Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-13 / 242. szám

1973. szeptember 13. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Kétéves a komlói MOM Tanévnyitók a pécsi 1980-ban nyolcszáz fő? Olajfékek és számító; ép-per;tér:ák Új hőkezelő egymui óért Kétéves a komlói MOM. Ez röpke kis idő egy üzem életé­ben, két dolgot azonban egy­értelműen bebizonyított. Az egyik: ami életképtelen, azt nem pátyolgatni, támogatni, kozmetikázni kell, hanem elte­metni — s a másik: „hagyomá­nyok” nélkül is gyors eredmé­nyeket érhet el az ipartelepí­tés — ha ezt minden illetékes így akarja. KÖLCSÖNÖS ELŐNYÜK A korszerűen berendezett tanműhelyben sajátítják el a szakmát az ipari tanulók, a jövő szakmunkásai egyetemen Pécsett tegnap két felsőokta­tási intézmény tanévnyitó-ün­nepségét tartották meg. Délelőtt 11 órakor a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tartotta ün­nepélyes tanévnyitóját a tudo­mányegyetem aulájában. A megjelent párt- és állami szer­vezetek vezetőit, a helyi felső­fokú intézmények képviselőit, a jogi kar oktatóit, nevelőit, vala­mint a hallgatókat dr. Szotáczki Mihály dékán üdvözölte, ünnepi beszédében többek között az el­múlt tanévet is értékelte. Szólott a már 1968-ban megkezdett — az oktatás-nevelést érintő — kor­szerűsítési munkákról. Ezzel kap­csolatban a feladatok megvaló­sítását tovább folytatják. Hosszú vakációra mentek Nyugdíjas pedagógusok köszöntése Csorba Tivadar köszönti a búcsúzó nyugdíjas pedagógusokat Huszonegy pécsi pedagógus szóló okmányt. Ezt követően Az előzmények közismertek. Az Elektroakusztikai Ksz anya­gi és erkölcsi csődje következ­tében felszabadult mintegy 200 ember, gazda nélkül maradt egy viszonylag korszerű gyár­épület. Az ebben rejlő lehető­ségeket ismerte fel a Magyar Optikai Művek, amikor kinyúj­totta Komló felé a kezét, s csak dicsérni lehet a komlói városi tanácsot, hogy ugyan­ilyen éles szemmel ismerte fel ő is a MOM-mal együttjáró po­tenciális lehetőségeket. A kö­zel hatezer főt foglalkoztató nagyvállalat egy rendkívül dina­mikusan fejlődő iparágat kép­visel, jelentős hazai feladatok­kal, s legalább ilyen jelentős exportlehetőségekkel. A főváro­si fejlesztés tartalékai kimerül­tek, Komló ugyanakkor egyre nagyobb súllyal érezte egyolda­lú iparszerkezetének hátrányait — a kézfogás tehát a kölcsönös előnyök jegyében jött létre. És ez a tény az alig 2 éves múlt jelentős sikereinek legfőbb ma­gyarázata. A MOM 1971 októ­berében kezdte meg a beren­dezkedést, s az idei év végére már egy 30 millió forintos ter­melési értéket produkáló gyára lesz Komlón. A létszám 396 fő — s ebből 146 az ipari tanuló. A volt Elektroakusztikai Ksz ál­lományából mintegy százan tér­tek vissza — a többség tehát új ember, sőt: betanított mun­kás. LÉPÉSRŐL LÉPESRE E két év főbb állomásait a gyártmányok változásai jelzik talán a legbeszédesebben. To­lómércegyártással kezdődött, műszerállvánnyal folytatódott, majd jött az olajfék-progrom, mely ma is a központi feladatot jelenti. Az Ikarusz és a Rába- gyárak számára Komló szállítja e rendkívül fontos alkatrésze­ket — most már mint országos profilgazda. 1972 januárjában kezdődött ez a program, ami- koris a nagyolási munkákat vé­gezték az öntvényeken. Az év második felében megkezdődött a készregyártás, idén pedig már Komlón végzik a komplettiro- zást, első fokú műszaki ellen­őrzést is. A lépésről lépésre haladás, illetve az első perctől rendkívül szigorúan megköve­telt technológiai fegyelem tehát gyors előrehaladást tett lehe­tővé. A kivívott tekintély, s o vállalati központ részéről meg­nyilvánuló bizalom beszédes bi­zonyítéka volt, hogy Komlóra került a vállalat számítógép- programja keretében készülő perifériák — szalaglyukasztók, —, szerelése, illetve részleges gyártása is. Idén mintegy 24—25 millió forintos termelési értékre számít a gyár. A betanított munkások nagy száma ellenére ugyanak­kor reális lehetőség nyílt a még igényesebb feladatok vállalá­sára, annak ellenére ugyanis, hogy az olajfék ma sikeres és keresett cikk.sa gyárvezetés mór arra az időre gondol, amikor a hazai járműgyártás is áttér majd az újabb megoldások­ra ... NÖVEKVŐ SZEREP A MOM szervezetén belül is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a vidéki gyárak. A vál­lalat óragyára Dunaújvárosban működik, a szemüvegkeretgyór- tás központja- Esztergom, a víz­óragyártás Mátészalkára került. Bedolgozói alapon a nagyig- móndi Jókai Tsz is részt vesz a MOM szemüveglencse gyártá­sában — a vidéki kör tehát egyre bővül. Hogy Komló jövő­jét melyik termék jelzi majd. ezt pontosan ma még senki sem tudja. A vállalat stratégiai ter­vei azonban határozottak. A geodéziai és laboratóriumi mű­szerek, órák és optikai cikkek gyártása mellett 100 százalék­kal kívánják növelni a számító­gép-perifériák gyártását, o fék- berendezések gyártása terén pedig együttműködésre törek­szenek a nagy szovjet autóipa­ri vállalatokkal. 1980-ig Komlón folyamatos lesz a fejlesztés: a cél egy 800 fős középüzem ki­alakítása. Az idei fejlesztések közül az egymillió forintos költséggel megvalósuló hőkezelő a legje­lentősebb. Ez az üzemrész a gyár komplett jellegét erősíti. Van persze gond is. A közel 40 millió forintos gépállomány zöme fáradt, elavult — a folya­matos csere a továbblépés egyik előfeltétele. A másik a szakmunkások számának növe­lése — de ezzel nincs gond. Tavaly 80 fiatalt iskoláztak be, idén további 66-ot. A forgácso­ló szakmunkástanulók 300 forint társadalmi ösztöndíjat kapnak — s ez azzal a reménnyel ke­csegtet, hogy a komlói MOM- ban a fluktuáció se lesz majd gond. Békés Sándor hosszú vakációra ment augusz­tus 31-től: nyugdíjba vonultak. A nyugdíjas pedagógusokat tegnap délelőtt a városi ta­nácson a Pedagógus Szakszer­vezet és a'Pécs Városi Tanács művelődési osztálya szervezé­sében megtartott ünnepségen búcsúztatták el. Az alkalomhoz illően a gyerekek — a Mátyás király utcai Általános Iskola ze­nei tagozatos tanulói — dallal és verssel köszöntötték az idős pedagógusokat, majd Csorba Tivadar mondott köszönetét több évtizedes áldozatos peda­gógusi munkájukért Beszédében egyebek között szólt a „lélek mérnökeinek" fe­lelősségteljes munkájáról, a ta­nítók és tanárok társadalmunk­ban betöltött szerepéről, meg­becsüléséről. — A nyugdíjas években is találják meg az élet örömét, értelmét. Gondtalan pihenést és jó egészséget kívánok! — mondta befejezésül a városi tanács osztályvezetője, majd Halász Izabellának átadta több évtizedes pedagógusi te­vékenysége elismeréseképpen az „Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója" kitüntetést, és Somos Jó­zsefnek a miniszteri dicséretről valamennyi nyugdíjba vonuló pedagógusnak — név szerint Révész Kálmánná, Cseh lószló- né, Szilvássy Imréné, Halmos Ferencné, Tatár Béláné, dr. Bartha Lászlóné, Mathia Ist­vánná tanítónőknek, Remény Ferenc, dr. Horváth Endréné, Haraszti Pál, dr. Arvay Jenő, Csaba Magdolna, dr. Molnár Miklósné, Rozgonyi Mártonná, dr. Biró Ottóné, Veress Endre, dr. Hegedűs Andorné, Odor Istvánná, Tereskey Józsefné ta­nároknak — oklevelet és pénz­jutalmat nyújtott ót. A nyugdíjba vonuló pedagó­gusok nevében Halász Izabella mondott köszönetét az elisme­résért. * — Nagyon nehéz abbahagy­ni. Pécs-Szabolcson az általá­nos iskolában tanítottam ma­gyart és történelmet. Szerettem ebben az iskolában dolgozni, mert jó tantestület volt együtt — mondja Halász Izabella. — Gyönyörű volt ez a munka, azaz hivatás, amit Móricz Zsig- mondnál senki sem fogalma­zott meg érzékletesebben: „Nincs annál szebb dolog mint valakit arra megtanítani, amit nem tud.". — Az új helyzettel megba­rátkozott-e már? — üresek egyelőre a nap­jaim, de remélem mihama­rabb megtalálom önmagam. Halász Izabella 34 éven át tanított * Két és fél évig nem tudtam elhelyezkedni, aztán végre si­került —, 36 évet húztam le az iskolában — mondja Somos József a Radnóti Miklós Köz- gazdasági Szakközépiskola ma­tematika tanára. — Generációkat tanított. Sokban különböznek a „régen" és a most tanuló fiatalok? — Szerintem csak megszo­kásból mondjuk, hogy „ja, ezek a mai fiatalok!” — pedig a fiatalság mindig egyforma: szép, és nagyon jó ... — Visszajár majd az isko­lába? — Ügy gondolom jobb a munkát fokozatosan abbahagy­ni. Egy éven át félóraszámban — heti tizenegy órát — tanítok most. Aztán később csak talá­lok magamnak megfelelő fog­lalatosságot. Mécs tászló _______________________________________ _____________ H alálos végű szurkálás Vásárosdombón Tizenhárom évi szigorított börtön — emberölésért Kötekedő természete, italozó életmódja miatt többnyire elke­rülték a vásárosdombóiak Laka­tos György 28 éves kubikost. A fiatalember könnyen feldühö­dött,, kést rántott, garázdálko­dott. Több ízben verekedést provokált, majd július 20-án es­te agyonszúrta falubelijét, a 21 esztendős Murguly Imrét. A tragédia napján este 9-ig a községi italboltban szórako­zott a Lakatos házaspár. Útban hazafelé szóváltás támadt az ittas házasfelek között, össze­verekedtek. A férfi rugdosna, ütötte földön fekvő feleségét, aki rémülten sikoltozott. A Be­rek árok hídja közelében figyel­tek fel a segélykiáltásokra a Murguly fivérek és azonnal a helyszínre siettek. Mivel felszó­lítással, kérleléssel sem sikerült megfékezni Lakatos Györgyöt, Murguly Imre megütötte. Laka­tos zsebkést rántott és nyakon szúrta a — segítő szándékkal, segélykérésre beavatkozó — fia­talembert A penge átvágta a jobb oldali nyaki gyűjtőeret, egy verőeret, megnyitotta a me'l- üreget. A sérült életét azonnali orvosi beavatkozás se menthet­te volna meg, alig néhány perc­cel a késelés után meghalt. Az áldozat testvére. Murguly Sándor kétségbeesetten igyeke­zett segíteni a sérültön, de La­katos Gyóray, felesége és anyó­sa rátámadtak s hajánál fogva ráncigálták el az áldozat mel­lől. Murguly Sándor menekülni kényszerült, miközben Lakatos — mintha mi sem történt vol­na — „kibékült” feleségével, együtt mentek haza és lefeküd­tek. A Pécsi Megyei Bíróság em­berölés bűntettéért 13 évi szigo­rított börtönre ítélte Lakatos Györgyöt. Súlyosbítóként érté­kelték az ítélethozatalnál bün­tetett előéletét, izgága maga­tartását, valamint, hogy az em­beréletet kioltó bűncselekményt ittasan követte el. Enyhítőként értékelték, hogy a vádlott — az orvosszakértői vélemény szerint — enyhe fokú gyengeelméjű­ségben szenved, a cselekmény társadalmi veszélyességének fel­ismerésében közepes fokban korlátozott. Az ítélet nem jog­erős. Tegnap, szerdán délelőtt ünnepi tanévnyitót tartottak a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán — Szokolai felv. — Beszéde után az elsősök ün­nepélyes eskütétele következett. Mintegy 120 elsőévest fogadtak egyetemi hallgatóvá. Az esküté­tel befejeztével dicséretben ré­szesültek azok, akik az intézmény kulturális életében példamuta­tóan tevékenykedtek. A jogi kar nappali tagozatán mintegy 450 hallgató kezdte meg tanulmányait az idei tan­évben. * A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem kihelyezett nappali tagozatán délután két órakor volt a tanévnyitó ünnep­ség, ugyancsak a tudomány- egyetem aulájában. Dr. Papp László tagozatvezető-helyettes köszöntötte a megjelenteket, köztük Szentirányi Józsefei, a Pécs városi Pártbizottság titká­rát, Takács Gyulát, a Megyei Tanács elnökhelyettesét, az in­tézmény oktatóit, a pécsi egye­temek, főiskolák meghívott ven­dégeit, valamint a hallgatókat. Megnyitó szavai utón az ünnepi beszédet dr. Hoóz István tago­zatvezető mondta. Először meg­emlékezett az anyaegyetem megalakulásának 25. évforduló­járól, majd az elmúlt tanév ta­pasztalatait összegezte. Elisme­réssel szólott a nyári hathete* termelési gyakorlatokról, ame­lyeken a harmadévesek vettek részt. Hangsúlyozta, hogy a dél­dunántúli vállalatokkal erősöd­nek a kapcsolatok, a hallgatók bepillantást nyernek az intézmé­nyek gazdasági életébe. Beszédét követte a közel 140 elsőéves ünnepi eskütétele. Ezután felszólalt a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, Berend T. Iván is. Beszédében szólott a gyorsan feilődő közgazdaságtudomány­ról, és gazdaságrendszerünk egyre intenzívebb tökéletesíté­séről. Ennek érdekében a hall­gatókat az önálló gondolkodás­ra. az új iránti fogékonyságra kell nevelni. Méltatta a Pécsett működő nappali tagozat elmúlt éveinek oktató-nevelői munkás­ságát. Hangsúlyozta, hogy a pécsi tagozat első tananyagait, szervezeti és szervezési formáit, kereteit sikeresen alakította ki, sőt a legmagasabb színvonalra emelte a képzést. Az ünnepi tanévnyitón hat hallgatót tanulmányi prémium­mal jutalmaztak. Ennek értelmé­ben tantárgyanként a legkivá­lóbb tanulókat ezer forinttal ju­talmazták. Hit tenne, ha Ön lenne az igazgató? Legsürgősebb feladat a munka- és üzemszervezés Befejeződött a középmüszaki vezetők háromnapos országos \ konferenciája • Félórára vállalat-igazgató­nak érezhette magát az a közel hetven közép-műszaki vezető, aki résztvett a MTESZ Gépipari Tudományos Egyesületének há­romnapos siklósi országos kon­ferenciáján. S hogy az „igazga­tók" mennyire reális véleményt mondtak vállalataik szervezett­ségéről, a termékek minőségé­ről, s’ a gondokról, azt azok a tesztlapok bizonyítják, amelye­ket tegnap a tapasztalatcsere utolsó napján értékelt a konfe­rencia szervező bizottsága: a kérdésekre adott válaszok egyébként kritikái a KGM-hez tartozó vállalatok üzem- és munkaszervezésének. No, de lássuk az eredménye­ket. A tanfolyam résztvevőinek kétharmada úgy vélekedett, hogy három éven belül a válla­lat által gyártott termékek mi­nőségi színvonala huszonöt szá­zalékkal növelhető. Természete­sen ehhez különböző intézkedé­sek megvalósítása szükséges. Hogyan látták ezt a konferencia résztvevői? A leglényegesebb feladat továbbra is az üzem- és munkaszervezés javítása, a gyártmányfejlesztés, amely el­képzelhetetlen a korszerű anyagok alkalmazása nélkül. Harmadik helyre került a veze­tési módszerek korszerűsítése, javítása. Mindez persze nem elégséges, hiszen legalább eny- r.yire fontos tényező a gyártási eljárások fejlesztése, a géppark korszerűsítése, a kapacitás ki­használás növelése. Nem rejtették véka alá a tan­folyam résztvevői azon vélemé­nyüket sem, hogy a műszaki el­lenőrzés színvonala, a párt- és a kormányhatározat megjelené­se óta szinte alig változott. Ha­sonló tapasztalatokról számoltak be a munka minőségének javí­tása terén is. A konferencia hallgatói szinte egységes véleményen voltak abban, hogy ha tehetnék, ak­kor a következő formában és sorrendben oldanák meg a szer­vezési feladatokat. Első helyre a megfelelő műszaki előkészítés került, azt követi a hibátlan ter­vezés, majd a gyártás. A tech­nológiai folyamat szinte hibát­lan működésének feltételeként a rendszeres TMK-t jelölték meg, hangsúlyozva a műszaki ellenőrzés fontosságát. A ta­nácskozás lehetőséget adott ar­ra is, hogy felfedjék azokat a hiányosságokat és feladatokat, amelyek a műszaki ellenőrzés terén jelentkeznek. Felvetették, hogy nem megfelelő a MEO-sok anyagi érdekeltsége, nem tisz­tázott a vállalatoknál a MEO helye és szerepe, határozottabb irányítás szükséges, továbbá jobban be kell vonni ellenőrzés­be a dolgozókat, a műszaki, gazdasági tevékenységbe. A konferencián felmerült hiá­nyosságok és azok megoldása természetesen a vállalatok fel­adata. Mégis, a szervező bizott­ság úgy döntött, hoav a tanács­kozás tapasztalatairól szóló tá­jékoztatást megküldi a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékes osztályának. S. Gy. 4 c V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents