Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-16 / 245. szám
1973. szeptember 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Egy esztendős az új szervezeti felépítés i Házán és Siklóson ismét kisméretű téglát gyártanak Hunka- és üzemszervezés Tégiahegyek a gyárudvaron a Pécsi Tervező Vállalatnál Kedvező tapasztalatok — A számítástechm módszereit még nem alkalmazzák A PTV-nél az esztendő végén — minden bizonnyal kifizetik az eredményes munkaversenyre tervezett negyedmillió forint körüli összeget, amelyből mintegy kétszázan részesülnek a vállalat háromszáz produktív termelő munkát végző dolgozója közül. A korábbi esztendőkben az árbevétel a szinuszgörbe ábráját követte •— a tervszerű gazdálkodást szinte megbénította az időről-időre jelentkező pénzhiány. A munkaverseny céljául határozták meg az idén, hogy december 10-re a vállalat egységei befejezik az 1973. évi terveiket, hogy végre utolérhessék önmagukat. Kényszerítő körülmények Az elmúlt év elején kezdték meg a vállalat átszervezését — ekkorra világossá vált, hogy a régi szervezetekben képtelenek eredményesen működni. Korszerű, az építési piac várható alakulására, valamint a területi fejlesztés céljaira orientált, néhány meghatározott profilban kiválót nyújtó szervezeti egységet kellett létrehozni. Miért? A régi műtermi szervezetben a főmérnök közvetlen felügyelete alatt dolgozott valamennyi egység, sem a normális irányítást, sem a szükséges segítséget megadni ilyen körülmények I özött nem lehetett, A műtermek élén álló építészek elsőrendű feladata a tervezés volt — az irányítással csak nagyon I erlátozott mértékben tudtak rglalkozni. A műtermi egységek sem a létszám, sem a költség, sem a bérgazdálkodásban nem voltak képesek önállóan működni — az ösztönző bérezés pedig hosszú ideig csak i ópia volt. Tehát éppen elég l első indíték volt a vállalat «'lére került új igazgató (új elképzelésekkel) azonnal átlátta, l ogy eredményesen csak akkor !,sz képes dolgozni, ha enged a kényszerítő körülményeknek. Mindez jónéhórry hónappal megelőzte a kormány 1003/1972- i s munka- és üzemszervezés- r 51 szóló rendeletét, s amikor < i Építési és Városfejlesztési Minisztérium irányelvei megér- I eztek (1972 augusztusában) o I TV már egy hónapja az új : ervezeü formák között műkö- c jtt. Jónéhány egyhelyben topogó, 1 mácstalanul kapkodó vállalatról beszélgettem már a mun- 1 i- és üzemszervezésről, s va- I (mennyien a felsőbb szerveket okolták a csalhatatlan receptek hiánya miatt. Nos, a pécsi tervezők nem vártak ilyen csodaszert — mégis nagy hasznát vették a minisztériumi i ónyelveknek: jó néhány utólagos korrekciót hajtottak végre ennek alapján, de jó néhány esetben igazolta a szervezők e lképzeléseit, s a szelleme azt bizonyította, hogy a PTV-nél jó utakon járnak. Több száz interjú A világot azonban nem „forgatták ki sarkaiból" anélkül, hogy a dolgozók véleményét ki ne kérték volna. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara alapos, a vállalat valamennyi dolgozóját magábafoglaló szociológiai felmérést végzett, amelynek során megkísérelték kielemezni a vállalat légkörét, a vezetők szakmai, politikai, emberi és vezetői magatartását, a bérezés, a munka hatékonyságát, valamint azt, hogy szükségesnek vélik-e a vállalat átszervezését. A kérdőíves felmérést — 370 kérdőívet adtak ki, melyből 307-et töltöttek ki — kettő volt teljesen értékelhetetlen, néhány kérdésben pedig számítógépekkel értékeltek, majd az eredményeket kiegészítették, összeverették a szóbeli interjúk adataival. Az összefoglalóból kitűnt, hogy a dolgozók döntő többsége aggódott munkahelyéért, s hajlandó áldozatot hozni érte, sőt már régóta foglalkoztatja őket vállalatunk egy-egy gondja. esetleg egész működése, l.'n■•-"-'•'(or aggodalmukat fejezték ki, hogy a felmérés hátha nem ad megfelelő képet, • felmérésben résztvevők retusálják a hallottakat, nem hasznosítják a javaslatokat, mint korábbi tapasztalataik bizonyítják. A felmérésekből egyértelműen kitűnt, hogy a dolgozók tisztában vannak (1972 első hónapjairól van szó) a vállalat kedvezőtlen helyzetével, sőt néhányon drámainak minősítik azt. Többen kizárólag a vezetőket okolták ezért, A hibák közül néhányat — sorrendiség nélkül — a következőkben határozták meg: a j vállalati szervezet kialakítása- i kor inkább személyi, mintsem vállalati érdekek kerültek elő- j térbe. A kicsi, s merev struk- | túrájú műtermek a változó igé- ' nyékhez nem tudnak alkalmazkodni, a középszintű vezetők nagy többsége gyakorlatilag szerep nélküli báb, a munkafegyelem laza, s amíg egyes műtermekben túlóráznak, a másikakban munkanélküliség van. Az „építész-centrikusság”-ot helytelenítik, az alkotói szabadságról helytelen elképzelések uralkodnak, az információk a „folyosókon áramlanak" és így tovább... A felmérés alaposságáról érdemes néhány kérdést feljegyezni: elégedett-e munkaköre tekintélyével, a szép formakeresést, a korszerűséget, avagy a gazdaságosságot tartja-e a legfontosabbnak, a párt- és kormányhatározatok befolyásolják-e munkáját, változtatna-e a jelenlegi vállalati szervezeten, képezi-e önmagát, milyennek tartja felettese szakmai, politikai képzettségét, emberi magatartását, dolgozik-e más helyett, hány százalékban használja ki munkaidejét, hány órát tölt el értekezleteken, milyenek a munkahelyi körülmények, bérezések ,..? „Felforgatják a világot" A szociológiai felmérést követően a Marx Károly Közgazdasági Egyetem pécsi tagozta elkészítette a szervezési koncepciót — ugyanakkor a vállalaton belül is létrehozták a szervezést segítő bizottságokat, melyekben a szakmai vezető, a párt-, szakszervezet és ifjúsági szervezet képviselői biztosítják az átszervezés demokratizmusát. Az elmúlt esztendő júliusában — egyhónapos átmeneti állapotot biztosítva — létrehozták az új szervezetet, amelyben decentralizált komplex irodákban folyik a termelés. A műszaki igazgató irányítása alatt működnek az újonnan alakított területfejlesztési és rendezési osztály, a műszaki fejlesztési osztály, valamint a termelési főosztály. Az utóbbihoz kapcsolódik a három komplex iroda, a mélyépítési iroda, valamint az organizáció- és árelemzési csoport. A gazdasági igazgató közvetlenül irányítja a közgazdasági-, ellátási-, pénzügyi és számviteli-, valamint belső ellenőrzési osztályokat. Az igazgató egyenes utasítással látja el az igazgatási és személyzeti osztályokat. A komplex irodák, és a mélyépítési iroda önálló tervvel, bér- és létszámgazdálkodással rendelkeznek, s a fegyelmi jogkör is az irodavezető, illetve az irodatanács hatáskörébe tartozik. Az utóbbiról még nem szóltunk: az irodavezető (csak irányító, szervezeő és ellenőrző feladata van, a műtermi vezetőnek tervezni is kellett) a ka és