Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-12 / 241. szám

6 DUNANTOLI NAPLÓ 1973. sreptembei 12. Á pécsieké a szó Amint azt a két héttel ez­előtti (augusztus 29-i) szá­munkban előre is jeleztük, ismét a pécsieknek, ponto­sabban az I. kerület lakosai­nak adunk helyet Fórumunk­ban. Kérdéseikre az I. kerü­let Tanácsi Hivatal vezetői válaszolnak. SERES VINCE A Lámpásvölgy sorsáról Különböző tanácskozásokon igen sokszor elhangzik a városi levegő tisztaságának problémá- * ja, s ezzel összefüggésben a vá­rost övező erdők, zöldterületek védelme. Sok szó esik a Tett/e környéki kőbányák megszünteté­séről és fásításáról is. Azonban a lakott területek közvetlen szomszédságában, a Lámpás- völgyben működő külszíni szén­bányát az ott keletkező ha­talmas porfelhőkkel úgyszólván senki sem sorolja a levegőt szennyező források közé. Ez a porfelhő az I. kerület fölé áram- í lik, s így nagy mértékben hozzá- | járul ahhoz, hogy ez a kerü'et ha másban nem is, de a levegő ! szennyezettségében vezető he­lyen áll a városunkban. KÉRDÉSÜNK: előreláthatólag miitor szűnik meg a bánya, és az elcsúfított, hajdan csodálatosan szép Lámpás- völgynek mi lesz a későbbi sorsa? VÁLASZ: A kérdés jogosságá­hoz nem fér kétség, mert a jel­zett terület levegőjének szeny- nyezettségét valóban a külszíni széntermelés okozza. Megnyug­tatásul közölhetjük, hogy a Lámpásvölgy—Alsógyükés terüle­tén működő külszíni szénbányá­szatot előreláthatólag 1974 vé­gére befejezik, illetve megszün­tetik. A felhagyott bányában a terület újrahasznosítására vonat­kozó tervet a Mecseki Szénbá­nya" Vállalatnak kell elkészíte­nie, amihez már be is szerezték az Állami Erdőgazdaság szak- r véleményét. ­A tettyei fennsík feletti feHia- gyott kőbányák sorsáról csak annyit, hogy ezek a Városi Ta­nács távlati városrendezési ter­vének egyik fontos feladataként szerepelnek. RAB LAJOSNÉ, Kispiricsizma dűlő 8/2. Térdig porban, nyakig sárban... A Kispiricsizma dűlő lakói ne­vében teszem fel az alábbi kér­déseket. 1. Környékünkön —- Ka ideiglenes megoldással is — mit lehetne tenni j annak érdekében, hogy nyáron ne járjunk térdig porban, télen nyakig sárban, ami nemcsak a felnőtteket, ' de az iskolába, óvodába járó gyér- 1 mezeinket érinti talán a legjobban. : 2. A Szamárkút és a Kispiricsizma dűlő között lévő terület (valamikor j magán kőbánya) szinte bűzlik a ren- ' geteg szeméttől. Éjszakánként teher- ’ autóval Kordiák ki ide a szemetet. Kérdésünk: kinek az engedélyével hordják, továbbá az, hogy kaphat- nánk-e egy nagyméretű szeméttároló konténert, amit időnként kiürítenének a köztisztaságiak. 3. Ucvancsak a környékünkön ék­telenkedik eqy sziklaszirt, ahova naay előszeretettel járnak el játszani a kör- nvé*'Se,: nyerekek. Naavon sok gyer­mekbaleset történt már itt. Kéré­sünk: hoav akár robbantással, vaav más úton-módon tüntessék el végre ezt a sziklát, mielőtt tragédiát is okorha*r,n. F-iyébként is iaen sok autó közlekedik itt. ami méq csak tetézi a balesetveszélyt. Kérjük, hoay heh'er’enek el itt egy sebességkorlá­tozó táblát. VÁLÁS7: A Kispiricsizma dűlő 8f2. számú ház a Marx úttól minteay 150 méterre van, s ezen a sznf<n$7on részben makadám, i régben ^alakos burkolatú az út- j tes* melyen n n''ári száraz idő- ; szakban vadban porképződés j van, de a téli időszakban nincs i „nyakigéró sár". Kerületünkben j enné! sokkal rosszabb útviszo­nyokkal rendelkező lakott terü­letek is vannak, s ezért anvaqi lehetőségeinktől füaqően első­sorban ezeken a területeken kell biztosítani lenalább a minimális közlekedési feltételeket. A Kispiricsizma dűlőben a men lévő makadám burkolatú út- szak-aszt természetesen megvizs- aól»uk. és ha annak állaga le­hetővé teszi a bitumenes porta­lanítást. akkor ezt 1974-ben el­végeztetjük. FÓRUM Ami pedig a Szamárkút és a Kispiricsizma dűlő közötti terü­leten történt szemétlerakást, és ugyancsak a környéken lévő sziklaszirt balesetveszélyességét illeti, feltétlenül helyszíni vizs­gálatot igényel, s csak ezután tudunk érdemi választ adni e problémákra. OZV. PINTER JOZSEFNE és még 16 aláíró. Lehetőleg még a tél beállta előtt... Az I. kerjileti Tanács gyönyö­rűen parkíroztatta a Tolbuhin út 65. sz. ház előtti területet, de sajnos, az ottlakókra nem gondoltak. Ugyanis a téli tüze­lőt a túlsó utcából (Keller Já­nos u.) tudjuk csak behordani. Méltányoljuk és tiszteletben tartjuk a Tanács parkírozási ter­veit, de azt mégsem kívánhat­ják, hogy többgyermekes csa­ládapák a bányából hazatérve arra kényszerüljenek, hogy a másik utcából hordják át ide a tüzelőt, mert nem kaptak utat a ledobó aknához. Magammal együtt három nyugdíjas özvegy­asszony (74, 77, 79 évesek) szin­tén erre a sorsra vagyunk kár­hoztatva. Kérésünk oz, hagy lehetőleg még az őst folyamán tegye lehetővé o Ta­nács, hogy a szenet hozó kocsik a Tolbuhin út 65. sz. ház előtt is ledob­hassák a tüzelőt. VÁLASZ: A Tolbuhin úti fel­újítási munkálatokat is a koráb­ban létesített parkosítások fi­gyelembevételével jóváhagyott rekonstrukciós terv szerint vé­geztette el a Mecseki Szénbá­nya Vállalat és az I. kerületi Tanácsi Hivatal. Már a parko­sítás előtt meggyőződtünk arról, hogy a lerakóhely és szénledo­bóakna közötti távolság mind­két utca felöl csupán 16— ?0 méter. Ennek ellenére nyilván­való, hogy ez a távolság is fá­radtsággal, kellemetlenséggel jár, de van rá megoldás. Ugyanis Ha célfuvarról, magya­rán téli tüzelő, bútor stb. szál­lításáról van szó, ez esetben a rendőrség közlekedési osztályá­tól célfuvar-engedélyt kell kér­ni, amellyel az anyagszállító jármű megállhat a fentebb em­lített ház előtt. Egyébként e problémát a táv­fűtés bevezetésével tudjuk csak véglegesen megoldani. RADLI GYÖRGY, Gyula u. 9, A „sok kicsivel" sem megyünk sokra... A Fürst S. utcer, a Felszaba­dulás útja, továbbá az Álmos és Huba utca által határolt tömb területén három kis fűszer­üzlet, egy húsbolt és egy zöld­séges pavilon található. Áru­készletük szegényes, amit még súlyosbít az is, hogy a nyitva­tartási idejük és az áruféleségek érkezési ideje is eltérő egymástól. Ennek következményeként az itt lakók kénytelenek naponta leg­alább három ízben boltba járni, hogy a szükséges vásárlásaikat lebonyolíthassák. Megjegyzés­ként csak annyit, hogy a Budai vámnál lévő ABC áruház igen messze esik tőlünk. Kérdésünk: van-e lehetőség arra, hoay ni említett sok és szegényes kis bolt helyett ABC áruházát kapjunk? VÁLASZ: A gyárvárosi részen üzemelő boltok fentebb említett hiányosságai ellenére sem in­dokolt egy ABC áruház létesí­tése. Egyrészt azért, mert a há­rom fűszerüzletben tudomásunk szerint biztosítva van az alap­vető élelmiszerek (kenyér, tej) naponkénti kiszolgálása, ami pedig az áruféleségekben ész­lelt hiányokat, továbbá az áru­félék egymástól eltérő érkezési idejét illeti, erre feltétlenül fel­hívjuk az illetékes kereskedelmi szervek figyelmét. Visszatérve az ABC áruház lé­tesítésének indokolatlanságára, úgy véljük, megfelelő példa erre a Ledinán és Budai vámnál hosszabb-rövidebb idő óta üze­melő két ABC áruház negatív forgalma is. A két áruház üze­melése óta csak a felét érte el a hónapokra tervezett forgalom értékének. Nyilvánvaló hát, hogy ezek után a beruházó ÁFÉSZ is I megfontolja, hogy az egymós- 1 hoz viszonylag közel lévő Két i áruház mellé egy harmadikat is létesítsen, KOVÁCS FERENC, ! Remény u. 3. A Remény utcaiak „reménykedése'... A Táltos, Gyula és a Géza utca lakói nem kis örömmel nyugtázták annakidején az ivó- vízvezeték befejezését, de a Remény utca lakói még ma is csak reménykednek, hogy oz utca kb. 200 méteres szakaszán majd csak kiépítik egyszer a nyomóvezetéket. Tudomásunk szerint ezt a szakaszt a fentebb I említett utcákéval egyidőben kellett volna befejezni. Ez ügy- I ben személyesen jártam az I. í kerületi Tanácsi Hivatal illeté­kes osztályán, ahol azzal nyug­tattak meg, hogy a Városi Ta­nács közbenjárására az ügy már a Vízműnél van. Ott viszont azt a választ kaptuk, hogy a többmilliós munkákat kell előbb befejezniük, s így valamikor ez év utolsó negyedében kerülhet sor a mi utcánkra. Nos ez a ,.valamikor'' aggaszt ben­nünket, mert nagyon szeretnénk mar i mi is kielégíteni e legelemibb szük­ségletünket I 1 VÁLASZ: Annok előrebocsá- , tásával, hogy jogosnak tartjuk 1 a Remény utcai lakók kérését, ! egyelőre csak azt válaszolhat ! juk, hogy be kell látniuk, meg kell érteniük a Víz- és Csatorna­művek enyhén szólva is nehéz helyzetét, amelyet a gyorsan nö­vekvő város megtervezett és szi- j gorúan beütemezett közművesí- 1 tésének kivitelezése hárít rájuk. Érdeklődésünkre elmondották, hogy kapacitásukhoz mérten legkésőbb 1974-ben hozzáfog­nak a Remény utcai vízvezeték építéséhez, s addig szíves tü­relmüket kérik. HARTAY GYULA Kielégítőbb áruellátást... A Budai II. öt választókerü- letéhez tartozó területen a bol­tok zárórája nem megfelelő, 17 • órakor zárnak. A dolgozó em­berek nagyrésze kénytelen a vá­rosban bevásároltakat a tömött autóbuszokon hazavinni. A bol­tok kicsinyek, raktára csak né- : melyiknek van, s ez is nehezíti i a zavartalan áruellátást. És j néhányat még ami megoldásra j várna: — Az Ady Endre út? orvosi rendelő régóta esedékes bővítése. — A Mari, Heqyalja, Zerge, Zsig- mond, Tátra utcákban csatorna háló­: zat kiépítése. — Az Endre utca kb. 50 méteres ! szakaszán az úttest és a járda ki- I énitése a Zsolnay dombi ABC áruház felé. I — Az Ady Endre utca 67. és 66-es számú házak közötti esővízav«T«*ő naavárok Ady E. utcai végére egy hor- da'éfffelfonó vasrács felszerelése. Vénül kérjük a tanács közbenjárá­sát, hoay a főpályaudvar és a pécs- hánvoteleoi útvonalon közlekedő autó­buszjáratot a oécsbányatelep—újme- csekaliaí vonalon közlekedtesse a Vo­lán Vállalat. VÁLASZ: A Budai fi. város­részben üzemelő élelmiszer- és csemeaeboltok nyitvatartási ide­jét annakidején a lakossáq igé­nyeinek figyelembevételével ál- lao'tottuk meq. Ennek megfe­lelően az Enqels u. 34. sz. alatti 119-es srámjelü élelmiszer- és csemenebolt naoonta 6 órától 18 óráig, a Vadász utcai ABC áruház (hétfőtől péntekig) 7 órától 19 óráiq, szombaton pe- j dig 7 órától 18 óráiq tart nyit- | va, s ezzel a nyitvatartási rend- j del zavartalanul biztosítiák a | lakosság élelmiszer-szükségle­tét. Az Ady E. utcai orvosi rendelő j bővítését azért nem terveztük, mert a Budai városrész rekonst- i rukciója során végéivényesen | meqoldódik a terület orvosi el- ; látása. A levélben említett utcák i szennyvíz-elvezetésére, illetve j csatorna építésére anyagi okok j miatt egvelőre méa ígéretet sem tehetünk, de az Endre utca és a Ledinán lévő ABC áruház közötti úttest és járda építését felvesszük az 1974—75. évre szó­ló fejlesztési tervünkbe. Végül pedig az Ady E. utca 67—69. sz. házak között lévő csapadékel­vezető árokra Is elhelyeztetjük a levélíró által javasolt szűrő­rácsot, hogy ezzel is elejét ve­gyük az eldugulásoknak. Az autóbuszjárattal kapcsola­tos kérést a Volán 12. Vállalat­hoz küldtük, válaszadás végett. EROS JANOS. Dobó I, u, 40. Mintha megállt vő na itt az élet... 1943 óta lakom az I. kerület­ben, tehát volt elég idő és al­kalom ahhoz, hogy nyomon kö­vessem kerületünk fejlődését. Az évek folyamán az az érzés alakult ki bennem, — de velem együtt nagyon sok itt lakóban is, — hogy a város kerületei közül az I. kerület fejlődése a leglassúbb, A többihez képest úgy néz ki, mintha egy kicsit megölt volna itt az élet. Példá­ul a város keleti kapujánál még mindiq ott csúfoskodnak a tég­lagyári viskók, s hogy ne men­jünk innen messzire, az I. kér. Tanácsi Hivataltól alig 200 mé­ternyire, több évtizedes szemét­dombok, gazzal benőtt terüle­tek éktelenkednek. Innen észak­ra a régi téglagyári gödrök, szakadékok csúfítják az amúgy sem valami esztétikus környeze­tet. De, joggal felvetődnek más panaszok is. Például ebben a kerületben van a Gázgyár, illet­ve a benzinbontó, de gázunk nincsen. A távfűtés is innen in- | dúl, de más kerületekbe. A te- j lefon iránti igényünket, kérel­münket már figyelembe sem ve­szik. Még azt az indokolt kéré­sünket is elutasították, hogy legalább a rendőrség épülete elé állítsanak egyet, ahol iga­zán szem előtt volna. Azt mond- I ják, a postákon van telefon, j használjuk azt. De kérdezzük, mi történjék akkor, I ha a posta zárása után az esti, éj- j szakai órákban akarunk sürgős ügy- j ben telefonálni? Még egy példa, örültünk annak, 1 Hogy »égre lesz egy középiskolája ; ennek a városrésznek is (a Dobó I. ! utcában), de itt heteken, hónapokon- ét alig látni egy-két embert, vagyis az egész nyár nem volt eleqendő még az alapok kiásásához sem? Befejezésként nagyon őszintén még annyit, hogy bizony nem nagy öröm j ebben a kerületben lakni. Pedig az itt élő bányászok, munkások sem ke­vesebb erőfeszítéssel járultak hozzá a város építéséhez, mint a többi ke­rület dolgozói I VALASZ: Maqunk is egyetér­tünk a levél írójának eqyes ész­revételeivel, kifogásaival, azon­ban meg kell mondani, hogy kevésbé értünk egyet az olyan szemlélettel, amely az I. kerü­let gondját különválasztja az egész város érdekeitől és az össz-tanácsi feladatoktól. Ugyanis a kerületi hivatal nem eqy önálló qazdasóqi egység, következésképpen a kerület fej- I leszfése, rendezése sem különít­hető el az egész városétól. Az is nyilvánvaló, hogy minden vá­rosrész, (kerület) fejlesztésére nem kerülhet sor eavidőben, s ezért jelenleg valóban az a helyzet, hoay az I. kerület több vonatkozásban is elmaradást mutat a másik kerületekhez ké­pest. Más volt azonban a helyzet annak idején, az első bányász­lakások és a Meszes telep többszintes házainak építése­kor, mert hol volt még akkor a Hőerőmű stb. amelyre, vagy emelyekre megtervezhettük vol­na a távfűtéses, gázbojleres lakásokat. Az időben még nagy előrelépést jelentett az is, hogy a régi korszerűtlen kolóniái épületek helyébe általában két­szobás, fürdőszobás lakásokat kaptak bányászaink és a kerü­let lakosai. Természetesen megvannak, rendelkezésre állnak az I. ke­rület fejlesztésére vonatkozó tervek, köztük a meszes! és a Budai városrész rekonstrukciós tervei, amelyek közül már meg­valósulóban van az új kenyér­gyár stb., de a lakosságnak megértést kell tanúsítania ah­hoz, hogy a népgazdaság anya­gi lehetőségeihez mérten tud­juk csak meqhatározni és sor- ravenni a beruházásokat. Ter­mészetesen eddig is és á jö- j vőben is fiayelembe vettük, il- j letve vesszük a lakossá- olyan iaényeit, amelyek lehetőséqe- inkhez mérten megvalósíthatók. Például o telefon létesítése ügyében mór felvettük a kap­csolatot a Postaigazgatósággal. SZERKESZTOSEG Az utasokban megvolt a Jóakarat“ Egyik délután a városba igyekeztem a 39-es autóbusz- szal. Erre a járatra az állandó zsúfoltság jellemző, ff volt ez akkor is. A Bőrgyárnál felszállt egy terhes fiatalasszony, pi­ciny gyermekkel a karján. A kalauz mellett három, kifeje­zetten jó kondícióban lévő asz- szony ült. Miután észrevették az anyukát, ülőhely után kezd­tek nézelődni. Először egymást mérték végig, majd a szemközti üléseket, végül a busz elejét. A legtestesebb asszony zúgo­lódni kezdett, nemtetszését fe­jezte ki az emberek közömbös­sége és udvariatlansága ellen. Mondanom sem kell, hogy a „neveletlen és elzüllött fiatal­ság" is terítékre került. S mivel a filozofálgatás időt vett igény­be, a busz egyre jobban köze­ledett úticélja felé. A tömeg pedig vagy nézte, vagy he­lyeslőén bólogatott. így aztán lassan a kalauz ellen fordult a közhangulat. Hisz az ő dolga, hogy helyet kerítsen. Közben a busz megérkezett a Kossuth térre. Aztán ment mindenki a dolga, után, megelégedve sa­ját humánusságával és elítélve a másikat, aki nem adta át a helyét. Hát, igen I Hely nem lett, de az a fő, hogy az uta­sokban megvolt a jóakarat! Szeretnék a látottakkal kap­csolatban két kérdést fel­tenni. 1. Vajon mi történne, ha az autóbuszokon szolgálatot tel­jesítőket is embernek tekinte­nénk néha? 2. Miért van az, hogy a középkorú hölgyek és férfiak egyszerűen nem vesznek tudomást az álldogáló terhes, avagy kisgyermekes anyákról, noha egészségük még meg­engedne 10—15 perces áll­va utazást? Természetesen, tisztelet a kivételnek. És befejezésül még valami. Sokan úgy látszik még nem tudják, hogy a világot csak úgy lehet megjavítani, ha ezt elő­ször saját magunkon tesszük meg és csak azután másokkal. Hausmann János főiskolai hallgató „Amit láthatunk és amit nem látunk“ A DN augusztus 25-i számában teljes egyetértéssel olvastam dr. Szalai István fenti címmel megjelent írását, amelyhez én is hasonló példákkal szeretnék hozzájárulni. Ezekhez az alábbi cí­met adnám. LATJUK UGYAN, DE JOBB VOLNA, HA NEM LÁTNÁNK Nos, az egyik ilyen „látvá­nyosság" a Sétatér alsó ré­szén árválkodó valamikori víz­esés. Három medencéje esős napokon, három nagy pocso­lya, telve zöldes színű poshadt esővízzel, szoroz időben pedig a legkülönfélébb kocattal, szeméttel. És mindez közszem­lére téve városunk idegenfor­galmi szempontból is egyik legexponáltabb helyén. Véle­ményem —, amelyhez bizo­nyára nagyon sokan csatla­koznak — az, hogy ha már a I vízhiány, vagy más okok miatt i nem alkalmas vízesésnek, úgy i telepítsék be virágágyásokkal a három medencét, amivel egy- csapással eltüntetnénk váro­sunk e szégyenfoltját. A másik ilyen cseppet sem mutogatnivalónk a színházunk mellett levezető keleti lépcső környéke, amely törmelék- és szemétkupacaival már hosszú évek óta csúfítja a város köz­pontját. A színház tatarozása­kor még abban reménykedtünk, hogy egyúttal sor kerül ennek a rendbehozására is. Sajnos, nem így történt, s most már csak abban bízunk, hogy a fentebb említett problémák nyilvános feltárása jobb belá­tásra bírja az illetékes szerve­ket, hatóságokat. Dr. Csanádi Károly Jogi tanácsadó T. M. olvasónk termelőszövetkezeti j tag. A téli időben szeretne munkát vállalni. Kérdése: van-e erre lehető­sége, a termelőszövetkezettől kell-e engedélyt kérni? Az érvényben lévő jogszabályi rendelkezések értelmében a termelő­szövetkezeti tag csak ideiglene­sen, a VEZETŐSÉG ELŐZETES EN­GEDÉLYÉVEL létesíthet munkaviszonyt. A rendelet szerint a vezetőség a termelőszövetkezet tagjának csak határozott időre szóló, IDEIGLE­NES jellegű munkaviszony létesí­tésére adhat engedélyt. Ilyen enge­délyt csak írásban lehet adni. Jogá­ban áll a vezetőségnek az engedély kiadását megtagadni, ha azt a ter­melőszövetkezet érdekei megkíván­ják. Nem tagadhatja meg az engedélyt, ho a termelőszövetkezet a kérelme­zőt huzamosabb időn át nem tudja rendszeresen, vagy szak­mai képesítésének megfelelő beosz­tásban foglalkoztatni. Ugyancsak jogában áll a vezető­ségnek az engedély megtagadását a tagsági viszonyból eredő egyes kö­telezettségek teljesítésétől függővé tenni. Olvasónknak, tehát lehetősége van arra, hogy a téli időben IDEIG­LENES munkát vállaljon, ha ezt a ve­zetőség, részére engedélyezi. A teljesség kedvéért még ismertet­jük, hogy a jogszabály szerint; a) A foglalkoztatás huzamosabb hiányát akkor lehet megállapíta­ni, ha a termelőszövetkezet a tag részére előreláthatóan 30 napon belül vagy legalább már 30 napja nem tud megfelelő munkát biztosítani. b) A szakmai képesítésnek megfe­lelő beosztás hiányára a tag csak akkor hivatkozhat, ha elő­zetesen mór képesítésének meg­felelő beosztásban dolgozott, vagy o képesítéshez kötött mun­kakör ellátásához szükséges ok­iratnak (szakmunkásbizonyít­vány, technikum? érettségi bizo­nyítvány, felsőfokú technikumi, főiskolai vagy egyetemi oklevél) e vezetőség részére történt be­mutatása óta legalább HÁROM hónap eltelt. Balogh I. olvasónk kérdezi, hogf lehet-e a háztáji föld mértékén vál­toztatni, vagy azt megvonni? Igen, van erre lehetőségi Ezzel kapcsolatban azonban a jogszabály a következők szerint rendelkezik: A háztáji föld használata a terme­lőszövetkezeti tagot általában ÁLLANDÓ jelleggel illeti meg. Ha azonban az eredeti mérték meghatá­rozásánál alapul vett körülmények (munkateljesítmény, művelési ág, el­tartottak száma stb.) időközben TAR­TÓSAN megváltoztak, a vezetőség — a közgyűlés által megállapított irány­elvek és feltételek megtartásával — a kijelölt háztáji föld mértékét a kö­vetkező évtől kezdődő hatállyal mó­dosíthatja. Nem lehet a háztáji föld mértékét a kisebb munkateljesítmény miatt csökkenteni, ha a termelőszövetkeze­ti tag az öregségi nyugdíjra jogosí­tó korhatárt elérte, illetőleg munka­teljesítménye azért csökkent, mert megrokkant vagy munkaképtelenné vált. A termelőszövetkezeti tag huzamos távollétének tartama alatt a kijelölt háztáji föld használatának joga a tagot csak akkor illeti meg, ha a háztáji föld megtartásához a veze­tőség, a tag, illetőleg családja ké­relmére hozzájárul. Átlépés vagy a tagsági viszony megszűnése esetén o kijelölt háztáji föld használatára va­ló jogosultság megszűnik, a vezető­ség azonban engedélyt adhat a ház­táji föld év végéig történő haszná­latára. Abban az esetben, ha a vezetőség nem ad engedélyt a föld év végéig történő használatára, akkor o tag részére meg kell téríteni oz addig végzett munka és egyéb befektetés értékét. Ha a háztáji földhasználat, o termés betakarítását közvetlenül megelőzően szűnik meg, a vezetőség engedélyt adhat a tag részére a ter­més betakarítására, Eayébként közölhetjük, hogy oz ABC áruház területén egy nyil­vános telefon a lakosság ren­delkezésére áll. Ami a Dobó I, utcában épü­lő szakközépiskola jelenlegi helyzetét illeti, a Mecseki Szén­bányák építési üzeme minden bizonnyal szorqalmazni fogja, hoqy a munkálatok a szerző­désben rögzített határidőre be­fejeződjenek. Végül közölhetjük Hogy a Budai városrész fentebb emlí­tett rekonstrukciós terve alap­ján készült makett, október 1— 15-ig megtekinthető tanácsi hi­vatalunk műszaki osztályán. * Közöljük, kedves olvasóinkkal, hogy a helyszűke miatt kima­radt közel 100 kérdésre levél­ben küldjük meg az I. kér. Ta­nácsi Hivatal válaszát. m

Next

/
Thumbnails
Contents