Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-16 / 245. szám

1973. szeptember 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Egy esztendős az új szervezeti felépítés i Házán és Siklóson ismét kisméretű téglát gyártanak Hunka- és üzemszervezés Tégiahegyek a gyárudvaron a Pécsi Tervező Vállalatnál Kedvező tapasztalatok — A számítástechm módszereit még nem alkalmazzák A PTV-nél az esztendő végén — minden bizonnyal kifizetik az eredményes munkaversenyre tervezett negyedmillió forint kö­rüli összeget, amelyből mintegy kétszázan részesülnek a vállalat háromszáz produktív termelő munkát végző dolgozója közül. A ko­rábbi esztendőkben az árbevétel a szinuszgörbe ábráját követte •— a tervszerű gazdálkodást szinte megbénította az időről-időre jelentkező pénzhiány. A munkaverseny céljául határozták meg az idén, hogy december 10-re a vállalat egységei befejezik az 1973. évi terveiket, hogy végre utolérhessék önmagukat. Kényszerítő körülmények Az elmúlt év elején kezdték meg a vállalat átszervezését — ekkorra világossá vált, hogy a régi szervezetekben képtelenek eredményesen működni. Korsze­rű, az építési piac várható ala­kulására, valamint a területi fejlesztés céljaira orientált, né­hány meghatározott profilban kiválót nyújtó szervezeti egysé­get kellett létrehozni. Miért? A régi műtermi szervezetben a főmérnök közvetlen felügyele­te alatt dolgozott valamennyi egység, sem a normális irányí­tást, sem a szükséges segítsé­get megadni ilyen körülmények I özött nem lehetett, A műter­mek élén álló építészek első­rendű feladata a tervezés volt — az irányítással csak nagyon I erlátozott mértékben tudtak rglalkozni. A műtermi egysé­gek sem a létszám, sem a költ­ség, sem a bérgazdálkodásban nem voltak képesek önállóan működni — az ösztönző bére­zés pedig hosszú ideig csak i ópia volt. Tehát éppen elég l első indíték volt a vállalat «'lére került új igazgató (új el­képzelésekkel) azonnal átlátta, l ogy eredményesen csak akkor !,sz képes dolgozni, ha enged a kényszerítő körülményeknek. Mindez jónéhórry hónappal megelőzte a kormány 1003/1972- i s munka- és üzemszervezés- r 51 szóló rendeletét, s amikor < i Építési és Városfejlesztési Minisztérium irányelvei megér- I eztek (1972 augusztusában) o I TV már egy hónapja az új : ervezeü formák között műkö- c jtt. Jónéhány egyhelyben topogó, 1 mácstalanul kapkodó vállalat­ról beszélgettem már a mun- 1 i- és üzemszervezésről, s va- I (mennyien a felsőbb szerve­ket okolták a csalhatatlan re­ceptek hiánya miatt. Nos, a pécsi tervezők nem vártak ilyen csodaszert — mégis nagy hasz­nát vették a minisztériumi i ónyelveknek: jó néhány utóla­gos korrekciót hajtottak végre ennek alapján, de jó néhány esetben igazolta a szervezők e lképzeléseit, s a szelleme azt bizonyította, hogy a PTV-nél jó utakon járnak. Több száz interjú A világot azonban nem „for­gatták ki sarkaiból" anélkül, hogy a dolgozók véleményét ki ne kérték volna. A Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara alapos, a vál­lalat valamennyi dolgozóját magábafoglaló szociológiai fel­mérést végzett, amelynek so­rán megkísérelték kielemezni a vállalat légkörét, a vezetők szakmai, politikai, emberi és vezetői magatartását, a bére­zés, a munka hatékonyságát, valamint azt, hogy szükséges­nek vélik-e a vállalat átszerve­zését. A kérdőíves felmérést — 370 kérdőívet adtak ki, melyből 307-et töltöttek ki — kettő volt teljesen értékelhetetlen, néhány kérdésben pedig számítógépek­kel értékeltek, majd az ered­ményeket kiegészítették, össze­verették a szóbeli interjúk ada­taival. Az összefoglalóból kitűnt, hogy a dolgozók döntő többsé­ge aggódott munkahelyéért, s hajlandó áldozatot hozni érte, sőt már régóta foglalkoztatja őket vállalatunk egy-egy gond­ja. esetleg egész működése, l.'n■•-"-'•'(or aggodalmukat fe­jezték ki, hogy a felmérés hát­ha nem ad megfelelő képet, • felmérésben résztvevők retu­sálják a hallottakat, nem hasz­nosítják a javaslatokat, mint korábbi tapasztalataik bizonyít­ják. A felmérésekből egyértel­műen kitűnt, hogy a dolgozók tisztában vannak (1972 első hó­napjairól van szó) a vállalat kedvezőtlen helyzetével, sőt néhányon drámainak minősítik azt. Többen kizárólag a vezető­ket okolták ezért, A hibák közül néhányat — sorrendiség nélkül — a követ­kezőkben határozták meg: a j vállalati szervezet kialakítása- i kor inkább személyi, mintsem vállalati érdekek kerültek elő- j térbe. A kicsi, s merev struk- | túrájú műtermek a változó igé- ' nyékhez nem tudnak alkalmaz­kodni, a középszintű vezetők nagy többsége gyakorlatilag szerep nélküli báb, a munkafe­gyelem laza, s amíg egyes műtermekben túlóráznak, a má­sikakban munkanélküliség van. Az „építész-centrikusság”-ot helytelenítik, az alkotói sza­badságról helytelen elképzelé­sek uralkodnak, az információk a „folyosókon áramlanak" és így tovább... A felmérés alaposságáról ér­demes néhány kérdést felje­gyezni: elégedett-e munkaköre tekintélyével, a szép formakere­sést, a korszerűséget, avagy a gazdaságosságot tartja-e a legfontosabbnak, a párt- és kor­mányhatározatok befolyásol­ják-e munkáját, változtatna-e a jelenlegi vállalati szervezeten, képezi-e önmagát, milyennek tartja felettese szakmai, politi­kai képzettségét, emberi maga­tartását, dolgozik-e más he­lyett, hány százalékban hasz­nálja ki munkaidejét, hány órát tölt el értekezleteken, mi­lyenek a munkahelyi körülmé­nyek, bérezések ,..? „Felforgatják a világot" A szociológiai felmérést kö­vetően a Marx Károly Közgaz­dasági Egyetem pécsi tagozta elkészítette a szervezési kon­cepciót — ugyanakkor a válla­laton belül is létrehozták a szervezést segítő bizottságo­kat, melyekben a szakmai ve­zető, a párt-, szakszervezet és ifjúsági szervezet képviselői biz­tosítják az átszervezés demok­ratizmusát. Az elmúlt esztendő júliusá­ban — egyhónapos átmeneti állapotot biztosítva — létre­hozták az új szervezetet, amely­ben decentralizált komplex iro­dákban folyik a termelés. A műszaki igazgató irányítá­sa alatt működnek az újonnan alakított területfejlesztési és rendezési osztály, a műszaki fejlesztési osztály, valamint a termelési főosztály. Az utóbbi­hoz kapcsolódik a három komplex iroda, a mélyépítési iroda, valamint az organizáció- és árelemzési csoport. A gaz­dasági igazgató közvetlenül irányítja a közgazdasági-, el­látási-, pénzügyi és számviteli-, valamint belső ellenőrzési osz­tályokat. Az igazgató egyenes utasítással látja el az igazga­tási és személyzeti osztályokat. A komplex irodák, és a mély­építési iroda önálló tervvel, bér- és létszámgazdálkodással rendelkeznek, s a fegyelmi jog­kör is az irodavezető, illetve az irodatanács hatáskörébe tarto­zik. Az utóbbiról még nem szól­tunk: az irodavezető (csak irá­nyító, szervezeő és ellenőrző feladata van, a műtermi veze­tőnek tervezni is kellett) a ka és matematika „élesben" szakosztályvezetők (gépész, sta­tikus, építész, belső építész) a pórt-, szakszervezet és KISZ- szervezet képviselőiből áll, de a demokratizmus jegyében, szinte teljesen önálló hatáskörrel irá­nyítják az irodákat. Az írás elején említett mun­kaverseny az 50—100 fős iro­dák között zajlik, győzelem, vagy jó helyezés esetén a dolgo­zók olyan magas anyagi elisme­résben részesülnek az esztendő végén, amelyről korábban még csak nem is álmodhattak. A Termprog és a Szíszter Mint említettük a vállalat ve­zetői szokatlan magabiztosság­gal nyilatkoznak, az 1973-as esztendő várható eredményeit egyértelműen a munka- és üzemszervezésnek tulajdonítják. Ez azonban egyáltalán nem tölti el megelégedettséggel őket. További feladat — a Szegedi Tervező Vállalattal közösen dolgoznak ezen — a termelési folyamatok gépi programozása. Érdekes példákat hallottam en­nek fontosságáról: az egyik komplex irodában tételezzük fel, hogy 100 fő dolgozik, tő­lük ennyiszer 200 000 forint ter­melési értéket várnak. Ez az iroda kapacitása. Ezzel szem­ben áll a munkaterhelés. Tehát olyan helyzetet kell kialakítani amelyben a „K” egyenlő vagy legalább hasonlít „m-hez”. A gép könnyen kideríti, hogy akár az irodák között, akár az irodán belül, hol nincs meg az egyen­súly, hol kell átcsoportosítani az erőket. Ugyancsak tanulmá­nyozzák a SZÍSZTER alkalmaz­hatóságát (szellemi munka szervezésének általános sémá­ja). A szellemi munka szervezé­sét a hatékonyság és idő függ­vényeként vizsgálják. Könnyű belátni, hogy van egy ideális szint, amelyet lehetséges meg­közelíteni, elérni azonban nem lehet. A munkák kezdetekor meredeken emelkedik a görbe, később azonban ellaposodik, sőt vannak pontjai, amikor visszaesik, ugyanis a szellemi munkának, tervezésnek vannak olyan szakaszai, amikor valami­féle hiba miatt az egész mun­kát, vagy egy részét elölről kell kezdeni. Nos ezeket a visz- szaeséseket szeretnék kiküszö­bölni azzal, hogy időnként le­állítják az előrehaladást, s az addigi összes eredmény ala­pos felülvizsgálatáig egy lépés­sel sem mennek tovább. így el­érhető, hogy a szellemi munka hatékonysági görbéjén nem lesznek fűrészfogszerű vissza­esések. Lombosi Jenő Többszázezer blokktégla pira­misa ötlik a Görcsöny felé uta­zók szemébe, A mögötte meg­húzódó téglagyár gondja pilla­natnyilag az, hogy hol tárolja a kész, de eladatlan téglákat. A görcsönyiek nincsenek egyedül. A Tégla- és Cserépipari Egye­sülés nemrég kiadott tájékozta­tója szerint augusztusig 32 riiil- l,ió tégla halmozódott fel az üzemek tárolóhelyein, s ez a szám az év végéig várhatóan 150 millióra növekszik. Nem új jelenség ez a tégla­iparban, évről évre megismétlő­dik. Legfeljebb azzal az elté­réssel, hogy idén a korábbiak­nál jóval nagyobb a felhalmo­zódós. Tavasszal, az építkezések megindulásakor kezdődiic a vá­sárlók rohama. A téglagyárak munkája viszont sokban függ az időjárástól, ők akkor kezdik a gyártást, amikor legnagyobb az igény. Idén is így volt. A foko­zott igény kielégítésére ötven­millió téglát importált a keres­kedelem, ez azonban csak a második félévben érkezett meg, amikor már amúgy is lényege­sen csökken a kereslet. Ha valaki ennek hallatán fel­keresné a TöZEP-et, Hogy kis­méretű téglát vásároljon, csa­lódottan fordulna vissza. A fel­halmozódott készlet ugyanis ki­zárólag a B—30-as típusú blokk- tégából áll. Kisméretűt éppúgy nem lehet kapni, mint az év elején. A gyártás és a vásárlók igénye között valahol megbom­lott az egyensúly, A gyárak ér­deke természetesen az, hogy minél gazdaságosabban termel­jen. A blokktégla háromszor na­gyobb a kisméretűnél, viszont arányosan lényegesen kevesebb agyag, szén kell hozzá, az anyagmozgatás, szállítás — a nagyobb méret miatt — lénye­gesen olcsóbb. Építészeti szem­pontból is előnyösebb, mert az üreges szerkezet a nagy szilárd­ság mellett kitűnő hő- és hang- szigetelő tulajdonságokat bizto­sít. A vásárlók mégis inkább a kisméretű téglát keresik. A blokktégla ugyanis nem alkal­mas kémények, válaszfalak épí­tésére, ezenkívül drágább is. Ezer darab ára 4060 forint, a kisméretűé pedig 914 forint. Könnyen felismerhető, hogy ek­kor is lényegesen olcsóbb, ha háromszor annyit kell vásárolni, mint a blokktéglából. A téglaipar azonban csak a blokktéglák gyártását fejlesztet­te. Az utóbbi években a Bara­nya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat Mohácson és Görcsöny- ben létesített új üzemeket, kis­méretű téglát azonban egyikben sem gyártanak. A TOZÉP-nél kö­tetnyire duzzad a levelezés, egy­mást követik a tárgyalások, hi­szen nekik sem kényelmes mina'- untalan elutasítani a vásárlót. Fejlesztés ide, fejlesztés oda, a téglaipari vállalat arra kénysze­rült, hogy két üzemében, Má­zán és Siklóson visszaálljon a kisméretű téglák gyártására. Az igényeket tekintve azonban még ez is kevés. Várható, hogy újabb két üzem követi az előb­biek példáját. A gyárak udvarán magasodó téglahegyek tehát elsősorban nem a vásárlókedv csökkenését, hanem a kereslettől eltérő kíná­latot jelzik. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy augusztustól már ke­vesen vágnak bele egy építke­zésbe. Nem szívesen vállalkoz­nak arra sem, hogy tavaszig a telkükön tárolják a téglát. Volt már arra példa, hogy valaki Or- fün tavaszra a téglájának csak hűlt helyét találta. Valaki, vagy valakik, így egyszerűbbnek ta­lálták a beszerzést. Marad az egyetlen lehetőség, a kényszerű tárolás. Ez pedig, enyhén szólva nem éppen kifi­zetődő. A rakodás és az eszköz- lekötés összes költsége sok mil­lióval csökkenti a tégla- és cse­répipar nyereségét. Kurucz Gyula A következetesség, a dicséret ereje Jóviseleti mozgalom Azelőtt szidta őket, kiabált velük — a gyerekek pedig fe­leseltek. Később már nem szólt, maga szedte fel az el­hajított dinnyehéjat, papír­szeleteket. A gyerekek elszé- gyellték magukat. Ezután ke­reste az alkalmat, hogy vala­miért megdicsérhesse őket. Egyszer összehívta a ház fia­tal lakóit, s arról beszélt ve­lük, hogy milyen más lenne a park, ha nem szemetelnének nem taposnák le a virágokat, hanem vigyáznának szépsé­gére, tisztaságára. Bruckner Lászlóné, a pécsi Bánki Donét utca 23-as szá­mú épület házmestere így in­dított egy rokonszenves „gye­rek-mozgalmat". — Később már csak arra kellett figyelnem, hogy ne mulasszam el a dicsérő szót — meséli Bruckner néni. — A jóindulat megváltoztatta őket. Egyszer felmosták a lépcsőházat, de előtte nem söpörtek, (gy csak szétmózoL ták a port. Kétszer kellett fel­mosnom, míg végül valóban tiszták lettek a lépcsők. Va­lamennyit megdicsértem, se­gíteni akartak. Aztán meg­kértem őket, hogy többet ne tegyék. Nem azért, mert ne­kem így több munkát adnak, hanem mert ez az én felada­tom. Most nyáron — az iskolai szünetben — már külön füzet­be írtuk a férjemmel a gyere­kek nevét, s mellé, hogy ki milyen munkáért hány piros pontot kapott. Augusztus vé­gén aztán a lépcsőházi „zsi- bongó”-ban rendezett házi ünnepségen értékeltük a ver­senyt. Jutalmul csokoládét, cukrot adtunk valamennyinek.- Mit szólnak ehhez a szü­lők? — Kezdetben legyintettek. Most már jönnek hozzám, hogy írjam be a piros pontot valamelyik fiúnak, vagy kis­lánynak, mert segített felvin­ni a csomagjukat, vagy mert látták amikor összegyűjtötte a ház előtt szétdobólt papír­darabokat. Annak is örülnek, hogy a gyerekek nem rohan­gálnak a lépcsőházban, s fa­papucs helyett gumitalpú strand-papucsot kérnek T mert az nem csattog. Vasár­naponként, délután 2 órától 4-ig csendes pihenő van a házban — a gyerekek is hall­gatnak. * Az utóbbi napokban to­vább nőtt a jóviseleti mozga­lom tagjainak száma: jelent­keztek a szomszéd épületben lakó gyerekek is . .. L É. lavult Harkány energia­ellátása Megnyugtatónak látszik Har­kány villamosenergia-ellátása, amely mindeddig sok panasz, baj forrása volt. Elég volt egyet­len zivatar, hogy több órára, sőt napokra leálljon a szolgál­tatás, és fölösleges elmondani, hogy mit jelent a vízhiány — hi­szen a vízszolgáltatáshoz is vil­lamosenergia szükséges — a kórháznak, és a sokszor tízezer vendéget fogadó fürdőnek. A DÉDASZ eddig is, s ezután is fokozott figyelmet szentelt ennek 'a terűiéinek, üdülőterü* létként kezeli, és'Szolgáltatása színvonalának' további emelésé­re törekszik. E törekvés jegyében született a mostani megoldás is. Harkány térségében valamennyi vonalat ellenőrizték, rendbe­hozták a túlfeszültség levezeté­sére szolgáló berendezéseket. Ezek közül sok tönkrement, má­sutt pedig — ahol eddig még nem volt — beszereltek ilyen készüléket. Ezek nagymértékben csökkentik a villámcsapások okozta üzemzavarokat. Két he­lyütt — a kemping és a kórház mellett — kicserélték az egesz transzformátort. Átcsoportosították a hálózati vonal ellátási területét is. Ez art jelenti, hogy Siklós és Harkány községet egyetlen külön és rö­vid hálózati vonal látja el most energiával. Az áramot a siklósi 120/20 kilovoltos alállomásból táplálják a vezetékbe. Ennek nagy előnye, hogy jóval bizton­ságosabb egy rövid szakasz üzemeltetése. Egy hosszú háló­zati vonalban, ha valahol üzem­zavar áll be, az egész vonal tönkremegy, szünetel a szolgál­tatás. így volt ez korábban Har­kányban is, addig kellett várni, amíg az egész vonalat végig­vizsgálják, a hibát meglelik, s elhárítják. Ez vett oly sok időt igénybe. A javítás ideje tehát csökken. Sok apró, bosszantó üzemza­vart okoznak a harkányi fák. De még gondolni is rossz ró, hogy legallyazzák a csodaszép fasort, ősfókat. Nem is lehet, hi­szen védett terület. A villamos­vezeték viszont a fák koronájá­ban megy sokhelyütt. Előbb- utóbb megoldást kell találni er­re is, és ió lenne mindjárt a legmegfelelőbb megoldást meg­találni: kábeleket kellene eze­ken a területeken fektetni. Ez pénzkérdés, de sajnos szembe kell nézni ezzel az új (?) gond­dal is . . . És, ha már a pénz­ügyekről esett szó, feltétlenül meg kell említeni, hoqy a tarta­lék energiával hadilábon állnak Harkányban is. Legalább a víz­szolgáltatás folyamatossága ér­dekében kellene helyi áramfej­lesztő berendezést beszerezni, hiszen Harkány egyre nő, s mi­nél többen lesznek a községben, annál kevesebb ideig szenvedik e| a víz hiányát. Eúön az az idő, amikor egy négyórás áramkie­sés már meghaladja azt a tűfesi időt, amely most még elég nagy. I.

Next

/
Thumbnails
Contents