Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-12 / 241. szám

1973. szeptember 12. DUNANTOll NAPLÓ 3 Kevés a férőhely Napközis helyzetkép Az általános iskolai napközis ellátás fontossága társadalmi, szociális és pedagógiai szempontból egyaránt szinte felmérhetet­len. Oiyan oldala ez az oktatásnak, amelynek szerepe egyre nö. Az idegenkedés a napközivel szemben fokozatosan megszűnik, részben azért, mert a pedagógusok erőfeszítései nyomón a nap­közi egyre vészit lélektelen „gyermekmegőrző” jellegéből, részben pedig ahogy egyre több gyerek jár óvodába, úgy egyre több szülő igényelné ugyanazt a színvonalas ellátást gyerekének az óvodás­kor után is. A napközi szerepét a hátrányos helyzet megszüntetésében, a kamaszkori problémák megoldásában, o tanulásban elmaradt vagy gyengébb képességű gyerekekkel való foglalkozásban, a szabad idő okos felhasználására nevelésben és más területeken — bizonyítani is alig kell. Mindemellett Pécsett az idei tanév kezdetén is sorbaálltak a szülök az iskolaigazgatók szobáiban, és sok helyről érkezett fel­háborodott reklamáció. Nem jutott be a napközibe minden gye­rek, akinek szülei kérték a felvételét. Kevés a napközis férőhely. fl ló statisztika — sovány vigasz A városi tanács művelődés- I közivel, de időközben felépült ügyi osztályán a gazdasági | a Szigeti városrész, amelynek csoport pontos számokkal tud szolgálni. Első kérdésünk az a mielőbbi, ennél teljesebb megoldást. ' Ma csak azoknak a gyere­keknek az elhelyezéséről van szó, akik napközi hiányában nem ebédelnének, vagy — szü­lői felügyelet híján — szerte csatangolnának. Holnap már azokról is szó lesz, akik ma még igy vagy úgy, de az ideá­lis napközinél mindenképpen rosszabb módon megoldják va­lahogy a kérdést. Hallottam olyan véleményt egy iskolában, hogy „majd belátják, hogy az iskola nem vendéglátóipar", mármint a szülők. Már belátták. Ezért, ha egy mód van rá, nem vendéglő­be szeretnék küldeni a gyere­keiket, hanem az iskolába. Hadarna Erzsébet Pécsi és budapesti művészek közös antológiája Ebben az évben, tavasszal látott napvilágot a budapesti XX. kerületi írók, költők antoló­giája, A kerület írói most ismét egy antológia kiadására készül­nek, mégpediq a pécsiekkel kö­zösen. Miután az ötlet meg­született, s az érdekeltek rög­zítették az elképzeléseket, Pécs város Tanácsának művelődés­ügyi osztálya vette pártfogásá­ba az ügyet. A Mecseki Szén­bányák adott anyaqi támoga­tást az antológia megjelenteté­séhez, a szükséges összeg má­sik felét pedig a budapestiek állják. A tervek szerint a XX. kerü­leti és a pécsi írók, költők mű­vei mellett helvet kapnak az antológiában a képzőművészek, fotóművészek alkotásai is. Az antolóqia megjelenését tavaszára tervezik. Közművelődés; a számok tükrében Növekedett Baranyában a művelődési létesítmények száma A Központi Statisztikai Hivatal kiadásában — me­gyénkénti bontásban — most jelent meg a legújabb Közművelődési Adattár. E kis példányszámú kiadvány­ban tallózva, érdemes fel­figyelni a következőkre! Mór az összefoglaló adatok között igen tanulságosnak bizo­nyul egy táblázat, a közművelő­dést jellemző arányszámokat te­lepüléstípusonként osztályozva ismerteti. Eszerint az 1000 lakos­ra jutó napilapok példányszá­ma két évtized alatt Budapes­ten 70 ezerről 110 ezerre nőtt, ugyanakkor vidéken megkétsze- 1974 [ reződött; 27 ezerről 64 ezerre I emelkedett! A rádió-előfizetők­volt: hogy áll Pécs napközis ellátása az országos helyzet­hez viszonyítva. Kiderült, hogy tavaly az általános iskolások 36 százaléka volt Pécsett nap­közis, ez az arányszánf az or­szágban 21.3, Öebrecenben 26,3, Szegeden 30,6 százalék. Szóval, a statisztikánk relatíve jónak mondható. Ám ez sovány vigasz annak a 3—400 érdekeltnek, aki ét­idén is kimaradt a napközi­ből. Hogyan is történik a nap­közis férőhelyek anyagi fede­zetének megteremtése? A Mű­velődésügyi Minisztérium meg­szabja az ötéves terv kere- | tében a fejesztési mutatókat, a Pénzügyminisztérium pedig ennek pénzügyi fedezetéről gondoskodik, iskolaévre. Majd a egesz északi része az iskola körzete lett... Rendkívül ne­héz helyzetben van a Hal Jó­zsef utcai iskola, ugyanennek a lakótelepnek a másik olda­lán ... Az Építők útján az öt­letesség és a szerencsés vélet­lenek egybejátszása enyhített valamit a helyzeten — itt 1200 gyerek közül a fele igényelte a napközit — mégpedig az, hogy a szomszédos 506-os ipa­ritanuló intézettel kötött meg­állapodás alapján még kb. 100 gyereknek tudott az iskola étkezést biztosítani. Igaz, az intézetben vendéglátóipari áron kapnak ebédet a gyerekek, de nevelői felügyelet mellett és mégiscsak intézményesen. Az oktatásügyet általában szorító anyagi korlátok mellett j ható okokat kutatva megtud­Megjelent a Modern Magyar Képtár vezetője tűk, - hogy az egyik legnagyobb í akadály az igények kielégítése mindig az adott ; ..... , ? . , ... 3. ku- i előtt: a konyhai kapacitás szu­, . , . , ova , 10 ; kös volta. Az Acsády utcai Ál­ban minden evben megkapia talános ,sko|ában j?nius eleje ugyanezt az összeget a varos. , ótQ zárva Q kony^ mert Az adott evre megállapítandó faiak megrepedtek, s mindez­fejlesztési összeg évente kerül ideig nem végezték el a hely­megvitatásra. Tavaly ősszel tar- j reállitást. Jelenleg a Tiborc ut- gyalták az idei évre folyási- j coi iskola látja el étellel eze­tandó fejlesztési összeget, ezt most meg is kapták, a tanév hátralévő részére ez 575 ezer forintot jelent, plusz 99 ezer f-orintot a csak menzát igény­lők ellátására. A fentemlített fejlesztés 400 új napközist jelent, valamint két az iskolásokat. Hogy ki a felelős, s hogyan fordult elő, j hogy égy viszonylag új iskola ilyen módon és ennyi ideig ne j j tudja ellátni a saját napközi- j j seit — majd bizonyára kiderül, j annyit azonban hadd írjunk j ide, hogy friss információ 50 menzóst. Tudnivaló, hogy szerint a helyreállításra körül- "iLI----li—*_i----------------ií belül akkora összeget kell for­d ítani, mint amekkora a fenti, 400 új napközis helyet jelentő fejlesztési összeg ... Tetézi a problémát, hogy a nemsokára belépő új kertvárosi iskola napközis ellátása is ugyanebből a fejlesztési keret­ből biztosítandó. Nem elfogad­ható az a vélemény, hogy ez nem súlyosbítja az amúgy se rózsás helyzetet. Qmi a jövőt illeti.» Fentiekben o legsürgetőbb problémákról volt szó, de ha a távlatokat nézzük —, a ko­rántsem a fantázia világába tartozó távlatokat —, okkor méginkább szorgalmaznunk kell korábban hivatalosan nem lé­tezett a menzós forma, vagyis az, hogy a gyerekeknek ebédet adnak az iskolában. Az új ren­delkezések — végre — ki­mondták ennek lehetőségét. 400 új napközis férőhely Tehát ilymódon 400 új nap­közis férőhelyhez jutott a vá­ros. A lehetőségek alapos vizsgálata után végülis a kö­vetkezőképpen osztották el a keretet: egy napközis csoportot kapott a Tiborc utcai, egyet o Hal József utcai, kettőt az Építők úti iskola, ötöt pedig oz új kertvárosi iskola. Az I. kerületben nagyjából sikerült minden igényt kielégí­teni és tekintettel orra, hogy a területen nagyrészt fizikai dol­gozók laknak, az ő gyerekeik jobb tanulmányi segítése ér­dekében egy-egy tanulószo­bát hoztak létre Gyárvároson, Pécsszabolcson és Vasason, ahol szaktanárok foglalkoznak a gyerekekkel. A II. kerületben nagyjából ugyancsak megoldódott a hely­zet, különösen annak segítsé­gével, hogy legalább a men­zát sikerült biztosítani — fő­leg persze — a felsőtagoza­tosok számára. Súlyos gondok a III. kerületbsn Ezzel szemben messze nem j elégítették ki az igényeket a ! III. kerületben. (Annak ellené- j re, hogy az új férőhelyeket fő­ként ide csoportosították.) A Tiborc utcai iskolában pél- | dóul, noha egy egész napkö- J zis csoport fejlesztést biztosi- I tott a művelődésügyi osztály, s ezen felül még néhány | menzás férőhelyet kaptak, kb. húsz kérést kellett elutasítani. Ebben az, iskolában, eddig nem felt komoly probléma a nap­Tavaly ünnepelte fennállásá­nak 15. évfordulóját a Modern Magyar Képtár. A jubileumot követően (kétéves előkészítő munka után) elkészült az állan­dó kiállítás vezetője. A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványainak 15-ös sorszámot viselő katalógusa (e szépkülsejű, gazdag tartalmú képző- és ipar- művészeti sorozatnak egyben jubileumi száma) reprezentatív formában jelent meg: 96 olda­lon, fóliázott borítóval. 22x23 cm-es majdnem négyzet, fekvő tégla alakja a nemzetközi szab­ványhoz igazodik. Az álló és fekvő formátumú képek egysé­gesen normál helyzetben talál­hatók benne, a néző megspórol­hatja a könyv kényelmetlen ide- oda forgatását. A szerkesztés arra törekedett, hogy a képek lehetőleg méretarányos lépték­be kerüljenek, ezáltal a kép nagyságának érzékelése is lehe­tővé válik. A 97 festmény, a 39 szobor és a 12 plakett fekete­fehér reprodukciója a képtár je­lenlegi kiállításának teljés ke­resztmetszetét adja, sőt azon túlmenően a jelenleg helyhiány és egyéb körülmények miatt még ki nem állított, a képtár koncepcióját teljessé tevő mű­vek bemutatására is sor kerül. A kiállítás a 20. század ma­gyar művészetét egységes folya­matában, sokrétű árnyaltsággal, a máig érvényes tendenciák kö­vetkezetes vállalásával mutatja be, nem szakítva meg mester­séges évszám-határokkal, A ka­talógus szerkezeti felépítése csupán abban tér el a kiállítá­sétól, hogy nem egymás mellett, hanem egymás utáni sorrend­ben közli a festészetet, a szob- rászatot és a plakettművészetet. A képtár több, mint 5000 lapból álló grafikai gyűjteménye, a helyhiány miatt állandó kiállí­táson nem kerül bemutatásra, a képtár vezetőjéből is kima­radt. A kortórs, sokszorosított grafikai anyag, mely nemzetközi Felveszünk két jól képzett szerszám­lakatost — NAGY SZAKMAI GYAKORLATTAL — Német nyelvtudással előnyben. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS Ktsz munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45, MEZŐGÉP Gyáregysége, TAB fölvesz: — erősáramú villamos- mérnököt, vagy technikust, beruházások kivitelezését előkészítő technológust; — gépészmérnököt, vagy technikust gyártóeszköz- gazdálkodási csoportvezetői munkakörbe Házaspár előnyben 2 szoba összkomfortos lakás biztosított Jelentkezés írásban a Gyáregység igazgatójánál Levélcím; 8660 Tab Pf. 10. jellegű, 1972-ben kapott e soro­zaton belül külön katalógust. Az egyedi grafikai gyűjteményt a múzeum a szombathelyi Sava- ria Múzeumban 1974-ben ren­dezendő kiállítás kapcsán pub­likálja. A képtár történetét, va­lamint szerkezeti felépítését és a magyar festészet-szobrászat 20. századi történetét napjainkig bemutató félíves előszó három nyelven (a magyar mellett an­golul és németül) jelent meg. Az idegennyelvű olvasó tájéko­zódásának megkönnyítésére a képcímek is három nyelven, a képpel azonos oldalon szerepel­nek. A kiadvány a szó szoros értelmében tulajdonképpen nem is katalógus. Ugyanis csak a bőséggel publikált képek ada­tait közli, a kiájlítás teljes (de esetenként azért változó) anya­gának iajstromszerű fe'sora'ását | w fe,|ha|mozott , kuhÚT, mellőzi. A művész neve mellett ke: tartalmas szórakozást és egyúttal maradandó emléket nyújtani az idelátogatónak, bel­földinek és külföldinek egyaránt. És ez így természetes. A pécsi múzeumnak a kényelmes vár­béli elszállásolást is biztosító siklósi várban rendezett kiállítá­sai szellemi táplálékot nyújta- | no.k az idegennek, Pécs és Ba­ranya természeti szépségei mel­nél a fővárosban 80 százalékos, a vidéki városokban 300 száza­lékos, a községekben pedig 1000 százalékos a növekedés. A hangversenylátogatók száma Bu­dapesten — 1000 lakost alapul véve — 206-ról 319-re, a közsé­gekben 5-rő! 49-re „ugrott”. A legkisebb növekedés a mozik látogatottságában mutatkozott, a legnagyobb pedig a vidéki múzeumok látogatóinak számá­ban: 1950-ben a vidéki váro­sok 1000 lakosából csak 65-en jártak múzeumba, a községek rubrikája pedig a múzeum.láto- gatottság táblázatán teljesen üres. A múlt évi adatok szerint. 1000 lakosból már a falvakban is 273-an jártak múzeumban. Ami a könyvtári ellátottságot illeti, a legtöbb tanácsi és szak- szervezeti könyvtár Borsodban van (716), a legkevesebb Ko­márom megyében (228). A könyvtárak állományát tekintve: a borsodiak kereken 2 millió könyvvel rendelkeznek, míg a Nógrád megyeieknek 745 ezer kötet áll rendelkezésükre. Figye­lemre méltó, hogy a beiratkozott olvasók számában — ezeket az adatokat viszonyítva .kell érté­kelni — a sor végére Tolna, Ko­márom és Zala megye került. A televízió konkurrenciája óta is változatlanul látogatott köny- nyűműfajú előadások mellett, némileg a közművelődési álla­potokat tükrözi az Országos Fil­harmónia hangversenyeinek vi­déki látogatottsága. A KSH adatai szerint a legtöbb hang­versenyt Borsodban és Baranyá­ban tartották, a legkevesebbet Fejér és Nógrád megyében. A komolyzenei hangversenyek lá­togatottsága — tíz év alatt — a legnagyobb mértékben Veszp­rémben, illetve Tolnában emel­kedett Az ismeretterjesztő előadások és a résztvevők számával — Borsod után —- Bács- Kiskun emelkedik ki a. mezőnybg[)19/^ legtöbb szakkör pedig Baranya­szerepelnek az életkori adatok, a mű címe, keletkezésének év­száma, mérete és technikája, leltári száma (a tudományos kutatókon kívül valamennyi lá­togatónak eligazítást nyújt, hi­szen a leltári szám első tagja a tárgy múzeumba kerülésének évét jelzi). Végezetül szerepel az előző tulajdonos, vagy gyűjtő neve, A Modern Magyar Képtár ugyanis jórészt mecénás gyűj­tők önfeláldozó tevékenységé­nek és mecénás vezetők hozzá­állásának köszönhető, akik nem kis anyagi vállalással jelentős gyűjtemények és egyes műtár­gyak megszerzésével járultak hozzá a képtár jelen gazdagsá­gához. Számos kép a művész ajándékaként került a gyűjte­ménybe. Megtudjuk a képalá­írást kísérő adatokból azt is, hogy 1957 előtt csupán két je­lentős festménye volt a mú­zeumnak, a volt városi múzeum örökségeként: Egry Badacsonyi hegyoldala és Csók István Sc- kac temetője (mindkettő Török Lajos nemes adománya). A kép­táralapító Gegesi Kiss Pál neve mellett a leggyakrabban a „Tompa Kálmán gyűjteményé­ből”, „Dénes Zsófia gyűjtemé­nyéből" és a „Tamás Henrik gyűjteményéből” mecénásra utaló felirattal találkozhatunk. A képtár vezetője sokak ösz- szefogásának. körös munkájá­nak az eredménye. Az előszót írta, a képeket válogatta és szerkesztette Romváry Ferenc művészettörténész, a kiállítás rendezője. A borító- és tipográ­fiatervet Pinczéhelyi Sándor, a múzeum grafikusa, a felvétele­ket Nádor Katalin, a múzeum fotósa készítette. A Pécsi Szikra Nyomda műszaki kollektívája ezúttal kimagaslóan jó munkát végzett. A díszes kiadvány a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal anyagi vállalásával, Ke­serű Sándor hivatalvezető meg­értő támogatásával született meg. A múzeum és az idegenfor­galmi szervek kapcsolata nem újkeletű Pécsett sem. A Zsolnay- kiállítás vezetője, a Modern Grafika kiállítás katalógusa is a Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal támogatását élvezte. E gesz­tusban is kifejezésre jut a mú­zeum és az idegenforgalom egymásrautaltsága, közös érdé­ben működik. javak vonzzák az embereket.. Es A művelődési otthonokat tér- okkor hatásos csak igazátt ez a mészetesen nem lehet darabra vonzás, ha a múzeumi anyag j „mérni”, de érdemes elgondol- “il kodni azon, hogy amíg Borsod­bemutatása és publikálása mél­tó keretek közt történik. Ennek a hasznos felismerés­nek köszönhető a képtár szép új vezetője. A dublőr és a kaszkadőr ! lapunk egyik olvasója levelet írt j hozzánk a címben olvasható idegen | siavak ügyében, részben a Dunántúli Naplóban a SZUR-ról megjelent cikk | kapcsán. A levélíró megjegyzi, hogy ! a dublőr fogalmával lényegében tisz­tában van. Ez valószínű, mégis áll­junk meg itt egy pillanatra. Az ól- ! talános nyelvhasználat ugyanis min- l den esetben dublőzt emleget (z-vel), azon szereplő jelölésével, aki film- : színészeket helyettesít egyes veszélye­sebb jelenetekben. Pedig ez csak a j nőnemű alak, mig a dublőr férfit je- I löl, és ez a gyakoribb eset. i Bizonyára sokan felfedezték már, hogy az említett szavak rokonságot tartanak többek között a duett és a ; dublé fogalmával is. Sőt innen szár- , mazik a mi „dupla” szavunk. A fel- j soroltak' mindegyikének gyökere pe- ! dig a latin duó (= kettő) számnév­ben lelhető fel. Térjünk rá ezek után a kaszkadőr­re, amely bizony már keményebb dió. Érthető, ha levélírónk nem találta nyomót sem régi, sem mai lexikonok­ban, de még az Idegen szavak szó­tárában sem. A szó töve a cascade, amely a francia és az olasz nyelvben egyaránt (mesterséges) vízesést, vala* mint ugrásszerű, gyors változást je­löl. A cascadeur pedig ennek képzett alakja, érdekes módon hasonló vég­ződéssel és kettős formában (kaszka­dőr — kaszkadőr), akár a dublőr és a dublőz. A cascadeur mellett első jelentésként ezt találjuk: léha, mu­latós. A mi esetünkben azonban ez D . , . „ ,; félrevezethet, inkább az olyan, élet- | Baranyában es Pest megyeben veszélyes „toronyugrást” végző artis­tára kell gondolnunk, akinek mutat­ványa egy hatalmas vízesés magassá' gára és ivére emlékeztet. Bán Valér bqn és Bqranyát>an 1962—67 között növekedett a művelődési létesítmények száma, addig a legutóbbi öt évben ha nem is sokat, de csökkent. A múzeumok adatairól szóló táblázatban a statisztikai kiad­vány első dátuma:‘1961. Ekkor még a községi múzeumok rub­rikája öt megyénél — Hajdu-Bi- har, Győr-Sopron, Heves, Tolna és Zala megye — üres volt. A múlt évben már csak Győr-Sop­ron és Tolna megyénél jelzi „fe­hér folt”, hogy a közművelődés­nek ezen a területén is van még tennivaló. Az elmúlt évtized alatt Hajdu-Biharban négy. He­vesben kettő, Zalában egy falu­múzeum létesült. Ide tartozó adat. hogy a Műcsarnok már több községben is rendezett ki­állítást. Iqy például a közeli Pest megyében és a távoli Sza- bolcs-Szotmárban. A most kiadott KSH adatgyűj­temény — az egyértelműen köz- I művelődési témák után — a ! sporteqyesületek főbb adatait is közli. Nézzünk ebből is né- ; hány tájékoztató — vlszonyitho- ; tó — adatot. A sportlétesítmé- 1 nyék számát illetően is Borsod | áll az élen, hét híján ezer léte­sítménnyel. A legkevesebb Ko­márom megyében és Csongrád­iban található. A szakosztályok­ban foglalkoztatott tagok szá­ma Borsodban eléri a 30 ezret. 20 ezer. Tolna és Vas megyében még tízezer alatt van. P. M, NEM KELL VÁRNI CSÜTÖRTÖKIG! AZONNAL rendszámtáblával és forgalmi engedéllyel ellátva kapja a nálunk vásárolt MOTORKERÉKPÁRT. Minden típusú motorkerékpár OTP -re. (Hitel elintézése a boltban.) PÉCS! ÁFÉSZ 53. SZ. MŰSZAK! BOLT Rákóczi üt 53. Telefon; 10-471.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents