Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-02 / 231. szám
/ speciális szakmai tárgyak oktatásában, a politikai nevelőmunka javításában, a tárgyi feltételek javításában, és a szabadidős tevékenység segítésében, A másik felhívás „falujárásra” invitál, és a Csongrád megyéi Egyetemi és Főiskolai Tanácstól Indult. Célja: a falu közművelődésének segítése, ismeretterjesztéssel, elemzések, felmérések, kismonográfiák készítésével, ó népi emlékek megmentésével. a tanyasi iskolák oktatási-nevelési feltételeinek javításával. Tessék választani..; Igaz, ami igaz, ez a jelen-! téstétel nem volt éppen kato-i nás. Valahogy így hangzott:- Parancsnok elvtárs jelentem, hogy... — itt némi meghatott torokkőszörülés következett - nem tudok jelenteni semmit .,. Tóth Szilárdnak, az Ifjú Gárda megyei parancsnokának két alapos oka is volt a megbocsátásra: az ifjú gárda szakasz tagjai lányok voltak, s ez a szakasznyi lány az ifjúgárdisták augusztusi orszáqos szemléjén harmadik helyezést ért el. Ez pedig olyan nagy dolog, hogy nem lehetett csak úgy egyszerűen, katonás tömörséggel közölni: „parancsnok elvtárs, győztünk .. Megverték a fiúkat Nem volt ez olyan könnyű, „jöttünk, láttunk, győztünk" siker. A lányok, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium harmad-, illetve most már negyedéves tanulói az egész kiképzési évet becsületesén végigdolgozták, tervszerűen végrehajtották a kiképzési tervben előírt feladatokat, - és nagyon akartak. Ez meglátszott már akkor is, amikor az egész évben tanultakról, elméleti és gyakorlati felkészültségükről első ízben kellett számot adniok: az ifjúgárdisták megyei szemléjén, amelyet Si- kondán tartottak. Baranya megye 20 ifjú gárda szakasza vett részt ezen az erőpróbán, s a rendkívül feayelmezett, katonásan viselkedő ifjú seregből is kitűnt a Janus Gimnázium csapata — pedig a „teremtés koronáinak” szép szál legényei is näqyon meg akarták mutatni, mit tudnak ... A megyében ők lettek a legjobbak — íqy nem lehetett vitás, hogy melyik szakasz képviselie Baranyát az ország legjobb if- júaárdistáinak szemléjén. Erre külön is készültek a lányok: Ba- latonfenyvesen táboroztak, maid Szigetváron, a várban a meqyeí parancsnok Irányításával gyakorlatoztak ... Kitüntették a „kis parancsnokot” A nogy erőpróba Nógrádve- rőcén, az „ország szeme” előtt volt. — Mindenki bennünket figyelt. Huszonkét szakasz vett részt a szemlén, válogatott 170 -180 centis legények, és erre beállítunk mi a lányokkal. Azért sportszerűek voltak a fiúk, szurkoltak nekünk - mondja Tóth Szilárd. Nem volt valamiféle kimenő- ruhás séta ez a szemle, igen kemény versenyben kellett megállni a helyüket ä lányoknak. Csak ízelítőül, hogy mi mindent kellett csinálni ezért a harmadik helyért: volt fegyveres váltófutás, úszóverseny, lö- vészversény rajkötelékben, majd a Szakaszversenyek következtek. Az eqyik napon: 14 kilométeres hadi túra a Börzsönyben, különféle megpróbáltatásokkal. A másik napon: ugyanez nyolc kilométeres távon. Es nemcsak fizikummal kellett bírni, elméleti feladatok' megoldásával. is nehezítették a versenyt... A lányog összeszedtek néhány jól fejlett vérhólyagot — és olyan magas pontszámot, hogy fiúk sárgultak az irigységtől. Ha a lövészet is „bejön” — ez egy kicsit gyengébben ment — feljebb is léphettek volna a dobogón ... Nagy visszhangja volt a harmadik helynek. A KISZ KB első titkára külön is meglátogatta a lánycsapatot, nyertek egy sereg táborozási felszerelést, és a szakasz két tagja kitüntetésben részesült. Hochrein László hadnagy, hivatásos tiszt, aki a szakaszt vezette a szemlén, a KISZ aranykoszorús jelvényét kapta, Kovacsevics Mártát, akit egymás között „kisparancsnoknak” titulálnak, a „Haza szolgálatáért” érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. A ranqos kitüntetés viselője tizenhét esztendős ... Egy iskola — ©gy szakasz Baranya megyében 1600 Ifjúgárdista teljesít szolqálatot, vesz részt rendszeres kiképzésben. — Indulásnak jó volt ez a nagyszerű harmadik helyezés, de ez még csak további munkára serkent bennünket — mondja Tóth Szilárd, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka. Sok helyütt még csak a keretek vannak meg, ezeket tartalommal kell megtölteni, erősíteni szeretnénk sorainkat a középiskolákban az „egy iskola, egy ifjúqárda-szakasz” elv alapján. Arra törekszünk, hogy jól képzett parancsnokok irányítsák a fiatalokat, — ennek érdekében is bővítjük kapcsolatainkat az MHSZ-szél, munkásőrséggel, honvédséggel. Tevékenységünk természetesen nem merül ki a kiképzési feladatok végrehajtásában - főkozött figyelmet fordítunk arra, hogy a fiatalok jól érezzék magukat-közöttünk, hasznosan, élményt adóan töltsék szabad idejüket, Szórakozzanak „szolgálaton kívül" is ... D. K. J. F ő ■ I s k 0 1 a Szőke kis srác harsogja a Centrum Aruház sarkán a vasárnapi sporteredményeket. — Te is beálltál újságárusnak ? — Egy rövid időre. Sajnos elvesztettem az anyukámtól bevásárlásra kapott húsz forintot. Talán most délelőtt meg is tudom keresni ... — Hát persze, hogy meg — mondja Godvár István, a Hétősztöl Három „fiatalos program* A tanévvel egyidőben indul az új országos mozgalom, „égy napot az iskoláért” címmel. Ez nemcsak a tanulók akciója lesz: óz üzemek, Intézmények KISZ-fiataljáinak segítségét is várják ... Az egyetemistákhoz, főiskolásokhoz egyidőben két felhívás is szól. A KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa a szakmunkásképzés segítésére hívja fel a felsőfokú tanintézetek KlSZ-szer- vezeteit. Az egyetemisták, főiskolások segítséget tudnak nyújtani a közismereti tárgyak. fői Dunántúli Napló „rikkancsa”, aki civilben műszaki főiskolás, - Néhány percen belül borravalóból összeáll a húszas. Igaz, most hónap vége van, és ilyenkor már kevésbé gálánsak az emberek. — Megéri az újságárusitás? — Fizetésnap után nem rossz a pénz. Ha ezer példányt eladok — volt már ilyen - a postától 325 forintot kapok. A borravaló pedig néha eléri az 500 forintot is. Hozzáteszem, eny- nyit csak akkor tudok keresni, ha jó a Hétfői Dunántúli Napló... * Hat pécsi diák árul újságot a megyeszékhelyén. A posta tájékoztatása szerint a Hétfői Dunántúli Naplóból 3300 darabot adnak el átlagosan, Esti Hírlapból pedig 6Ö0 darabot. Most kísérletképpen a diákok foglalkoznak a Népsport és Hétfőj Hírek árusításával is. A legjobb diák újságárusok: Godvár István, Lénárt István, Szeitz Gyula, mindhárman műszaki főiskolások. Focizz fiam... A Komlói Bányász pályáján edzést tartott a „Bakony Vegyész" kölyökcsapa- ta. A kis lurkók szorgalmasan kergették a labdát, úgy látszott, hogy teljes létszámban sorakozott fel a gárda az edzésre. Később azonban még egy „Bakony Vegyész" mezes kis focista sán- tikált ki az öltözőből és leült a kispadra, onnét figyelte társait. Kiabált, szurkolt, irányított, tanácsokat adott, „elméletben" focizott. Annyira belemelegedett a játékba, hogy észre sem vette időközben megérkezett szüleit. — Miért nem vagy a pályán? — kérdezte megróván az atya. A kisfiú hiába érvelt, hiába mutatta fájós, dagadt' lábát; az atyai szív csak nem lágyult meg. — Ha nem focizol rendesen, elmész kereskedőnek. Megértetted? Értjük. Aztán magára vessen. a haszontalan kölyök, ha netán dolgoznia kell. —- Korcsmár — Harmadik hely — vérhólyagokkal , Ifjúgárdisták Stressz nélkül Szabad idő a szabadban A szabad idő eltöltésének módját két tényező határozza meg: a tetszés szerint, szabadon választott tevékenységre fordítható időmennyiség (vagyis a munka, az alvás, a házimunka, beszerzés és keresetkiegészítő tevékenység mellett fennmaradó „valódi” ' szabad idő) és a szabad idő eltöltésének - testedzésnek, művelődésnek, szórakozásnak - rendelkezésünkre álló lehetőségei. Tulajdonképpen van egy harmadik tényező is - talán ennek a szerepe a legdöntőbb az egyén életében, és ez befolyásolható felvilágosítással - az egyes ember hajlama, testi és lelki alkata, életkora, igényei, érdeklődése - hiszen ennek alapján születik meg a döntés: kocsmába menni, vagy tévét nézni, sportolni vagy olvasni, kirándulni vagy kártyázni. A tiszta szabad időt csökkentő tényezők ellenére mégis csak van mindenkinek bizonyos mennyiségű ideje, amit a hazánkban és városunkban rendelkezésre álló lehetőségek között választva úgy tölt el, úgy használja fel, ahogy saját döntése alapján jónak látja. Lássuk röviden az egyes tényezőket. Mészáros András és Antal Gyula 1971-es felmérése alapján (1200 pécsi dolgozó) a napi átlag szabad idő Pécsett 4,9 óra volt (ami eléri a fejlett országok szabadidő-átlagát) ; hétköznap 3,0, szombaton 3,9, szabad szombaton 5,6, és vasárnap 7,4 óra — ezen kívül van még a fizetett évi szabadság, amely koncentrált szabad időt jelent, szinte egész nap azt csináljuk, amit szeretünk. Igen érdekes a szabad idő eltöltésének megoszlása: hétközben a megkérdezettek 76,6 százaléka otthon tölti a szabad idejét, másutt 23,4 százaléka — hét végén pedig 35,8 százaléka otthon, másutt 64,2 százaléka; közel 40 százalék utazással, kirándulással, turisztikával. Természetesen az időjárás és az évszak is befolyásolja az időtöltés módját, a pécsi felmérés szerint tavasztól— őszig a megkérdezettek 18,6 százaléka tartózkodik a város határában lévő telkén, 17 százaléka pedig 0 Pécstől távolabbi helyeken, főleg a Balaton mellétt. Második tényező, amely szabad időnk eltöltését befolyásolja — a rendelkezésre álló különböző lehetőségek nagy választéka. Ezek egyike: a szabadban töltött szabad idő. Mit, mikor, mennyit? Ha üdül, vagy utazik az ember, kikerül megszokott környezetéből, kiszabadul az urbanizációs ártalmak és a naponta ismétlődő stress-helyzetek börtönéből — új dolgokat lát, tapasztal, él át - szinte újjászületik. Az üdülés és az utazás a legszerencsésebben egyesítik magukban a különböző stress mentesítő tényezőket — a szokatlan, idegen ingerhatások pedig gyógyító stressként hatnak a neurotikus emberre. Szabad időnk felhasználásánál három dologra kell ügyelnünk: (T) Az idő — különösen mai, rohanó, ingergazdag és impressziókat záporozó korunkban — drága kincs. Vigyázzunk rá. A magunkéra is és a máséra is. Seneea írta az óköri Rómában: „Időnk egy részét nyíltan elrabolják, más részét ellopják tőlünk, harmadik része észrevétlenül elfolyik: mégis az a legcsúnyább időveszteség, amely hanyagságunk eredménye.” (2) Maga a szabad időben végzett tevékenység semmiképpen ne okozzon stresst. Mindenféle szórakozásnál gondoljuk meg: mikor, mit és menynyit. (D A szórakozások és időtcl- tésfajták dús választékából úgy válogassunk, hogy egészségünket megőrizzük, alkalmazkodó képességünket növeljük, egyéniségünket fejlesszük és szellemünket csiszoljuk. Legyen a választásunk bölcs és változatos. Selye János szerint minél gyakrabban változtatjuk tevékenységünket, annál biztosabban óvjuk szerveinket a felőrlő- déstől és lassítjuk az öregedés folya matát. Nos, ezekután kezdjük el utunkat, és nézzünk körül, mi mindenre használhatjuk szabad időnket. Testedzés, tömegsport A mozgáshiányban, túltáplált- Ságban és - főleg szellemi dolgozóknál — idegrendszeri túlterhelésben szenvedő modern ember számára óriási jelentőségű, életet hosszabbító — gyakran életmentő - sőt bizonyos értelemben fiatalító a sportolás és testmozgás. Igen, de mit és hol!? A kocogás, nagyon jó, de nem old meg mindent. Nem mindenütt lehet kocogni, a szennyezett levegőjű belső városrészekben nem is ajánlatos és nem is mindenki bírja. Aránylag kevés hely és felszerelés kell az asztaliteniszhez. Régebben sokfelé lehetett látni pingpongasztalokat - iskolákban, kollégiumokban, üdülőkben, klubokban, sőt üzemekben és magánházaknál is. Ma valahogy kezd kimenni a divatból. Pedig kitűnő lelki és testi kikapcsolódást, átváltást jelent. Fantasztikus ötletnek tűnik (de milyen egészséges lennel): háziversenyek egy lakóház *A„ B. és C. lépcsőházának lakói, vagy két „szomszédvár" között. Megszűntek a „grundok” is, ahol napestig nyugodtan focizhattunk - mostanában nem is tudom, mi lesz az utánpótlással - ma a gyerekek az úttesten rúgják a labdát, sokszor élet- veszélyes szituációkat teremtve. Az összes különböző labdajátékhoz (kispályás foci, kosárlabda, kézilabda, röplabda) pályák kellenének — de hol? Talán megoldás lenne, ha az iskolai, üzemi és egyesületi pályákat valahogyan hozzáférhetővé tennék a dolgozó felnőttek számára is. Ugyanez vonatkozik tulajdonképpen a szertornára és atlétikára is. Jó hír viszont, hogy elkészült a Mecseken az erdei tornapálya - tessék használni I Végezetül az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó kedves szórakozásról - a kuglizásról néhány szót. Valaha sok helyen — kerthelyiségekben, klubokban, kollégiumokban, strandokon — lehetett tekepályákat, lengő-kuglit és szenvedélyes kuglizókat látni. Igaz, hogy gyakran sörözés kísérte a kuglicsatákat - ma kezd éltűnni éz a jó szórakozás, a sörözés viszont megmaradt,,, Dr. Ludwig Károly VASÁRNAPI MtllEKlET J * I
