Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-09 / 208. szám

1973. augusztus 9. DU N A N TOLI N A Pl O MEGKÉRDEZTÜK: Miért a fővárosban lelet csak beváltani j iottótárgynyereiMnyt? Nem furcsa? — a fővárosi lakosok ugyanazon értékű lottó tárgynyereménye töb­bet ér, mint a vidékieké... Mindez azért, mert Budapes­ten lehet csak a nyeremé­nyeket kiválasztani. Pedig vidéken is akad egynéhány áruház. Ugyanazokat az áru­cikkeket vásárolhatják, mint a fővárosban, s mégis! Mi­ért alkalmazza az OTP ezt a megkülönböztetést? — erről kérdeztük Balatonyi Dezsőt, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának vezetőjét. — Már többször eljártunk ez ügyben, mert ezt a meg­különböztetést méltánytalan­nak éreztük. Sokszor jöttek panasszal: „van egy párszáz forintos utalványom, mire felmegyek Pestre, már alig a felét éri, a többi rámegy az utazásra." Persze, ez olyan esetekre nem vonatkozik, ha valami különleges, egyedi bútorról van szó. A válasz: ezért van a Lottó Aruház ... — Nem lehetne ezt meg­oldani a Centrum Áruházak kiterjedt hálózatával? — Nos, az utóbbi időben haladást értünk el e kérdés­ben. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságtól lehet kérni, hogy ahol Centrum Áruház van, ott kiválthassák a nyereményt. Elhisszük, hogy bizonyos haladás mutatkozik ez ügy­ben, de mindez még nem elég, vagy legalábbis nem nyugtatja meg a fogadókat. Mert teszem fel, miért kell külön kérvényt intézni, hogy a nyereményt kiválthassa az ember a Centrum Áruház­ban? Na és ha pont bútor­hoz jutottunk, akkor a ba­ranyaiak keressenek egy olyan közeli Centrum Áruhá­zát, ahol bútort is árusíta­nak. Pécsett is van ilyen! Tapasztalataink szerint az OTP központi vezetése — hála — igen rugalmasan kezeli a különböző ügyeket, pont ebben a kérdésben hajthatatlan, és ez esetben nem nézi ügyfelei érdekeit és kényelmét. Miért nem tud olyan áruhitellevelet kibo- csátatni, amelyet mindenütt be lehetne váltani?! (M) Ál ELSŐ FÉLÉVBEN 163000 sertés- és 13000 szarvasmarha-férőhelyet adtak át Megélénkült az érdeklődés az állattartási létesítmények építése iránt, meggyorsult az áthúzódó beruházások befeje­zése — erről tájékoztatták a MÉM illetékesei az MTI mun­katársát. Idén az első félévben az istálló- és hizlalda-építési program megvalósulása folya­matosabb, zavartalanabb volt, mint az elmúlt években. Szá­mos egy-két évvel ezelőtt meg­kezdett beruházás fejeződött be. A létesítmények korszerűek és berendezéseik lehetővé te­szik a magas színvonalú inten­zív állattartást. Az - év első hat hónapjában 13 034 szarvasmarha-férőhelyet adtak át az országban, ami jó eredménynek számít, már csak azért is, mert időarányosan — az egész évi 20 000-es férőhely növekedéshez képest — több lé­tesítmény készült el, mint amennyire számítottak. A több mint 13 000 szarvasmarhának döntő részben új, korszerű tele­peken biztosítottak elhelyezést, s a férőhelyeknek csak kisebb része készült el az istálló-re­konstrukciós program kereté­ben. A szakemberek arra szá­mítanak, hogy a második félév­ben gyorsítják majd meg a gaz­daságok a régi épületek felújí­tását, miután a félévvel ezelőtt megjelent, 50 százalékos álla­mi támogatást biztosító rende­letet gondosan tanulmányoz­ták, és ennek ismeretében ösz- szeállították a kiviteli terveket. Uymódon többezer állat szá­mára teremtenek korszerű el­helyezési lehetőségeket. A sertéstelepi férőhelyek száma 163 000-rel bővült az el­ső félévben. A legtöbb helyen szintén új szakosított telepet adtak át. Egy-egy ilyen létesít­ményben 4000—7000 állat szá­mára van hely. Ezek a telepek évente egyenként 7200-12 600 mázsa sertéshúst adnak az or­szágnak. A létesítményekben biztosították Qz állategészség­ügyi feltételeket, és jórészt gépekre „bízták” az állattartási munkákat. Az új állattartó telepeket fo­kozatosan „népesítik” be, a gazdaságok egy része forgó­eszközhitei igénybevételével