ormánsági stíluselemek is. A szakköri tagok gyűjtik a változatos mintákat és tapasztalatszerzésen is voltak megyénk sok községében. De felhasználják a magyar népi hímzés más tájainak a motívumait is, és a modern igényeknek megfelelően alkalmazzák ezeket. Térítőkön, függönyökön, ruhadíszeken fedezhetjük fel egyebek között a gyűjtött és átalakított kalocsai, zalai, sárközi, mezőkövesdi, sőt a kalotaszegi mintákat is. A szakkör közel tíz éve alakult. Tagjai — körülbelül 25-30- an - zömükben dolgozó és nyugdíjas nők, pedagógusok, tisztviselők, valamint diákok. Tegnap munkájukat bemutató kiállítás nyílt a fenti művelődési házban. A kiállítást öt órakor Vóradi Géza, a Pécs városi Művelődésügyi Osztály csoportvezetője nyitotta meg. A díszítő- művészeti szakkör tárlatán megyénk magyar, délszláv, német és székely hímzés-motívumait felhasználó munkák láthatók. Ezeken kívül észrevehetjük hazánk népművészeti egységeinek hímzés-díszítéseit is a húsvéti abroszokon, térítőkön, párnákon, blúzokon, kötényeken, falvédőkön vagy éppen a subaszőnyegeken. Egy modern sarok pedig azt érzékelteti, hogy a már kihaló népi stílusjegyek miként érvényesülhetnek mai életünk öltözködésében és lakáskultúrájában. A kiállítás egy héten át tekinthető meg délelőtt tíztől este hétig. Szeptember 18-tól 30-ig Duna—Tisza közi napok A Pécsi Pannónia Sörgyár és a Dunaszekcsői Halászcsárda is részt vesz a ma kezdődő — a vendéglátóipar és a kereskedelem fejlődését bemutató — Du- na-Tisza közi napok rendezvényein. A tizenhárom napos seregszemle résztvevői több településen — Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Kiskőrösön, Tiszakécs- kén, Bácsalmáson, Dunavecsén, Kerekegyházán, Kunszentmlkló- son — mutatják be termékeiket, szórakoztató műsoraikat. Ma délelőtt Kecskeméten, a Megyei Tanács dísztermében nyitják meg a rendezvénysorozatot, s ezzel megkezdődik a - félszáz — ruházati, iparcikk, kereskedelmi és vendéglátó vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet, ÁFÉSZ és művelődési otthon reprezentotív „felvonulása". A különböző gépek, üveg- és porcelán, kozmetikai, valamint cukrászati és hidegkonyhai kiállítások, műsoros vacsorák, vetélkedők, mirelité, készétel, konzerv, üdítőital, kávé, tej és sütőipari termékek bemutatójáról csak a teljesség igénye nélkül írhatunk — a legérdekesebbek közül említenénk néhányat. Az érdeklődők megtekinthetik a „Házilagos festés ábécéje” című kiállítást, a modern fürdőszoba és konyhoberendezésj. valamint iparcikk bemutatót, megkóstolhatják a szerb és a vadászvacsora ételeit, részt vehetnek szüreti bálokon, irodalmi esteken, műsoros divatbemutatókon, filmvetítéseken és városnézéseken. Az első Duna—Tisza közi napok programjait szeptember 28- án értékelik, s eqyidejűleg meghatározzák az 1974. szeptember 16-28-a között megrendezendő második DTN előkészítésének főbb tennivqlóit.
