Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-07 / 206. szám
0 DUNANTOLI NAPLÓ 1973 augusztus 7. Ke re sxf rejtvény Mindent a he'yere! Vasárnapi számunkban — technikai hibából — rejtvényünk ábrája népi a „helyére” került és ezért olvasóink szives elnézését kérjük, az ábrát ezúttal uhelyéie" tettük. De melyiket, hová? — kérdezhetik, I kodás és fejtörés után azt sem lesz — és joggal! — a kedves rejtvény- j nehezebb megoldani, mint feltörni fejtőink. Nos, egy kis logikus gondol- I egy diót (csupasz kézzel!) Mikor kötelezhető a volt téri a lakás elhagyására ? M Uor logosult az elvált asszony térié nevének viselésére? Döntött a Legfelsőbb Bíróság 1 Tmmm 4™"" frr-i ü 7 n r Ü 7^™ 12 Í3 ■ □ — 15 B 16 i7 18 ■ 19 1 m 2o 22 ____ ____ 1 1 A 23 ____ 2 4 □ 25 ■ 26 27 is 28 B 29 30 □ 31 32 33 34 ü 35 _ 36 □ 37 38 1 39 ____ _ 40 m 4Í 42 I □ L B 43 ____ Fogas lakásügyi probléma ügyében, amelyről a Legfelsőbb keletkezett egy elvált házaspár Bíróságnak döntenie kellett. Két férfi — egy asszony I _ * 3 6 m ■ ír™1 9 101 11 F“ B 14 15 £ 16 17 18 ■ Í9 m 5ö~ ?! 22 B B 23 24 25 m 26 27 m 28 m 29 30 n 31 32 33 uV ■ 35 36 m 37 38 1 39 > ____ 40 fl 41 4? L B 43 L— 2 betűsek; AR, BE, CS, EA, EN, ES. GA, GE, GS, IK, IL, IT, NE, NS. OV, ÖV. TO, ZI. 3 betűsek: ARS, AGY, ASE, DÁK, DÖG, EGO, ETO. GIN, IVO, IZS, KÉS. KEY, KYF, LEK, ODA, ÓRA, SIF, SZŐ. VOE, ZOS. 4 betűsek: AGIP, BE' É, COLT. CSAT, ÉTEL, FILC, IFNI, IGAZ, ISER, KNER. KÓIF. MENA. MOST, OLIV. OSON, ÖTEL, TEST, SÁNC, SION. USZO. 5 betűsek: ADNAK, ARATE, CSO- MA, FRANK, ÍZLIK, KAIRÓ, ODAHI, SZÚRÓ. 6. betűsek: CSAVAR, TYDDIT, PECAZO, ZIZZEN. 7 betűsek. ABOPUS, AKASZTÓ. Ágazati, Átutaló, diabolo. ELOLTET, FARAGNI, FÉl ÖTIG, KAMERAD KÖNNYÍT, KVÁRGLI, MÉRETEZ, RENEGAL, RÉZKARC, ROSSINI, SZŐNYEG. 9 betűsek: ARTICSÓKA. CSORO- NIKA, ENYHÍTENI, ESZEMADTA, ÉDESSÉGEK, IGRIC REGE, LEVÉT NYÉL. NÉGYSZÍNŰ, PISZTRÁNG, TARANTASZ, VASI BÖGRE, VISZKETÉS. (Aczél) Meafejtésül csők a vízszintes sorokba kerülő 9 betűs szavakat kell bekülderi legkésőbb augusztus 14-én (kedd) déli 1? óráig beérkezőleg LEVELEZŐLAPON. Dunántúli Napló, 7601 Pécs, Pf. 134. címre. A feladó neve és irányítószómmal ellátott címe lelett a REJTVÉNY szó feltüntetendő. A július 22-i számban közölt keresztrejtvény megfejtése: abban a világban, ahol nincs többé háború, irigység és kényszer. Könyvjutalmat kapnak: Falusy Gábor 7621, Pécs, Zrínyi u. 5., ’ Jurinovics Kálmánná, 7627 Pécs, Sarló u. 04., Kovács Zoltánná 7625 Pécs, Gáspár u. 32.. Sági Ferenc, 9737 Bük, Eötvös u. 7. Szirom Károlyné, 7733 Geresd- lak, Hunyadi u. 21. A könyveket postán küldjük el. A ,, Mecseki Randevú ’73" című lapban közölt keresztrejtvény megfejtése: Majd beszélek a papával. — Miket mondhattál akkor nekik. — Nagymamának foglak szólítani. A megejtett sorsoláson könyvjutalmat nyertek: Ambrus Zoltán, 7700 Mohács, Salloi is. 6„ Heinrich Péter, 7623 Pécs, Semmelweis u. 19/3., Kolbert Ferenc- né, 7355 Nagymányak, Zalka u. 1. p. Rákos Lajosné 7693 Hird, Szabadság u. 79., Tóth Ferencné 7630 Pécs, Pécsváradi u. 7. A könyveket postán küldjük el. Az ügy előzménye az, hogy egy házaspár az asszony tulajdonában álló családi házban lakott. Később a viszony megromlott közöttük és elváltak. A lakás használatát a bíróság megosztotta közöttük. Nem sokkal ezután az asszony ismét férjhez ment és második férje is odaköltözött, de a volt férj is megnősült, bár ő a feleségét nem vitte a házba. Az egykori házastársak között a viszony tovább romlott, birtokhá- borítási, sőt, büntetőügyek <s keletkeztek közöttük. Végül az asszony, volt férje ellen pert indított, amelyben annak összeférhetetlen, botrányos magatartása miatt, kérte a bíróságot, kötelezzék öt a lakás elhagyására, A járásbíróság álláspontja ez volt, hogy a felek közötti jogviszony nem bérlet, nem társbérlet, nem albérlet, nem bérlőtársi viszony, hanem bírói ítélet alapján nyúitott lakáshasználat. Ebből következik, hogy ebben az esetben nem lehet a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolaios jogszabályokat alkalmazni, Felmondási ok bizonyítására sincs szükség, elég a tulajdonosnak az a közlése, hogy a lakás- használatot megvonja. Ha azonban ez indokolás nélkül történik, a jogcím nélkül visz- szamaradt személy jóhiszemű lakáshasználónak minősül, akinek elhelyezéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. A férjnek az asszony által sérelmezett magatartását a járásbíróság nem látta bizonyítottnak. Ezek után az ítélet a férjet, mmt jogcím nélküli, de jóhiszemű lakáshasználót, kötelezte a lakás elhagyására, azzal, hogy számára a volt feleség köteles másik lakásról gondoskodni. Ezután az asszony azért fellebbezett, hogy a bíróság a volt férjet rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak nyilváAz „öreg hölgy" vadászkalandjai Körcsönye-puszfán Míg a bika keresztbe nem áll Még nem érkezett meg, de már útban van Körcsönyére rendszeres évi látogatója az ottani vadászháznak: egy nyugatnémet gyártulajdonos hölgy és számos kísérete. Az öreg hölgy hetven éves — ötvennek néz ki az arca utón, és húsz éves, amikor drága osztrák puskájával célba veszi a vadat. Mint említettük, évek óta ide jár vadászni, de vadat i még el nem hibázott. Szemmel I láthatóan nem akar megöre- j gedni és nagy udvartartása is j van Magával hozza jogtanócso- I sót is, mert hát ... a nyugatiak | még mindig úgy érzik, hogy I Hegyeshalom után jól jöhet egy I jogász is: egykoron mindjárt j német páncélosokkal érkeztek, I hogy a bonyolult jogászokat ki I lehessen kapcsolni, ha netán vitás ügyek keletkeznek, ma megelégszenek egy jogásszal. Sokan, akik először járnak itt, félteherautó rakomány élelmiszert is hoznak magukkal, mert félnek az éhenhalástól. Az öreg hölgy azonban már tudia, hoqy ez fe'eslenes. A fővadász felesége mond’a: — Az első nnookban eltelnek a paodkásokkal és a többi, jó maayar étellel, itallal, olyannyira, hogy azután már csak csipegetnek, Hót igen, a jóllakott ló is nehezebben üget. És kísérői soA hetven éves Josefine Stenke az elejtett bikával. kan vannak, a kisunokától, a I fiától kezdve a jogászon át a házi orvosáig. Érzésem szerint | ezek nem annyira szarvosbiká- ra, mint inkább az öreg hölgy pénzére vadásznak. Az igazi vadászatra a hölgy osztia be őket. Az első napokban kiadia a házi parancsot, hogy csak öt [ kilós agancsokat vehetnek célba. De. ho már ő eleitette a maga 10 kilón felülijét, megenyhül a szive irántuk és lőhetnek nagyobb bikákat is. Ho megvan a naqy bika. a teríték felett kötelező az elérzékenvülés. Az első könnyeket az öreg hölgy ejti. aztán sírhatnak a többiek is. Igazi vadász etika! Ha nem siratnák el az elejtett vadakat, oz kegyetlenség, szenvtelen ál- latírtás lenne, de így ... a köny nyék megnemesítik a vállalko zást. A fövadásznak ilyenkor azonban csak az egyik szeme sír, a másik, amellyel a tisztes bevételt számolja, nevet nítsa, akinek a. kiköltözése fejében nem kell másik lakást adnia. Van megoldás Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság magáévá telte c másodfokú bíróság döntését, amely szerint az asszony volt férje lakáshasználati jogát indokolás nélkül nem vonhatja vissza. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az új lakásügyi jogszabályok kifejezetten nem rendezik az olyan volt házastárs lakáshasználati joga meqszür- tetésének kérdését, aki házastársával együtt nem bérlő volt. hanem eoyikük tulajdonában álló lakásban lakott. Ezekután a Drobléma miként oldható meg? A Legfelsőbb Bíróság megtalálta a megoldást. Kimondta: jogszabályi hasonlóság aloDián a rendeletnek azt az intézkedését kell figyelembe venni, amely szerint a volt féri lakáshasználati joga csak abban az esetben szüntethető meg, ha terhére olyan magatartást lehet megállapítani, ami a társbérlők és a bérlők közti lakáshasználati jogviszony megszüntetését is lehetővé teszi. — E jogszabály alkalmazhatósága érdekében — mutatott ró a Legfelsőbb Bíróság — alaposan tisztázni kell, hogy a volt férj magatartása valóban olyan volt-e, mint az asszony állítja, mert akkor ez ö lakas- használati jog megszüntetését indokolja. Ugyanakkor azonban értékelni kell a feleség közrehatását is. Nem kétséges ugyanis, hogy 6 is felróható módon járt el, amikor — mint adatok bizonyítják — volt férjével szemben birtoksértést követett el, amit — bírósági rendelkezés ellenére — huzamos időn át folytatott. Természetesen az alsófokú bírósáqok 'é- széről megfelelő mérlegelést igényelt volna az is, hogy az asszony viselkedése nem késztethette-e a férfit, haay öt, vagy családtagiait becsületükben és önérzetükben sértő kijelentésekkel illesse. Mivel ezek a kérdések nem lettek kellően tisztázva, ezért a Leqfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eliárásra, valamint ú| határozat hozatalára utasította. Á volt férj nem adta nevét Eav másik perben, amelyben szintén volt házastársak állottak szemben eqymással, a Leofelsőbb Bíróságnak arról kellett döntenie: az elvált a>z- szony mikor jogosult volt férje nevének viselésére. Az ügy előzménye az, hogy egy vidéki tisztviselő házasságát felbontották, az asszonyt férje nevének viselésére, a lakás kizárólagos használatára feljogosították, gyermeküket nála helyezték el. A volt férj azonban a névviselési jog megadása miatt fellebbezett. A megyei bíróság megállapította: az asszony lakásán férfiak és nők részvételével gyakran voltak hangos mulatozások, amelyek a szomszédok nyugalmát zavarták, de nincs adat arra, hogy erkölcstelen életet folytatott volna. Ennek ellenére a névviselési jogot mégis megvonta. A legfőbb ügyész törvényességi óvására, a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte es az asszonyt volt férje nevének viselésére ismét feljogosította. A határozat mindenek előtt őzt tisztázta: a házasság felbontása után mikor érdemtelen az asszony volt férje nevének viselésére. Ezzel kapcsolatban kimondta: a volt feleség akkor érdemtelen a névviselésre, ha nőtartásra is érdemtelennek lehetne nyilvánítani. A házastárs akkor érdemtelen a tartásra, ha a válást követően a volt házastárs érdekeit durván sértő szándékos magatartást tanúsított, vagy a szocialista együttélés szabályait oly módon és mértékben sértette meg, hogy a szocialista társadalmi felfogás szerint a tartási kötelezettség fenntartása volt házastársára nézve súlyosan méltánytalannak mutatkozik. A gyermek érc'eke elsőrendű érv Ebben az esetben — állapította meg a törvényességi határozat — az asszony terhere ilyen magatartás nem volt megállapítható. Az ügyben nagy jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a gyermekelhelyezési perben a volt férj maga adta elő: a gyermek érdekeinek az felelne meg, ha anyjához kerülne. Ez azt jelenti, hogy volt feleségét a gyermek nevelésére erkölcsileg maga is alkalmasnak tartjo. Ilyen körülmények között az asszony a névviselésre jogosult. H. E. Ugyanis egy olyan agancsért, amilyenre az öreg hölgy vadászik, kifizetnek tizenöt-húszezer nyugatnémet márkát is — a lészvételi díjon kívül persze. Magam is kipróbálhattam egy alkalommal, amikor nagy vad- ( disznó járás volt a tavasszal. Felmásztunk este hét órakor a vadászterület 150 magaslesének j egyikére és puskával vártuk ( őket, hogy kilépjenek a csapásra. „Hét óra tizenöt perckor érkezik ide a nagy kan” — mondta a fővadász. Ügy mondta, mintha a vasúti pályaudvaron lennénk és én a vonat érkezését kérdeztem volna, dehát, ő az iparos. A vad meg is jelent az erdőszélen, de aztán számomra örökre el is tűnt. Állítólag azért, mert túl hangosan érdeklődtem utána Szluke Emlf Neve: Sztankó Katalin. Kora: 19 év. Súlya: 50 kilogramm. A filigrán szőke kislány a legelső olyan proli női lovas, akinek a magyar galoppversenyzés csaknem 150 éves történetében sikerült győzelmet elérnie. Már 1? éves korában lovagolt a Tattersalban, majd 1971- től a galopp-pályán, mint amatőr. Megszerette a lovakat, hamarosan megérlelődött benne az elhatározás; élete hivatását a kedvencei körében kell keresnie. így nem okozott különösebb gondot, megterhelést a hajnali felkelés, a többszöri lovaglás faradsága sem. Amikor 1972-ben, az érettségi előtt otthagyta a gimnáziumot, szülei sehogy sem akarták megérteni a furcsa és szokatlan pályaválasztást. Mivel azonban megígérte, hogy a gimnáziumot estin belejezi, a szülők „megadták" magukat. Az idén kezdett el először versenyen lovagolni, Idomárja, Első: Rondó, lovagolta Sztankó Katalin Tizenkilenc éves lány a profi lovasok élmezőnyében Németh Ferenc (a világhírű Imperial egykori lovasa) kitűnő mesternek bizonyult. Irányításával egy második és egy harmadik helyezés után 1973. június 21 -én az Albertirsai úti galopppályán 18 óra 35 perckor felhangzott a bemondó hangja: „A hatodik futam befutása. Fl- ső Rondó, lovagolta: Sztankó Katalin . . ." Katalin kilenc lé-fi kollégáját utasította maga mögé az 1500 méteres futamban, amelyet a verseny jegyzőkönyve így rögzített: Rondó végig vezetve biztosan nyerte a versenyt, nyergében Sztankó Katalinnal. Szülei nagyon féltik. Nem ok nélkül. Többször leesett már a lóról, volt kulcscsonttörése és agyrázkódása, de kitartó, szinte konok elhatározására ma már egyre büszkébbek. Hiszen képes volt olyan hivatást vállalni, amely nehézségeivel, s — a szó szoros értelmében vett buktatóival a nők számára még ma Is elég távolinak tűnik. Nyelv és iskola „Anyanyelvűnk nemcsak müve lödésünk alapja és eszköze, kul túránk .hordozója, művészi esz köz, hanem féltett, szeretett nemzeti kincsünk is, melynek ápolásé hazafiúi kötelességünk.” Bencédy József Milyen anyanyelvi műveltséget vár társadalmunk a ! tanulóifjúságtól? Itt lényegé- j ! ben arra keresünk választ, ki használja jól anyanyelvét. ' milyen a „nyelvileq művelt’’ ember eszménye. Le kell szögeznünk, az iskola nem nyelvészeket vagy előadóművészeket akar nevelni, a nyelvi eszmény körvonalazása tehát nem nyelvészeti, hanem társadalmi jellegű kérdés. Ahhoz, hogy valaki társadalmunk hasznos tagja lehessen, meg kell ismernie bonyolult együttélési szabályait, és fel kell készülnie egy munkakör betöltésére. Mindez a nyelvi eszközrendszer segítségével válik számára lehetővé, mégpedig annál eredményesebben, minél inkább megközelíti az eszményi nyelvhasználatot. Az eszményi nyelvhasználat normáját három követelménybe sűríthetnénk. Ezek: a nyelvi-stilisztikai helyesség, az esztétikum és az egyéni kifejezésmód, (Mindegyikük maga is sok-sok követelményből tevődik össze.) Az használja tehát jól anyanyelvét, aki a szóhasználatban, a mondat- és szövegalkotásban, valamint a közlésmódban (a kiejtésben) megtartja a magyar nyelv törvényeit; oki esztétikailag is — az adott tartalomnak, közlési helyzetnek legmegfelelőbb módon — igényesen, tehát ízesen, árnyaltan, választékoson fejezi ki magát; aki a társadalmi érvényű, így sok esetben mondatsémákat, sztereotip fordulatokat kívánó nyelvi jelrendszerben is megtalálja egyéni kifejezésmódját. Hozzátartozik még, hogy érzelmi vagy akarati jellegű közléshez — a közlés helyzetének legmegfelelőbben (tehát ki? mit? kinek? hogyan közöl?) — e beszéd- folyamat váltásainak zenei eszközeit (hangsúly, hanglejtés, beszédiram, beszédszünet, hangmagasság stb.) is kifogástalanul elsajátítsa, s kellően uralja a beszéd kisérő jelenségeit (arcjáték, gesztus, kifejező mozgások) is. Ennek érdekében a családi környezettől meghatározott, mindennapi nyelvhasználatnak fel kell emelkednie a köznyelv színvonalára, a köznyelvi kifejezéskészletbe viszont bele kell építenie a szaktudományi, az irodalmi és egyéb kifejezési rendszereket. Eközben olyan nyelv- érzékre kell szert tennie, hogy g nyelvi eszközrendszer különféle megnyilatkozási és stílusformáit — bármilyen új beszédhelyzetben — eredményesen alkalmazhassa és zavartalanul válthassa. Az eszményi nyelvhasználat feltétele méq a nyelvi I önművelés, melynek felelősségérzettel és önellenőrzéssel kell párosulnia. Ez azt jelenti, hogy g beszélő fogékonyságot szerez az új keletű nyelvi olokulatok befogadására, sőt esetenként az anyonyelv továbbfejlesztőjévé válik, ugyanakkor gátlójává a bárhonnan érkező nyelvrontásnak. Felelős ízléssel közeledjék tehát az „ifjúság nyelvé”- nek sajátos szóhasználatához. Nyesegesse le önmagában is annak szertelenségeit, kirívó túlzásait, nyelv- szürkítő elemeit és szocialista emberhez méltatlan durvaságait, melyek többnyire cinikus, nyegle, hangoskodó, agresszív közlésmóddal. magatartással párosulnak. Szívesen halljuk viszont az eredeti, ötletes, képszerű, játékos szóhasználatot, mely az ifjúság kiopadhatatlan nyelvteremtő erejét példázHoffmann Ottó
