Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-14 / 243. szám

<973. szeptember 14. DUN ANTOll NAPIG 3 A legnehezebb esztendő Az építőipari árakkal és árrendszerrel kapcsolatos problémák a szervezés tükrében Az építőipari árak, az árala­kulás tendenciája nemcsak a szakembereket, de a lakosságot is foglalkoztatja, A téma aktualitását felismer- »e a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, valamint az Építőipari Tudományos Egye­sület Baranya megyei szerveze­tei a napokban adták ki az ez év áprilisában megtartott épí­tőipari árelemzök és organizá- torok I. pécsi konferenciájának anyagát tartalmazó tanulmány- kötetet, mely jól tükrözi az e témakörben meglevő nehézsé­geket, és azt a tenniakarást is, amellyel a problémák egy ré­szének „házon belüli" megoldá­sát szorgalmazzák. üzem- és munkaszervezés segít­ségével. Megállapítják, hogy a kivitelező építőiparnak az 1973- as év lesz a legnehezebb, ugyanis idén jelentkezik először kissé túlhajtottan a beruházások mérséklésére hozott intézkedés hatása. Az V. ötéves terv előre­jelzései arra utalnak, hogy az évi 5—6 százalékos beruházási növekedés lesz a jellemző, ami ismét biztosítja majd a megfe­lelő piacot. Várható ugyanakkor a szabályozórendszer bizonyos módosítása is, amelynek kereté­ben valószínűleg mérséklődnek az eszközterhek. Lehetséges egy áttérés a nettó értékre, és hogy növekedni fog az élőmunka közterhe, Ennek következménye­it vizsgálva kiderül, hogy a ter­melési tényezők eltérő adózta­tása folytán a szerves összeté­teltől függően eltérő költségará­nyok jönnek létre. Ezek külön­bözőképpen érintik az egyes iparágak rentabilitását. Azokban az esetekben, amikor tovább le­het vinni ezt a változtatást az árakba, a magas szerves össze­tételű iparágak jövedelmezősé­ge javul, az alacsony szerves összetételűeké romlik. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor az árakat kell szabályoznunk olyan for­mán, hogy a magasabb élő­munka-igényű termékek ára ál­talában emelkedik, az alacsony élőmunka-igényűeké pedig csök­kenhet. Az építőipari árak ilyen szempontok szerinti szabályozá­sa nagyon időigényes előkészí­tési munkát igényel. Alátámaszt­ja e munka sürgősségét az épí­tőipari költségszámítási normák elavultsága is. Segít a számítógép A hatéjconyság fokozása cél­jából megkezdődött a tervező és kivitelező vállalatoknak a számítógépes költségvetési és információs rendszerek kialakí­tása. Elterjedtsége ugyan még nem megfelelő, mert viszonylag drága a bevezetése. Visszahúzó erőként jelentkezik az építőiparban a szabadáras termékek begyűrűző hatása is. Ugyanis a kivitelező ipar nem­csak „tárcán belüli” alapanya­gokat használ fel, hanem olya­nokat is, amelyekre nem vonat­kozik árképzési kötöttség. A be­jelentési kötelezettség alá tar­tozó termékek ármozgása pedig gyakorlatilaq nem tér el a sza­badáras termékektől és az épí­tőiparra kiszabott korlátozó ár- intézkedések miatt ezek mozgá­sának teljes egészében a kivi­telező látja kárát. E vállalatok körében az árrendeletek olyan hatást értek el, hogy minden vállalat a szükséges eredmény nagyobb részét a költségvetési árakon belül, a fel nem osztha­tó és egyéb költségekből eredő megtakarításból, újításból, szer­vezési intézkedésekből, össze­foglaló néven önköltségcsökke­nésből kell elérni. Ebből kifolyó­lag nő az építőiparon belül azon vállalatok száma, amelyek egyre kevésbé tudják ezeket a problémákat megoldani, csök­ken eredményességük úgy, hogy nyereséget sem tudnak fizetni. Nyereséqet csökkentő ténye­zővé vált az osztályos árak be­vezetése is. Itt az a helyzet, hogy az építőipari vállalatok az alapanyagokat és félkésztermé­keket gyenge minőségben kap­ják, ugyanakkor tőlük jó minő­ségű, I. osztályba tartozó, meg­szigorított minőségi teljesítést követelnek. Amennyiben ezt nem teljesítik, a munkát csökkentett díjtételek alapján számolják el. Természetesen mindenki tisztá­ban van azzal, hogy a rossz mi­nőség nem csupán az alap­anyagok és félkésztermékek mi­nőségéből adódik, van tennivaló ezen a téren a kivitelező válla­latoknál is, mégis kétségtelen, A lehetőség szüli a... Ha azt vizsgáljuk, milyen té­nyezők okozták e nehézségeket, 1968-ig kell visszakanyarodnunk, amikor az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egyidő- ben a régi, rögzített áras árkép­zés helyett folyóáras rendszert vezettek be. Ezzel párhuzamo­san a gazdasági élet megélén­külése magával hozta a kivite­lező építőipar számára nem kis gondot jelentő hatalmas keres­lettúlsúlyt. Ilyen körülmények között a vállalati viselkedés és reakció természetszerűleg nem is lehetett más, mint a viszonylagos monopolhelyzetben rejlő elő­nyök maximális kiaknázása, a vállalatokon belül meglevő hiá­nyosságok árban történő óthá- j ritása a beruházókra, illetve j építtetőkre. Hozzá kell tenni azonban a teljesség kedvéért azt is, hogy az 1968-ban életbe lépett árrendszer ezt egyes nyit­va hagyott kérdések tisztázat­lansága folytán lehetővé is tet­te. A következmény: az épí­tőipari árszínvonal ugrássze­rű megemelkedése. Szervezési szempontból ez annyit jelentett, hogy- az -ilyen alapokon kiala- - kult árrendszer nem volt terme­lékenység-érzékeny, nem ösztön­zött a belső tartalékok feltárá­sára és kiaknázására, a hatéko­nyabb gazdálkodásra. A másik ide kapcsolódó, sú­lyos problémo az építőipar „hátországának”, az alapanyag- iparnak az elmaradottsága, kor­szerűtlensége. A kereslettúlsúly itt olyanformán éreztette hatá­sát, hogy az ugrásszerűen meg­növekedett igényekkel a terme­lés nem tudott lépést tartani, a korszerűtlen és elavult beren­dezésekkel a termelést fokozni nem lehetett, A megoldás egy­részt a vállalatok részéről az ár­emelés, másrészt a fejlesztéshez szükséges újabb beruházások, felújítások finanszírozásához szükséges anyagi alapok előte­remtése volt. E problémák azon­ban végső soron a kivitelező építőiparnál jelentkeztek a már. fentebb vázolt formában. Az így kialakult helyzetet a párt- és kormányhatározatok olyan formában kívánták javíta­ni, hogy egy közéotávú fejlesz­tési programot indítottak be az éoítőanyaqipar fejlesztése cél­jából, hatóságilag rendezték a különféle építőanyagok árát és maximálták a kivitelező építő­ipar elszámolási árait. Behúzott fékek A konferencia munkájáról ki­adott tanulmánykötet részlete­sen foglalkozik az így kialakult jelenlegi helyzettel. Az előadók szinte egyhangúan rámutatnak, hogy a mostani árrendszer egyetlen járható útja a szerve­zettség fokozása, a belső tarta­lékok nagymértékű feltárása és kiaknázása az eredmények kel­lő szinten tartása érdekében az hogy ha nem biztosított a mű­szaki előfeltétel, a munka mi­nősége és nehézségi foka sze­rinti elszámolás még a régi, a körülményeket nem tükröző díj­tételek alapján történik, ez szin­tén árkérdésként csapódik le, méghozzá negatív irányban. Onkr tikusan A tanulmány nagy erénye, hogy ezekről a kérdésekről ön­kritikusan, ugyanakkor segítő­kész szándékkal beszél, felfedi azokat az ellentmondásokat, amelyek gátolják a helyes irány­ba való fejlődést. Tennivaló te­hát bőven akad, különösen a különböző rendszerek érdekei­nek közelebb hozása, a korsze­rűbb munkaszervezés kialakítá­sa terén. Tejporgyár Zalaegerszegen A Zala megyei Tejipari Vállalat és a Phylaxia közös anyagi erőforrásból naponta 200 000 liter fölözött tej fel­dolgozására alkalmas porító 5 üzemet létesít a zalaeger- s szeqi sajt- és vajgyár terű- £ létén. A fölözött, úgyneve- < zett sovánvteíből takarmány- \ tápok előállítására alkalmas teioort készítenek. A 73 mil­lió forintos költséqael épülő teinorító üzem a iövő év má­sodik felében készül el, s kezdi meq a termelést. A zalai teiipar és a Phylaxia között azonban máris meg­kezdődött az eavüttműködés, a teiiDar rendelkezik ugyan­is eav sűrítőbemndezéssel, amivel 35 százalékos teisű- rítményt állítanak elő. s amíq a zalaeaersreqi úi nvár el­készül, addig a Phylaxia végzi ennek a porítását. Benkovics László Bontják az utolsó régi épületet, amelyben az élelmiszerüzlet volt, a pécsi Szigeti úti lakótelep déli frontján Erb János felvétele A nyugdíjas élet ösvényei Búcsú az erdészettől — .. .Vagyis azoknak az éveknek „káderbetegsége”... — Ügy van. Akkor kértem magam vissza Pécsre, hazajöt­tem Baranyába, 1955 óta va­gyok igazgatója vállalatunk­nak, amelynek elég gyakran változott a neve, most például Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság. Nos, a gazdaság erdőterüle­te — beleszámítva a vadföl­deket is — 60 ezer hektár, több mint 100 ezer hold: a megye erdőségének körülbelül 70 szá­zaléka. Egy érdekes adat: Ba­ranya úgynevezett erdősültsége 1945-b.en 16 százalékos volt, most 20 százalék, három-négy százalékkal magasabb az or­szágosnál. Mindez annyit je­lent, hogy —- ez a szakembe­rek megállapítása — ha az or­szág erdeinek fa faj-összetett­sége megfelelő, és az erdősült­ség aránya országosan is eléri majd a 20 százalékot, akkor hazai ellátottságunk jó. De ez az állapot még messze van ... A fejlesztés kétféle módon történik: az egyik a felújítás, amely természetes úton is le­zajlik, vagy mesterséges tevé­kenység révén, például a makk­ültetés, cserjék kiültetése . . . stb. A másik a telepítés, pél­dául teljesen szűz terület be- fásítása. Ami a fajtákat illeti: nagyon értékes a fenyő, ame­lyet felhasznál a bútoripar, jár­műipar, építőipar, de fűrészelt áruként a gazdaság jelentős té­telt exportál is. Az úgynevezett „lágyfa”, mint például a nyár­fa feldolgozható farostnak, de cellulóz alapanyagként többek- között a papíripar tart rá igényt. Kasza Ferenc igazgató mondja, hogy a gazdaság két- száznyolcvanezer köbméter fát termel ki évente, mintegy 30 ezer köbméter anyagból pedig fűrészelt áru lesz, sőt, gyárta­nak évente minteqy 2 ezer köb­méter porketta-frizt is, ez ele­gendő körülbelül 4 ezer két­szobás lakás parkettázásához. Nem okvetlenül szükséges, de mégiscsak elhangzik a szab­vány kérdés: — Mi lesz ezután? Kedélyesen tárja szét kezét: — Miután még soha nem voltam nyugdíjas, nem tudom. Annyi biztos, hogy ezt a negy­vennégy esztendőt, amelyet a szakmában eltöltöttem, soha nem törölhetem az életemből. Mint „kézdő nyugdíjas”, tu­dom, ez is nehéz lesz. Legföl­jebb kevesebb izgalommal . . . A telefonon Zaklajda József jelentkezik az alsókövesdi rezer­vátumból. Az igazgató néhány szavas válaszait hallom: — ... Hány külföldi van kínt? . . . Igen. . . Rendben van . . . Esett-e valami? Igen? . . .Ez szép . . .Használják csak ki ezt a jónéhány napot még, amíg a bőgés tart... ügyelje­nek, vigyázzanak Jóska... Ismét keresi valaki s amíg beszél, töprengek azon, hogy a hajdani orfűi erdész időben és térben is milyen nagy kerülővel tért vissza ismét Baranyába? Bár. . , időben nem is sok az a tíz esztendő, 1945 és 1955 között, viszont annál zsúfoltabb gondokkal, bajokkal, tömérdek feladattal, egymást gyorsan követő új és új beosztásokkal, tisztségekkel. Csak úgy futtá­ban sorolom fel: 1945-ben Or- fűn ott van a földosztásnál, az­tán alapító tagja a pártszerve­zetnek, aztán megalakítja azt, ami korábban soha nem is volt, az erdészeti dolgozók helyi szakszervezetét, 1948-ban igaz­gató, szociálpolitikai osztályve­zető, káderes, egy esztendő múlva vezérigazgató, aztán is­mét igazgató, Kecskeméten szintén vezető (Alföld fásítá­sa , Dunaújváros környéké­nek fásítása , . .) három eszten­dő múlva minisztériumi főosz­tályvezető, aztán az Észak ma­gyarországi Erdészet igazgató­ja, oz Országos Erdészeti Fő- igazgatóság tervosztályának vezetője ... és ... • — ,. .Nem maradt ki sem­mi? — kérdem. — De igen. Egy idegössze­roppanás és gyomorfekély .. . PÉCSI IPARI SZÖVETKEZET pályázatot hirdet főkönyvelői állás betöltésére. Feltétel: legalább 1970-től és jelenleg főkönyvelői vagy számviteli o. v. beosztás. A pályázat mellé egyidejűleg önéletrajzot is kérünk. „Szakember” jeligére a Sallai utcai hirdetőbe. Az igazgatói szoba falán több trófeát látok, de tele van a fo­lyosó fala is agancsokkal. — Gondolom, kedveli a vadá­szatot .. . — Lehetetlen nem szeretni. Szép és szellemileg pihentető szenvedély. Van három arany, nyolc ezüst, hat bronzérmes szarvastrófeám és persze sok selejtes is. Orfűn a vízimalom mellett van egy állandó trófea- kiállítás, a zömét odaadtam. — A gazdaságnak öt vadre- rervátuma van. Milyen a vad állomány? — Kiváló minőségű szarvasál- íományunk van, különösen a vajszlói és a sellyei rezervátum­ban, ezt nyugodtan állíthatom. Ezt többek között annak köszön­hetjük, hogy erdeinkben a va­dak számára nagyon kedvező a növényzet, jó a termőtalaj, gon­dosan végezzük a selejtezést, hogy a kiváló egyedeket meg­tarthassuk. Végeztünk egy hoz­závetőleges felmérést: száz bi­kából körülbelül hetven az ér­Készpénzért eladó Harkány, Vak Bottyán utcában 151 négyszögöl nagyságú, beépítetlen házhely Az utcában viz és világítási hálózat kiépítve. Felvilágosítást ad: KESZTYŰGYÁR, Beruházási Csoport, 7601 Pécs, Sörhát a. 34. IV. emelet 402, mes bikák száma. Nagyon sok tizenegy kilón felüli agancs­súlyú bikánk van. Özállomá- nyunk viszont már kevésbé jó, valahogy nem fér össze c szarvassal, amely eléggé tele van szarvas-tetűvel és ez zavar­ja az őzeket. Ezért inkább ki- menekülnek a sík területre, a kultúrnövényzetben jobban érzik magukat. Minden esztendőben felkeresnek bennünket külföldi vadászok, akik eléggé szép ösz- szeqet hagynak itt. Tavaly tíz millió deviza-forintot vételeztünk be. Ismét telefonhívások, üzenetek érkeznek, úgy tűnik, mintha mindenki e hátralévő néhány nap alatt akarná hivatalos ügyeit az igazgató elé tárni. Vagy mindig ilyen zsúfolt nap­jai voltok? A jegyzeteim között van még valami: A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság két alkalommal nyerte el a Minisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját, nyolcszor lett Ki­váló vállalat, négyszer pedig Él­üzem. És Kasza Ferenc igazgató kitüntetései: Munka Érdemrend arany fokozata, kétszer az ezüst fokozata, aztán Munka Érdem­érem, négy esetben Erdészet kiváló dolgozója, a Külkereske­delem kiváló dolgozója és egy nagyon értékes szakmai kitün­tetés, amelyet évente csak két-három ember kap: a „Bedő Albert”-díj. Negyvennégy esztendő méltó elismerései. Rab Ferenc Dr. Tímár Mátyás Bulgáriába utazott Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a ma­gyar-bolgár gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési bizottság magyar tagoza­tának elnöke vezetésével csü­törtökön küldöttség utazott Vár­nába. A küldöttség Zsivko Zsiv- kovnak, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnökhe­lyettesének, az együttműködési bizottság bolgár tagozata elnö­kének meghívására utazott Bul­gáriába, a bizottság két ülés­szaka között sorrakerülő elnöki találkozóra. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Ott volt SztoTo Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy- . követe is. Észak-Dunántúi sztárjai a dió és a gesztenye Az elkövetkező években Veszprém, Zala, Fejér, Komárom és Győr megyében a gyümölcs­telepítések „főszereplője” a dió és a gesztenye lesz. Ez a két gyümölcsfajta évről évre a hiánycikkek listáján szerepel. Termesztésükre az ültetvényter­vező vállalat észak-dunántúli központjának szakemberei a Dunántúl legalkalmasabb vidé­keit jelölték ki. Talajvizsgálatok, helyszíni szemlék alapján a dió­telepítésre 1600 holdat, a gesz­tenyetelepítésre pedig 6000 hol­dat irányoznak elő. A következő években e célnak megfelelően ösztönzik a szaporítóanyag-elő­állítást. A több évre szóló tele­pítési program megvalósításához az egyes tájegységeken már hozzáláttak. A CARBON VALLALAT geresdlaki ruhaipari kisüzemébe telvesz Vili. általánost véglett lányokat, és asszonyokat üzemi munkára. Kereseti lehetőség a be­tanulási idő alatt 850,— forint — a betanulási idő után 1300—1500 forint körül — teljesítménytől függően. Autóbusz közlekedés a két- müszakos termeléshez bizto­sítva. Költségtérítés kollektív szer­ződés szerint. Jelentkezni lehet: Schunk Nándor főművezetőnél, Geresdl’-* 1- ­I A bakancsos, térdharisnyás, bekecses erdész vállára veti a kétcsövűt, aztán ballag a puha, havas ösvényeken, vagy éppen a sokszínű, varázslatos erdők hűs nyári lombjai alatt, távol a zajos, városi világtól . . . Vala­mikor ekképpen képzeltem el az erdész dolgát, pedig hát ez a kép fölöttébb idealizált, igazán kevés köze van a valósághoz. Ezt éppen az erdészek tudják legjobban, közülük is Kasza Ferenc igazgató, akit 1929-től köti sorsa-élete e szép hivatás­hoz egészen a mai napokig — mert nyugdíjba vonul és hét­főn adja át az igazgatói szé­ket utódjának. A minisztériumi kollégák, jóbarátok és az igaz­gatóság kollektívája e hét ele­jén búcsúztatták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents