Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-12 / 211. szám
V973. au gas itm ft DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Mit Kmfest€8 féléves mérleg? A hatékonyság fokozásával kell biztosítani az eredményes gazdálkodást Csehszlovák újságíró- küldöttség Baranyában így Időszak lezárultával Indokolt hogy számot adjunk elárt eredményeinkről, gazdálkodásunk nehézségeiről. Annál is Inkább szükséges ez, mert egyúttal megteremtjük a lehetőségét annak, hogy — okulva a problémákból — a továbbiakban hatékonyabban és eredményesebben tevékenykedhessünk. A megye és a város 125 önálló gazdálkodó egységének !- ezek közt nem szerepelnek a mezőgazdasági nagyüzemek, takarékszövetkezetek — legjellemzőbb mutatóit felhasználva kívántunk számot adni a gazdálkodás eredményességéről. Nézzük a számokat Emelkedett a befejezetlen beruházások állománya Bár a jeüea időszak gazdálkodását közvetlenül csak mérsékelten érinti, indokoltnak tűnik először a folyamatban lévő beruházások kérdésével foglalkozni. A.megyében Junta* 30-án a befejezetlen beruházások állománya közel 820 millió forint volt. Ez — akár az egy évvel korábbi, akár az év eleji ösz- szeghez hasonlítjuk — igen erőteljes emelkedést mutat. Egy év alatt 23,1 százalékkal, az eltelt félév alatt pedig 13,4 százalékkal emelkedett a beruházások állománya. önmagában nézve ez a dinamikus emelkedés kedvezőnek tűnhet, azonban ha figyelembe vesszük, hogy a beruházásoknál — egy-két esettől eltekintve — a határidők eltolódása, a kivitelezési összegek erőteljes emelkedése a jellemző, máris kedvezőtlen a kép. Ha a szomszédos megyék hasonló mutatóit nézzük, merőben ellentétes a helyzet: Somogy és Tolna megyékben lecsökkent, míg Zala megyében csak mérsékelten (10 százalékkal) nőtt az állomány. összegében nézve a félév során közel 100 millió forinttal gyarapodott a megyei befejezetlen állomány, omi — ha alaposan megnézzük — döntően néhány nagyvállalat, tanácsi vállalat és szövetkezet magas számaiból tevődik össze. így például a minisztériumi vállalatok új beruházásának 70 százaléka 3 vállalatnál jelentkezik (Szénbánya, Farostlemezgyár és DÉDÁSZ). A tanácsi vállalatoknál együttesen 4 és félmillió forinttal nőtt a félév alatt ez az őszszeg. Igaz, hogy volumenében — és arányában is — ez jelentéktelen, azonban több, a megye lakosságának jobb és kulturáltabb ellátását szolgáló beruházás beindulása, illetve befejeződése jellemzi az eltelt időszakot. Ugyanezt kell elmondanunk a szövetkezetek — ipari és szolgáltató szövetkezetek és ÁFÉSZ-ek — vonatkozásában is. Az 5 százalékos emelkedés még a másfélmillió forintot sem éri el. Az előbbiekben elmondott kedvező jelenségek mellett sajnos nem kívánatos tendenciák is megtalálhatók: Néhány egységnél - ez főleg a szövetkezeti szektort érinti — hosszú idő óta változatlan összegeket tartanak nyilván befejezetlen állományként. Ez azt jelenti, hogy vagy egy hosszabb idő alatt sem folytatódott a beruházás, vagy pediq tudatosan - költ- séakímélési szándékkal — „felejtik” itt nyilvántartásaikban az összegeket. Ehhez hasonló megállapításra jutottunk egy több megyére kiterjedő reprezentatív megfiqve!és során is. Eszerint a vállalatok által kimutatott összegek több mint eqy tizedét nem volna szabad itt nyilvántartani, hanem vagy már aktiválni kellett volna, vagy anyagszámlákon kellene szerepeltetni. Miért csökkentek a nyereségek? A gazdálkodás milyenségének megítéléséhez néhány alapvető adat — úgymint az árbevétel, a költségek és nem utolsó sorban az eredmény - elemzése elengedhetetlenül szükséges. Egész röviden — egy mondatba sűrítve — úgy lehetne értékelni a lezárt félévet, hogy növekvő árbevételek mellett, csökkenő nyereséget realizáltak vállalataink, szövetkezeteink. Ennek oka a költséggazda1 kodásban keresendő: a terme kék előállítása magasabb önköltség és gyorsan növekvő fel nem osztott költségek mellett történt I Ezt az általános megyei képet a vállalatok sokaságának eltérő konkrét helyzete alaki tóttá ki. Nézzük a gazdálkodás helyzetét kicsit részletesebben. A 33 minisztériumi vállalatnál együttesen 6,2 százalékos árbevételi többlet realizálódott, miközben az elszámolt önköltség 72. százalékkal, a fel nem osztott költségek pedig 7,0 százalékkal emelkedtek. Mindezek eredményezik a nyereség 14,7 százalékos visszaesését I Az említett vállalatok közel felénél — 16-nál — romlott az eredmény, amit a többi vállalat javuló hatékonyságával sem tudott ellensúlyozni. A megye minisztériumi Iparának eredmény alakulását döntően — és alapjaiban — a szénbányászat determinálja. Nos, itt az előző évhez képest közel 93 milliós eredménykiesés következett be. Ez pedig rányomja bélyegét a terület gazdasági képére. A minisztériumi iparhoz hasonlóan kevesebb nyereséget tudhatnak magukénak az építőipari és erdőgazdasági vállalataink is. Itt mindenütt csökkent a realizált (nettó) árbevétel. Ugyanakkor a költségek — vagy az önköltség, vagy a fel nem osztott költségek, vagy akár mindkettő — emelkedtek. A megye — és Pécs város — 37 tanácsi vállalatánál az előbbieknél kedvezőbb összhatást j tapasztalhatunk. Itt a közel 134 ! millió forint nyereség és a 300 ezer forintos veszteség egyen- j lege 8 százaléknyi emelkedést jelent Részleteiben nézve csak az ipari és kereskedelmi vállalatok ; mutatóival lehetünk elégedettek. E két területen jelentős eredményjavulás tapasztalható, ! míg a többieknél — élelmiszer- [ ipar, építőipar, vízgazdálkodás, szállítás és szolgáltatás — jelentősen visszaesett a nyere- ség. Van terület, ahol gazdaságossági okok miatt kellett visz- szafogni, mérsékelni a termelést, de találkozunk olyan példákkal is, ahol a termelés fokozása a költségek ugrásszerű növekedésével járt együtt. Csak egy negatív példát említünk a gazdálkodás jellemzéséhez: egyik tanácsi vállala| tunknál egy bizonyos termék * gyártását be kellett szüntetni, mert gazdaságtalan és — minőségi okok miatt - versenyképtelen volt. Ugyanezen cikk termelésének köszönheti egy szövetkezet, hogy nyeresége több mint egynegyedével nőtt! (le- enleg a tanácsi vállalat veszteséges!) A tanácsi vállalatok — né- j hány esettől eltekintve — általában kedvező értékesítési, realizálási feltételekkel rendelkeztek, amivel több-kevesebb sikerrel éltek is. Igen jellemző i példa erre a Carbon Könnyűipari Vállalat, ahol 2156 000 forinttal nőtt a nyereség a termelési volumen emelkedése, a termékösszetétel változás és nem utolsósorban a termelékenység javulás hatására. Úgy tűnik, hogy az eltelt időszakban tapasztalt kedvező jelenségek — új üzemek belépése a termelésbe, gépi rekonstrukciók, kedvező termék- struktúra váltás, belső átszervezések, korszerűsítések stb. — biztosíthatják a hátralevő 5 hónap alatt, hogy az 1973-as esztendőt hatékonyan, gazdaságilag kielégítően zárjuk. Ehhez azonban minden területen hatékony munkával kell hozzájárulni! Bővült a szövetkezetek szolgáltató tevékenysége A megye 55 szövetkezete (mezőgazdasági szövetkezetek nélkül!) közel 9 százalékos ár- j bevételi többlettel 31 százalékos, azaz 24,4 millió forintos i nyereségemelkedést ért el. Itt — a szolgáltatás ágba tartozó szövetkezetek kivételével — minden területen kisebb-nagyobb mértékben nőtt az eredmény. A szövetkezetek kedvező változása igen sok tényező együttes hatását tükrözi. A teljesség igénye nélkül a legjellemzőbbeket a következőkben lehetne meghatározni: — a termelési volumen emelkedése (szinte mindenütt) — a termékösszetétel kedvező alakulása, — belső átszervezések, korszerűsítések, — a költségek árbevételnél lassúbb növekedése, — új korszerű beruházások belépése stb. A szövetkezetek vonatkozásában néhány kérdésről küiön is szólni kell. Elsősorban a megye lakossági igényeinek ! jobb és kulturáltabb kielégítése érdekében tevékenykednek. Fej- ' lődésüket, térhódításukat a mutatók állandó dinamikus javulása igazolja. Árbevétel növekedésük mindenütt a termelés emelkedésével, a tevékenység (szolgáltatások) bővülésével függ össze. Ugyancsak a szövetkezetekkel — közelebbről az ÁFÉSZ-ek- kel - függ össze az a kedvező tapasztalat, miszerint fejlődésük részben az ellátatlan területek felszámolásával, részben pedig természetes forgalom felfutásával kapcsolatos. A kereskedelemről kell még néhány mondatban beszélni. Itt minden szektorban - akár a nagykereskedelmet, akár a tanácsi vagy a szövetkezeti kereskedelmet nézzük is — nőtt a gazdálkodás eredménye. Együttesen 24 százalékkal emelkedett a nyereség a nagykereskedelem mérsékelt (9 százalék), a tanácsi vállalatok dinamikus (24 százalékos) és a szövetkezeti kereskedelem — ÁFÉSZ-ek — igen intenzív (51 százalék) változásának eredőjeként. Igaz, a fejlődésnek — akár a forgalom, akár a realizált nyereséget nézzük — objektív okai is vannak. A kereskedelem Forgalmának emelkedése egy nehezen számszerűsíthető arányban az év eleji árintézkedésekből származik. A többi az évről évre jelentkező többletigények kielégítését jelenti. Összegezve a megye gazdálkodó egységeinek 1973. I. félévi eredményességét, úgy ítélhetjük meg, hogy néhány do- mlnens vállalatnál — objektív | okok miatt — bekövetkezett ! eredményromlás következtében j gyengébben alakult a korábbi i időszakoknál. A minisztériumi vá Ha latok egy jelentős részénél bekövetkezett nyereség romlást az igen dina- i mikusan fejlődő szövetkezetek és a mérsékeltebben erősödő tanácsi vállalatok nem tudták ellensúlyozni. Ügy tűnik, hogy az év hátralévő időszaka biztosíthatja az eredményesebb gazdálkodást a hatékonyság fokozását. Ehhez azonban a gazdálkodó egységek részéről — és egyes esetekben külső beavatkozással is — meg kell teremteni a feltételeket Molnár Zoltán PM Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatósága, Pécs ! Űjságíróvendégeink a szerkesztőségben A magyar Külügyminisztérium vendégeként hazánkban tartózkodó csehszlovák újságíró-küldöttség: Hugo Bergmann a Svoboda vezető titkára Alice Vargovä, a pozsonyi Prace munkatársa, Karel Schovanec, a Plsen Pravda szerkesztője, Josef Placek, az Usti nad La- bem-i Priboj szerkesztője, valamint Ulacia García, a Kubai Kommunista Párt KB központi lapjának: a Granma című napilap külpolitikai szerkesztője tegnap Baranyába látogatott. A vendégeket Pécsett, a Me- qyei Pártbizottság épületében Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és Czente Gyula, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese fogadta. Bocz József, Baranya megye gazdasági, társadalmi és kul- I turális helyzetéről, Czente Gvu- ; la pedig szociálpolitikai kérdésekről mondott tájékoztatót. A külföldi újságírók délután látogatást tettek a Dunántúli Napló szerkesztőségében. Ezt követően megismerkedtek Pécs város nevezetességeivel. Később megtekintették a siklósi várat, majd a villányi szobor-parkot és a harkányi fürdőkombinátot. Kereskedelmi ellenőrzések a Balatonnál és a nagy üdülőterületeken A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezésére a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség összevont, tömeges vizsgálatokat szervezett a nagy idegenforgalmú területeken: a Balaton mindkét partján, a Mátrában, a Bükkben, a Duna-ka- nyarban, valamint a főváros nagy idegenforgalmat lebonyolító területein, összesen 647 kereskedelmi és vendéglátó egység munkáját ellenőrizték. Megállapították, hogy a legjelentősebb Idegenforgalmi te- rületeken elegendő az áruvá- - laszték és megfelelő a vásárlói igényekkel összhangban álló | árukínálat. A vizsgálatok során 67 esetben állapítottak meg árdrágítást, 66 alkalommal hamis számolást, 77 esetben hamis mérést. A fogyasztók leggyakoribb megkárosítása a vendéglátásban fordult elő. A szabály- sértések miatt gyorsított eljárással személyre szóló büntetéseket szabtak ki, s ennek ősz- szege eléri a 200 ezer forintot. Három x-szel — bársonyszékben... Huszonhat kérdés a párttitkárhoz A bórsofiyazA •* es«tt>en természetesen szimbolikus dolog: a vezetői jogokra, felelősségre utal. Riportsorozatunkban egészen fiatal embereket mutatunk be, olyanokat, akik három X-szel a hátuk mögött kerültek magas vezetői beosztásba. ‘’ Sorozatunknak tehát akár ezt a címet is adhattuk volna: ki csinálhat nálunk karriert? Juhász István 31 éves — s az ország legnagyobb bányaüzem« pártbizottságának titkára. A kérdés tehát: miért éppen te? — érthető, sőt elkerülhetetlen. Kökönyös, Pécsi út Jól bent vagyunk a délutánban, a gyerekek már beleuntak a ház előtt a fociba, csend van, a szépen berendezett lakás nagyszobájában most nem a párttitkár és az újságíró, hanem két régi cimbora beszélget, s ez mindkettőnk dolgát egyszerűbbé teszi, — Szerinted mi a magyarázat ...? — Szerintem az, hogy ismernek, no meg persze most egy kicsit divat is a fiatalítás . . . — M/ volt az első gondolatod, amikor meghallottad? — Ezzel nem szabad visszaélni — vagy valami ilyesmi. — A szavazás? — Egyhangú volt. — És most mi van benned? — Drukk, persze, hogy az. — A vá/végen könnyebb volt. . .? — Az ember mindig azt hiszi: az ő dolga a legnehezebb. Azt hittem én is, amikor még a csapaton voltam, s szerintem ez így is van jól. — Sokat kerestél. — Nem ment rosszul. — Mégis, mennyi volt a legtöbb? — Kilencezerkétszáz. — Mert? — Mert ebben a hónapban kijött a lépés, s mert 31 műszakom volt. — Alföldi vagy, parasztgyerek. Mi hozott a bányába? — A csalódás. Autószerelő akartam lenni, s nem vettek fel. Rettenetesen el voltam keseredve, s ekkor kezembe akadt egy hirdetés. Fogtam magam, s eljöttem Komlóra. Ez 1956-ban volt — 1963-ban végeztem a vájáriskolán. Azóta itt vagyok, Kossuth-bányán. — A Juhász név éveken át márka volt... — 1968-ban lettem csapatvezető, s mondhatom jó kollektívánk volt. Feltáró csapatom volt, s ez azt jelenti, hogy mindig hajtani kellett. Olyan ugyanis még nem volt a bányában, hogy a feltárással előre lettek volna. — Rekordokat értetek el, cikkeztek rólatok. — Mert nemcsak az erőt adtuk bele, hanem az észt is. Két rakodógéppel dolgoztunk, s úgy alakítottuk ki a beosztást, hogy mindenki azt csinálta, amihez a legjobban M. — Sérülés? — Gyakorlatilag nem volt Egyszer eltörött az ujjam, ez volt minden. — Azt mondták: nem tudsz elfáradni ... — Dehogynem, azt érezni kellett volna ...! — Amikor KISZ-titkár lettél — ugyanezt mondták ... — Való iqaz, nem néztem soha az órát. Ha csinálni kellett, csináltam. Az ember érzi, mikor van rá szükség, mikor becsülik a munkáját, s akkor valóban nem egykönnyen fárad el. — 1967-ben lettél párttag. — Itt, ebben az üzemben, lettem ember, itt találtam meg magam, s persze, hogy itt akartam segíteni is. Mindenkit szeretek, csak a közönyöseket nem. Egyszóval: megérlelődött bennem ez a dolog, s a felvételi kérelem a legtermészetesebb lépés volt. — Tavaly a KISZ-bizottság titkárává választottak, s ez azt jelentette - akárhogy is nézzük —, hogy csak „vendégként“ mentél bányába. — Nemcsak vájár voltam, de bányamentő is — s az is maradtam. Már csak ezért se lehetek vendég a bányában. S egyébként is az a véleményem, hogy aki bányaüzemnél dolgozik — legyen bármi b a beosztása -, annak otthon kell lennie a föld alatt is. — Sikeres ember vagy. Égy évig voltál a KISZ-bizottság étén, s elnyertétek a Központi Bizottság vörös vándorzászlaját. — Nem tagadom — szerencsém is van, de ha már a zászlóról van szó: természetesen nem az én érdemem ... — Beszéljünk a családról. — Két fiam van, az egyik TI éves, a másik hét. A feleségem itthon van velük — mert én sajnos nem sokat tudok a nevelésükkel törődni. — A lakás? — Két szobás. — Csere? — Ha arra gondolsz, most módomban lesz — tévedsz. Erre a lakásra öt évig vártam, ennyi idő alatt gyakorlatilag bárki kaphat egy kétszobás lakást, s az elsőt — az egyszobás volt —, is azt megelőzően kaptam, hogy KISZ-titkárrá választottak. — Telek? — Nincs. — Autó? — Van egy Skodám. — Nyilván megfogalmaztad magadban: milyen párttitkár szeretnél lenni? — Őszinte — ezt tudom mondani. Az embereknek minden kérdésben joguk van tudni az Igazságát, s ebben a pártnak kell példát mutatnia. Itt volt a mi nagy szerencsétlenségünk a nyáron. Mit gondolsz, mi lett volna itt, ha titkolózunk, ha mellébeszélünk? Amikor úgy- ahogy tisztázódott a helyzet, mi világosan megmondtuk, ml történt, s azt is, mik a kilátások. Nem is volt különösebb baj a hangulattal. — Szereted ha szeretnek. — Tényleg, de Ha kell, tudok nemet is mondani Aki mindenkire mosolyog, mindenkinek igazat ad, nem érdemli meg, hogy szeressék. — Milyen kitüntetésed van? — 1971-ben Kiváló Bányász lettem. — Váqyad? — Hidd el, csak eqyetlen dolog: hogy meg tudjak felelni a bizalomnak. Békés Sándor t t 1 <k