matematika „élesben" szakosztályvezetők (gépész, statikus, építész, belső építész) a pórt-, szakszervezet és KISZ- szervezet képviselőiből áll, de a demokratizmus jegyében, szinte teljesen önálló hatáskörrel irányítják az irodákat. Az írás elején említett munkaverseny az 50—100 fős irodák között zajlik, győzelem, vagy jó helyezés esetén a dolgozók olyan magas anyagi elismerésben részesülnek az esztendő végén, amelyről korábban még csak nem is álmodhattak. A Termprog és a Szíszter Mint említettük a vállalat vezetői szokatlan magabiztossággal nyilatkoznak, az 1973-as esztendő várható eredményeit egyértelműen a munka- és üzemszervezésnek tulajdonítják. Ez azonban egyáltalán nem tölti el megelégedettséggel őket. További feladat — a Szegedi Tervező Vállalattal közösen dolgoznak ezen — a termelési folyamatok gépi programozása. Érdekes példákat hallottam ennek fontosságáról: az egyik komplex irodában tételezzük fel, hogy 100 fő dolgozik, tőlük ennyiszer 200 000 forint termelési értéket várnak. Ez az iroda kapacitása. Ezzel szemben áll a munkaterhelés. Tehát olyan helyzetet kell kialakítani amelyben a „K” egyenlő vagy legalább hasonlít „m-hez”. A gép könnyen kideríti, hogy akár az irodák között, akár az irodán belül, hol nincs meg az egyensúly, hol kell átcsoportosítani az erőket. Ugyancsak tanulmányozzák a SZÍSZTER alkalmazhatóságát (szellemi munka szervezésének általános sémája). A szellemi munka szervezését a hatékonyság és idő függvényeként vizsgálják. Könnyű belátni, hogy van egy ideális szint, amelyet lehetséges megközelíteni, elérni azonban nem lehet. A munkák kezdetekor meredeken emelkedik a görbe, később azonban ellaposodik, sőt vannak pontjai, amikor visszaesik, ugyanis a szellemi munkának, tervezésnek vannak olyan szakaszai, amikor valamiféle hiba miatt az egész munkát, vagy egy részét elölről kell kezdeni. Nos ezeket a visz- szaeséseket szeretnék kiküszöbölni azzal, hogy időnként leállítják az előrehaladást, s az addigi összes eredmény alapos felülvizsgálatáig egy lépéssel sem mennek tovább. így elérhető, hogy a szellemi munka hatékonysági görbéjén nem lesznek fűrészfogszerű visszaesések. Lombosi Jenő Többszázezer blokktégla piramisa ötlik a Görcsöny felé utazók szemébe, A mögötte meghúzódó téglagyár gondja pillanatnyilag az, hogy hol tárolja a kész, de eladatlan téglákat. A görcsönyiek nincsenek egyedül. A Tégla- és Cserépipari Egyesülés nemrég kiadott tájékoztatója szerint augusztusig 32 riiil- l,ió tégla halmozódott fel az üzemek tárolóhelyein, s ez a szám az év végéig várhatóan 150 millióra növekszik. Nem új jelenség ez a téglaiparban, évről évre megismétlődik. Legfeljebb azzal az eltéréssel, hogy idén a korábbiaknál jóval nagyobb a felhalmozódós. Tavasszal, az építkezések megindulásakor kezdődiic a vásárlók rohama. A téglagyárak munkája viszont sokban függ az időjárástól, ők akkor kezdik a gyártást, amikor legnagyobb az igény. Idén is így volt. A fokozott igény kielégítésére ötvenmillió téglát importált a kereskedelem, ez azonban csak a második félévben érkezett meg, amikor már amúgy is lényegesen csökken a kereslet. Ha valaki ennek hallatán felkeresné a TöZEP-et, Hogy kisméretű téglát vásároljon, csalódottan fordulna vissza. A felhalmozódott készlet ugyanis kizárólag a B—30-as típusú blokk- tégából áll. Kisméretűt éppúgy nem lehet kapni, mint az év elején. A gyártás és a vásárlók igénye között valahol megbomlott az egyensúly, A gyárak érdeke természetesen az, hogy minél gazdaságosabban termeljen. A blokktégla háromszor nagyobb a kisméretűnél, viszont arányosan lényegesen kevesebb agyag, szén kell hozzá, az anyagmozgatás, szállítás — a nagyobb méret miatt — lényegesen olcsóbb. Építészeti szempontból is előnyösebb, mert az üreges szerkezet a nagy szilárdság mellett kitűnő hő- és hang- szigetelő tulajdonságokat biztosít. A vásárlók mégis inkább a kisméretű téglát keresik. A blokktégla ugyanis nem alkalmas kémények, válaszfalak építésére, ezenkívül drágább is. Ezer darab ára 4060 forint, a kisméretűé pedig 914 forint. Könnyen felismerhető, hogy ekkor is lényegesen olcsóbb, ha háromszor annyit kell vásárolni, mint a blokktéglából. A téglaipar azonban csak a blokktéglák gyártását fejlesztette. Az utóbbi években a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat Mohácson és Görcsöny- ben létesített új üzemeket, kisméretű téglát azonban egyikben sem gyártanak. A TOZÉP-nél kötetnyire duzzad a levelezés, egymást követik a tárgyalások, hiszen nekik sem kényelmes mina'- untalan elutasítani a vásárlót. Fejlesztés ide, fejlesztés oda, a téglaipari vállalat arra kényszerült, hogy két üzemében, Mázán és Siklóson visszaálljon a kisméretű téglák gyártására. Az igényeket tekintve azonban még ez is kevés. Várható, hogy újabb két üzem követi az előbbiek példáját. A gyárak udvarán magasodó téglahegyek tehát elsősorban nem a vásárlókedv csökkenését, hanem a kereslettől eltérő kínálatot jelzik. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy augusztustól már kevesen vágnak bele egy építkezésbe. Nem szívesen vállalkoznak arra sem, hogy tavaszig a telkükön tárolják a téglát. Volt már arra példa, hogy valaki Or- fün tavaszra a téglájának csak hűlt helyét találta. Valaki, vagy valakik, így egyszerűbbnek találták a beszerzést. Marad az egyetlen lehetőség, a kényszerű tárolás. Ez pedig, enyhén szólva nem éppen kifizetődő. A rakodás és az eszköz- lekötés összes költsége sok millióval csökkenti a tégla- és cserépipar nyereségét. Kurucz Gyula A következetesség, a dicséret ereje Jóviseleti mozgalom Azelőtt szidta őket, kiabált velük — a gyerekek pedig feleseltek. Később már nem szólt, maga szedte fel az elhajított dinnyehéjat, papírszeleteket. A gyerekek elszé- gyellték magukat. Ezután kereste az alkalmat, hogy valamiért megdicsérhesse őket. Egyszer összehívta a ház fiatal lakóit, s arról beszélt velük, hogy milyen más lenne a park, ha nem szemetelnének nem taposnák le a virágokat, hanem vigyáznának szépségére, tisztaságára. Bruckner Lászlóné, a pécsi Bánki Donét utca 23-as számú épület házmestere így indított egy rokonszenves „gyerek-mozgalmat". — Később már csak arra kellett figyelnem, hogy ne mulasszam el a dicsérő szót — meséli Bruckner néni. — A jóindulat megváltoztatta őket. Egyszer felmosták a lépcsőházat, de előtte nem söpörtek, (gy csak szétmózoL ták a port. Kétszer kellett felmosnom, míg végül valóban tiszták lettek a lépcsők. Valamennyit megdicsértem, segíteni akartak. Aztán megkértem őket, hogy többet ne tegyék. Nem azért, mert nekem így több munkát adnak, hanem mert ez az én feladatom. Most nyáron — az iskolai szünetben — már külön füzetbe írtuk a férjemmel a gyerekek nevét, s mellé, hogy ki milyen munkáért hány piros pontot kapott. Augusztus végén aztán a lépcsőházi „zsi- bongó”-ban rendezett házi ünnepségen értékeltük a versenyt. Jutalmul csokoládét, cukrot adtunk valamennyinek.- Mit szólnak ehhez a szülők? — Kezdetben legyintettek. Most már jönnek hozzám, hogy írjam be a piros pontot valamelyik fiúnak, vagy kislánynak, mert segített felvinni a csomagjukat, vagy mert látták amikor összegyűjtötte a ház előtt szétdobólt papírdarabokat. Annak is örülnek, hogy a gyerekek nem rohangálnak a lépcsőházban, s fapapucs helyett gumitalpú strand-papucsot kérnek T mert az nem csattog. Vasárnaponként, délután 2 órától 4-ig csendes pihenő van a házban — a gyerekek is hallgatnak. * Az utóbbi napokban tovább nőtt a jóviseleti mozgalom tagjainak száma: jelentkeztek a szomszéd épületben lakó gyerekek is . .. L É. lavult Harkány energiaellátása Megnyugtatónak látszik Harkány villamosenergia-ellátása, amely mindeddig sok panasz, baj forrása volt. Elég volt egyetlen zivatar, hogy több órára, sőt napokra leálljon a szolgáltatás, és fölösleges elmondani, hogy mit jelent a vízhiány — hiszen a vízszolgáltatáshoz is villamosenergia szükséges — a kórháznak, és a sokszor tízezer vendéget fogadó fürdőnek. A DÉDASZ eddig is, s ezután is fokozott figyelmet szentelt ennek 'a terűiéinek, üdülőterü* létként kezeli, és'Szolgáltatása színvonalának' további emelésére törekszik. E törekvés jegyében született a mostani megoldás is. Harkány térségében valamennyi vonalat ellenőrizték, rendbehozták a túlfeszültség levezetésére szolgáló berendezéseket. Ezek közül sok tönkrement, másutt pedig — ahol eddig még nem volt — beszereltek ilyen készüléket. Ezek nagymértékben csökkentik a villámcsapások okozta üzemzavarokat. Két helyütt — a kemping és a kórház mellett — kicserélték az egesz transzformátort. Átcsoportosították a hálózati vonal ellátási területét is. Ez art jelenti, hogy Siklós és Harkány községet egyetlen külön és rövid hálózati vonal látja el most energiával. Az áramot a siklósi 120/20 kilovoltos alállomásból táplálják a vezetékbe. Ennek nagy előnye, hogy jóval biztonságosabb egy rövid szakasz üzemeltetése. Egy hosszú hálózati vonalban, ha valahol üzemzavar áll be, az egész vonal tönkremegy, szünetel a szolgáltatás. így volt ez korábban Harkányban is, addig kellett várni, amíg az egész vonalat végigvizsgálják, a hibát meglelik, s elhárítják. Ez vett oly sok időt igénybe. A javítás ideje tehát csökken. Sok apró, bosszantó üzemzavart okoznak a harkányi fák. De még gondolni is rossz ró, hogy legallyazzák a csodaszép fasort, ősfókat. Nem is lehet, hiszen védett terület. A villamosvezeték viszont a fák koronájában megy sokhelyütt. Előbb- utóbb megoldást kell találni erre is, és ió lenne mindjárt a legmegfelelőbb megoldást megtalálni: kábeleket kellene ezeken a területeken fektetni. Ez pénzkérdés, de sajnos szembe kell nézni ezzel az új (?) gonddal is . . . És, ha már a pénzügyekről esett szó, feltétlenül meg kell említeni, hoqy a tartalék energiával hadilábon állnak Harkányban is. Legalább a vízszolgáltatás folyamatossága érdekében kellene helyi áramfejlesztő berendezést beszerezni, hiszen Harkány egyre nő, s minél többen lesznek a községben, annál kevesebb ideig szenvedik e| a víz hiányát. Eúön az az idő, amikor egy négyórás áramkiesés már meghaladja azt a tűfesi időt, amely most még elég nagy. I.