vásárol állatokat. Az üzemek igyekeznek kiválasztani azokat a fajtákat, amelyek a helyi kö­rülmények között a lehető leg­jobb gazdasági eredményt biz­tosítják. A MÉM illetékesei szerint a szarvasmarhatenyésztés fellen­dítésére hozott kormányhatáro­zat óta érezhetően megnőtt az érdeklődés az istállóépítés iránt. Különösen örvendetesnek tartják, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üze­mek — az előjelek szerint - nagy mértékben kívánnak élni az elkülönített támogatás ked­vezményével. Az élénkülésre jel­lemző, hogy az év első hat hó­napjában 7000—8000 szarvas­marha-férőhely beruházási programja indult meg. Sokfelé most készültek el az új tervek, a létesítmények felújítására, il­letve új istállók építésére. A Pécsi Bőrgyár kis óvodásai Fotó; Kóródi Gábor Hasznosítsuk az elszálló milliókat! Megkezdődtek a tárgyalások a bányametán hasznosításáról a zöldségha tatásban Baranya egyik legnagyobb gondján, az akadozó zöldség­ellátáson kívánt enyhíteni a Mecseki Szénbányák Vállalat vezetősége, amikor felajánlotta, hogy a széntelepeiről leszivatott bánya-metánt, növényházak fű­tése céljából a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátja Az ajánlatot a megyei zöldség­program elkészítésekor figye­lembe is vették, s a Megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága jú­Lift-boyok a töltőgépnél Minőségellenőrzésre: bíráló bizottság Országosan több, mint 900 esetben tiltotta meg, vagy kö­tötte meghatározott feltételek­hez a nem megfelelő minőségű termékek árusítását — az el'ő félévben végzett vizsgálatok alapján — a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet. Az élelmiszerek közül főként a húsipari készítményekre sok a panasz. A párizsi elnevezésű pariser gyakran üreges, a főző- kolbászokbqn sok a porcos, inas rész és nemegyszer puha zsiradékot is belekevernek, amit rendelet tilt. Valóban nem a legtetszető­sebb látvány, amikor a felsze­letelt párizsiban gyakran tízfil­léres nagyságú „légzsákok” lá- tonganak, arról nem is szólva, hogy ezek lényegesen meg­gyorsítják a termék romlását. A Baranya-Tolna megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatnál a közelmúltban helyezték üzembe a nemrég vásárolt harmadik, csigás, vákumos töltőgépet. Ko­rábban hidraulikus gépekkel töltöttek. Az újak munka köz­ben kiszívják a bélből a leve­gőt, így a párizsi nem lesz üre­ges. A gépeket az Élelmiszer- ipari Berendezés és Gépgyártó Vállalattól vásárolták. A töltőkkel egyidőben lift- boyokat is vettek. Ezek az eme­lő-ürítő berendezések lényege­sen csökkentik a fizikai mun­kát, ami annál is inkább je­lentős, mivel az itteni gyártási folyamatoknál nagyrészt lányok- asszonyok segédkeznek. A régi, hidraulikus gépeknél a 40-50 kilogrammos — ládákban tar­tott — nyersanyagot nekik kel­lett felemelni és a töltő ,,qa- rat"-jába önteni. Most a lift- boyok a 200 kilós — rozsdamen­tes — kocsikból öntik a gépbe a nyers tölteléket. Előnye még a vákumos töltőnek, hogy 8 óra alatt 60 mázsa terméket gyárt — 20 mázsával többet, mint a régi. Ami a főzőkolbászt illeti - országos szabvány szerint töl­tik. Igaz, hogy porcos, inas ré­szekből készítik, de mivel ez az anyag olcsó, a kolbászt is ennek megfelelő árón forgal­mazzák. Természetesen az már nem mindegy, hogy mennyire dolgozzák ki a töltelék nyers­anyagot, s qz előírt mennyiség­nél több porcot, inat sem sza­bad beletenni. A különböző töltelék áruk minőségét rendszeresen ellen­őrzik a vállalatnál. Az ellen­őrök mellett külön bíráló bi­zottság is alakult, s amennyi­ben az áru nem felel meg az előírt követelményeknek — le­állítják a további készítést. A KERMI szakemberei — a vizsgálatok befejezése után — csak azokat a vállalatokat tá­jékoztatták az „eredményekről”, ahol olyan áruval találkoztak, amelyek nem feleltek meg a minőségi követelményeknek. A Baranya-Tolna megyei Állatfcr- galmi és Húsioari Vállalót nem kapott ilyen figyelmeztető ész­revételt. L. É. Vietnami kislány a Farostlemezgyárban Marika Egy vietnami kislány, Hoang Thi Thu Thuy, a nyári hónapok­ban a Mohácsi Farostlemez- gyárban dolgozik szakmai gya­korlaton. Még egy éve van hátra Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A gyár­ban tartózkodása alatt végig­járja az üzemrészeket, hogy megismerkedhessen a farostle­mezgyártás technológiájával. Nagyon jól beszél magyarul, mégis nehezen oldódik a nyel­ve. — Thu Thuy a keresztnevem, de senki sem szólít így. Nem tudják kimondani, pedig igazán nem nehéz. Így aztán Mariká­nak neveznek. Hanoiban szü­lettem, huszonhárom éves va­gyok, és most nagyon távol a hazámtól. Tizenháromezer kilométert utazott 1968-ban, amikor eljött otthonról Kínán,- Mongólián és a Szovjetunión keresztül. És ak­kor még javában folyt a hábo­rú. — Abban az időben méq nem bombázták az amerikaiak Ha­noi közoontját, de így is na­gyon féltünk. Szüleim talán •eért is engedtek el ilyen tá­volra, mert azt remélték, hogy itt biztonságban leszek. Thu Thuy szülei és három testvére szerencsésen túlélték a háborút, pedig két bátyja kato­na is volt. Thuy most nagyon boldog. Béke van. Már nem a borzalmakról beszél, hanem arról, hogy minél előbb rendbe kell hozni a háborús pusztítá­sokat. — Nálunk még nincs farost- lemezgyár, valószínűleg egy bútorgyárban dolgozom majd. Most nagy szükség lesz a bú­torokra, mert szinte minden megsemmisült. Rövid időre elhallgat, vala­mit mondani szeretne. — A maguk népe nagyon so­kat tett értünk, ezt én is köszö­nöm. Nem a köszönet, hanem a tudattól hirtelen valódi értei­met kaptak a ledolgozott viet­nami szombatok. Hogyan szokta meg a ma­gyarországi körülményeket, hi­szen annyira különböznek a szokások? — Az embereket nagyon ha­mar, a szokásokat talán még most sem. A mini szoknya — szörnyűség! Otthon, mi lányok nadrágot viselünk, de itt ne­kem is fel kellett húznom, ha vizsgázni, vagy valamilyen ün­nepélyre mentem. Azután meg ezek a beates táncok! Nálunk nem táncolnak modern zenére, csak népi játékokat. És a magyaros ételek? — Bizony sokáig nem tudtam megenni. Azt szeretem, amelyi­ket rizzsel készítik. De nagyon kedvelem az erős paprikát és a jó, csípős halászlevet. Saj­nos, rászoktam a feketekávéra is. Vietnamban az sem divat. * A gyárban mindenki nagyon szereti Thuy-t. Amelyik üzem­részben csak dolgozott, a lehe­tő legjobbakat mondták róla, és nagyon sajnálják, hogy hama­rosan elutazik. Mohácson, az Újvárosban, ahol lakik, minden este más j család látja vendégül és keresi kedvét. A Balatonra is elvitték néhány napra, mert ott még nem járt. Moziba viszik, mutat­ják neki a várost. Hoapg Thi Thu Thuy nagyon szereti Magyarországot, de már vágyódik haza, és ígéri, hogy ha pénze lesz visszaláto­gat. Füzes János lius 27-i ülésén határozatot ho­zott a kérdés tanulmányozására. A metán hasznosítás ügyében tegnap délelőtt ültek tárgyaló- asztalhoz első ízben a Megyei Tanács, a Mecseki Szénbányák Vállalat és a BARANYAMÉK képviselői, hogy felmérjék a le­hetőségeket. Már az első meg­beszélésen kiderült, hogy a ma­gas 5000—7000 kalóriaértékű mecseki bánya-metán, mennyi­ségben és minőséqben egyaránt kielégítené egy vagy több bár­milyen nagyságú zöldséghajtató ház fűtési igényeit. A mecseki széntelepek gázmentesítését 1954-ben kezdték meg, termé­szetesen biztonsági okokból. Azóta mielőtt egy széntelepen a bányaművelést megkezdik, a telepet felfúrják és a metánt, csővezetéken keresztül szivaty- tyúkkal lecsapolják, A gázmentesítés megkezdésé­vel szinte egyidejűleg vetődött fel a metán hasznosításának problémája. Első ízben 1957- ben Vasason hasznosították a metánt üzemi kazánok fűtésére, majd 1960-ban a György-aknai gázlecsapolótól távvezetéket építettek a Pécsi Kokszművek­hez. Míg az olajtüzelésre át nem tértek, metánnal fűtötték a pécsbányai kórházat, a pécsi keramzit üzemet, s mintegy két és fél éven át 5000 kalóriás metánnal javították fel az akkor még csak 3—4 ezer kalória értékű városi hálózati gázt. A felhasználók pusztán azért tér­tek át az olajfűtésre, mert a hatvanas években a bányamű­velés az alsóbb szintekről ma­gasabb szintekre tevődött ót. s így mire az István-aknai beren­dezés elkészült, nem volt mit lecsapolni. Ma ismét nagy mennyiségű metánt szívatnak le a széntele­pekről, Komlón megépült a III- as akna és a Zobák gázlecsa- pplója is. Egyetlen gáziecsapoló napi 15 ezer köbméter, vagyis 75 millió kalória értékű metánt képes a felhasználónak biztosí­tani aminek egy kis része is elegendő akár egy húsz hek­táros zöldséghajtató telep fű­téséhez. Sajnos, a metánhasznosítás üqye ma rosszabbul áll mint 10 évvel ezelőtt, lényegében á bánya üzemi kazánjait fűtik vele, amelyekből az irodák, a szociális épületek, fürdők fűté­sét, melegvízellátását biztosít­ják. A felesleges metánt pedig a leveqőbe engedik. Igen natív mennyiségű energia vész iqy el. Env új felhasználó helyzete annyiból lenne kedvezőbb, hogy ma már a bánya tekintettel arra, hogy több lecsapoló be­rendezése van — s ha az egyik­nél zavar keletkezik, rákapcsol­hatják a vezetékre a másikat — egyenletes metán ellátást képes biztosítani. Egy metánnal fűtött központi zöldséghajtatóház megoldaná a Pécs környéki zöldségtermesz­tő nagyüzemek és a kistermelők — akik között Pécsett és Kom­lón igen sok a bányász — olcsó és jóminőségű palántá­val történő ellátását, A Megyei Tanács — amely minden tekin­tetben támogatja a növényház ügyét — és a BARANYAMÉK szakembereinek eredeti elkép­zelését — a palackos metángáz szolgáltatást — áthúzza az a körülmény, hogy a metánt cseppfolyósítani nem, illetve csak fantasztikus költségek árán lehetséges. Marad tehát a távvezeték megoldás. Ennek kiépítésében és a növényház kiviteli munká­lataiban a Mecseki Szénbányák Vállalat is részt venne. Döntés természetesen nem született, to­vábbi részletes költségelemzésre van szükség. A távvezeték kiépí­tésének bekerülési összeqe dön­ti majd el érdemes-e metán­fűtéssel primőr salátát, papri­kát és paradicsomot termelni Pécs ellátására. AZ ÜJ 6-OS ÜT MIATT „Lecsípnek“ a csenúti ÁFOR- te!epbGl? A napokban beszámol­tunk arról, hogy az ÁFOR nagyarányú rekonstrukciós I munkálatokba kezd a cser- ] kúti telepen. A bővítéssel kapcsolatos terveken már dolgoznak az OLAJTERV szakemberei. Ugyanakkor a telep északi része mintegy húsz méter szélességbe^ „belóg” a jövendő négysát vos 6-os út nyomvonaláé»?!. Az érvényben lévő tűzrendé­szed szabályok viszont előír­ják, hogy a külszíni tartályok legalább száz méterre ie- qyenek az úttól. Igaz, hogy a 6-os út négysávos kiépíté­sé még jónéhány évet várat magára, mégis a telep re­konstrukciója miatt előtérbe került ez a probléma. Eo- pen ezért találkoztak teg­nap délelőtt a Városi Ta­nács éoítési és közlekedési osztályán a tervezők, a KPM Közúti Igazgatósága, a Me- qyei és Városi Tanács, va­lamint az ÁFOR képviselői, hogy megegyezzenek a fel­merült kérdésekben. A jelenlévők egyetértettek abban, hoqy a javasolt va­riációk közül az látszik a legkézenfekvőbbnek, mely szerint csuoán húsz méterrel kellene délre helvezni a te­lep kerítését, a védősávot. A szakemberek véleménye sze­rint technikailag megadha­tó, hogy a tűzrendészed szabályokat sem sértik, uayanakkor a menyét ellátó néav tartályt sem kell áthe­lyezni; ho erre kerülne sor az meq!ehe*ősen megdrágí­taná a beruházást, sőt Ba­ranya aázolai- és benzin- ellátásában is zavarokat okozna. A tanulmány szerint a terenado“sánok miatt az út esni- -i-sl felg hő''"idet. A 'elen'évők menen”eztek ób­bon. hogy az említett variá­ció látszik a legkézenfek­vőbbnek, s hány a rekonst­rukció mielőbbi beindítását ne nőtől iák felkérték az kéov'm'őit hnov mi­előbb vnnvák fpi -, l'ngcsO- Icitot n — n„y "éaleges lezárása é-deké- ben. lotiot 0 1

Next

/
Thumbnails
Contents